Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-24 / 120. szám
Jubileumi ünnepség a Békés megyei pártsajtó megjelenésének 25. évfordulóján Az Aradi Állami Román Színház (Folytatás az 1- oldalról) Az újságot igen mostoha körülményeik között írta és szerkesztette az a kis létszámú újságírógárda, melyet a párt erre a feladatra küldött. A nyomdászok elavult, korszerűtlen gépekkel dolgoztak. De az újságszocialista átszervezésére, az ellenforradalmi erők szétzúzására. Nagy szolgálatot tett a lap a társadalmi-gazdasági, kulturális folyamatok megértetésében, a gazdaságirányítás rendszerének elfogadtatásában, s kibontakoztatásában, általában a gazdasáCsoór István író átveszi írók a nehézségek ellenére is helytálltaik a nyomdászokkal együtt! Fáradhatatlanul harcollak az altkor burjánzó üzérkedés, spekuláció, s a reakció minden cselszövése ellen. A hatezres példányszám megjelenése, a régi, a felszabadulás előtti Kö- rösvidék kettő és fél ezres példányához képest óriási fejlődést jelentett. A reakciós pártokkal folytatott küzdelembe napról napra nőtt a lap tömegkapcsolata és ilyen módon nagy segítséget nyújtott a pártnak a tömegek megnyerésért vívott harcához. Csak néhány mondatban emlékeztetjük Önöket az aw«* legégetőbb tennivalókra, melyekre mozgósítani kellett az embereket, és amelyeket a pártsajtó nélkül nem tudtunk volna megtenni. A romokban heverő ország újjáépítésére azt mondta a reakció: hozzá sem érdemes fogni, mert eltelik húsz-harminc év is, ameddig itt valami lesz, akkor is csak az amerikaiak segítségével, a Marsall-segéllyéL A párt és sajtója szétzúzta ezeket a nihilizmust hirdető reakciós nézeteket és eredményesen hívta munkára a dolgozókat. Az újjáépítés, mint tudjuk, az elsői hároméves tervben befejeződött. Emlékeztetünk a földosztást követó ellenséges hadjáratra, a volt földesurak és csavaros esizű ügyvédjeinek manipulációira, a különböző hivatalokba beépült ellenséges elemekre, akiknek segítségével a felszabadulás nagy vívmányát akarta megsemmisíteni a reakció. A mi sajtónk nemcsak kíméletlenül leleplezte, pellengérre állította a nép ezen ádáz ellenségeit, hanem összefogásra, tömörülésre szólította a dolgozó parasztságot, az új földhöz jutottakat, hogy jobban tudjanak védekezni a reakció támadásai ellen. És ezzel a szövetkezés gondolatát is elhintette a parasztság körében. Az elmúlt huszonöt éves történelmünk során nem volt olyan jelentős esemény. feladat, amelynek előkészítéséből, szervezéséből és megvalósításából ne vette volna ki részét a megye kommunista sajtója. Leleplezte a demokratikus átalakulás, a földreform, az államosítás ellenségeit, mozgósított az újjáépítésre, az ötéves terv végrehajtására; a mezőgazdaság a jubileumi plakettet. * iá élet fejlődésében és megszilárdításában, s a szocialista eszmék terjesztésében és védelmében. Kedves Elvtársak1 A megyei kommunista jajtó kezdetben hatezres példányszáma évről évre növekedett. 1949. október 30-án megjelent „Viharsarok Népé”-t már nyolcezres példányszámban nyomták, s az 1956 után Békés megyei Népújság lapfejjel megjelent pártsajtónak 35 ezres vásárlója és 70—80 ezres olvasótábora lett. Ez nemcsak a jó terjesztői, postai munkát, s ebben a pártszervezetek jelentős segítségét dicséri, hanem mindenekelőtt a lap javuló színvonalát, amelynek eredménye elsősorban az évről évre szélesedő tömegkapcsolat A színvonaljavulás tükröződik a nyomdai kivitelezésben, a tetszetős typografizálásban, a tördelésben is, amely a nyomdászok munkáját dicséri. A korszerű lapszerkesztéssel a lap mintegy 250 tudósítójának és sok-sok levelezőjének közreműködésével egyre inkább a nép lapjává válik a megyei sajtó. A lap javuló színvonalához természetesen sok segítséget adtak a pártnak, a kormánynak a sajtó munkáját érintő határozatai. Az újságírói hibák, amelyek a régebbi hibás politikád vonal követéséből származtak, ma már a múlté. Tizennégy év óda az újságírók is felnőttekké, gondolkodókká váltak, akik válaszadásra képes, vitatkozó embereknek tartják az olvasóikat. Ha itt-ott még fel is tűnik, ma már anakronizmusnak hat a jelszószerű kinyilatkoztatás, mert mindannyian megtanultuk, hogy hitele csak az okos, őszinte, a valóságot feltáró szónak van. Természetesen a mi sajtónk kritikája a fejlődést gátló jelenségek ellen irányul. A burzsoá és a szocialista sajtó közötti különbség éppen a lényegben van: a mi rendszerünk haladó, igazságos, emberséges, az övék a megkülönböztetés, az elnyomás, a kizsákmányolás, a farkas törvények rendszere. A mi társadalmunk fejlődése, a szocialista demokrácia kiszélesítése, az előttünk álló gazdasági-politikai feladatok megoldása követeli, hogy terjesszük mindazt, ami jó, szép és helyes, ugyanakkor határozottan bíráljuk mindazt, ami gátolja előrehaladásunkat, Az ünnepség résztvevőinek es? csoporttá. állítsuk pellengérre a hanyagságot, a közömbösséget, a felelőtlenséget, a lélektelen bánásmódot, s azokat, akik ettől nem tudnak, vagy nem akarnak szabadulni. Ügy gondoljuk, hogy indokolatlan a mi újságíróink — akik egyébként maguk is politikai munkások — jóindulatában, segíteni akarásában kételkedni, még akkor is, ha néha előfordul, hogy erre valamelyik újságíró okot ad. De ennek ürügyén elvetni a bíráló írás tartalmát — mely azért íródott, hogy azokat megszüntessék, s másutt is okuljanak belőle —, általánosítani a lapról nemcsak helytelen, de megengedhetetlen. Kedves Elvtársak 1 Bízunk abban, hogy megyei pártsajtónk — élve a párt és a kormány sajtót segítő határozataival —, az eddiginél még bátrabban, közvetlenebbül, meggyőzőbb . érvekkel szól olvasóihoz mindennapi életünk örömeiről, gondjairól, eredményeiről és nehézségeiről, a szocialista haza és szűkebb hazánk, Bőkés megyei ünnepeiről és hétköznapjairól. Ügy gondoljuk, mint ahogyan az elmúlt 25 évben, a következő esztendők során sem lesz hiány témában és feladatban, sőt gondokban sem. Ezek feloldásában, az eredmények előkészítésében reméljük, továbbra is részt kér, felelősséget vállal megyénk kommunista sajtója a következő években, évtizedekben, és osztozik majd a sikerek örömében is — mondotta befejezésül az első titkár. Ezután felolvasta azt a levelet, amelyet az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bizottsága írt a Népújság Szerkesztőségéhez, s amely lapunk szombati számának első oldalán jelent meg. Ezt követően a párt megyei bizottságának megbízásából az első titkár átadta „Az Eredményes Pártmunkáért” emlékplakettet Cserei Pálnak és Varga Dezsőnek, a Népújság fő- szerkesztőjének. illetve olvasószerkesztőjének. A kitüntetetteket nagy tapssal köszöntötte a díszteremben helyet foglaló közönség. Ezután Lehoczky Mihály, a megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója ötven, a megyei sajtó szerkesztésében, terjesztésében, propagálásában sok éve eredményesen dolgozó résztvevőknek adta át a „Huszonöt éves a pártsajtó” emlékplakettet. Az ünnepség résztvevőinek nagy tapsa kíséretében vette át a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést a Békés megyei Lapkiadó Vállalat és a Szerkesztőség három tagja: Deák Gáborné, a vállalat dolgozója, Kasnyik Judit és Iván László újságíró. A Békés megyei kommunista sajtó megjelenésének 25. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepség Cserei Pál zárszavával ért véget, majd a kitüntetetteket fogadáson látták vendégül. vcndégjá fóka A 19. század második felének kiemelkedő egyénisége Romániában Ion Luca Caragiale. Európa-szerte ismert író, szatirikus novellái, találó vígjátékai ma is érdekesek, frissek. Az Aradi Állami Román Színház vendégjátéka során Gyulán és Békéscsabán Pózolok címmel mutatta be a Caragiale műveiből Enric Roscovici által dramatizált színpadi játékot, nagy sikerrel. Az emberi jellemek sokszínű gyűjteménye vonul fed a színpadon, a dramatizáló kitűnő érzékkel válogatta össze Caragiale műveiganicitől, de a többiek is: Stefan Neagrau, Ion Cos tea, Ion Varan, Maria Barboni, Dán Bubulici, Dán Antoci és Jan Maydic megérdemelt sikert arattak a magyar közönség előtt. A román vendégművészek ma Kétegyházán Virgil Stoenescu: Az utolsó vagány halála című komédiáját játsszák, szintén Dán Alecsandrescu rendezésében; *»• Az aradi színház társulata csütörtökön Budapesten járt és megteikintették a magyar töViorica Popescu és Ovidiu Grigorescu „Az utolsó vagány halála” című komédiában. bői, az 1893-ban megjelent „Pózolok és pózolónők” cikksoro-1 zatból azokat, amelyek a leg-. frappánsabban idézik meg ezeket a szenzáncióra éhes, parvenű, fecsegő, szánalomra méltóan nagyképű figurákat és hozta össze őket az egykori bukaresti Gambrinug sörözőben. A gyorsan pergő jelenetekből szikraként röppen fel egy-egy kitűnő gesztus, jól eltalált színészi pillanat, a rendező, Dán Alecsandrescu egyértelműen arra törekszik, hogy lüktető ritmusú előadást produkáljon és a különböző, jellemző kis történeteket zökkenőmentesen ösz- szefűzze. A szereplő művészek az aradi román színház jő hírnevét bizonyítják. Emlékezetes alakításokat láttunk, elsősorban Livin Martinustól, Mircea Gher- dantól, Olimpia Didilescutól, Misu Dragoitól és Vasile Várvarost. Pénteken este a Pó- I zolók békéscsabai bemutatója i után a megyei tanács és a városi tanács fogadáson látta vendégül a román vendégművészeket. A fogadáson Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese mondott üdvözlő szavakat, méltatva a két nép kulturális kapcsolatainak jelentőségét. Ovidiu Cornea, az Arad megyei művelődési és művészeti bizottság előadója köszönte meg a szíves fogadtatást és szintén méltatta a két színház kapcsolatainak eddigi eredményeit. A fogadás után a békéscsabai színház látta vendégül az aradi színház teljes társulatát, vezetőket, művészeket és technikai dolgozókat. A baráti találkozó — mely a színház klubjában zajlott le —a késő éjszakai órákban ért véget. S. E.
