Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-29 / 124. szám

Az öröklött súlyos egészségügyi helyzeten felülkerekedtek a gyulai járásban i Tavasz a Centrumban I , i A Centrum Áruház és a Népújság képtotó-pályázata A z egészségügy állapotát! vizsgálta meg az MSZMP j gyulai járási végrehajtó bizott­sága és megállapította, hogy a felszabadulás előtt országosan a! legelmaradottabb volt. Az elha­nyagolt települési viszonyok, az egészségtelen életkörülmények magukban hordták a fertőző megbetegedéseket. Az orvoshi- j ány, a gyógykezeléshez szüksé­ges pénzhiány melegágya volt a j népbetegségeknek. Az egészség- ügyi szervek, az orvosok, s az; egészségügy többi hivatásos munkásainak közreműködésé­vel felszámolták a tömeges nép- i betegségeket. Ehhez sokban j hozzájárult, hogy kiépült a kör­zeti orvosi hálózat, mind rend­szeresebbé váltak a szűrővizs­gálatok, növekedtek általában a szakrendelési órák száma. A j népegészség tudatos védelmét elősegíette, hogy az egészség­ügy munkásai rendszeresen vesznek részt ideológiai tovább- képzésen, politikai tájékoztató­kon. A sokrétű feladat megöl- ' dására való törekvést egyebek közt mutatja az is, hogy a mun­kában megrokkantak, a csök­kent munkaképességűek foglal­koztatására is gondolnak. Ta­valy megalakult a járási—vá- j rosd rehabilitációs bizottság, melynek feladata figyelemmel kísérni a csökkent munkaképes­ségűek elhelyezését, ennek meg­felelően 18 helyen megalkul- tak a vállalati bizottságok is. Tavaly a járásban az ilyen em- bereknek megfelelő munkahe­lyek száma 360 volt, sajnos ezeken csak 160 csökkent mun- ; kaképességű dolgozik, ugyan­akkor mirtatja a törekvést, hogy mind több munkahelyet akar-1 nak a járásban biztosítani az I ilyen embereknek, hiszen a gyű- j lai Háziipari Szövetkezet 800 [ ezer forintot kapott, hogy még ebben az évben alakítson ki e célból új üzemrészt. A z eredmények semmikép­pen nem homály ősi that­ják el azt, hogy a társadalmi igények nagy feladatokat hárí­tanak az egészségügy minden munkására, akár a megelőző te­vékenységet, akár a gyógyítást vagy a gondozást vesszük. Ha arra gondolunk, milyen terhet ró az egészségügyi hálózatra a társadalombiztosítás kiterjesz­tése a mezőgazdasági lakosság­ra, akkor nem hallgathatjuk el, hogy az igények kielégítéséhez csak részben vannak meg a le­hetőségek, ami eleve megköve­teli az objektív és a személyi feltételek javítását. Az egészségügyi gondokat ter­mészetesen szaporítja az ipari üzemek létesítése, ahol új tech­nológiai eljárásokat vezetnek be, továbbá a mezőgazdasági üzemekben kialakult új telepek, munkahelyek, a mind erőtelje­sebben „belépő” korszerű fel­szerelések. A társadalmi, gaz­dasági változásokkal járó gon­dokat növeli az, hogy több he­lyen félreértelmezett a gazdasá­gosság. Amíg a mezőgazdasági hozamok, az üzemi termelé­kenység növeléséhez szükséges, legdöntőbb feltételekre évről évre nagy öszeget ruháznak be, és ez természetes, e nélkül nem lehetséges gazdaságilag előbbre­jutni, addig az egészségügyi kö­rülmények javítására igen ke­veset áldoznak, akarva-akarat- lanul az isten tudja, hogy az 4 BfK&MlWJ/S lá’tü. MÁJUS 29. ember hanyadrangúvá válik, j pedig a mi társadalmunkban minden az emberért van. A betegségeket megelőző el- | látásban és a gyógyításban nagy szerepük van a körzeti orvosok- ! nak. A 60 ezer lakost számláló járásban 23 orvosi körzet van, j átlagban 2500—2700 lakos jut egy körzetre. De ez is változó, j nagy eltérések vannak, amíg Sarkadon, Eleken 3 ezer lakost kell ellátnia egy körzetben, ad­dig Geszten 1500-at. Tehát ugyanolyan létszámú személy­zetnek csaknem kétszeres fel­adatot kell megoldani A mind jobb megelőző, gyó­gyító munkához hozzájárul, hogy évente 3—4 körzeti orvos kéthónapos kórházi továbbkép- j zésen vesz részt a megyei kór- [ házban. E munkát segíti elő, ! hogy az orvosi rendelők felsze­reltsége megfelel az igények­nek. A sarkadkeresztúri és a ! geszti rendelő felújítására eb­ben az évben kerül sor. Az egészségügyi ellátást kívánják előmozdítani azzal is, hogy szor­galmazzák a sarkadi iegészség- ügyi kombinát építésének a megkezdését. Valószínű, hogy Sarkad a negyedik ötéves terv­ben gyermekkörzeti orvosi stá- j túszt is kap. Ezzel kapcsolat­ban jegyezték meg, hogy ez nem „csak” a gyermekek szakszerű orvosi ellátását jelenti, hanem I egyértelműen megjavul a fel­nőttek orvosi ellátása is, hiszen a 14 éven aluliakat a gyermek- orvos kezeli. Csupán az érzékel­tetés kedvéért jegyzem ide: 1969-ben egy körzeti orvosra 13 ezer beteg jutott, ez a járóbete­gek száma. Ezenkívül voltak, akiket szakrendelésre, kórházi ápolásra utaltak be. Különben ide kívánkozik az is, hogy a me­gyei kórház rendelőintézeté­nek bővítése radikális intézke­dést kíván, mert szakrendelésre csak a járás orvosai évente 13 ezernél több beteget küldenek oda, s a zsúfolt folyosón -vára­kozók egészségkárosító hatás­nak vannak kitéve, örvendetes ugyanakkor, hogy Dobozon, Eleken, Gyulaváriban és Két- egyházán elkészült az új köz­ponti rendelő és Újkígyóson is építenek. 1VA egfelelően van elhelyezve : ^ *• Sarkadon a járási : TBC-gondozó intézet, amelyben £ egyebek közt a gondozási kör- : zetéhez tartozó tizenegy község S 14 éven felüli lakosságát évente : átszűrik, öt község gondozását ; a gyulai intézet látja el. A fogorvos-ellátás még nem megfelelő a gyulai járásban, összesen hat fogorvos van, Sar­kadon kettő, Eleken egy, Köte- gyánban egy, Újkígyóson egy és Gyulaváriban is egy. Ezenkívül még két vizsgázott fogász is van. Sajnos a fogorvosi rendelők be­rendezése, műszerekkel való el­látása is gyenge. Egyre nagyobb jelentőségű a közegészségügyi és a járvány­ügyi munka. Az ipar, a mező­gazdaság termelési folyamatai­nak korszerűsítése, a megválto­zott életkörülmények, a tömeg- élelmezés terjedése nagy igénye­ket támaszt. Különös figyelmet, ellenőrzést követel az egészség­re ártalmas kémiai anyagok, egyebek között a permetezősze­rek használata. Továbbá nagy gondot jelent, hogy a települé­sek, a munkahelyek mennyiségi­leg elég, minőségileg pedig jó ivóvizet kapjanak, ezenkívül pedig, hogy a szennyvizeket él­vezessék. A járásban 125 ivásra alkalmas vizű közkút van, 12 vízmű működik, a gépházak kö­rül az egészségügyi védövezetek megvannak. Sajnos néhány gép. háznál nincs meg. Az egészség- ügyi követélményeknek megfe­lelően működik az öt szennyvíz­tároló berendezés is. Az élelmiszerboltoknak és a vendéglátó-egységeknek nincse­nek korszerű, higiénikus raktá­rai. Gyakori a vendéglátó­egységek elhanyagolása, a mel­lékhelyiségek kulturálatlansága; Sarkadon, Szabadkígyóson a tisz­tálkodási lehetőségéket sem biz­tosítják megfeleleőn. A fertőző megbetegedések esökentek s ez annak az ered­ménye, hogy a közegészségügy és a járványügy munkásai a megbetegedéseknél a fertőtlení­tést, a védőoltásokat a szükség szerinti ütemben végzik. Azzal példázták ezt többek közt, mi­után Sarkadon a járási vezetők még nem tudtak róla s az egész­ségügyi szolgálat már ki is szál­lította az oltóanyagot. Külön el­ismeréssel szóltak a vb tagjai a Vöröskereszt aktivistáiról, akik j egyebek közt az egészségügyi I felvilágosításban, a véradás j szervezésében fáradhatatlanok. , Ebből is fakad, hogy például a j Sarkadi Cukorgyárban évente j 150-en, 160-an adnak díjtalanul vért. A végrehajtó bizottság végül ■** megállapította, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának 1959. évi határozata nyomán i eredményesen dolgoztak az egészségügyi, szervek, az állam- hatalmi, a társadalmi szervek, e munkából ered, hogy az örö­költ súlyos egészségügyi helyze­ten felülkerekedtek. A végrehaj­tó bizottság szükségesnek látja tovább javítani az objektív és személyi feltételeket, nagyobb j erőfeszítéseket tart szükségesnek a gátló tényezők felszámolásá­hoz, mert ezt követelik meg a növekvő igények, ezért távlati fejlesztési terv kidolgozását ha­tározta el. Cserei Pál Első díj 1 db 2130 forintos olajkályha 11. forduló Kérdés: Milyen jellegű készruhát árusít az áruház konfekció­osztálya? Válasz: 1. Csak standard-cikket. 2. Luxus- és monopol- cikket. 3. Mindhárom félét. (A helyes választ húzza alá!) Tavasz a Centrumban 18. A három mulatt bajnok klasz- szisát dicséri, hogy a fenti kis eszmefut ratásban említett hát­rányok ellenére az első menet az ő teljes fölényük jegyében zárult. A leggyorsabban Bobo végzett a nála legalább harminc kilóval nehezebb ellenfelével. Ballal megsorozta, majd villa­násszerű, pontos jobbhoroggal leterítette Emestet. Pinchónak már nehezebb dolga volt a ve­szedelmesen csapkodó Camachó- val, kapott is néhányat a vállá­ra, mellére, de aztán egy alkal­mas pillanatban beugrott a hosszú karok közé és Camachó- nak befellegzett. A kis mexikói viszont nem is vette fel a har­cot Jucaréval, ügyesen hátrált, aztán tigrisugrással átvetette magát a söntéspulton. Eltűnt. Bobo. Jucare és Pincho most azonban egész sor súlyos hibát követett el. Ahelyett, hogy leg­alább hátukat egymásnak vetve várták volna, hogy lesz-e folyta­tás, azt hitték, hogy már meg is oldották a feladatukat, most már kedvesnővérek lehetnek. Bobo például Alberto Borelli fö­lé hajolt, a vért törölgette az arcáról, igyekezett megtámasz­tani az olasz fiatalember fejét. Ilyen helyzetben érte a halánté­kán Hans Müller vasalt bakan­csa. Jucare a másik olaszt emel­te volna fel a földről, neki há­tulról. a sömtéspultot négykéz­láb'megkerülve ug*olt a nyaká­ba Gonzales. A földre rántotta és gonosz karate-ütéssel tette harcképtelenné. Pinchót Eber­hard! egy pálinkásüveggel terí- tete le, amikor társai segítségére sietett volna. így hát a második menetben megfordult a kocka. Az előbbi győztesek már nem vehettek részt az események alakításá­ban. — Van még valakinek valami . óhaja? — érdeklődött megnye­rő mosolyával Müller, és köny- nyedén p pultnak támaszkodott.-r Hogyne! — hangzott fel ekkor váratlanul egy kemény, a sok szivartól kissé rekedtes, de azért kellemes alt a bejárat melletti kisasztal felől. — A harmadik menet még hátra van! Mindenki arrafelé fordult. A Mama felállt, lassú, lomha lép­tekkel közeledett a söntéspult- hoz. Megállt Müller előtt, óva­tosan a pult rézlapjára helyezte féligszívott szivarját. — Még én is itt vagyok! — mondta aztán. — Látom — vigyorgott a né­niét—mexikói különítmény ve­zére. — Kegyedet nem lehet nem látni. Nyilván elsősegély­ben óhajtja részesíteni ezeket a nyomorult kis fekete fic... A diadalibtas mondatot nem tudta befejezni. Anna asszony jobb ökle olyan erővel csapó­dott a gyomrának, mint egy mozdony tolattyúja. A szőke óriás felkiáltott, összegörnyedt de a rettenetes jobb ököl ekkor már az állcsúcsán csattant, ki­egyenesítette, hogy a következő pillanatban egy precíz, menet- rendszerű pontossággal érkező szűk balhorog fejezne be a mes­terművet. Mert mestermű vöd ez a maga nemében! A gyomor- ütés és az állcsúesütés szinte egyetlen lendülettel történt, és ez utóbbi éppen olyan magasra emelte fel senhor Müller fejét, hogy a balhorog telibe találjon. Úgy is nyaklóit össze, olyan megadóan, mint aki maga is el­ismeri a teljesítmény értékét. De a Mama ve'e most már nem törődött, hanem azonnal Eberhardt felé indult, aki távo­labb állt és még szorongatta kezében a pálinkásüveget. — Vigyázzan! Hátul! — sikol- tott fel ekkor rémülten Mada­me Duval a lengőajtó mögül. A Mama nem vesztegette a drága időt arra, hogy megfor­duljon, csak hátrarúgott. És Gonzales megtanulhatta, hogy nem célravezető, ha valaki egy trükkel rövid időn belül kétszer, kísérletezik. Méghozzá másod­szor olyan ellenfélnél, aki a legveszettebb hírű santosii csap- székben nevelkedhetett fel, lé­vén a papája a tulajdonos. A menyétképű repült vagy három métert, aztán kinyúlva, szelíden és tartósan megpihent az egyik asztal alatt. A főfronton viszont újabb for­dulat következett. Müller példá­jából, Gonzales repüléséből, Eber­hardt megértette, hogy a Ma­mával szemben a pállnkásüveg annyit ér, mint egy bánatos só­haj. Eldobta hát ezt a primitív fegyvert és apró Frommer' re­volvert rántott elő a zsebéből. A Mama megtorpant, talán éle­tében először ijedt meg. Ellenfe­le szemében veszett düh lángolt,

Next

/
Thumbnails
Contents