Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-07 / 105. szám
Cigányok az iskola A tanár bácsi kedvesen simogatja az osztály egyik legjobb tanulóját jó feleletéért. Érnek az írásnak nem az a célja, hogy teljes igénnyel mutassa be a cigánylakosság általános helyzetét, a társadalomba való beilleszkedését. Csupán része, töredéke annak a kézzelfogható fejlődésének, mely az I életkörülményeik alakulásában beállottak, az eltelt huszonöt év alatt A cigánykérdés megoldása ösz- ezetetk ellentmondásos, egész társadalmunkat, így megyénket Is külön foglalkoztató, komplex intézkedéseket igénylő, társadalmi feladat. Jelentős szemléleti változásra van még szükség a felnőtt magyar lakosság körében is. Még eléggé általános a cigányság iránti differenciálás nélküli bizalmatlanság. Egyesek tiltakoznak, ha gyermeküket cigánygyermek mellé ültetik az iskolában. Jól lehet, ha magunk mérlegeljük cigány, ismerőseink hovatartozásét kialakul bennünk legalább három kategória. Első csoportba a már beilleszkedettek tartoznak. Főbb jellemzőik: rendszeres munka- vállalók az átlagosnak megfelelő jövedelemmel és lakással rendelkeznek. Gyermekeiket taníttatják. Törekszenek a vegyes házasságra, öltözködésben is igényesebbek, korábbi életformájukat nemcsak elhagyták, hanem restellik is. A másodikba, a beilleszkedes- ben lévők sorolhatók. Ezek többsége már a telepen kívül vagy éppen a telepen normálisabb lakásban ól, többen állandó jellegű, vagy legalábbis alkalmi munkát vállalnak. Kulturális, gazdasági helyzetük még az átlag alatt van, gyermekeik sokat mulasztanak az iskolából. A harmadik csoportba a be nem illeszkedettek még igen jelentős aránya tartozik. Lakás- körülményeik és környezetük mostoha, munkát egyáltalán nem vagy csak alibinek vállalnak. Egyrészük vándorol, gyermekeik alig tarthatók bent,; vagy be sem vihetők az iskola-1 ba. Koldulásra, kisebb lopásokra, garázdaságra általában, egyrészük súlyosabb bűnözésre is hajlamos. Velük van a legtöbb baj, s a legnehezebb tennivalónk. És ha elfogadjuk ezt a kategorizálást, máris kézzelfogható a beállott fejlődés. Egyik nagy eredmény, hogy már be lehet hozni őket az iskolába. Ezúttal mi is egy olyan iskolát látogattunk meg Szén te tornyán, ahol csak cigánygyerekek tanulnak. Meghívásra mentünk, Jávorcsik Pál ottani tanár levele alapján. Köszönő leveléből idézünk, melyet az iskolát se- @tő különböző szerveknek címzett (Jávorcsik Pál 37 éve pedagógus és kettő éve tanítja a szentetornyaí cigánygyerekekeket, I—II—III. osztályt összevontan.) Az alábbi sorok a leveléből valók; Idejárnak azok a gyermekek, akik évek alatt sem tudtak az olvasás és betűvetés nehéz mesterségével megbirkózni — állandóan buktak. Itt lassított ütemben, sok-sok gyakorlással, de nagy igyekezettel teszik magukévá a tudomány alapvető kincseit. Mivel a tanulók valamennyien veszélyeztetett otthoni körülmények között élnek, és a szülők szűkös anyagiakkal rendelkeznek, a helyi társadalom segítő kezet nyújtott. A szentetornyaí gyerekek használt ruhákat és cipőkét hoztak, hogy segítsenek cigány pajtásaikon. De megmozdultak az üzemek is; tv-t ajándékoztak. A gépjavító állomás autóbuszt bocsátott a cigánygyermekek rendelkezésére, hogy a környéket bejárják, megismerjék a távolabbi községeket, városokat és folyót is lássanak. A Bamevál konzerv vei segítette őket. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ a gyermekek hiányos ruházatának pótlására anyagi támogatást nyújtott. Mindezért köszönet.” Nem vagyunk hívei — úgy általában — az adományozásnak, inert könyöradományokkal nem oldható meg a cigánykérdés. Ez esetben azonban mégis helyeselNagy vállalkozás — útkeresés Kondoroson ni lehet, mert a gyermek ingyenes étkeztetésben, tanszeréé ruhasegélyben, csak rendszeres iskolábajárás esetén részesül. így el is járnak az iskolába. Ebben a kislétszámú (17) külön osztályban a gyengébb képességűek is eredményesen elsajátíthatják a tantervi minimumot anélkül, hogy osztálytársaik előtt kisebbségi érzésük lenne. Ez viszont jó pedagógiai ösztönző. Ám, szóljon erről a pedagógus; Jávorcsik Pál. — Tanulmányi átlaguk gyenge, esetleg közepes (2,5—2,7), de •ez is állandóan javul egy-két tizeddel. Csökkent a mulasztott napok száma is. Már olyan tanulóval is dicsekedhetnek, mint Simondán Mátyás II. osztályos, aki sohasem hiányzik és jól felel. Egy tanulóórát mi is meghallgattunk. Ismerik a számológépet, már-már számolgatnak is, olvasnak és a táblára a betűt is felrajzolják! Csodálattal nézik az iskola-tv adásait. Igaz, a szegedi kirándulásról nem mindegyik gyermeknek maradt a fejében a nagy folyó neve; Tisza. Azt viszont tudják, hogy Budapest az ország fővárosa. Es arra a kérdésre: ki mi akar lenni, néhány válasz: Pali pilóta, Matyi sofőr, Feri hajós, Mari boltos, a másik Mari pedig tanítónő. Az eddig felsoroltak azt mutatják, hogy a cigányok egy részének a körülményváltozással a tudata is alakulóban van. Ott- létünk alkalmával méginkább érthetővé vált a megyei tanács végrehajtó bizottságának a jegyzőkönyvben tett megállapítása: „Miden dicséret megilleti azokat a pedagógusokat, akik a cigányokat tanítják.” Jávorcsik Pál nemcsak tanít, j de bízik is nevel tejei ben. Hiszi, i hogy nem kallódnak el, hanem j hasznos tagjaivá válnak társadalmunknak, s velük már csökken a második és harmadik csoport száma. Ebédhez szólt a csengő, Szőke lai Antalné fehér abrosszal leterített asztalhoz ülteti a gyerekeket és fogy a gőzölgő húsEgy írissen rakott betonjárda mellett halad gépkocsink. A kondoros! Dolgozók Tsz 3-as számú üzemegységének központjába tartunk. Amíg- oda érünk, Rajki János üzemegység- vezető elmondja, hogy ez az új betonjárda a termelőszövetkezeti tagok pénzéből épült. Az üzemegység dolgozói kereken 34 ezer forintot „dobtak össze”, amiből cementlapokat vásároltak. Azután maguk kihordták, hámokat vittek alá és lerakták. A községi tanács is segített, így majdnem 13 ezer járdalapot fektettek le három és fél kilométer hosszúságiban. Most már jöhet a rossz idő, a sáros út, vígan kerékpározhatnák a 80 centiméter széles betonon, egészen az üzemegység központjáig, sőt onnan tovább, nyugati irányba, az Endrődi útig. Az üzemegység központi épületén még friss a meszelés. Nem. régen lehetett tavaszi nagytakarítás. Az épület és környéke példásam tiszta, rendezett. Olyan, amilyen egy országos hírű termelőszövetkezethez illik. Az üzemegység központjával átel- lenben apró akácleveleket borzol a májusi szél. Lassan tavaszodig bár még hűvös az idő, a napfény azonban életre csalogatja az alsó rügyeket. Kissé arrébb fóliaváros húzódik. Tízezer négyzetméter alapterületű. Szorgos kezek még a télen készítették, akkor állították le az alumíniumvázakat, február végén pedig ráhúzták a fóliasátrakat. Amikor felmelegedett a talaj, szikleveles paradicsom-palántákat pikíroztak alá és azután leL ki Ismeretesen, nagy-nagy odaadással gondozták. Bizonyítani akarták, hogy a palántaneveléshez nem feltétlen szükséges trágyával fűtött melegágy vagy mechanikai úton előállított meleg. A vállalkozás jól sikerült, sőt annyira jól, hogy ezt a merész kezdeményezést országos hírű egyetemi tanárok, a zöldségtermesztés hazai nagy mesterei is megtekintették. A fólia alatti palántanevelés gondolata szinte egyik évről a másikra valósult meg Konleves, a pulykaaprólék és a finomfőzelék. És utána újra kezdődik a tudománnyal való küszködés... Rocskár János Ha belenéznek is a fényképezőgép lencséjébe, azért fogy az ízletes ebéd. Fotó; Demény Gyula doroson. Az eredmény rendkívül jó. A fólia alatt szebb palánták fejlődtek, mint a hollandi ágyakban vagy pedig a melegházban. Ég ami a legfontosabb: enegria nélkül, pusztán a nap melegével. ami ingyenes. Nagy megtakarítást értek el. D® nemcsak a palántanevelésben törekszenek itt az újszerűségre. A vöröshagyma termesztése is némi reformra szorul; Korábban az drágította a vöröshagyma termesztését, hogy sok kézi munkaerőt igényelt. Több helyen emiatt ráfizetéses volt termesztése. A kondorosiak mindezek ellensére nem mondtak le a hagymázásrói. Keresték és talán meg is találták a módját annak, hogy holdanként 9 ezer forinttal olcsóban termeszszék a vöröshagymát. A megtakarítás túlnyomó része az élőmunka ráfordítás csökkentéséből ered. A kísérletezés ma már túlnőtt a kisparcellákon. Üzemi méretűvé vált. Az egyik kerületben tízholdas hagymatáblát mutatak be Unyatinszki Jánosnak, a MÉK vezető szakemberének, aki elismeréssel szólt a látottakról. Azután az is kiderült, hogy ez a vöröshagymakísérlet védettséget kapott. Rajki János termesztés-technológiáját néhány héttel ezelőtt Budapesten, a Miezögazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban is is. mertették. Helyeslő véleményt kaptak, így most mintha egy kicsit nagyobb lenne ambíciójuk. A kondoros! Dolgozók Tsz-ben tulajdonképpen azt szeretnék bebizonyítani, hogy a Zsika osztályzatú dughagyma őszi, gépesített vetésével, tavaszi gondos ápolásával ugyanolyan minőségű és mennyiségű étkezési vagy ipari feldolgozásra alkalmas vöröshagyma termeszthető, mint a nagyobb méretű dughagymából kézi ültetés útján. A Rajki Jáno6 vezette üzemegységnek azonban nemcsak az előbb említett növények termesztésében. a termesztés új útjainak keresésében vannak érdemei. Más növényekkel is élre- törtek, noha évekkel ezelőtt a többiekkel lemaradtak. Sem a búza, sem a kukorica, sem pedig a cukorrépa nem termett ezen a környéken olyan bőségesen, mint tavaly. „Megbűvölték” a termőföldet mélyszántással istállótrágyázással, műtrágyákkal és vegyszerekkel. Az eredmény; a terméshozamokban él- rejutottak. Búzából, cukorrépából többet termeltek, mint a mellettük levők Meg is nőtt a becsületük a szövetkezet egésze előtt. Megnőtt a tettvágyuk. Most a tavalyinál is többet és jobb minőségű árut szeretnének termeim. Ezért is tervezték a kertészet továbbfejlesztését, bővítését. Paradicsomból 80 holdat ültetnek az idén, holdanként 300 mázsa hozamra számítanak. Paprikából, korai karfiolból is nagy területet művelnek. Tekintettel arra, hogy a kertészet munkaigényes ágazat, elhatározta a tsz vezetősége, hogy közelebb telepíti a községhez. Így további jó munkaalkalmat teremtenek az asszonyoknak. Ahol jelenleg a fóliaváros áll. ott lesz majd az új kertészeti központ. Az Endrődre vezető út jobb oldaláról tehát ebben az évben elköltöznek. Sok minden indokolja ezt. Talán a legfontosabb: bio- és mechanikai úton előállított energia nélkül ezen a részen jól nőnek a palánták. Tehát alkalmazkodnak a természeti adottsághoz, mesz- szemenően kihasználják a kertészet nagy kincsét, a tél végi napfényt. Dupsi Károly Bim Hierein K 197«. MÁJUS 7.
