Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-05 / 103. szám
Öregek otthona Meglepetés az édesanyáknak Bár az anyák napja csak május 10-én lesz, Békéscsabán néhány óvodában már 3-án megtartották az ünnepségeket, kedves meglepetésként az édesanyáknak. A Kölcsey utcai óvodában mlintegy 80 édesanya, nagymama jelent meg az anyák napi műsoros délelőttön. A kicsinyek sok-sok verssel, dallal köszöntötték az édesanyákat és nagymamákat, s átnyújtották a szeretet virágait. Kedves meglepetés volt — mely elsősorban az óvónők kezemumkáját dicséri —, hogy préselt virággal díszített emléklapot is kapott minden édesanya. A BM óvodában hasonló ünnepség zajlott le a délutáni órákban, szántén szépszámú részvevővel. Az üregek szociális otthonának nevezik Nagyszénáson a négy évvei ezelőtt felépült korszerű szociális otthont. Ide csak 55 évet betöltött nőt és 65 évet betöltött férfit utalnak be, ellentétben más otthonokkal, ahová fiatalok és betegek is kerülitek. A 800 férőhelyes intézményben 4 ágyas, ízlésesen berendezett szobák vannak, s a házaspárok részére külön nyolc szoba áll rendelkezésre. Képünkön az otthon idős lakói közül sokan keresik fel a virágos, parkos udvart, ahol kellemes órákat tölthetnek a tavaszi napsütésben. (Fotó: Remény Gyula) Dolgozik a Tízek Klubja Békéscsabán és a megyében is egyre ismertebb lesz a békéscsabai Ifjúsági Házban működő, a város tíz üzemének KISZ-tag- jatt összefogó Tizek ifjúsági klubja. A klub aktivitására jellemző, hogy igyekszik felvenni a kapcsolatot a megye különböző pontjain funkcionáló társ- klubokkal; legutóbb például a csabacsűdi fiatalok látogattak el hozzájuk. A több mint fél éve működő klub többek között annak is köszönheti sikerét, hogy programjai azontúl, hogy rendkívül sínesek és változatosak, igien színvonalasak is. A klub e havi programja is bővelkedik eseményekben; május 4-i foglalkozásúk után — amikor dr. Pankotai István, a városi pártbizottság osztályvezetője, a párt ifjúságpolitikájáról, a lakásfejlesztés terveiről adott rövid tájékoztatót — május 7-én jelentkezik ismét a világ 12 legjobb fimjét sorozatban bemutató filmklub A gyilkos arany című amerikai alkotással. Május 14-ón, csütörtökön az E&ti tárlat vendégművészeként Alexin Andor grafikust látják vendégül, 28-án pedig Sárhelyi Jenő karnagy előadásában Mozart muzsikájával ismerkednek a Tizek Klubja tagjai. Jó hírek a gázfogyasztóknak Olyan városokban, falvakban is vezetékes gázzal fűtenek és ] főznek ma már, ahol néhány évvel ezelőtt álmodni sem mertek ilyesmiről. Ez se csökkenti azonban a propán-bután jelentőségét, hisz számos olyan helység van — s lesz is még sokáig —, amelyet nem érint gázvezeték. Az ilyen városokban, községekben, tanyákon is élvezni akarják a modem fűtőanyag, a gáz előnyeit; s igyekeznek mielőbb palackozott pb-gázhoz jutni. A nagy érdeklődést mutatja egyebek között az, hogy a termelés rendkívül felfutott. Míg 1967-ben 72 ezer, addig 1969-ben 160 ezer tonna pb-t palackozott a Kőolaj- vezeték Vállalat budaörsi, sza- joli, nyíregyházi, szegedi és újudvarhelyi telepe. —- Mire számíthatnak a pb- fogyasztók az idén és a negyedik ötéves tervben? — kérdeztük Gyöngy Lajostól, a vállalat főosztályvezetőjétől. — Az ellátás szempontjából döntő a termelő és tároló kapacitás nagysága, a szállítási távolság, a műszaki színvonal, és az igények ingadozásához való alkalmazkodás. A nyári hónapokban például ugrásszerűen megemelkedik a fogyasztás, télen visszaesik. Ez nehéz feladat elé állít bennünket A hullámzást ■ figyelembe kell vennünk a távlati terveknél is. A közelmúltban arra törekedtünk, hogy az ÁFOR-tól átvett üzemek kapacitását a lehető legkisebb költséggel növeljük. Ezt egyrészt a berendezések korszerűsítésével értük el: új típusú szivattyúkkal láttuk el üzemeinket, s meggyorsítottuk a lánc- pályák kialakítását, továbbá új mérlegeket állítottunk be. Másrészt növeltük a műszakok számát. 1969-ben Budaörs kivételével valamennyi üzemünk három műszakban dolgozott. — Azt jelenti-e ez, hogy új üzemekre nincs is szükség: a kapacitásnövelés megoldható a belső tartalékok feltárásával? — Erről szó sincs. Először is az igények rohamos növekedéséhez nem lenne elegendő. 1970-re az eddigi 1 millió 200 ezerről 1 millió 500 ezerre emelkedik a pb gázfogyasztók száma: másodszor, a üzemeinket állandóan AZ OROSHÁZI HÜZOTTSÍKÜVEGGYÁR ipari tanulókat szerződtet, üvegvágó és épületüvegező szakmába Érettségizetteknek 1 éves, a VIII. ált. isk. végzettek 2 éves időszakra szerződhetnek A képzés Helye: SALGÓTARJÁN. Az üzem ösztöndíjat és elhelyezést biztosít. Érdeklődni lehet a következő címen: HÜZOTTSÍKÜVEGGYÁR BERUHÁZÁSI FŐMÉRNÖKSÉG OROSHÁZA három műszakkal terhelnénk (ily módon próbálnánk kielégíteni az igényeket), a csúcsfogyasztáshoz nem tudnánk alkalmazkodni, nem lenne tartalékunk. Ezért kellenek új üzemek, illetve kell bővíteni a régieket. S ezt az idén több helyütt megtesszük. Mindjárt ott kezdeném, ahol már lépünk: Devecserrel. Jubileumi felajánlásunk volt, hogy a községben felszabaduló berendezéseket alkalmassá tesszük pb-töltésre. ígéretünket beváltottuk. Egyelőre két tankautóval szállítjuk helyszínre a gázt. Két új kocsi pedig már útban van. Ebben az évben 4000 tonna pb-t palackozunk Devecserben, 3 év múlva évente 20 ezer tonnát. Az idén fogúnk hozzá Tolna megyében Pincehelyen is a munkához. Ott teljesen új üzem épül, szolgálati lakással. 1972 decemberétől — ekkor készül el — évente 36 ezer tonna gázt palaokozhatunk. Növeljük a pb palackozását az algyői olaj mező felszabaduló tartályainak hasznosításával is. Ehhez másfél kilométer vezeték kell. Ezután Pécsett kezdünk építkezni. A városban az ÁFOR területére — olajipari objektum mellé — települünk. Tulajdonképpen a győri lépést ismételjük meg Pécsett. Majd Hajdúszoboszló következik. Ott is a győrihez hasonló nagyságrendű üzemet hozunk létre. S végül Egerré kerül sor. . fűire Eger napirendre kerül — azaz a jelenlegi 5-ről 10-re emelkedik a töltőüzemek száma — be is fejeződik a negyedik 5 éves terv. Talán nem érdektelen, ha elmondom, hogy 4—5 év alatt 300 millió forintot fordítunk töltőüzemek fejlesztésére. — Ügy tudjuk, ma még átlagosan mintegy 120 km-re kell szállítani a töltőüzemből a palackokat. Hogyan alakul ez a negyedik 5 éves terv végére? — Ha az említett üzemek fejlesztése megtörténik, telepeink behálózzák az országot. A jelenlegi 120 kilométeres távolságot átlagosan 50-re tudjuk rövidíteni. Ez nemcsak az ellátás szempontjából lesz kedvezőbb, hanem a szállítási költségek csökkenése révén, a mi gazdálkodásunkra is jótékony hatást gyakorol. Sz. N. Citerák, versek, festmények... A Hosszú utcának azért hosz- szú a neve, mert még Üjkígyó- son is hosszú, van vagy 3 kilométer. Száguld a jó öreg biciklim a gidres-gödrös járdán s mikor a 93-as szám előtt megállók, álig látom az utca végét. E házban lakik idős Rákóczi Antall nyugdíjas tsz-tag, festő, verselő és citerakészítő. Sokáig kell rá várni, mert pár napja behívták a tsz-be a zöldségesládákat javítgatni, 5 óráig tart a munkaidő. Addig nézegetem a szép Ids kertet, a rengeteg csirkét, kacsát, libát, amelyeket a félesége gondoz, pótolandó a 266 forintos nyugdíjat. Végre megjön a házigazda, 72 éves, vállas, erős, egyenes ember, kék munkaruhában. Mindjárt nagy beszédbe elegyedünk, miközben szemem a konyhában függő képeken jár. Rajzkészsége, jó szellemi képessége már a lökösházi tanyai iskolában is feltűnt, ahol apja uradalmi dohánykertész volt. 1910-ben kerültek Újkígyósra, földet, házat vettek. Mint egyedüli fiúgyermek a lányok között a 6 osztály elvégzése után otthon maradt gazdálkodni. Megnősült, 5 gyermeke született. Volt tanyai kézbesítő, munkásdalárda tagja, aztán 7 holdjával belépett a tsz-be. A rengeteg munka, a gyermeknevelés mellett is jutott idő a szép szeretettre. — Kocsi kellene ahhoz, hogy elvigye azokat a könyveket, amiket én egy életen át bújtam! — mondja. — Petőfitől Ady-ig, Jókaitól Móriczig minden neves magyar írót ismer, de a külföldi irodalomban sem járatlan. Saját könyvtára is van, ennék legbecsesebb darabja egy 1759-ben nyomtatott könyv: ,,A’ ritka és válogatott történeteknek álattok való tanulsága” című vallási, erkölcsi tanulságokkal teljes könyvritkaság. Sajnos, a címlapja hiányzik, de a közepe táján elsárgult betűkkel a következő szöveg van írva: „Az 1759i-k esztendőben nyomatták Kassán. Rákóczi József, ki ezt a könyvet bírom, tanúbizonyságul a névén beírom.” Rákóczi Antal hiszi, s a régi családi hagyományok is arról beszélnék, hogy ők a „hírős” Rákóczi Ferencnek leszármazottai. Gyulai kezdeményezés Az utóbbi napokban két ige» jelentős esemény színhelye volt Gyula. Az 1969. évi eredményes munka után átvette a Minisztertanács Vörös Vándorzászlaját a fa- és fémbútoripari szövetkezet, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság pedig ismét Kiváló címet kapott az Országos Vízügyi Hivataltól. Az ünnepség bensőséges volt, hiszen az 1969. esztendőben célul tűzött termelési feladatok teljesítése nagy szervezettséget, lelkiismeretes helytállást követéit a fizikai és szellemi dolgozóktól egyaránt. Éppen az ünnepségen hallottuk, hogy a Vízügyi Igazgatóság az év első felében éves tervének alig egyharmadát valósította meg. Az év második felében pedig a Kiváló Vízügyi Igazgatóság cím megszerzésének követelményeit is elérték. A fa- és fémbútoripari szövetkezetben egész éven át folyamatos tcrv- túlteljesítés folyt. Szóval mindkét intézmény kitett magáért Eredményeikkel tovább gazdagították Gyula hírét, további tanújelét adták ország-világ előtt a gyulai emberek szorgalmának, város- és munkaszeretetének. Az ünnepségek idézni különösen érződött, hogy az intézményeket ért magas kitüntetésben mennyire osztozik a város. Érthető ez, hiszen a terv túlteljesítésében a KÖVIZIG és a KTSZ dolgozóin kívül — közvetve — a gyulaiak is részt vettek. Mindenki tett valami jót, valami előrevivőt, amivel hozzájárult, teljesebbé tette a jó alkotómunkához szükséges környezetet. Ez általában máshol is így van. Mégis a gyulai ünnepségeken valahogyan többet éreztünk a környezetből, mint másutt. Itt ugyanis nemcsak ünnepi beszédek és tészták hangzottak él, hanem jó kívánságok is gyermeki szájból. A gyulai általános iskolák egy-egy csoportja szavalattal, énekkari számok előadásával kedveskedett a szülőknek, hiszen az ünnepség soraiban ők ültek. Ezzel a gyerekek is közelebb kerültek az élet igazi értelméhez, az ember alkotó munkájához és osztoztak szüleik, a város sikerében. Minden tekintetben szép, hasznos, jó kezdeményezés a gyulai, máshol is méltó a követésre. Rupsi Károly Ismeri is a Nagy Fejedelem élet- történetét, Mikes Kelemen leveled pedig kedves olvasmánya. S íme, a hálószobában a kettős ágy felett a szokásos szentkép helyett egy hosszúkás, téglalap alakú festmény. A címe: „Borsitól Rodostóig”. Rákóczi Ferenc és felesége állnak az előtérben (valami díszmagyar ruhában, mint Antal bácsi mondja, sajnos a korabeli öltözéket nem ismeri). A háttér érdekesen kétfelé van osztva. Bal oldalon, az asz- szony oldalán a borsi kastély, Rákóczi szülőháza látszik, tavaszi pompájú kertben, a jobb oldalon, a férfj oldalán viharos tenger, borús ég utal a rodostói száműzetésre. A többi kép is mind a fantázia és az emlékezés szülöttei. Lökösháza a regi majorral télen, a havas tájon átfutó fekete vonat, ugyanaz a táj nyáron. Egy másik: napszítta kék ég alatt levelüket hullató, sárguló nyárfák, akvarellben. Meglepően jó rajz- tudással, távlati érzékkel. — A legszebb képeim a gyerekeknél és unokáknál vannak — mondja Anti bácsi, ha nem is búsan, de egy kis fájdalommal. A legfiatalabbak már leakasztották a falról a virágcsendéletet, az ágaskodó paripákat — nem divat a kép! De ő nem bánkódik nagyobbra hivatott életének
