Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-29 / 124. szám
Zöldségtermesztés 100 ezer négyzetméter fólia alatt Elkészült a kondorosi Dolgozók tsz „modellüzem”-terve Mint ismeretes, az ENSZ fejlesztési program kormányzótanácsának jóváhagyásával aFAO első lépcsőként több mint 300 ezer dollár anyagi támogatást nyújt a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerének építéséhez. A konzultatív vegyes bizottság a fenti keretből készíti el nyolc modellüzem tervét, s később ezekben a mintagazdasá- go'kban próbálják ki, hogyan lehet az adott területen a leggazdaságosabban hasznosítani az öntözővizet. A Körösök vidékén több mint 80 ezer holdra ad majd mesterséges csapadékot a kiskörei vízlépcső. E táj mintagazdaságául a 7 ezer holdas kondorosi Dolgozók Tsz-t jelölték ki, amelynek a modellüzem terve elkészült. Az elképzelésekről Szőke Molnár Lajos, a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet tudományos munkatársa, a mo- deilüzemterv készítője az alábbiakat mondotta: — A kondorosi ..modellüzem'’ terv nemzetközi viszonylatban is eligazítást ad a mezőgazdaság általános fejlesztéséhez. Nagy körültekintéssel határozzuk meg hogy az összterülethez viszonyítva milyen arányban rendezkedjék be öntözésre a kijelölt gazdaság, milyen legyen az álló- és forgóeszközigény. Milyen fajta növényt termeljen, s milyen módon öntözzön ahhoz, hogy az anyagi befektetés mielőbb vissza térül jön? Takarmány táp Űj lehetőséget teremt az élelmiszeripari hulladékok, valamint különböző termékék feldolgozásában a Veszprémi Nehézvegyipar! Kutató Intézet szakemberei által konstruált porlasztó-, szárító berendezés. Az alacsony nyomású meleg levegővel működő műszerhez sajátos eljárást dolgozták ki, amelynek alkalmazásával a ké- ( szített prorok megtartják ere- | deti tulajdonságaikat. A kísér-1 A kondorosi Dolgozók Tsz- ben a szabadföldi és a fólia alatti zöldségtermesztés, a takarmánytermelés lesz a kiemelt ágazat. A tervek .szerint két ütemben fejlesztjük a gazdaságot: 1975—76-ig, illetve 1978—79-ig. Javaslatunk szerint a szövetkezet 3100 holdon rendezkedik be esőztetg öntözésre. Többek között 800 holdnyi területen termelnek öntözéssel szántóföldi zöldséget és gyógynövényt . Az első lépcsőben 50 ezer négyzetméter fólia alatt terem friss zöldség, a hetvenes évek végére 100 ezer négyzet- méter alatt. A takarmánytermő terület növekszik. A tehénállomány 250-nel gyarapszik s évi 7500 hízott sertés átadására rendezkedik be a szövetkezet. Saját takarmányellátó lesz. Ennék megfelelően az első lépcsőiben 74 millió forintos beruházást valósítanak meg Kondoroson A szakosított sertéstelep már épül. A második lépcsőiben — öntözőberendezésekre, gépekre, utak építésére és egyéb beruházásra — újabb 74—75 millió forintot költenek. A legszerényebb számítások szerint is a hetvenes évek végére a bruttó bevétel 16 millió forinttal gyarapszik. Az empirikus tervezést ausztráliai szakemberek számítógépes adatokkal egészítik ki. több variációból választják ki a legjobbat. — vérporből letek szerint ezzel a berendezéssel hasznosíthatják a vágó- hldakon keletkező nagy meny- nyiségű hulladékvért, amely porlasztás után, magas fehérje- tartalmával. kiváló állati tápnak bizonyult. A készülékkel kiváló minőségű élesztőport is előállíthatnak. Az élelmiszeripari berendezés és gépgyártó vállalat a sorozatgyártást még ebben az évben megkezdi. betontermék —, 985 ezer négyzetméter húzott- és hengerelt- üveggyártó kapacitás jött létre. A hatvanas évek közepén — 1965-ben a beruházások értéke 619 millióra mérséklődött — némi szünet következett be. Jelentősebb beruházás az Alföldi Porcelángyár, a zagyvapálfalvi üveggyári edzőüzem volt csupán, majd a legutóbbi két évben ismét szaporázódtak a lépték. Megkezdték és befejezték a DCM mészművének építését, ebben az esztendőben üzemibe helyezik a DCM négyes gyártósorát — évente 300 ezer tonna cementtöbblet — s épül Be- remenden — a régi gyártól néhány kilométerre — az új, évi egymillió tonna kapacitású cementüzem. — Súlyhoz mért szerep — Az említett s más beruházások 1971-től már megkezdik a befektetett pénz visszafizetését. Enyhül tehát a szorítás, köny- nyebb lesz az építkezők dolga, de... a beruházásokban tapasztalható szakaszosság, az egyszerre túlsókat, majd túl keveset markolás azt mutatja, hogy az építőanyagipar nem mindig kapta meg a súlyához mért szerepet a gazdasági élet egészében. (A többi szocialista országban az építő- és építőanyagipar részesedése az összes beruházásból 3,3—4,6 százalék, nálunk mindössze kettő...) S vajon megkapja-e a következő esztendőkben? A tervek ismeretében azt felelhetjük: remélhetően igen. A negyedik ötéves tervben 50—55 százalék között lehet megjelölni az építőanyagipar kívánatos termelésnövekedését. ^Besegítenék” majd más ágazatok is, így például a kohó- és gépipar a könnyűfém épület- szerkezetek, acélvázak, épületszerelvények gyártásával, s az import elsősorban a speciális anyagokra — üvegszál, különleges szigetelők stb. — helyez súlyt. Megkezdődik tehát az építőanyagipar és más ágazatok eddiginél tökéletesebb vertikális együttműködése, s ugyanakkor az egészségesebb termelés-importálás arány kialakítása is. Az iparág vállalatai — saját eszközeikből s hitelek igénybevételével — jelentős fejlesztéseket terveznek, így például a nyergesújfalui Eternit-gyár lemezüzemét a mai évi hétmillió négyzetméteres kapacitásról húszmillióra növeli, a selypi cementgyár évi 33 ezer tonna kapacitású azbesztcement-csőgyártó üzemet hoz létre. Mintegy 150 millió darabbal bővül a cserépipar teljesítőképessége, egy évvel korábban, 1972-ben szeretnék átadni a Beremendi Cement- és Mészművet, elkészül az orosházi üveggyár - évi tízmillió négyzetméter kapactiású síküveg-üzeme. (Ez az egyetlen beruházás egymilliárd forintot emésztett fel.) Az előzetes számítások szerint 1971—1975 között 17 milliárd forint — bár a források még nem véglegesen tisztázottak — kerülne beruházásra az építő- anyagiparban. Több, mint bármikor; háromszor annyi. Szükség van rá? Igen. Azért, hogy mindaz a gond, amiről a cikkben szó esett, építtetők és építők örömére, — a múlté legyen... Mészáros Ottó (Vége) Megkezdődött a IX. Közgazdász Vándorgyűlés A vándorgyűlés résztvevői figyelemmel hallgatják a megnyitó előadást. (■Folytatás az 1. o Ifin írói) megállapítjuk, s amikor keressük a vállalaton belüli szervezettség fokozásának a lehetőségeit, akkor tudnunk kell, hogy fejlődő és gyorsan fejlődő országként a tervezésünknek előre kell néznie, az ország irányításának, de még a vállalati irányításnak is, még a fő probléma körében sem szabad meg. ragadni, tudnia kell, hogy amellett elő kell készítenie a jövőt. Nyers elvtárs ezután a tudomány és a termelés kapcsolatáról beszélt ás ismételten felhívta a figyelmet a vállalatokon belül levő erőforrásokra. Majd így folytatta: A döntő tartalékok a legrövidebb időn belül jó munkával felszínre hozhatók. A kiaknázható tartalékok még mindig ott vannak a vállalat falain belül. Ezért időszerű és szükséges, hogy a vállalati gazdasági mechanizmust beható vizsgálat alá vegyük. A szónok ezekután a megnö- vékedett vállalati önállóság kapcsán a vezetőkkel szembeni elvárásokról beszélt. Hangsúlyozta az egyszemélyi vezetés és felelősség fontosságát, de fi— A jelenlegi időszakban az új gazdasági mechanizmus kibontakozásának egyik feltétele a vállalati belső irányítási rendszer korszerűsítése — kezdte a szónok, majd a továbbiakban részletesen vázolta, hogy a reform bevezetésével miért változott meg a vállalatok helyzete. Hangsúlyozta, hogy a meg- növekedett önállóság számtalan olyan feladatot tett vállalati feladattá, amely azelőtt nem tartozott szorosan a vállalat hatáskörébe. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy a makró- mechanizmus reformjával összefüggésben alapvető változások szükségesek a vállalati belső irányítás tartalmában, módszeredben is, a vállalatok mikro- mechani zmusát összhangba kell hozni a makromechamzmus szellemével, követelményeivel. Ez teszi lehetővé, hogy a vállalatok a reájuk bízott eszközöket hatékonyan használják fel, optimálisan segítsék elő a társadalmi jövedelem növekedését. Jelenleg — mondotta az előadó — egy fáziskülönbség mutatkozik a makro- és mikro- mechanizmus fejlődésében. Szerepet játszik ebben, hogy a vállalatok erejét, figyelmét eddig az új gazdasági mechanizmusra való áttérés, a gazdasági fo- íyamotosság biztosítása kötötte le. Emellett a vállalati működés gyelmeztetett, hogy az egyszemélyi vezetés nem egy akarat érvényesülése. Sok szakértő gondolatából szintetizálni, egy akarattá tenni a sok akaratot; ez a vállalati vezetés művészete és nagy-nagy feladata. A vállalatvezetés szemléletében távlati, nagyobb távlati szemléletre van szükség a mainál. Olyan vezetésre van szükség — mondotta Nyers elvtárs —, amely a mindennapi ügyeket is ismeri. A vezetési szintekről szólva hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, hogy mindörökre száműznünk kell azt a felfogást, hogy vannak fontos és még fontosabb vezetési szintek. Csak fontos vezetési szintek vannak a magyar népgazdaságban, fontosabb vezetési szintek nincsenek, csak más vezetési szintek. Végezetül Nyers Rezső elvtárs méltatta a IX. Közgazdász Vándorgyűlés fontosságát és minden részvevőnek jsikeres tanácskozást kívánt. Szünet után dr. Varga Sándor kandidátus, a Marx Károly Közgazdasági Tudományegyetem tanszékvezetője tartott előadást. A vállalatok belső irányítási rendszere az új mechanizmusban címmel.- egyes objéktív feltételei, mimt például a gazdasági verseny korlátozott érvényesülése, a keres- ‘kedelem és az ipar közötti ár alku elégtelensége, stb., nem ösztönzik a vállalatokat belső irányításuk korszerűsítésére. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítése természetesen nem oldható meg központi utasítással. mert végül is a belső mechanizmus a vállalat belső ügye, az azonban társadalmi ügy is, hogy a vállalati irányítási rendszer népgazdasági méretekben korszerűsödjék, mert ez a gazdasági fejlődés meggyor. sításának egyik feltétele. Melyek azok a fő tényezőik, amelyek a vállalati belső mechanizmus konkrét rendszerének felépítését befolyásolják? Először is a tulajdonviszonyok. Lényeges különbség van az állami vállalatok és szövetkezetek között. A szövetkezet a szocialista vállalat egyik formája, amelynek azonban az állami vállalattól eltérően kiemelkedően fontos elve a kollektív önigazgatás, a szövetkezeti demokrácia. A szövetkezetek működésében a szövetkezeti és a vállalatszerű gazdálkodás egyidejűleg valósul meg. Másodszor: sajátos követelményeket támasztanak a vállalati belső mechanizmussal szemben az az egyes népgazdasági ágak sajátosságai, az újratermelési feladatban betöltött szerep, valamint a termelési és forgalmi folyamatok technológiai jellegzetességei. Befolyásolja a vállalati belső irányítás felépítését a termelés, illetve forgalmi szerkezet jellege, az egyes gazdasági egységeknek a vállalati folyamatban elfoglalt helye. Hatással van a belső irányítás egyes elemeire, a vállalat' telepítési helyzete is, valamint a vállalati méret. Dr. Varga Sándor ezután a vállalati belső irányítás lényegét elemezte, különös tekintettel a belső irányítási rendszer egyik alapvető funkciójára; a vállalati politikára (amelynek alappillérei a fejlesztési és piaci politika), valamint az ezeket tükröző vállalati tervek kimunkálására. Az előadó aláhúzta, hogy a belső mechanizmus hatékonyságát lényegesen befolyásolja a döntési hatáskörök vállalaton belüli megoszlása: biztosítva vannak-e az optimális döntések feltételei, adva vannak-e a lehetőségek az alsóbb szervek kezdeményező készségének kibontakozásához? Az előadó ezután részletesen, példákat sorolva, foglalkozott a belső egységek érdekeltségi rendszerével, mint a vállalati belső irányítás szabályozó funkciójának alapvető elemével. Szólott az információs folyamatok fontosságáról és hangsúlyozta, hogy halaszthatatlan feladat az információ-feldolgozás technikai színvonalának emelése. A növekvő követeimén yeknék ugyanis egyre inkább csak az az információs rendszer képes megfelelni, amely korszerű technikára épül és amelyet hatékony szervezési formák és módszerek révén integrálnak. Végezetül a vállalat1 belső irányítási rendszerének fontos elemével; az irányítási lánc problémáival foglalkozott. A vállalat hatékony belső irányításához optimális irányítási láncra van szükség, mert, ha az ennél hosszabb, akkor az utasítások és az információk útja hosszúvá válik, lassú, rugalmatlan a belső mechanizmus működése. Befejezésül dr. Varga Sándor reményét fejezte ki, hogy a IX. Közgazdász Vándorgyűlés értéke® fóruma lesz a tartalmas előadásoknak és a termékeny vitáknak. A vándorgyűlés további programjaként a meghívott vendégeket a Csaba-Szálló télikertjében Frank Ferenc és Klaufcó Mátyás fogadáson látta vendégül. BÉKÉS 0 1970, MÁJUS 29, ** Előadás a vállalatok belső irányítási rendszerének problémáiról
