Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

Termelés Kiváló Vállalat színvonalon — Dicsérő oklevél Víztorony épül Vésztőn Jövőre befejezik a község vízművesitését Magas kitüntetésben része- j sóit a Békés megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat: 1969 : évi igen eredményes munkájá­val elnyerte a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, vala-; mint a MEDOSZ Elnökségének dicsérő ofclevletót. Az ünnep­sége* tegnap, csütörtökön dél­után tartották a vállalat békés­csabai központjában, melyen Samyad Ferenc, a MEDOSZ Bé­kés megyei bizottságának titká­ra a vállalati központ dolgozói­nak és a vidéki üzemek vezetői­nek, valamint politikai és érdek­képviseleti szervesnek jelenlé­tében átadta aa oklevelet. Tavaly igen jelentős gazdasá­gi feladatot valósított meg a gépjavító «áBáLat. A termelésben profilváltásra került sor, mivel a mezőgazdasági gépek javítása, karbantartása tőlük elkérni* a termelőszövetkezetekbe. így a dolgozok foglalkoztatására új munkalehetőséget kellett terem­teniük. Törekvéseiket siker ko­ronázta, mert 350 millió forint árbevételre tettek szert. Eves tervüket 1968-hoz t képest 4,9 százalékkal túltel jesítették). Termelékenységi mutatóik igen kedvezően alakultak, mivel az egy állományi létszámú dol­gozóra jutó termelési érték a tervezetthez képest 109,2 száza­lékra növekedett. Bátran hozzá­nyúltak a részesedési alap nö­veléséhez és évközi ösztönző fel- használásához. Összesen batifaj- ta új géptípust készítettek elő sorozatgyártásra alkalmas álla­potúra. Köztük szerepel a mező- gazdasági és ipari üzemek bel­ső anyagmozgatását szolgáló korszerű gépcsalád kifejlesztése Az égboltra ezernyi, különfé­le színű rakéta kúszott fel. E jel után 140, kétszáz méteren­ként elhelyezett fényszóró gyul­ladt ki. 100 millióidnál több gyertyafény világította be a harcteret, elvakítva az ellensé­get és kiszakítva a sötétségből harckocsijaink és gyalogságunk rohamának objektumait. Ez a kép oly erős hatással volt rám, amelyhez foghatót életemben soha nem tapasztaltam. A tüzérség fokozta tüzét. Az együttműködésben támadó gya­logságot és harckocsikat erős kétszeres tűzhenger kísérte. Mi­re megvilágosodott, csapataink leküzdötték az első állást, s megkezdték a harcot a másodi­kért. Jóllehet az ellenségnek Bérűn körzetében sok repülőgépe volt; de a sötétben nem tudta őket hatásosan alkalmazni. Reggelre pedig már rohamozó lépcsőink oly közel álltak az ellenséghez, hogy pilótáik nem merték bom­bázni elöl levő egységeinket, ne­hogy saját csapataikban tegye­nek kárt. A hitlerista csapatokat a szó szoros értelmében elárasztottuk tűzzel és acéllal. Áthatolhatat­lan láng- és füsttenger borította a harcmezőt, úgy hogy helyen­ként még a fényszórók erős su­gara sem tudott áthatolni rajta. Repülőink hullámokban je­lentek meg a harcmező fölött. Éjszaka néhány száz bombázó a tüzérség által el nem érhető cé­lokra inért csapást. A többiek is. Ezek mellett bővítették kap­csolataikat a Budapesti Mező­gazdasági Gépgyárral, a Szeilő- zőművekkel, az IKARUSZ Au­tóbuszgyárral, sőt nemzetközi kapcsolatokra is szert tettek. Rendszeresen gondot fordítottak a szocialista munkaversenyre, a szellemi ás fizikai döLgozók szakmai felkészültségének növe­lésére. Gazdálkodási eredményük el­érte a Kiváló Vállalat termelési színvonalát, s így a mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszter, továbbá a MEDOSZ Elnöksége méltán ismerte el munkájukat. Az elmúlt napokban Lököshá- zán az MSZMP községi bizott­sága megbeszélésre hívta össze a különböző társadalmi szervek aktivistáit, hogy megvitassák a község életével kapcsolatos idő­szerű kérdéseket. Először a vér­adónap szervezésével kapcsola­tos tennivalókról volt szó. Kiss Sándomó, a gyulai járási Vö­röskereszt titkára beszélt a vér­adás fontosságáról, életmentő szerepéről. Elmondotta, hogy az elmúlt évben csupán a gyulai kórházban 840 liter vért kellett felhasználni, viszont a járás te­rületén 354 liter vért gyűjtöttek. Idén, az eddiginél jobb szerve­zéssel, szeretnének minél több egészséges embert a véradók táborában látni, Lökösházán május 23-án ren­deznek véradónapot, s ezzel az akcióval kapcsolatos szervezési feladatokat beszélték meg a község vezetői. A községben működő termelőszövetkezet és állami gazdaság, a vasút, a vám- és határőrség dolgozóinak aktív részvétedével, valamint a reggel és nappal együttműköd­tek a csapatokkal. Az ütközet első napjaiban a repülőerők több mint 6550 felszállást haj­tottak végre. Az első napon csak a tüzérség számára 1 millió 196 ezer lö­vést terveztünk. A valóságban 1 millió 236 ezer lövést adtunk le. Tehát 2450 vagon lövedék, vagy­is csaknem 98 ezer tonna acél zúdult az ellenségre. A7 ellen­ség védelmét 8, helyenként 10— 12 kilométer mélységben lefog­tuk, illetve szétzúztuk. Április 16-án reggel csapata­ink az egész arovonalon sikere­sen nyomultak előre. Az ellen­ség azonban „magáihoz tért” és ellentevékenységbe kezdett a seelowi magaslatok irányából, Berlin felől pedig megjelentek első bombázó csoportjai. És mi­nél jobban megközelítették csa­pataink a seelowi magaslatokat, annál inkább fokozódott az el­lenség ellenállása. Ezek a magaslatok uralkodtak a környező terep fölött, lejtőik meredekek voltak és minden te­kintetben komoly akadályt je; lentettek a Berlin felé vezető úton. Erős falként emelkedtek csapataink előtt, s lezárták azt a fennsíkot, amelyen ki kellett bontakoztatnunk a Berlin elleni közvetlen támadást. Itt, a dombok lábainál akar­ták a németek megállítani csa­patainkat. Ehhez óriási mennyi­ségű erőt és eszközt központosí­tottak. (Folytatjuk) Vésztőn tavaly 2 mélyfúrású kút létesült, amely a régivel együtt napi 1600 köbméter vizet ad. így a nyári hónapok leg­nagyobb vízigénye is kielégíthe­tő lesz. A község vízművesítése keretében az idén 2 és fél mil­lió forint költséggel elkészül a 300 köbméter víz tárolására al­kalmas., 47 méter magas vízto­rony és 35 kilométeren fektetik le a vezetéket. Ezzel egyidejű­leg vezetik be a vizet a laká­sokba. Jövőre 20 kilométer ve­zeték építésével az egész község vízművesítése befejeződik. A 3300 család közül több mint a fele a fürdőszobás lakásába be­vezetteti a vizet, más helyeken pedig udvari kifolyó csap lesz. lakosság legszélesebb rétegeinek bevonásával sikeresnek ígérke­zik az idei véradónap. A hétfői tanácskozás másik fontos programja az óvoda bő­vítésének ügye volt. Köves lm- re vb-titkár ismertette azokat a terveket, amelyek megvalósítá­sával még ebben az évben kor­szerűsíthetnék, jelentősen bővít- hetnék a lökösházi óvodát. Kü­lönösen a dolgozni akaró kis­gyermekes anyák sürgetik a bő­vítést, ezért is került most na­pirendre ez a program^ Az elő­zetes tervek szerint mintegy 700 ezer forint értékben konyhát, ebédlőt és egyéb helyiségeket építenek a kicsinyeknek. A já­rási tanácstól kapott anyagi se­gítség és a községfejleszlési alapból felhasználható összeg alig több 400 ezer forintnál, ezért a vb-titkár a községben működő társadalmi szervek se­gítségét kérte. Farkas Sándor, az állami gaz­daság kerületvezetője elmond­ta, hogy az építkezéshez szük­séges homokot biztosítani tud­ják. Az önkéntes tűzoltók tár­sadalmi munkát ajánlottak az építkezéshez. A termelőszövet­kezet fogatat, járművet bocsát majd rendelkezésre a közös munkához. Az iskolai szülői munkaközösségek a lakosság ré­széről történő társadalmi munka szervezését vállalták. A meglevő anyagi fedezet és a megbeszélésen tett ígéretek alapján a helyi tanácsi építőbri­gád máris hozzákezd a munká­latokhoz, hogy széles körű tár­sadalmi összefogással még eb­ben az évben elkészüljön az új óvoda. Andótly Tit>or ( Tudósítónktól) A tanácstagi beszámolókon Körösladányban 187-en tettek közérdekű bejelentést és javas­latot. Többen kérték új járdák építését, illetve a régiek rendbe­hozatalát, a csapadékvíz-elveze­tő csatornahálózat tisztítását, a belterületi földutak rendbehoza­talát. Sokan javasolták egy fo­gászati rendelő létrehozását, öregek napközi otthonának épí­tését, a villanyhálózat bővítését, a község központján át vezető út felújítását, a közvilágítás kor­szerűsítését. A kéréseket, javas­latokat a községi tanács a lehe­tőségekhez mérten igyekszik teljesíteni. Ezenkívül már meg­építették a sportpályát, s a sza­badtéri színpad is elkészült. In­tézkedtek a jó ivóvízellátás biz­tosítása érdekében is. N. S. Társadalmi összefogás óvoda építésére II mi érdekünkben AZ UTÓBBI ÉVEKBEN több száz fajta növényvédőszer ke­rült hazai forgalomba. Ezek egy része „Méreg” jelzéssel el­látott, másik részén nincs ugyan ez a jel, de hatásában mérgező lehet. A Szakszervezetek Megyei Tanácsánál nyilvántartják azo­kat az eseteket, melyek a mun­kavédelmi szabályok megsértése miatt mérgezéssel végződtek. Tavaly halálos eset fordult elő Medgyesegyházán. A tsz-tagot megbízták a méregraktár felsep­résével/ Nem viselte az egyéni védőfelszerelést. Belélegezte a mérgező port s ez az életébe került. Sorolhatnánk tovább az ilyen eseteket. A napokban a csorvási Kossuth Tsz-ben fordult elő mérgezés-gyanú. Vizsgálják. A halálos baleseteket és a mér- gezéses megbetegedéseket jegy­zőkönyvek őrzik. Mementók ezek, s belőlük olyan következ­tetés vonható le, hogy az ember, aki saját érdekének szolgálatára létrehozta ezeket az igen haté­kony és mérgező szereket, job­ban gondoskodjon önmaga egészségének védéséről. Szükség van erre, mert ebben az egész növényvédőszer-ügyben napja­inkban nagyon sok az avatatlan kéz. Közegészségügyi szerveink ki­mutatták, hogy a növényvédő- szer használói milyen ká­ros megbetegedésbe eshetnek, amennyiben vegyszerezés előtt két nappal és utána két napon belül szeszes italt fogyasztanak. A szesz olyan kapcsolatba ke­rül a méreggel, hogy azt a szer­vezet legeldugottabb részébe is eljuttatja a vérárammal. Az előbb említetteken kívül azért szükséges beszélni a nö­vényvédőszerek szakszerű hasz­nálatáról, mert nagyüzemeink­ben korszerűtlenek a növényvé­delmi gépek, felszerelések, sok helyen nem tartják meg azokat az előírásokat, melyek a raktá­rozással, a méreg kezelésével, a védőfelszerelések karbantartásá­val kapcsolatosak. A KÖJÁL rendszeresen ellenőrzi a nagy­üzemek növényvédelmi munkáit, gyakran előír bizonyos óvó rend­szabályokat, azután megvizsgál­ja, hogy ezeket milyen módon ültették át a gyakorlatba. A ta­pasztalat — legtöbb esetben — a nem megfelelővel egyenlő. Az üzemi vezetők többsége nem te­kinti a növényvédőszereket ve­szedelmes mérgeknek! Emiatt a méregraktárak tárva-nyitva áll. nak. A raktárban nem különítik el egymástól a kevésbé? és a nagyon veszélyes mérgeket, a csomagoló anyagot pedig a rak­tár mellett dobják el, s azt a he­tedik határba fútjhatja a szél. ILYEN ELŐZMÉNYEK után egyáltalán nem lehet véletlen, hogy megyénk kórházaiba egyre gyakrabban csengetnek embe­rek mérgezett tünetekkel. De nemcsak a mezőgazdaság dolgo­zói keresik fel a kórházakat az előbb említett módon, hanem a városban lakók is. A tövény- védőszerek szakszerűtlen hasz­nálatát végsősoron a fogyasztó érzi meg, lényegesen nagyobb számban, mint a növényvédőszer felhasználója. Talán éppen eze­kért lenne fontos, hogy mezőgaz­dasági üzemeinkben az eddigiek­nél nagyobb figyelmet fordítsa­nak a növényvédőszerek tárolá­sára. használására, a méregrak­tárak és a gépek tisztítására, ápolására, a védőöltözet előírá­sos mosatására, a dolgozók ét­keztetésére, valamint jó ivóvíz ellátására. A KÖJÁL a növényvédőállo. más és az SZMT most közösen fogott össze, bevonva a Vörös- keresztet is, hogy mennél gyor­sabban megelőzhető legyen a növényvédőszer-ártalom. Ezért most olyan előírásokat léptettek életbe, hogy minden munkacso­portban — amely növényvédő­szer felhasználással foglalkozik — legyen elsősegélyhez értő em­ber. Álljon rendelkezésére nö­vényvédelmi mentőláda és egész­ségügyi mentőláda. Ez különben törvényes előírás Is, csak meg kellene tartani. A törvény írja elő a dolgozók kötelező alkal­massági vizsgálatát is. melyet most tovább egészítettek azzal, hogy a növényvédelemben dol­gozóknak speciális munkaköny­vét rendszeresítettek, melybe az üzem vezetője köteles beleírni, hogy a munkavállaló mely napo­kon, milyen hatóanyagtartalmú •növényvédőszerrel dolgozott. Fontos, hogy ezt a kis köny­vecskét a dolgozó tartsa állan­dóan magánál, munka közben és munka után egyaránt, mert ha véletlenül a munka befeje­zése utáni napokon jelentkez­nek a mérgezés tünetei, akkor a kis könyvecskébe jegyzett ada­tok alapján az elsősegélynyújtó orvos vagy a kórházi orvos nyomban a biztos ellenszer ada­golásához nyúlhat. Az utóbbi időben számos kez­deményezés tapasztalható a nö­vényvédőszerek mind szaksze­rűbb felhasználására. Ez év te­lén hozták létre a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének Növény­védő Szakosztályát. A szakosz­tály munkája iránt igen nagy az érdeklődés. Példának említhet­jük a legutóbbi növényvédelmi bemutatót, melyet Gyulán, a Munkácsy Tsz-ben rendeztek. Hetven érdeklődőt vártak és 210- en jötték el. Meggyőződésünk: ez embereket nemcsak a vegy­szeres gyomirtás iránti kíváncsi­ság vitte Gyulára, hanem az is, hogy meggyőződjenek a sokfajta növényvédőszer tárolásáról, fel- használásának szakszerűségéről. KEDVEZŐ TAPASZTALATO­KAT szerezhettek. Ez a terme­lőszövetkezet pontosan eleget tesz a törvényes előírásoknak. A növényvédőszerek használatát, jóval az alkalmazás elkezdése előtt bejelenti, s így lehetőséget biztosít arra, hogy a körzeti or­vos és a városi tanács vb egész­ségügyi osztálya ellenőrizze a so- ronlevő munkákat. A növényvédőszerek szaksze­rű használata az ember egészségvédelme érdekében most széles körű társadalmi mozgoló­dás tapasztalható. Mtegemlítjük, hogy a Vöröskereszt 280 Békés megyei alapszervezetéhez írásos anyagot küldött ezzel kapcsolat, ban. Ezenkívül az állami gazda, ságok és termelőszövetekezeték egészségügyi felelőseinek egy­hetes tanf olyamot szerveztek ta­valy is és szerveznek az idén is. Ezeken jelentős oktatási teret kapott és kap a növényvédelem és az egészségvédelem. Folytat­hatnánk a sort azzal, hogy a mezőgazdaságban dolgozó nö­vényvédelmi szakirányítóknak még ebben a hónapban egynapos továbbképzést tartanak — járá­sonként — az állami közegész­ségügyi felügyelők és a toxiko- lógus gyógyszerészek. Ugyancsak májusban a Vöröskereszt alap­szervezeti titkárainak értekezle­tén szintén napirenden szerepel a növényvédőszer-ártalmak is­mertetése. A Vöröskereszt kez­deményezésére a tisztántúli me­gyék mezőgazdasági egészség- ügyi felelőseinek májusban egy. napos megbeszélést tartanak Bé­késcsabán. A NÖVÉNYVÉDÖSZEREK használata, raktározása körül tehát mind nagyobb a köz ér­deklődése, igényessége. Érthető: senki sem akar mérgezési tüne. tekkel kórházba kerülni. Meg lehet előzni a bajt! Ennek azon­ban egyetlen feltétele: a nö­vényvédőszerekkel kapcsolatos munka, és egészségvédelmi elő­írások szigorú megtartása. A KÖJÁL, a növényvédő állomás, a Szakszervezetek megyei Taná­csa és a Vöröskereszt ennek ke­resztülvitelére vállalkozott. Nem lesz könnyű munkájuk, ha egye­dül csinálják. De ha közösen, az üzemi vezetőkkel egyetértésben kerül napirendre e téma, akkor rövid időn belül átütő siker vár­ható, Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents