Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-17 / 114. szám
Miért Békéscsabán rendezik a IX. Országos Közgazdász Vándorgyűlést ? Mint arról már beszámoltunk, Békéscsabán rendezik meg a IX. Országos Közgazdász Vándorgyűlést. Időpontja: május 28, 29, 30. Nagy eseménynek számít ez a megye életében, hiszen az ország minden részéből várják a közgazdászokat. Sánta Lajost, a Magyar Közgazdász Társaság Békés megyed szervezetének titkárát kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat, mi lesz a háromnapos ülésszak témája, miért Békéscsabára esett a választás a helykijelölésnél? — A közgazdászok országos seregszemléje, a vándorgyűlés évenként egy alkalommal kerül megrendezésre. Az elméleti és gyakorlati szakemberek tapasztalatcseréje mindenkor olyan nézet kicserélése, amely építő jellegű. Az új gazdasági mechanizmus, a gazdaságirányítási rendszer új szabályai makroökono- miai (népgazdasági) szinten érvényre jutottak. A vállalati belső mechanizmus azonban még nem alkalmazkdott eléggé az új követelményekhez. Ez viszont igen fontos a gazdasági élet fejlődése szempontjából. Éppen emiatt választotta témájául a vándorgyűlés a vállalati belső mechanizmus kérdéseit. Hét szekcióban valamennyi fontosabb népgazdasági ág ilyen jellegű kérdéseit megvitatják. Békéscsabán első alkalommal kerül sor ilyen országos jelentőségű közgazdasági rendezvényre. Köztudott, hogy Békés megye mezőgazdasága és élelmiszeripara népgazdasági szempontból igen nagy jelentőségű. Ezen túlmenően az utóbbi években számottevő ipari fejlődés is bekövetkezett. A gazdasági fejlődés közgazdasági vonatko. zásban is egyre több és jobban felkészült szakembert kíván, de megyénkben ezzel szemben, más területekhez viszonyítva, kevés a szakképzett közgazdász. Éppen ezért, egy adott területen egy vándorgyűlés megrendezései a közgazdasági szemlélet és gondolkodás megerősödését és továbbfejlődését is szolgálja. A vándorgyűlés jelentőségét emeli az a tény is, hogy készülünk az új ötéves terv feladatainak végreha jtására. Ezeken túlmenően a székhely megválasztása egyben a helyi társadalmi és gazdasági szervek közgazdasági tevékenységének elismerését jelenti. A vándorgyűlés szervező bizottsága az MTSZ, MKT, TIT és azok helyi szerveinek munkatársaiból áll. A szakmai jellegen túl az sem közömbös számunkra, hogy az ország minden részéből ide- sereglett közgazdasági szakemberek milyen benyomásokkal 'távoznak megyénkből, Békéscsabáról. A megfelelő fogadtatás, a rendezvények lebonyolítása igen alapos és körültekintő előkészítő munkát igényel. Az említett szervek társadalmi aktívái már több hónapja dolgoznak azért, hogy a vándorgyűlés minél sikeresebb legyen. A munkában igen jelentős tényező az, hogy a megyei és városi pártbizottság minden segítséget és támogatást megad a szimpózium minél sikeresebb lebonyolításéhoz. Ezenkívül számos vállalat és szerv is közreműködik az előkészítő munkában. Hogy miért Békéscsaba ad otthont a vándorgyűlésnek? A kiválasztásnál az is döntő szempont, hogy az adott hely képes-e biztosítani a közel nyolcszáz főt megmozgató rendezvény anyagi feltételeit Békéscsaba és Gyula fejlődése az utóbbi években ezt lehetővé teszi. Csak egy-két problémát említek: az elhelyezés, étkeztetés és így tovább. Űj létesítményeink — Körös Hotel. Ifjúsági Ház —, valamint Gyulán a napokban átadásra kerülő új SZOT-szálló ezi biztosítani látszanak. Nagy feladatra vállalkoztunk, de reméljük, hogy a megadott támogatással méltó színhelye lesz Békéscsaba az országos vándorgyűlésnek. Jelinek Lajos Rohamosan korszerűsíti bolthálózatát a békéscsabai ÁFÉSZ A gazdaságirányítás új rendszere a Békéscsabai Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél is kedvezően érezteti hatását. S ez mindenekelőtt a bolthálózat korszerűsítésében, sőt újak létesítésében jut kifejezésre. A nagyobb önállóság tette lehetővé, hogy 1969 júliusában 612 ezer forint költséggel Csabaszabadiban új épületbe költözzön a vegyesbolt és az italbolt. Ugyancsak a múlt évben kezdték meg Kétsoprony. ban a 260 négyzetméter alapterületű új iparcikk szaküzlet és élelmiszerbolt építését, melyek átadására hamarosan sor kerül. E 800 ezer forint költséggel létesülő kétsopronyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységet is a szövetkezet saját brigádja építi, mint ahogyan a Gsa- baszabadi egységeket. Mezőmegyeren az italbolt és az eszpresszó, Békéscsabán a 7-es italbolt, s a mellette levő élelmiszerbolt felújítására került sor, ugyancsak a múlt évben. És miközben tavaly 700 ezer forintot költött a szövetkezet tatarozására, felújítására és új egységek létesítésére, ugyanakkor mintegy 110 ezer forint értékű különbőz» gépeket és eszközöket — hűtővitrint, hűtőpultot — is vásárolt. Mindezek mellett — és ugyancsak a múlt évben — jelentős ráfordítással élelmiszer önkiszolgáló boltot alakított ki felújítással az egykori Fiala- csárda szomszédságában. Ugyanakkor a múlt év második felében hozzáfogtak a csárda átalakításiéhoz is, amely Tölgyfacsárda néven a közelmúltban nyílt meg. Már tavaly megvásárolt a szövetkezet Békéscsabán, az erzsé. bethelyi városrészben egy telket, ahol ez év végére új élelmiszeres italbolt készül, mintegy 800 ezer forint beruházási költség- gól. Az már a jövő feladatai közé tartozik, hogy Kétsopronyban a szikvízüzam és a felvásárlóhely űj épületbe kerüljön. Mint ahogyan az is, hogy Békéscsaba— Erzsébethely városnegyedében a tagság és a lakosság kérésére vetőmagibolt létesüljön. Balkus Imre A FŐVÁROSI RUHAIPARI VÁLLALAT, Szeghalom, Május 1 u. 2 sz. alatti (volt tanácsháza) női fehérneműkészítő részlegében azonnal alkalmaz egy textilipari technikust Jelentkezéseket önéletrajz, eddigi működés megjelölésével és fizetési igénnyel Budapest, VII., Dob u. 51 sz. alatti műszaki osztályunkra kérjük beküldeni. x Lineáris programozás Megyénk állalmi gazdaságai közül elsőnek az orosháziban alkalmazták a legfejlettebb termelésszervezési módszert, a legnagyobb jövedelemre törekvés kimutatásának matematikai módszerét: a lineáris programozást. Hasznos, jó tapasztalatokra tettek szert. Ezért tűzte napirendre május 22-én, pénteken a Ma. gyár Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének Agrárgazdasági Szakosztálya és a két tsz-szövétség közös szervezésében a tapasztalatok ismertetését. Dr. Csáky Csaba, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa mond vitaindító előadást A kórszerű matematikai módszerek alkalmazásáról és hasznosításáról a mezőgazdaságban címmel. A vitaülést Orosházán, az állami gazdaság központjának tanácskozótermében rendezik; Gondolatok a inai Mezőhegyesről Ügy érzem bogy amit Oláh János, a Mezőhegyes! Állami Gazdaság igazgatója elmondott a mai Mezőhegyesről, tulajdonképpen ráillik megyénk bármelyik állami gazdaságára és termelőszövetkezetére. A műszaki fejlődés a mezőgazdaságban is világjelenség. Idehaza, a mezőgazdaság iparszerű i termelésének csak kezdeti lépéseinél tartunk. A növényter- i mesztés gépesítésének, kemizá- lásának műszaki feltételed — lényegében — ezekben az években kerülték előtérbe. Az állat- tenyésztés úgynevezett szakosított telepei is egészen újkeletűék. Alig üzemel belőlük egy- kettő, de az eredmények nagyon biztatóak, a nagyobb gazdasági vállalkozások kibontakozására ösztönöznek. S itt vannak a termelési kooperációk, közös vállalkozásók, társulások is. Hol tart ezekben a témákban Me- | zőhegyes? Nem sokkal előrébb j a többi állami gazdaságnál és termelőszövetkezetnél, de ezt az előrébb szót is vitatni lehetne. Sokan jól emlékeznek arra az időre, amikor szemináriumokon az állami gazdaságok szerepéről beszélt az előadó. A minta- j gazdaságok, a termelés modem J technikai és technológiai bázisai, vonzó hatásuk a környezetre, j szerepük a tsz-ek vetőmag- és I törzsállat-ellátásában még ma ' is frissen csengnek fülünkben, i a szavak azonban kissé megfa- i kultak. Állami Gazdaságaink j kifejezett árutermelő üzemekké j váltak. Köztük Mezőhegyes is! j Az üzemi eredmények nagy ré- ; sze az árutermelés színvonalának növelésén nyugszik. Ez vég- . ső soron helyes és jó törekvés, csakhogy az árutermelés fogalmát helytelen leszűkíteni a tej- j re, a tojásra, a hízott sertésre, j a búzára, a kukoricára, a cu- j korrépára és így tovább, A te- i nyészállat-nevelés és értékesítés. a haszonállat eladása, vagy vásárlása napos korban, felnevelés céljából, mintha kiesett volna állami gazdaságaink, így Mezőhegyes látószögéből. Ezek a dolgok ma ismét beszédtémák. Olyan vállalkozássá lehetne fejleszteni, történetesen a haszonállat napos korban szervezett értékesítését kooperációban a többi állami gazdasággal és termelőszövetkezettel, amely Mezőhegyesnek, a Bábolnai Állami Gazdaság rangját adná! De nehogy valaki is* félreértse ezt a rangot, hiszen Mezőhegyes vezetőit nem a rang megszerzése vezérli mindennapos munkájukban. hanem a mezőgazdasági termelés ütemének gyorsabbá tétele, a termelési és értékesítési lehetőségek jobb kihasználása, az üzemi és a népgazdasági érdek összhangjának megteremtése. Az ezzel kapcsolatos tervek azonban még csak most szövődnek, így hát szavak. Az üzem önálló létének tisztázása 1969 végére végre sikerült. A korábbi bevételi hiányos években felvett banki hitelek utolsó tételét ugyanis csak most tudták le, 1969. év végén. Most már van némi tartalékuk, becsületük a pénzügyi szervek előtt, s így valószínű, hogy a jövőben az eddigieknél több támogatásban is részesülhetnek. üzeni fejlesztési elképzeléseikben azonban még most is sajátos a mezőhegyesi vonal- vezetés. Elsősorban csak a maguk gondját látják, így hát saját üzemi céljaik teljesítéséért érvelnek, vitatkoznak. Úgy érzem, itt az ideje, hogy Mezőhegyes tettekben is túlnőjön a saját határán. A közös vállalkozások kibontakoztatásának korában élünk. Napjaink nagy gazdaságfejlesztési témája a szakosodás, termelési partnerek felkutatása, olyan vállalkozások kialakítása, melyekben a nagyüzemi méretek dominálnak minden tekintetben. Mik lehetnek ezek? Koncentrátumot előállító gyár létrehozása, amely a gabonafelvásárlóvai közösen szerveződhetne. Tárgyalások folynak erről, de vajon meddig? Minél hamarabb hozzá kellene fogni az építkezéshez! A kétezresre tervezett hízómarha-telep tovább bővítése is, akár 10 ezresre, szintén mehetne, ha létrejönne egy hizlaló közös vállalkozás. A cukorgyári melléktermékek hasznosítása kínálja erre az alkalmat. Az „AKI” (Állattenyésztési Kutató Intézet) hibrid sertésének elterjesztése az 5—10 napos korban választott malacok értékesítése hizlalás céljára, talán a legnagyobb lehetőségek egyike! Mezőhegyesen akár 300 ezer malacot is nevelhetnének évente! Ehhez azonban több ezres kocatörzsre és a termelésben olyan partnerekre lenne szükség, akik órarendszerűen — mint a baromfinál is tapasztalható rotációban — fogadnák a „malacgyár” küldeményét. A sertéshús-termelés javításában ettől a módszertől gyors ütemű változás remélhető. A jelenleginél talán kisebb beruházással is nagyobb eredményt tudna a megye felmutatni. Partnerek kellenének! Úgy tudjuk, hogy Mezőhegyes vezetői szívesen társulnának egy-egy ilyen közös vállalkozáshoz. Nekik éppúgy érdekük a szakosodás, mint a mezőgazdaság többi üzemének. Hiszen a szakosodás, a specializálódás, az egyfajta áru tömegméretű előállítása adhat csak módot a legkorszerűbb technológiai megoldások alkalmazására, a beruházások célszerű megvalósításé, ra, s ami nem lebecsülendő; a jövedelem növelésére. A gondolafsort folytathatnánk tovább, hiszen az élet megannyi lehetőséget kínál nagy vállalkozások létrehozására. Mezőhegyesnek is. Egynek-ket- tőnek. amire mód és lehetőség van, neki kellene vágni Mezőhegyesnek is, de bátran, mert ma még nem késő. Dupsi Károly A DÁV BÉKÉSCSABAI ÜZLETIGAZGATÓSÁGA felvételre keres békéscsabai telephelyre 1 fft elektrikust, villanyszerelőket, segédmunkásokat, valamint gyulai telephelyre üzemviteli és hálózatkarbantartási munkára villanyszerelőket, segédmunkásokat, gépkocsivezetőket Jelentkezés: DÁV, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 46, vagy gyulai kirendeltségünkön, Gyula, Alpár u. 33. 144904
