Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

Negyedszázados jubileumra készül a Gyulai Szabók Szövetkezete Az első munkafolyamat: halkan zümmögő géppel szabnak olló helyett. Szövetkezetünk »46. szep­tember 16-án, alakult meg 24 taggal. Szabó kisiparosok, mun­kavállaló segédek, zömmel fér­fiak tömörültek és elfoglaltuk első helyiségünket az Erkel-szo- bor mögötti négyszer 4 méteres kis helyiségben. Lábbal hajtós saját gépekkel dolgoztunk, ter­mészetesen nem abban a kis műhelyben, hanem a tagok haza­vittek a munKát. Első közgyűlé­sünket 1947-ben tartattuk, nye­reségünk 5000 forint volt. Eb­ből senki sem vett fel egy fil­lért sem év végi térítés címén, az összeget fejlesztésre fordítot­tuk. Az első munkát a kórház­nak végeztük, a munkabér a szövetkezeté maradt, tehát lé­nyegében azért dolgoztunk, hogy megalapítsuk jövőnket. A kis műhely érthetően ha­marosan szűknek bizonyult, ezért 1947 áprilisában bérbe vet-' tűk a Komló éttermi részét, egy év múlva az egész Komló a mi­énk volt és tulajdonképpen itt alakult meg az első igazi műhe­lyünk, szövetkezetünk is szapo­rodott néhány taggal. Nevünk akkor a „Gyulai Szabó Kisipa­rosok és Szervezett Munkások Beszerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezete” volt. Nyíltárusítá­si üzletet is nyitottunk a Kom­lóban, ahol a szabóiknak anyag- vásárlásnál 20 százalék kedvez­ményt tudtunk adni. A. következő óv lényeges vál­tozást hozott szövetkezetünk életében, termelővé alakultunk át. A tagoknak már bent kellett dolgozniuk a műhelyben, meg­szűnt a munkakiadás. A hosszú név helyett is rövidebbet vá- laszttotunk, akkor lettünk „Kis­ipari Termelő Szövetkezet.” 1949- ben kaptuk az első komoly megrendelést, méretes egyenru­hát készítettünk a MÁV-nak. Ez azt jelentette, hogy éves ter­melőkapacitásunkat teljes egé­szében le tudtuk kötni, ami vi­szont magával hozta, hogy már akkor is jól tudtunk keresni. Természetesen dolgoztunk a kereskedelemnek is, lovas ko­csival hoztuk az anyagot Békés­csabáról, ugyanígy szállítottuk a készárut. Életünk így folyt 1950- ig, az államosításig. Köz­ben nyitottunk készruha üzletet is a Tisch-féle bolt helyén. Ke­reskedelmi tevékenységünk 1951- ben megszűnt, a következő évben pedig átköltöztünk jelen­legi telepünkre, először mint bérlők, később pedig megvásá­roltuk az épületet. Létszámunk akkor már 50 volt. Szövetkeze­tünk életében lényeges változás 1963-ban következett be, amikor megépítettük a csatorna partján asz emeletes részt. 1964. január 1-ével az OKISZ kötelékébe ke­rültünk, lényegében akkor ala­kult ki mai profilunk is, áttér­tünk a női konfekció gyártására. Bekapcsolódtunk az exportba is, bár első alkalommal már 1954- bem is szállítottunk külföldre férfiruhát, mégpedig Belgiumiba. Az ellenforradalomig legin­kább férfitagjaink voltak, a nők 1956 után kapcsolódták be, amikor elkezdtük a férfiingek készítését. Ma már szövetkeze­tünk dolgozóinak 90 százaléka nő. Nagy gondot fordítunk az utánpótlás nevelésére, tanulóink létszáma állandóan 60 körűik Ez annyit jelent, hogy fejlődő szövetkezetünkbe hamarosan nem kell felvenni betanított munkásokat, valamennyi szak­képzett lesz. És amire külön büszkék vagyunk, szövetkeze­tünkben az átlagéletkor 30 év alatti. Gondolunk a műszaki utánpótlásra is, három ösztön­díjast küldünk felsőfokú tech­nikumba. összes létszámunk ezekben a napokban meghalad­ja a négyszázat. Az utóbbi években készítmé­nyeink legnagyobb része export­ra kerül, szállítunk a szocialista orsizágokba éppúgy, mint a tő­késállamokba. Évek óta jó a kapcsolatunk az NDK-val és Ausztriával, amit azért tudunk folyamatosan megtartani, sőt év­ről évre fokozni, mert minőségi munkára törekszünk. És, hogy ezt mennyire tudjuk megvalósí­tani, csak egy példa: az elmúlt Az elmúlt évben több mint 600 ezer női ruha készült el a szövetkezetben, képünkön egy a sok csinos ruhából. évben mindössze 5000 forint minőségi kötbért kellett fizet­nünk, ami szinte elenyészőnek mondható. Ehhez a munkához természe­tesen kellettek a modern gépek. Mint már említettük, megala­kulásunkkor a tagok saját gé­pükkel léptek be szövetkeze­tünkbe. Az első „ócska” gépet 1950-ben 750 forintért vásárol­tuk, ma gépállományunk 164 darabból áll és ebből 43 speeiál- gép, közte a YAMATO japán gép, amely percenként 7500 öl­tést végez. Szövetkezetünk vezetősége ál­landóan arra törekszik, hogy eredmény és termelés vonatkozá­sában tovább fejlessze Üzeműn, két. Szövetkezetünk tevékenysé­ge az elmúlt évben a gazdaság- irányítás következményeinek negfelelően alakult. Egy év táv­latában megállapítható, hogy ez a törekvés helyes irányú volt, mert a termelékenység, a minő­ség. a gépesítés vonatkozásában nagyot lépünk előre. A terme­lékenység emelkedése nem utol­sósorban a fiatalítás, a szak­munkásképzés eredménye. El­mondhatjuk, hogy szövetkezeti vonatkozásban ezen a teiületen is élenjárunk. Jelenleg 80 szá­zalékban szakmunkás és 20 szá­zalékban betanított dolgozónk van. Ez a körülmény eleve biz­tosíték arra, hogy tovább tud­juk fokozni termelésünk meny- nyiségét és minőségét is. Ebből a célból tavaly több mint fél­millió forint értékben vásárol­tunk speciál. és simagépeket, szemben az előző évi 180 000 fo­rintos gépvásárlással. A termelésben egyre inkább előnyben részesítjük a többszek­ciós termelést, mert az egyszek- ciós lelassította a produkciót és ezáltal a termelékenység és a kereseti lehetőség is csökkent. Szövetkezetünkben a jelenlegi termelési forrnia felél meg leg­inkább, mert így zökkenőmen­tesebbé tudjuk tenni a terme­lést, a kisebb szériák készítését pedig gazdaságosabbá. Néhány jelentősebb adat tevé­kenységünkre vonatkozóan: női ruhából 1969-ben 669 199 dara­bot készítettünk, ami az előző évihez viszonyítva 141 százalé­kos emelkedést jelent. Nőd ka­bátból 16 225 hagyta «1 üzemün- • két, itt a növekedés 529 száza- 1 lék. Másfél száz százalékos a növekedés a köténynél, a szok- nyagyártás 115 százalékos emel­kedést mutat. Az elmúlt évben női ruházati cikkekből, mint ka­bát, blúz, szoknya, pongyola, kötény, lánykaruha, munkakö. peny, férfinadrág férfikabát, mely szövetkezetünknek ed­dig nem volt fő profilja, a női ruhával együtt 712 963 darabot készítettünk és adtunk el. Az elmúlt évben 95 százalék­ban exportra dolgoztunk. Ter­mékeinket a bel- és a külföldi rendelőknek egyaránt igyek­szünk a legjobb minőségben előállítani. A minőség javítása céljából műszakonként egy-egy igazító szakembert állítattunk be, ezzel megakadályoztuk, hogy esetleg hibás vagy hiányosan elkészített terméket szállítsunk megrendelőinknek. Tevékenységünk kiterjed a bérmunkára is, ami a tavalyi össztermelés felét tette ki. Ezeknek a megrendeléseknek az alapanyagát a külföldi partner biztosítja számunkra. Szövetke­zetünk vezetősége törekedett és törekszik arra is, hogy az irány­elveknek megfelelően a terme­lést olcsóbbá tegye. A szabad­áras termékeknél nem töreked­tünk a maximális haszonra. Ez a törekvés helyesnek bizonyult, mert így több nagyszériájú munkát tudtunk biztosítani. Bár a sok számadat néha ter­hes az olvasónak, mi ezt igye­keztünk is elkerülni. Annyit azonban szeretnénk még szövet­kezetünkről elmondani, hogy az elmúlt évben például 75 terme­lő, 14 bedolgozó és 3 nem ter­melő lépett be hozzánk, összlét. számunk, mint már említettük, meghaladja a négyszázat. Az ő munkájuknak, a termelésben nak is köszönhető, hogy az első közgyűlésen ismertetett 5000 fo­rint nyereséggel szemben 1369- ben ez 6 millióra emelkedett, 70 milliós termelési érték mellett. Szövetkezetünk vezetőségét, tagságát, az összes dolgozót ter­mészetesen érdekli jövőnk ala­kulása, érdeklik fejlődési lehe­tőségeink. az elképzelések. Je­lenlegi telephelyünkön további fejlesztésre nincs lehetőségünk, éppen ezért vásároltuk meg a Szt. István úton a cementipari vállalat területét azzal a céllal, hogy ott teljesen új üzemházat létesítünk és oda költözik át üzemünk, ahol a bővítések kö­vetkeztében dolgozóink létszáma fokozatosan elérheti majd a hatszázas állományt, sőt ahol lehetőség adódik majd arra is, hogy a szükségletnek megfelelő­en még további munkaerőt tu­dunk foglalkoztatni. A techno­lógiai tervek az új telepünkre készek, a kiviteli terveket ha­marosan megrendeljük, a jövő évben szeretnénk elkezdeni a mintegy 15 millió forintos épít­kezésünket. Befejezésül még azt szeret­nénk elmondani, hogy szövetke­zetünk megalakulásának ne­gyedszázados évfordulójára ké­szülünk. Ennek szellemében ha­tároztunk úgy. hogy segítjük fi­ataljainkat, abban is, hogy meg­felelő lakáshoz jussanak azok, akik erre hajlandók meghozni a maguk áldozatát. Az idén eddig 45 000 forint összegű kamatmen­tes kölcsönt adtunk és erre évenként fordítunk bizonyos összeget. Dolgozóink. fiatalja­ink kulturális igényeinek kielé­gítése céljából határozta él szö­vetkezetünk tagsága, hogy csat­lakozik ahhoz a szép mozga­lomhoz. amely új, modern, min­den igényt kielégítő kultúrház építését célozza. Ehhez félmillió forinttal járulunk hozzá. És szeretnénk még elmondani, nagy örömünkre szolgál, hogy a belkereskedelem is egyre job­ban érdeklődik készítményeink iránt. Ennek fényes bizonyítéka, hogy idei termelésünk 178 szá­zalékkal haladja meg az előző évben erre a célra gyártott mennyiséget. Ezt az igényeknek megfelelően szívesen fokozzuk tovább és ezért tárgyalunk a debreceni nagykereskedelmi vál­lalattal, amely teljes kapacitá­sunk 20 százalékát szándékozik lekötni hosszú távra, 5 éves időszakra. Erre büszke szövet­kezetünk valamennyi dolgozója. fx) 23 élenjáró szocialista brigádjaink­Húsz évvel ezelőtt egy gépet vásárolt a szövetkezet, ma már 16 i a gépállomány. lSf,. MÁJUS 1,

Next

/
Thumbnails
Contents