Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
A termelésszervezéstől a kereskedelmi társulásig Növekvő bolti forgalom — Minden igényt kielégítő kiszolgálás — Úttörő kezdeményezések A Mezőberényi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet önálló oldalkiadványa Mezöberényben sok évtizedes hagyománya van a szövetkezeti mozgalomnak. A község területén már a felszabadulás előtt működtek a Hangya egységei és három szövetkezeti szeszfőzde. Ezek a szövetkezetek azonban — bármilyen jó szolgálatot tettek annak idején a köznek is — a régi kapitalista tartalmú szövetkezetek voltak. A felszabadulás után, mint minden, a szövetkezetek szervezését és irányítását is a nép vette kezébe. így alakult meg máir 1945-ben MezőbeA földművesszövetkezet alakulása után először csak a felvásárlási tevékenységre korlátozódott a kereskedelem. A termény-, aprómag-, baromfi-, tojás1- és állatfelvásárlás alkotta a fő profilját. Csak 1946 március elejétől kezdte meg működését első kiskereskedelmi egységük azzal a fő céllal, hogy a tagságot és a községet a legfontosabb élelmiszerekkel ellássa. A bolt első havi forgalma 16 ezer forint volt. Ahogyan javult az áruellátás, úgy bővült a bolt havi forSzollár János igazgatósági tag, a szövetkezet egyik veteránja társadalmi munkára felajánlást tesz az épülő új áruház átadásának közelebb hozására fényben egy fogyasztási és értékesítő szövetkezet, Földmíves- »zövetkezet néven, továbbá a Eöldhöz nem jutott agrárprole- Lárok soraiból egy Földbérlő Szövetkezet. Ezek fő célja az akkori körülmények között a mezőgazdasági termelés szervezése volt. Ehhe7. segítséget is nyújtottak. A Vécsed-féle uradalomban elhagyott traktor, valamint a Budapesti MÁVAG-gyártól a kommunista párt közbenjárására kapott traktor üzemeltetésével az fmsz helyi szervezete hozzájárult a mezőgazdasági termelés megindításához. Az alapító tagok — akik 1945 tavaszán mintegy 40-en a szövetkezeti gondolat úttörőd és első gyakorlati megvalósítói voltak a községben — fáradhatatlanul szervezték az újgazdákat, a szerződéses termelésre, ajánlották ehhez az fmsz gépeit, hogy biztosítsák a lakosság legfontosabb közszükségleti cikkekkel való ellátását. A szövetkezet tagjainak a szántást tízszázalékos kedvezménnyel vállalták és felárral vásárolták fel a baromfikat, sertéseket, valamint a szerződéses termeltetés termékeit. Ez a kollektív munka, ha akkor még szegényesen is, de mutogatta jó oldalait, és legfőbb agitátora lett a szövetkezés magasabb típusai szervezésének. Már 1948 tavaszán ilyen módon sikerült megalapítani Mezöberényben a Vörös Csillag nevű, közösen termelő tábláscsoportot, majd egy évvei később a Dózsát. Ebből a magból fejlődött ki a későbbi évek során szocialistává Mező- berény egész mezőgazdasága. A máról ugorjunk vissza egy pillanatra a felszabadulás utáni éveikre és nézzük meg, hogyan fejlődött évről évre a kezdetben csak másod, sőt ötödlegesen kezelt kereskedelmi vonal. galma is, amely egyévi működés után elérte a 300 ezer forintot. 1949-ben a földművesszövetkezet vette át a község három vegyesboltjának irányítását és ebben az évben a szövetkezeti bolthálózat mér egymillió 400 ezer forintnyi forgalommal dicsekedhetett. Jelentős növekedés azonban csak 1953-ban következett be, amikor újabb két egységet vett át a földművesszövetkezet. Ezekkel együtt — hiszen már áruházzal is rendelkeztek — túlhaladta a 16 millió forintot az éves forgalom. Öt év vei később pedig a 22 egységgel rendelkező mezőberényi földművesszövetkezet csaknem 30 milliós forgalmat bonyolított le. Ez az eredmény elsősorban a szaküzletek megjelenésének köszönhető. Űjább jelentős állomáshoz 1961-ben érkezett a földművesszövetkezet, amikor is átvette az addig kiskereskedelmi vállalait tulajdonában levő ruházati, vasműszaki és élelmiszerboltot. A bővülés gazdasági eredményét az évi 45 millió forintos forgalomnövekedés érzékelteti leginkább. Ezt követően még néhány szaküzletet, cápőboltot, műszaki, háztartási, vas-, és kötöttáru-boltot alakítottak ki, melyek összességükben — most már lehet mondani — minden igényt kielégítően ellátják a lakosságot a szükséges áruféleségekkel. (Ne gondoljunk most a hiánycikklistára, hiszen ez különben sem a földművesszövetkezeti egység számlájára írható). Mezőberény lakossága javuló életének bizonysága, de nem utolsósorban a kifogástalan, szolgálatkész, udvarias kiszolgálásnak köszönhető 'amely által megszerettették magukat a községben az fmsz __gozói), hogy e bben az évben m millió forint fölé emelkedik ; bolti forgalom. A kereskedelmi munkához hasonló fejlődést mutat a vendéglátóipar. Az első italboltot 1951- ben nyitották a Luther utcában. Azóta három melegkonyhás étterem, vendéglő, hét italbolt, cukrászüzem, és szálloda fejti ki tevékenységét a földművesszövetkezet körzetében. A vendéglátóipar forgalma ma már eléri a tízmillió forintot. E mellé még hozzátehetjük, hogy a bolthálózat belső berendezései, korszerű kiszolgálási formája semmi kívánnivalót nem hagy maga után, csakúgy, mint a ven- déglátódpari egységek külleme, higiéniája és hangulata sem. A szövetkezet gazdálkodása az első években, éppen a termeltetés főprofilja miatt, nem mutat olyan képet, mint ma. Az általános fejlődés azonban tisztázta földművesszövetkezeti vonalon is a feladatokat; a termelésszervezést levette az fmsz válláról és a legtesthezállóbb munkára, a kereskedelemre koncentrálta a földművesszövetkezet erőit. Ez újabb feladatokat jelentett a vezetőknek és a tagságnak egyaránt. Mindenekelőtt olyan tennivalót, hogy szélesítse a bolthálózatát. Mint ahogy fentebb elmondottuk, ezt jól meg is oldja a vezetőség. Körzetében 28 egység működik. „Legfiatalabb” üzemegysége, a csárdaszállási, nemrég nyílt meg. Más oldalról olyan feladatok tornyosultak a vezetők elé, hogy ezt az állandóan fejlődő bolthálózatot természetesen el is kell látni árucikkekkel. Ez nem kis gondot jelent a vezetőségnek, mert a különböző szaküzletek igénye még évi bontásban sem A több mint egymilliós költséggel kialakított csárdaszállási új egység nagy volumenű. A nagykereskedelmi vállalat, vagy akár a termelőüzem nem szívesen áll szóba a kis partnerekkel, hiszen számukra nem kifizetődő a termelés. A mezőberényiek érdeme, hogy ma már nem tekintik „kis partnernek” a mezőberényi és környéki szövetkezeteket. Ennek oka, hogy az elmúlt hetekben a megyénkben elsőnek az ő kezdeményezésükre és tervükre alakult meg nyolc földművesszövetkezet képviselőiből egy kereskedelmi társulás, amely már egyenlő partnerként tárgyal a termelőüzemekkel, s a nagykereskedelmi vállalatokkal is. Ennek a nyolc fmsz-nék évi áruigénye mintegy egymilliárd forint, tehát érdemes is tárgyalni velük. Az alapító és a vezetőségi tagok tehetségét és rátermettségét igazolja a Mezőberényi Általános Fogyasztása és Értékesítő Szövetkezet 25 esztendős fejlődése. ök voltak azok a tagsággal egyetemben, akik a kezdeti sikertelenségek közepette is szilárd alapokra helyezték a szövetkezetét. Nem keserítette őket el az első esztendők eredménytelensége, nem hagyták ott szövetkezetüket akkor sem, amikor az nem tudott nyereséget fizetni. 1949-ben is még csak 54 ezer forint volt az éves nyereség. Öt évvei később azonban már félmillió forint, a legutóbbi évben pedig meghaladta a IfóikunmHíív ót. A st~~Gcezet állóeszközeinek értéke is évről évre növekedett. 1950-ben 89 ezer forint 22 A tízmillió forintos költséggel épülő áruház, mely új színfoltja lesz a szépülő Mezőberénynek volt, 1963-ban pedig 2 452 000 forintra nőtt. Mindez az előrelátás, okos gazdálkodás következménye. A fejlődési a következő években sem áll meg. 1969 negyedik negyedében OTP-vel közösen, egy vegyes iparcikkáruház építését kezdték meg. A földszinten mintegy 1553 négyzetméter alapterületen foglal majd helyet az üzletház, fölötte három emelet magasságban lakások lesznek. A beruházás költségei meghaladják a tízmillió forintot. Az áruház várható forgalma pedig 45 millió forintra tehető évente. Az új áruházát, amely a község egyik legimpozánsabb épülete lesz, a tervek szerint a jövő nyáron, pontosabban 1971. _ IX. 31-én adját át rendeltetésének. Ennek az építkezésnek a befejezése után a mostani vasbolt helyén ABC-áruházat, a műszaki bolt helyén élelmiszercsemege üzletet építenek, ezenkívül könyvüzletet adnak át a mostam kötöttáru, és cipőbolt helyén. A nagyszabású építkezések miatt a jelenlegi méterkon- fekcdós boltot is lebontják. E modern áruházak és üzletek révén egy-két éven belül fővárosi színvonalra emelik a nagyközség bolthálózatát. Az eredmények láttán nem csodá hát, hogy a földművesszövetkezet tömegpolitikai befolyása évről évre szélesedik Mezőberényben. Ezt a fokozatosan emelkedő taglétszámuk igazolja. A 25 esztendeje, mindössze 40 fővel alakult földművesszövetkezet 1948-ban 595 tagúvá vált, 1952-ben 2180 tagja lett, 1960- ban 3799, 1963-ban pedig 4350 részjeggyel rendelkező taggal bírt. A 22 éve mindössze 2848 forint értékű részjegy ma meg közelíti a félmilliót. Rendezvényeiken minden al kálómmal részt vesz a tagság jelentős1 része és ha a helyzet úgy kívánja, társadalmi munká val is segíti szövetkezetét. A község KlSZ-fiataljai így ajánlottak fel háromezer óra társadalmi munkát az épülő áruház létesítésére, a felnőttek hasonló vállalásai után. Ugyanilyen oda. adással vesznek részt a tagok a termelők között végzett propagandamunkában is, hiszen mindannyian tudják, hogy a hústermelés fokozásában, a zöldség- és burgonya-, a baromfi- és tojástermelés szélesítésében nemcsak földművesszövetkezetüket erősítik, hanem hozzájárulnak községük és közvetve az egész ország jobb áruellátásához. (X) 1978. MÁJUS 1.
