Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

IS Budapesti Nemzetközi Vásár hírei

Szombaton reggel dr. Ferencz Vilmos, az akadémia kiállítási bizottságának titkára és dr. Schnell László professzor mutatta be az újságíróknak a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem kiállítását.

Az izotóp intézet többek között olyan univerzális műszert mutat be, amely a radioaktív sugárzás segítségével méri a zárt tartályokban levő anyagok szintjét, sűrűségét, de tudja mérni a vastagságot és a nedvességtartalmat is. Ilyen „sokoldalúan képzett” műszer jelenleg a világpiacon nem kapható.

Az élelmiszeripari pavilonban dr. Lénárt Lajos, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes sajtótájékoztatójában elmondotta: az elmúlt évben 300 új élelmiszeripari termék került forgalomba, most a BNV-n 72 új termék látható. A termelés leggyorsabban a konzerv-, a hűtő- és a baromfiiparban nőtt, tíz év alatt főzel ékkon zervből ötszörösére, baromfiból háromszorosára nőtt a forgalom.

A tejipar tíz újdonság között szerepel például a téli szalámival ízesített ömlesztett sajt,

Szőrmefeldolgozó üzem Nagyszénáson

A Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat az idén kihelyezett üzemet létesített Nagyszénáson. Erre a célra a községi tanács a régi malomépületet biztosította. Az üzemben március 9-én kezdődött meg a munka. Negyven nő szőrmehulladékból táblákat és szőrmével bélelt tűzött mellényeket készít. Az asszonyok, lányok szorgalmukkal elérték, hogy most már teljesítménybérben dolgozhatnak.

A vállalat a szőrmeáru iránt rendkívül megnőtt kereslet miatt elhatározta, hogy az üzemet tovább fejleszti és egy-két év alatt 80—100 nő számára biztosit majd munkalehetőséget.

Két közgyűlés között

Ügyek — Tsz-ügyek — Közügyek

A minta egyesítették Békés-1

SttlHUIO csabán a Kossuth és Petőfi Tsz-t, azóta a közgyű- | lések az ünnepélyesség irányába ! tolódták. Több száz ember ilyen alkalommal nem is tudja véle-! ményét elmondani a gazdálko-; dással, a gazdaság fejlesztésével, j a szövetkezet ügyeivel kapcso- ! latban. Hosszára nyúlnának a közgyűlések, ha ezeken minden- i ki- szót kérne. így keresni kellett egy olyan fórumot, amely j két közgyűlés között alkalmas j arra, hogy kérje a szövetkezeti j gazdák segítségét az előttük álló 1 feladatok megoldására. Egy-egy i közgyűlés — miután a szövetkezet nagygazdasággá vált — elsősorban az éves terv vitája, elfogadása, a zárszámadás jóváhagyása és ha van valamilyen alkalom, eset — jubileumi ünnepség és így tovább — válnak ünnepélyes fórummá a közgyűlések. A közgyűlési határozatokból eredő feladatók megoldásának mikéntje marad tehát az üzemági értekezleteknek.

A békéscsabai Szabadság Tízben tavaly tértek át az irányításnak erre a módszerére. Azt mondják, hogy bevált. Könnyebb 80 vagy 100 embert összehívni egy-egy üzemág gondjainak értékelésére, egy-egy feladat megoldására, vélemények kérésére, mint 4—500-at egy esetleges közgyűlés alkalmával. A szövetkezet gazdái szívesen vesznék részt az üzemági értekezleten. Olyan ez, mint egy részközgyűlés, azzal a különbséggel, hogy itt az egész tsz-t érintő határozatot nem hoznak, hanem egy-egy közgyűlés döntését bontják le szín. te emberenként, és ajánlásokat tesznek a vezetőségnek arról, hogy milyen módon lehetne jobban, ésszerűbben és könnyebben elérni a szövetkezet elé áülított célokat.

Érilpltpc hogy 82 üzetnás

LlUCnGO) helyzetéről elhangzott tájékoztatóhoz mind többen szólnak hozzá. Ebben az esztendőben — január 21-én — tartott megbeszélést a növénytermesztési üzemág. Ekkor a téli munkák és a zárszámadással kapcsolatos előkészítés került napirendre. A tájékoztatóval egyetértettek, hatan szólaltak fel, s közülük négyen tsz-t érintő közügyekről beszéltek. Ezt követően március 13-án tartottak üzemág-értekez- letet. A tsz 1970. évi terve, a ta- *■ vaszi munkák szervezése volt a • téma. összesen 11-en mondták §1 S véleményüket. A felszólalások fi- : gyeüemre érdemesek, hiszen töh_ ; ben szót emelték a munkavéde- S lem szervezése mellett. Mlások : szorgalmazták a gépek jobb ki- j használását, a tavasszal haszná- » latos munkagépek javításának :

gyorsítását. A 11 felszólaló közül már 10-en közügyről beszéltek!

A kertészeti üzemágban is március első felében volt megbeszélés. Az üzemág 1970. évi terve az 1969. évi bérezés tanulságai és az időszerű munkák estek szóba. A 10 felszólaló közül egy sem érintett egyéni, személyes ügyet, érdeket. Szarvas János azt indítványozta, hogy az 1969. évi sárgarépatermesztés eredményéből olyan következte, tést vont le, hogy a tsz-nek nagy testű sárgarépa termesztésével kellene foglalkoznia. Azután azt is szóvá tette, hogy a konzervgyárnak termesztett csemege- kukoricát néhány héttel később kellene vetni, mint a közös és háztáji kukoricát, hogy a moly kártétele ellen ezzel is védekezhessenek.

MinrflfPt javaslat időben és inilIUnGl jókor hangzott el — mondta Pataki Éva, a kertészeti üzemág vezetője. Nyomban igazat adtak Szarvas Jánosnak a nagyobb testű sárgarépa termesztésének szorgalmazásáért. A kukoricával kapcsolatos javaslatát a vezetőség magáévá tette és kísérletképpen az idén, Szarvas János ajánlása alapján vetették el a csemegekukoricát. Kende József, azt indítványozta, hogy a burgonyát ne a város melletti táblába vessék, hanem vigyék néhány száz méterrel beljebb, s a burgonya helyére pedig dohányt tegyenek, mert véleménye szerint a termőföldet így jobban tudják hasznosítani. Ez a javaslat is meghallgatásra talált. Átcsoportosították a vetendő növényeket.

Ilnuanitt a kertészeti üzemág- UyydHfll nál szóvá tettek egy igen figyelemreméltó jelenséget: miért cserélődnek gyakran az öntözőmotorok kezelői? Az üzemág dolgozói azt javasolták, hogy a szövetkezet vezetősége dolgozzon ki olyan bérezési formát, anyagi érdekeltséget, hogy az öntözőmotor-kezelők is találják meg számításukat. Vegyék elejét a vándorlásnak. Ez a javaslat ott szerepelt a termelő- szövetkezet vezetőségének legközelebbi ülésén. Megszületett a

kávékeverek

Olcsó>, ~

mégis nagyon jó, kiiiinö kávé o

Rí»

határozat. Az üzemág vezetői láthatták, hogy számításba veszik észrevételeiket, javaslataikat.

Az élet tanúsítja, hogy a békéscsabai Szabadság Tsz jó módszert követ a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére, szélesítésére. Maga a vezetőség azonban nem elégszik meg azzal, hogy a javaslatok, észrevételek eljussanak hozzájuk, hanem a határozat meghozatala után vezetőségi ülések állásfoglalásai stenciles nyomtatvány útján visszajutnak az üzemágba. Itt azután mindenki, aki valamilyen ügyben szót emelt, papíron láthatja véleményét, mely most. már az egész közösség létét formálja, gazdagítja.

hri/PniipfPC hogy a szövetUlVCIIUGlCd* kezet vezetőségi ülésein, közgyűlésein felvetett gondolatokat, hozott határozatokat minden esetben papíron rögzítik, s ezeket az ügykezelésnek megfelelően napirenden tartják mindaddig, amíg arra érdemesek. Azután irattárba helyezik, s év végén pedig könybve kötik, évkönyvvé formálják, dokumentumként őrzik saját sorsuk formálódásának történeteként.

D. K.

Most már rendszeres az ügyfél-fogadás

A Magyar Autóklub Békés megyei Szervezetének központjában haláleset és egyéb akadályozó tényezők miatt hónapokon át nem volt kielégítő a klubiroda tevékenysége. Az elnökség megvizsgálta a helyzetet és úgy döntött, hogy főfoglalkozású adminisztrátort állít be, s így a jövőben hétfő kivételével minden nap délelőtt 9-töl délután 18 óráig, szombaton 9 órától 13 óráig a klubtagok és a magángépjárművezetők, motorosok részére nyitva tartják az autóklubirodát.

A pirkolit

14.

— íme — mutatott körbe a gazda büszkeségével a geológus —, ez a főhadiszállásom.

Előreugró sziklafal alatt, széltől, esőtől védett helyen állt a tábori tűzhely, felhalmozott száraz gallyak, a falnak támasztva szerszámok, egy alkalmatos üregben az edények, egy másikban a kőzetgyűjtő, megcédulá- zott vászonzacskók, a sacolák, odább száraz fűvel vastagon aláalmozott, pokróccal fedett fekhely. Krecsmár és Honda — engedelmet sem kérve — elnyúlt rajta. Míg vendégei némi- kép kipihenték magukat, a házigazda kávét főzött, ez aztán valamennyire rendbe hozta a kocaturistákat.

— Hát — mondta Krecsmár, miközben sziszegve nyomogatta fájós lábát — hálásan köszönjük a meghívást, a vendéglátást. Magának néha igazán nagyszerű ötleted vannak, professzor úr. Ha jól emlékszem, reggel kellemes kis kirándulásra invitált bennünket. Hát ha ez kiesd volt és kellemes... Jaj istenem, minden porcikám sajog.

Ewans legyintett.

— Ugyan, az izomláz holnapra elmúlik* de a pirkolit megmarad!

— Mi marad meg?

— A pirkolit. Tessék! — Az üregből elővett egy vászonzacskót, a vendégei elé szórta a tartalmát. Szétvert kődarabkákat, némelyiknek a törésfelületét pókhál ás zerűen vékony, haragos vörös erek hálózták be*

— Csak nem aranyat talált?! — érdeklődött izgatottan a ktsz- elnök és belemarkolt a zúzalékba.

— Nem. Itt nincs arany. Ez — pirkolit. Ugye, még nem hallott róla? — Lapos flaskát húzott elő a farzsebéből. — Mielőtt bővebb magyarázkodásba kezdenék, előbb itassuk meg Honda urat, hogy értse ő is.

A kis kopasz, aki szintén a köveket vizsgálhatta, felnézett, megrázta a fejét. .

— Köszönöm, felesleges. Reggel már betankoltam magam.

Krecsmár meglepetten fordult munkatársához.

— Maga... maga önként ivott?!

— Igen. Egyébként cidurói tartózkodásunk második napja óta folyamatosan gerjesztem magamban a lángészt. Olyan helyzetben vagyunk ugyanis, hogy bármikor szükség lehet

ÚJ

KÖN'! VEK!

SZINNYEI JŰLIA: HOSSZÚ FIATALSÁG

A széles perspektivájú család- regény egy elszegényedett família életének alakulását rajzolja meg a történelmi helyzetváltozások hatása alatt. A századforduló idején a két árván maradt lány szinte kilátástalan helyzetbe kerül, csak a csoda mentheti meg őket a nyomortól. S a csoda meg is történik, egyiküket egy földbirtokos kúriai bíró veszi feleségül, míg a másik egy cseh kisiparoshoz megy feleségül. Életük a merőben más légkörben és társadalmi környezetben ellentétesen alakul, amelyikük a pusztulásra ítélt dzsentri sorsát vállalta, az férje elhunytéval a szellemi és erkölcsi züllés útjára kerül, míg a másik megtalálja helyét a társadalomban.

KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL:

PÁRBESZÉD A SORSSAL

Az fró ezúttal nem a hajdani középosztály vagy a mai értelmiség életéből meríti regénye tárgyát, hanem egy egyszerű, de erős akaratú lány küzdelmét írja le a foggal-körömmel kiharcolt boldogságáért. Zsófi, a regény hősnője hányatott, kalandos élet után próbálja megvalósítani a tiszta élet utáni vágyát. Választottja egy faluról felkerült rendőr: kettejük boldog életéért vívja Zsófia a maga hősi harcát a rosszhiszeműség és ostobaság ellen, s végül is sikerül révbe jutnia. A regény igen határozottan foglal állást számos élő és izgalmas mai társadalmi kérdésben.

erre az átkozott zsenialitásomra. De ez most nem tartozik ide. Inkább azt szeretném megtudni a professzor úrtól, van-e hozzávetőleges becslése arról, hogy mennyi pirkolit bányászható ki Innen? És hogy beszélt-e már valakivel a felfedezéséről?

— Persze, persze — bólintott a geológus —, gondolhattam volna, hogy maga ismeri a pir- kolitot. Miért pont ezt ne ismerné? Ami viszont a kérdéseit illeti, a másodikra határozott nemmel felelhetek, még nem szóltam róla senkinek. Már kevésbé határozott a válaszom az első kérdésre. Az a benyomásom, hogy sok van belőle, alighanem ez a világ egyik legjelentősebb pirkolit lelőhelye. Biztosat természetesen nem állíthatok, amíg az egész terepet át nem vizsgáltam.

— Hálás lennék — szólt Krecsmár ingerülten —, ha végre lennének szívesek és elárulnák nekem is, hogy mi a fene az a pirkolit? Mert én — férfiasán, bevallom — még sohasem hallottam róla. Hiába, nem vagyok sem geológus professzor, sem olyan csodalény, mint Honda kartárs, akiből egy kis szesz hatására mindjárt ki- kunkorodik a mindenttudó lángész. Értékes dolog egyáltalán ez a vörös színű micsoda?

Ewans összenézett az alacsonyabbik vendégével, elmosolyodott.

— Hogy értékes-e? Az aranynál mindenesetre már ma is értékesebb és az ára állandóan nő. Ahogyan fejlődik az űrhajózás a mesterséges holdak, a rakéták gyártása, az elektro-