Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-28 / 123. szám
fl találiiiásivok pavilonja a Budapesti Nemzetközi Vásáron Éjjel Makó védelmében Az Országos Találmányi Hivatal immár 12. alkalommal rendezi meg a találmányok kiállításéit, melynek minden évben akad valami újszerűsége, az újdonságok között is. Az elmúlt év folyamán megalakult Újdonságokat Értékesítő Iroda első nyilvános szereplése egybeesett a BNV-vei, így az idén ez már nem „újdonság”, de sokkal inkább az, az a lehetőség, amelyet e kis iroda létezése most és a jövőben biztosíthat a műszaki újdonságok tulajdonosainak, és az ő szellemi alkotásainak hasznosításán kérész, tül, a népgazdaságnak . Ä pavilon látogatói szemében újszerű ,hogy a kiállítási terület mintegy felét a TESCO Nemzetközi Tudományos Együttműködési Iroda kiállítása foglalja él. E két szerv egymás mellett történő jelentkezése nem a véletA Népművelési Iniézet és a Békés megyei Tanács Művelődési Osztályának felhívása A felső-tiszai árvízkatasztrófa károsultjai valamennyiünktől segítséget várnak. Műkedvelő együttesek, csoportok, körök, szakkörök! Rendezzetek előadásokat, bemutatókat, kiállításokat az árvízkárosultak javára. Nép-, művelők! Segítsétek éfő az akciók sikerét, lelkes közönség- szervező munkával! Kérjük, a felajánlott összegeket az OTP Szabdcs-Szatmár megyei központjának e célra nyitott csekkszámlájára (440/98-005 OTP 1544) Szerdán délelőtt Budapesten, | a Parlament épületében megkezdődött a magyar—szovjet! gazdasági és műszaki—tudomá- \ nyos együttműködési kormány- j közá bizottság 9. ülése. 709 ezer, illetve 691 ezer tonna. Nem nőtt jelentősebben az égetett cserép termelés — 1965: 191 millió darab, 1969: 237 millió—, az azbesztcement tetőfedő pala előállítása. Nőttek azonban az igények! Mert míg a falburkoló csempe hazai termelése 1965— 1969 között mindössze 46 ezer négyzetméterrel bővült — 1969- ben 646 ezer négyzetméter volt —, addig az import nulláról 1969- ben 1 193 000 négyzetméterre, tehát a teljes hazai termelés kétszeresére (!) emelkedett. Hasonló a helyzet a húzott síküvegnél is. S mivel a szocialista országok hozánk hasonló goti- dokkal küzdenek az építőanyag, termelésben, az import egyre erőteljesebben a tőkés beszerzésekre kényszerül alapozni.Drágább ár, sűrű áringadozás, szállítási bizonytalanságok forrása ez, ami tovább növeli a belső piac feszültségeit s ellentmondásait. Ezek ismeretében már jogosnak tűnik, hogy az 1970. évi nép- gazdasági terv az építőanyagipar számára tíz százalékos termelés- növekedést tart kívánatosnak, miközben az import további 30 százalékkal bővül.. Kérdés: vajon az import növelése meddig, milyen határig járható út?! További kérdés: a többletből milyen mértékben részesülnek a lakosságnak közvetlenül munkát végző építőszervezetek, s a roa- gánépíttetők? A LEGCSÜNYÁBB SZŐ A vérbeli kereskedő a légcsőién műve; hiszen a TESCO min. dennapi tevékenységéhez a magyar műszaki értelmiség munkája szolgáltatja az alapot. És ennek az értelmiségnek a képviselőivel találkozhatunk a feltalálók között is. Így a „testvéri kapcsolat” természetszerűen következik. Elősegítette a TESCO pavilonban való megjelenését az a körülmény is ,hogy az elmúlt évben létrejött együttműködési megállapodás értelmében a j ESCO foglalkozik szocialista országok viszonylatában, azoknak a műszaki újdonságoknak az értékesítésével, melyeket az Újdonságokat Értékesítő Iroda kutat fel. A Találmányi Hivatal és a TESCO együttes jelenléte sajátosan alakította ki a pavilon belső képét. A kiállítási terület mintegy felén mutatnak be 50 magyar találmányt, melyek közül jó néhányan — éppen az Újdonságokat Értékesítő Iroda tevékenységének eredményekén; — megrendeléseket is elfogadnak; azaz nemcsak bemutatják, hanem- „árulják” is a találmányokat. Külön területen, kerülnek bemutatásra azok a magyar műszaki újdonságok, melyek a TESCO—ÚJÉRT együttműködése révén, jelenleg a külföldi értékesítés előkészítésének stádiumában vannak. Harmadik kiállítási egységként szerepel a TESCO. Bemutatják mindazokat az országokat, ahol magyar szakemberek dolgoznak; feltüntetik mindazokat az intézményeket, melyeknek tevékenységét „exportálják”, és néhány makett segítségével azokat a produktumokat, melyekre méltán lehetünk büszkék ország—világ színe előtt. A tanácskozáson a magyar, illetve szovjet delegációt Apró Antal és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek vezetik. (MTI) ■ nyálbb szónak tartja azt, hogy • nincsen. Az épí tő anya g-kereske- ; delemben évek óta sűrűn el- ; hangzik e kifejezés. Annak eile- ■ nére, hogy egészében növeke- : dett az építőanyagok kiskeres- ■ kedelmi forgalma. 1965-ben 3241 • millió forint értékű ópítőanya- : got vásárolt a lakosság, 1969-ben : a forgalom 4288 millió forintra ■ rúgott. A teljes kiskereskedelmi [ forgalomban csupán 3—4 szá- 5 zalékát teszik ki az építőanya- • gok, ám. akinek háza javításé- í hoz, törött cserepeinek cseréjé- ; hez cement, illetve új cserép kel. ; lene, nem arányokat számolgat. á hanem azon dühöng: «Tincsen • amit keres. Arról már nem is be- ■ szélve, aki új ház építésébe I kezd... mert hiúiba van meg mám S den anyaga; ha néhány tucat : kúpcserepet nem kap a tető be- ; befejezéséhez. 1969-ben 615 ezer • tonna cement, 272 ezer tonna ! égetett mész, 133 millió darab S égetett cserép, s 931 millió tégla í talált vevőre a kiskereskedelem i építőanyagtelepein. Mint a ke- • reskedők állítják: hozzávetőleg > 25—30 százalékkal többre lett [ volna szükség majd, minden j anyagból, de minden negyedik, j ötödik vevőnek csak azt mond- « hatták: nincsen, talán egy hét : vagy egy hónap múlva lesz. • Valóban: lesz-e, mikor, s fő- j ként hogyan e várt, óhajtott, j követelt több? : Mészáros Ottó j (Következik: lassú léptekkel) ; Reflektorfények az éjszakában. Hosszú gépkocsioszlop halad Hódmezővásárhely irányából Maroslelle felé. Tele van az út. Szemben is gépkocsik dübörögnek. Maroslelle kihalt. A katonákon kívül, akik az otthon hagyott javakat őrzik, egy lélek nem látható. A kis házak ablakai fénytelen szemekkel bámulnak az elrobogó autókaraván után. Az út szélére húzódva lassabb mozgással a nagy gépmonstrumok haladnak. Munkagépek. Igen. Mert a lokalizációs gát megépítéséhez e7 kell. Gép, gép, ember és megint csak ember. Rohanunk a cél felé. Váltásit viszünk. A felváltott Békés megyed Polgári Védelmi műszaki alakulat katonái fáradtan adják át a gát építését azoknak, akik éjszaka állnak helyt ott, ahol társaik nappal dolgoztak. Amerre a szem ellát, félkörívben mindenütt fények égnek a gátakon. Közelebb, vagyis a lokalizációs gát építésén az egyik reflektornál találjuk Koncsek József alezredest, az alakulat parancsnokát, Nagy Tivadar őr_ nagyot, az egyik Békés megyei műszaki honvédalakulat tisztjét és Csontos László vízügyi mérnököt. Megbeszélést tartanak a védelmi tervek alapján, amelyeket az árvízvédelmi parancsnokságon közösen dolgoztak ki. A gátakon pedig csákánnyal, lapáttal, feszülő izmokkal dolgoznak a megyénkből behívott munkás, paraszt és értelmiségi „fiúk”, az alakulat katonái. Amerre elhaladunk — valaha fásított gát — letarolva, elsimítva várja a földmunka-gépeket, amelyek néhány száz méterrel egységünk után dübörögnek. Az izzadtság apró gyöngyszemeiben, amely a homlokokon kiül, visszatükröződnek a reflektorfények. Megfeszített erővel, sokszor összeszorított fogakkal dolgoznak a Békés megyeiek. Minden pillanat, minden perc számít. Az ellenfél a víz és az idő. A gátnak* e hét végéig megmagasítva, tömörítve készen kell állnia, hogy a Tisza a vízügyi mérnökkel. hullámokat szükség esetén felfogja. Készen kell állnia, hogy megvédje Makót és a mögöttes területeket, ha a szú kség úgy kívánja. Tudják, hogy az ő munkájukon is múlik a kiürített vá_ rosok. falvak lakóinak sorsa. Keményen csap le a csákány, gyorsan mozog a kéz, marja a földet az ásó. Az ember arca torzul az erőlködéstől. Hárman dolgoznak egymás mellett. Sebestyén János Gyuláról, Krasz- nai Ferenc Békéscsabáról és Kovács Mihály ugyancsak Gyuláról. Egy pillanatra meg szeretném állítani őket, hogy néhány szót váltsak velük, de csak rámtekintenek és dolgoznak tovább. Valamivel arrébb az egyik reflektor alatt van az orvosi segélyhely. Sajnos, dr. Vitaszek László tartalékos orvoshadnagy is munkában van. Szerencsére a sérült Békési Sándor honvéd csak kisebb horzsolást szenvedett. Máskor munkások, most katonák, mert szükség van rájuk. De nem hangzik parancsszó. Nincs rá szükség. Mindenki tud. ja, mi forog kockán. A felelősség nagy. Meg kell menteni Makót! Tömöríteni és emelni a lokalizációs gátat. Az úttörő munkát ebben a polgári árvízvédelemmel, a szovjet hadsereg katonáival együtt megyénk fiai, a polgári védelmi alakulat, katonád végzik. Űk tisztítják a gátat a laza szerkezetű humuszos talajtól. Éjszaka és nappal. Esőben, napsütésben. Nem figyelnek rá. Annak tudatában, hogy munkájuk, helytállásuk döntő lehet. Hajnalban megyünk vissza ketten. Szembe velünk a7 úton fényszórók sokasága. Reng a föld a gépek alatt. Emberek és gépek. Erő. amely Makóért feszül. Mert most ez a védelem feladata. Meg kell menteni Makót! Botyánszki János Szakmunkástanulónak érettségivel rendelkező fiatalokat veszünk fel az 1-970/71 -es tanévre MAGASNYOMÓ GÉPMESTER és KÉZISZEDÖ szakmára, gyulai és békéscsabai telephelyire. Jelentkezés személyesen vagy írásban legkésőbb jún. 1-ig a következő címen: Békés megyei Nyomdaipari Vállalat személyzeti vezetőjénél, Gyula, Jókai u. 5—7. x Töltéserősítés. (Fotó: Sziklai) továbbítani Megkezdődött a magyarszovjet együttműködési bizottság ülése aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaBaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaBBaaaaaaaaaaaaa* és a Maros deltájába érkező árParancsnoki megbeszélés Sebkötözés.
