Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

Öregek otthona Meglepetés az édesanyáknak Bár az anyák napja csak má­jus 10-én lesz, Békéscsabán né­hány óvodában már 3-án meg­tartották az ünnepségeket, ked­ves meglepetésként az édes­anyáknak. A Kölcsey utcai óvo­dában mlintegy 80 édesanya, nagymama jelent meg az anyák napi műsoros délelőttön. A ki­csinyek sok-sok verssel, dallal köszöntötték az édesanyákat és nagymamákat, s átnyújtották a szeretet virágait. Kedves megle­petés volt — mely elsősorban az óvónők kezemumkáját dicséri —, hogy préselt virággal díszített emléklapot is kapott minden édesanya. A BM óvodában ha­sonló ünnepség zajlott le a dél­utáni órákban, szántén szépszá­mú részvevővel. Az üregek szociális otthoná­nak nevezik Nagyszénáson a négy évvei ezelőtt felépült kor­szerű szociális otthont. Ide csak 55 évet betöltött nőt és 65 évet betöltött férfit utalnak be, el­lentétben más otthonokkal, aho­vá fiatalok és betegek is kerül­itek. A 800 férőhelyes intéz­ményben 4 ágyas, ízlésesen be­rendezett szobák vannak, s a házaspárok részére külön nyolc szoba áll rendelkezésre. Képün­kön az otthon idős lakói közül sokan keresik fel a virágos, par­kos udvart, ahol kellemes órá­kat tölthetnek a tavaszi napsü­tésben. (Fotó: Remény Gyula) Dolgozik a Tízek Klubja Békéscsabán és a megyében is egyre ismertebb lesz a békés­csabai Ifjúsági Házban működő, a város tíz üzemének KISZ-tag- jatt összefogó Tizek ifjúsági klubja. A klub aktivitására jel­lemző, hogy igyekszik felvenni a kapcsolatot a megye különbö­ző pontjain funkcionáló társ- klubokkal; legutóbb például a csabacsűdi fiatalok látogattak el hozzájuk. A több mint fél éve működő klub többek között an­nak is köszönheti sikerét, hogy programjai azontúl, hogy rend­kívül sínesek és változatosak, igien színvonalasak is. A klub e havi programja is bővelkedik eseményekben; má­jus 4-i foglalkozásúk után — amikor dr. Pankotai István, a városi pártbizottság osztályve­zetője, a párt ifjúságpolitikájá­ról, a lakásfejlesztés terveiről adott rövid tájékoztatót — má­jus 7-én jelentkezik ismét a vi­lág 12 legjobb fimjét sorozat­ban bemutató filmklub A gyil­kos arany című amerikai alko­tással. Május 14-ón, csütörtökön az E&ti tárlat vendégművésze­ként Alexin Andor grafikust látják vendégül, 28-án pedig Sárhelyi Jenő karnagy előadá­sában Mozart muzsikájával is­merkednek a Tizek Klubja tag­jai. Jó hírek a gázfogyasztóknak Olyan városokban, falvakban is vezetékes gázzal fűtenek és ] főznek ma már, ahol néhány év­vel ezelőtt álmodni sem mertek ilyesmiről. Ez se csökkenti azon­ban a propán-bután jelentőségét, hisz számos olyan helység van — s lesz is még sokáig —, amelyet nem érint gázvezeték. Az ilyen városokban, községekben, tanyá­kon is élvezni akarják a mo­dem fűtőanyag, a gáz előnyeit; s igyekeznek mielőbb palacko­zott pb-gázhoz jutni. A nagy ér­deklődést mutatja egyebek kö­zött az, hogy a termelés rend­kívül felfutott. Míg 1967-ben 72 ezer, addig 1969-ben 160 ezer tonna pb-t palackozott a Kőolaj- vezeték Vállalat budaörsi, sza- joli, nyíregyházi, szegedi és új­udvarhelyi telepe. —- Mire számíthatnak a pb- fogyasztók az idén és a negye­dik ötéves tervben? — kérdez­tük Gyöngy Lajostól, a vállalat főosztályvezetőjétől. — Az ellátás szempontjából döntő a termelő és tároló kapa­citás nagysága, a szállítási tá­volság, a műszaki színvonal, és az igények ingadozásához való alkalmazkodás. A nyári hónapok­ban például ugrásszerűen meg­emelkedik a fogyasztás, télen visszaesik. Ez nehéz feladat elé állít bennünket A hullámzást ■ figyelembe kell vennünk a táv­lati terveknél is. A közelmúltban arra töreked­tünk, hogy az ÁFOR-tól átvett üzemek kapacitását a lehető leg­kisebb költséggel növeljük. Ezt egyrészt a berendezések korsze­rűsítésével értük el: új típusú szivattyúkkal láttuk el üzemein­ket, s meggyorsítottuk a lánc- pályák kialakítását, továbbá új mérlegeket állítottunk be. Más­részt növeltük a műszakok szá­mát. 1969-ben Budaörs kivéte­lével valamennyi üzemünk há­rom műszakban dolgozott. — Azt jelenti-e ez, hogy új üzemekre nincs is szükség: a kapacitásnövelés megoldható a belső tartalékok feltárásával? — Erről szó sincs. Először is az igények rohamos növekedésé­hez nem lenne elegendő. 1970-re az eddigi 1 millió 200 ezerről 1 millió 500 ezerre emelkedik a pb gázfogyasztók száma: másod­szor, a üzemeinket állandóan AZ OROSHÁZI HÜZOTTSÍKÜVEGGYÁR ipari tanulókat szerződtet, üvegvágó és épületüvegező szakmába Érettségizetteknek 1 éves, a VIII. ált. isk. végzettek 2 éves időszakra szerződhetnek A képzés Helye: SALGÓTARJÁN. Az üzem ösztöndíjat és elhelyezést biztosít. Érdeklődni lehet a következő címen: HÜZOTTSÍKÜVEGGYÁR BERUHÁZÁSI FŐMÉRNÖKSÉG OROSHÁZA három műszakkal terhelnénk (ily módon próbálnánk kielégí­teni az igényeket), a csúcsfo­gyasztáshoz nem tudnánk alkal­mazkodni, nem lenne tartalé­kunk. Ezért kellenek új üze­mek, illetve kell bővíteni a ré­gieket. S ezt az idén több he­lyütt megtesszük. Mindjárt ott kezdeném, ahol már lépünk: Devecserrel. Jubileumi felaján­lásunk volt, hogy a községben felszabaduló berendezéseket al­kalmassá tesszük pb-töltésre. ígéretünket beváltottuk. Egye­lőre két tankautóval szállítjuk helyszínre a gázt. Két új kocsi pedig már útban van. Ebben az évben 4000 tonna pb-t palacko­zunk Devecserben, 3 év múlva évente 20 ezer tonnát. Az idén fogúnk hozzá Tolna megyében Pincehelyen is a munkához. Ott teljesen új üzem épül, szolgálati lakással. 1972 decemberétől — ekkor készül el — évente 36 ezer tonna gázt pa­laokozhatunk. Növeljük a pb palackozását az algyői olaj mező felszabaduló tartályainak hasznosításával is. Ehhez másfél kilométer vezeték kell. Ezután Pécsett kezdünk építkezni. A városban az ÁFOR területére — olajipari objektum mellé — települünk. Tulajdon­képpen a győri lépést ismétel­jük meg Pécsett. Majd Hajdú­szoboszló következik. Ott is a győrihez hasonló nagyságrendű üzemet hozunk létre. S végül Egerré kerül sor. . fűire Eger napirendre kerül — azaz a jelenlegi 5-ről 10-re emelkedik a töltőüzemek száma — be is fejeződik a negyedik 5 éves terv. Talán nem érdekte­len, ha elmondom, hogy 4—5 év alatt 300 millió forintot fordí­tunk töltőüzemek fejlesztésére. — Ügy tudjuk, ma még átla­gosan mintegy 120 km-re kell szállítani a töltőüzemből a pa­lackokat. Hogyan alakul ez a negyedik 5 éves terv végére? — Ha az említett üzemek fej­lesztése megtörténik, telepeink behálózzák az országot. A jelen­legi 120 kilométeres távolságot átlagosan 50-re tudjuk rövidíte­ni. Ez nemcsak az ellátás szem­pontjából lesz kedvezőbb, ha­nem a szállítási költségek csök­kenése révén, a mi gazdálkodá­sunkra is jótékony hatást gya­korol. Sz. N. Citerák, versek, festmények... A Hosszú utcának azért hosz- szú a neve, mert még Üjkígyó- son is hosszú, van vagy 3 kilo­méter. Száguld a jó öreg bicik­lim a gidres-gödrös járdán s mikor a 93-as szám előtt meg­állók, álig látom az utca végét. E házban lakik idős Rákóczi An­tall nyugdíjas tsz-tag, festő, ver­selő és citerakészítő. Sokáig kell rá várni, mert pár napja behívták a tsz-be a zöldségesládákat javítgatni, 5 óráig tart a munkaidő. Addig nézegetem a szép Ids kertet, a rengeteg csirkét, kacsát, libát, amelyeket a félesége gondoz, pó­tolandó a 266 forintos nyugdíjat. Végre megjön a házigazda, 72 éves, vállas, erős, egyenes em­ber, kék munkaruhában. Mind­járt nagy beszédbe elegyedünk, miközben szemem a konyhában függő képeken jár. Rajzkészsége, jó szellemi ké­pessége már a lökösházi tanyai iskolában is feltűnt, ahol apja uradalmi dohánykertész volt. 1910-ben kerültek Újkígyósra, földet, házat vettek. Mint egye­düli fiúgyermek a lányok között a 6 osztály elvégzése után ott­hon maradt gazdálkodni. Megnő­sült, 5 gyermeke született. Volt tanyai kézbesítő, munkásdalár­da tagja, aztán 7 holdjával be­lépett a tsz-be. A rengeteg mun­ka, a gyermeknevelés mellett is jutott idő a szép szeretettre. — Kocsi kellene ahhoz, hogy elvigye azokat a könyveket, ami­ket én egy életen át bújtam! — mondja. — Petőfitől Ady-ig, Jó­kaitól Móriczig minden neves magyar írót ismer, de a külföldi irodalomban sem járatlan. Saját könyvtára is van, ennék legbe­csesebb darabja egy 1759-ben nyomtatott könyv: ,,A’ ritka és válogatott történeteknek álattok való tanulsága” című vallási, er­kölcsi tanulságokkal teljes könyvritkaság. Sajnos, a cím­lapja hiányzik, de a közepe tá­ján elsárgult betűkkel a követ­kező szöveg van írva: „Az 1759­i-k esztendőben nyomatták Kas­sán. Rákóczi József, ki ezt a könyvet bírom, tanúbizonyságul a névén beírom.” Rákóczi Antal hiszi, s a régi családi hagyományok is arról be­szélnék, hogy ők a „hírős” Rá­kóczi Ferencnek leszármazottai. Gyulai kezdeményezés Az utóbbi napokban két ige» jelentős esemény színhelye volt Gyula. Az 1969. évi eredményes munka után átvette a Mi­nisztertanács Vörös Vándor­zászlaját a fa- és fémbútoripari szövetkezet, a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság pedig ismét Kiváló címet kapott az Országos Vízügyi Hivataltól. Az ünnepség bensőséges volt, hiszen az 1969. esztendőben célul tűzött terme­lési feladatok teljesítése nagy szervezettséget, lelkiismeretes helytállást követéit a fizikai és szellemi dolgozóktól egyaránt. Éppen az ünnepségen hallottuk, hogy a Vízügyi Igazgatóság az év első felében éves tervének alig egyharmadát valósította meg. Az év második felében pe­dig a Kiváló Vízügyi Igazgató­ság cím megszerzésének köve­telményeit is elérték. A fa- és fémbútoripari szövetkezetben egész éven át folyamatos tcrv- túlteljesítés folyt. Szóval mind­két intézmény kitett magáért Eredményeikkel tovább gazda­gították Gyula hírét, további tanújelét adták ország-világ előtt a gyulai emberek szorgal­mának, város- és munkaszerete­tének. Az ünnepségek idézni különö­sen érződött, hogy az intézmé­nyeket ért magas kitüntetésben mennyire osztozik a város. Ért­hető ez, hiszen a terv túlteljesí­tésében a KÖVIZIG és a KTSZ dolgozóin kívül — közvetve — a gyulaiak is részt vettek. Min­denki tett valami jót, va­lami előrevivőt, amivel hoz­zájárult, teljesebbé tette a jó alkotómunkához szükséges kör­nyezetet. Ez általában máshol is így van. Mégis a gyulai ünnep­ségeken valahogyan többet érez­tünk a környezetből, mint má­sutt. Itt ugyanis nemcsak ünnepi beszédek és tészták hangzottak él, hanem jó kívánságok is gyermeki szájból. A gyulai ál­talános iskolák egy-egy csoport­ja szavalattal, énekkari számok előadásával kedveskedett a szü­lőknek, hiszen az ünnepség so­raiban ők ültek. Ezzel a gyere­kek is közelebb kerültek az élet igazi értelméhez, az ember al­kotó munkájához és osztoztak szüleik, a város sikerében. Minden tekintetben szép, hasznos, jó kezdeményezés a gyulai, máshol is méltó a köve­tésre. Rupsi Károly Ismeri is a Nagy Fejedelem élet- történetét, Mikes Kelemen le­veled pedig kedves olvasmánya. S íme, a hálószobában a kettős ágy felett a szokásos szentkép helyett egy hosszúkás, téglalap alakú festmény. A címe: „Borsi­tól Rodostóig”. Rákóczi Ferenc és felesége állnak az előtérben (valami díszmagyar ruhában, mint Antal bácsi mondja, sajnos a korabeli öltözéket nem ismeri). A háttér érdekesen kétfelé van osztva. Bal oldalon, az asz- szony oldalán a borsi kastély, Rákóczi szülőháza látszik, tava­szi pompájú kertben, a jobb ol­dalon, a férfj oldalán viharos tenger, borús ég utal a rodostói száműzetésre. A többi kép is mind a fantá­zia és az emlékezés szülöttei. Lökösháza a regi majorral télen, a havas tájon átfutó fekete vo­nat, ugyanaz a táj nyáron. Egy másik: napszítta kék ég alatt le­velüket hullató, sárguló nyárfák, akvarellben. Meglepően jó rajz- tudással, távlati érzékkel. — A legszebb képeim a gyere­keknél és unokáknál vannak — mondja Anti bácsi, ha nem is búsan, de egy kis fájdalommal. A legfiatalabbak már leakasztot­ták a falról a virágcsendéletet, az ágaskodó paripákat — nem divat a kép! De ő nem bánkódik nagyobbra hivatott életének

Next

/
Thumbnails
Contents