Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

Csipkeruha horgolással A ruha felső részét szabás- ninta szerint horgoljuk. 1. sor: Egyráhajtásos pálca. 2. sor: 4 láncszemmel fordu­lunk, 2 pálcát kihagyunk. A kö­vetkező 3 pálcára 1—1 egyráhaj­tásos pálcát horgolunk, 1 lánc­szem. 1 pálca kimarad. Ismétlés és végül az utolsó pálcára is pál­cát öltünk. 3. sor: 3 láncszemmel fordu­lunk, 2 egyráhajtásos pálcát öl­tünk az első ívbe. 1 láncszem, 3 pálca kimarad, 3 egyráhajtá­sos pálca a következő ívbe, majd ismétlés. A 3. sor ismétlésével dolgoz­zunk végig, a kockákat válto­gatva. Ha a felső rész darabjait ösz- szeállítottuk, akkor kezdjük hor­golni körbe a szoknyát. Még­pedig a felső rész folytatásaként olyképpen, hogy a kezdő lánc­Ha részegeskedők a szülők Mimiin a legnagyobb *avar_ milling ban vagyok, amikor rossz szülői tulajdonságokról, a gyerekekkel nem törődő apák­ról és anyákról írok, mert két­ség fog el, hogy azok olvassák-e, akiknek leginkább kellene. Most is idetolakszik a kérdés: kik­hez írok? A részegeskedö szü­lőkhöz, akik az esetek többségé­ben nem nagyon olvasnak új­ságot, avagy azokhoz, akik a ráhajtósos pálca. 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pálca ugyanoda. Végén a hetedik láncszemet zár­juk a kezdő első pálcához, amit minden sorba 3 láncszem képvi­sel. Kúszó láncszemekkel beme­gyünk a következő 3 láncszemes ívbe és ott kezdjük a harmadik sort. 3. sor: 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pál­ca a háromláncszemes ívbe, majd 5 láncszem és ismétlés. 4. sor: 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem, 2 egyráhajtásos pál­ca az ívbe és 5 láncszem. 5. sor: 2 egyráhajtásos pálca, 3 láncszem. 2 egyráhajtásos pál­ca az ívbe. Négy láncszem, rö­vidpálcával átfogjuk az előző három sor láncszemes ívét, 4 láncszem és ismétlés. 6. sor: Szoros szem a három láncszemes ívbe, 7 láncszem és ismétlés. Ha szaporítani aka­runk, akkor azt ezen a soron eszközöljük. Először megjelöl­jük jól látható fonallal a szok­nya két oldalát, e jelzéseknél kót-két hét láncszemes ív helyett két-két kilenc láncszemes ívet horgolunk, erre 9 pálcát és a mintás sor kezdésénél (2. sor) az 5. pálcára is kezdünk mintát, számsornak most ezen az olda­lán horgolunk pálcákat, de itt beleszaporítunk, minden hetedik pálcába kétszer öltünk egyrá­hajtásos pálcát. Úgy kell szapo­rítani a pálcákat, hogy azok nyolccal oszthatók legyenek. A szoknya horgolását az egyik oldal varrásnál kezdjük és körbe dolgozzunk. 2. sor: A kezdő pálcára 2 egy­ráhajtásos pálca, 3 láncszem 2 egyráhajtásos pálca, 7 láncszem. A 8. pálcára ismételjük: 2 egy­mintha 8. pálca lenne. Általá­ban minden második csíknál szaporítunk. Ha a ruha elkészült, körül­horgoljuk az ujjakat és a nyak­kivágást: egy sor szorosszem után (a nyaknál a nyitott hát­rész két oldalát is körülhorgol­juk és ehhez varrjuk a cipzá­rat) 1 egyráhajtásos pálcasor következik. Az tiHnkat a szoknya egy min- lasorával szegjük be. Szegedy Béláné Az iskola-tv műsora Kedd, május 19. 8.05 Szám­tan-mértan (ált. isk. 5. o.). 9.00 Környezetismeret (ált. isk. 2. o.). 9.55 Fizika (ált. isk. 8. o.). 13.10 Számtan-mértan (ism.). 14.00 Környezetismeret (ism.) 14.55 Fizika (ism.). Csütörtök, május 21. 9.00 Ol­vasás (ált. isk. 3. o.). 9.55 Szám­tan-mértan (ált. isk. 6. o.). 11.05 Magyar nyelvtan (ált. isk. 6. o.). 11.55 Földrajz (ált. isk. 7. o.) 14.00 Olvasás (ism.). 14.55 Szám­tan-mértan (ism.). 15.50 Magyar nyelvtan (ism.). 16.40 Földrajz (ism.). 17.20 Irány az egyetem! Péntek, május 22. 8.05 Mate­matika (ált. isk. 8. o.). 8.25 Orosz nyelv (középisk. III. o.). 9.00 Orosz nyelv (ált. isk. 5. o.) 9.55 Fizika (ált. isk. 7. o.). 11.05 Fran­cia nyelv (középisk. III—IV. o.). 13.10 Matematika (ism.). 14.00 Orosz nyelv (ált. isk. 5. o.) (ism.) 14.55 Fiaka (ált. isk. 7. o.) (ism.). 15.50 Fizika (ált. isk. 8. o.) (ism.). 17.25 Pedagógusok fóru­ma. Vasárnap, május 24. 9.15 Fel­sőfokú matematika. 15.38 Fran­cia nyelvtanfolyam, haladóknak. családjukért élnek, nem isznak, de nem is igen tehetnek a dol­gokról? Vagy talán mégis? Hi­szen, hinnem kell kibontakoz­tatható egy olyan erős társadal­mi közhangulat, amely képes legalább azt megakadályozni, hogy szaporodjon friss áldoza­tokkal az alkoholisták tábora. Ha pedig ezt el lehet érni, már­is értelmet kap minden fárado­zás. Az alkoholisták első számú ál­dozatai a saját gyerekeik. Min­den nevelő bizonyítja, hogy a részegeskedö szülők mennyire hátravetik fiaikat és lányaikat a tanulásban, s erkölcsi, emberi fejlődésükben. Különösen azok — mert sajnos, ilyen szülők is vannak —, akik a gyerekekkel is itatják a bort, vagy a pálin­kát. Egyes vidékeken télen még ma is szokás, hogy a messzi is­kolába induló diákokat kisüsti­vel, vagy forralt borral itat­ják, hogy ne fázzanak. Vannak falvak — miként több szocioló­giai felmérés mutatja — ahol nagyobb az italboltok évi bevé­tele. mint a község költségveté­se. Tehát nem néhány elszigetelt eset sürgeti a kérdéssel való foglalkozást. Az alkoholizmusnak s a csalá­di életre gyakorolt hatásának persze különböző fokozatai van­nak. A legborzasztóbbak a ré­szegségükben garázdálkodök. Azok, akik éjjel felverik család­jukat, s kikergetik őket az eső­be, a hidegbe. Eaeik ellen fellép­ni mér kifejezetten hatósági fel­adat, őket mindenképpen kény­szer-elvonókúrára kell küldeni. Ám ebben az esetben is sok mú­lik a szomszédokon, az ismerő­sökön : felhivják-e a hatóságok figyelmét az ilyen emberekre, avagy éppenséggel védelmükbe veszik, mentegetik őket. Sokan azt hiszik, hogy kevés­bé veszélyes az az alkoholista, aki nem garázdálkodik. A fizikai sérelmek tekintetében lehet, hogy az. De van egy nagyobb veszély is, amit csak akkor ért­hetünk meg igazán, ha abból in­dulunk ki, mit veszíthet a gye­rek a szülő részegeskedésével. Az alkohol nemcsak a szerve­zetet. a gyomrot, a májat, a szí­vet teszi tönkre, hanem az em­beri kapcsolatokat is. Ilyenkor szinte kivétel nélkül megromlik a viszony a szülő és a gyerek között, s a nagyobb károsult mindig az utóbbi. Vagy elhide- gülés jön létre közöttük, vagy pedig — ami szintén a normális kapcsolatok megszakadását je­lenti! —, ivócimboraság lesz a szülő és a gyerek között. S itt kell visszatérni a „csen­des” részegesk ed ökre. Amíg a durva, garázda apák gyerekei valamiféle természetes reakció folytán olyannyira elfordulnák az iszákos szülőktől, hogy több­ségükben „csak azért is” má­sok akarnak és tudnak is lenni, addig a „csendesebb” alkohol­isták gyerekei nem látják olyan borzalmasnak apjuk magatartá­sát, sőt esetenként örülnek is ennek az állapotnak, mert la­zább gyeplőn lehetnek. Először csak a Leckét nem írják meg, az­tán elcsavarognák az iskolából, végül ott kötnek ld, ahol az apjuk. Nem lehet tehát kevésbé veszélyesnek tekinteni az alko­holistáknak „csendesebb” típu­sát sem. De mi! tehet ; 2SÄ szegeskedése ellen, s a gyerekek érdekében? Mindenekelőtt olyan közhangulatot kell teremteni fa­lun és városon egyaránt, amely nem tekinti „bocsánatos bűn­nek” az alkoholizmust, mégpedig elsősorban a gyerekek miatt. E- tekintetben nagyon sokat tehet, nek a munkahelyi kollektívák. Annál is inkább, mert az alko­holista általában a munkában sem megbízható társ. Beszélje­nek szigorúan vele, sót szükség esetén kezdeményezzék akár a kényszer-elvonókúrát is. •Hl nj iskola feladata? Az, Ilii dl hogy a lehetőségek­hez képest minél erőteljesebben kivonja a részegeskedö szülők hatása alól a gyerekeket. Azaz biztosítson számukra napközit, tanulószobát, tehát jó, vonzó ta­nulási feltételeket. Aztán ne en­gedjék őket kiközösíteni az osz­tály-kollektívákból, sőt a lehető legerőteljesebb szálakkal kössék ezeket a gyerekeket a jó családi körülmények között élő társaik­hoz, mert csak így tudják meg­látni a különbséget a jó és a rossz között. Cl'ílieán esetében beszél je- vi InoCy tiek a nevelők azokkal a szülőkkel, akik eltil­tották gyereküket az alkolista szülők gyerekeitől, s értessék meg velük, hogy sokkal neme­sebb, célravezetőbb, ha Inkább arra törekszenek, hogy az övéké hasson rájuk jól és tartósan. Mert legfőbb feladat. hogy a gyerekeket megmentsük, s meg. szüntessük az alkoholisták .utánpótlását”. Erre kell össz­pontosítanunk érőnket és fi­gyelmünk t. Tóth László Kämt alkalmi blúz Fehér vagy pasztell alapszín­nel és sötétebb, arany, vagy ezüst lurex-szálas sima kötés­sel készül. A kötés a színén si­ma, a bal oldalán fordított. A méretnek megfelelő szemszám­mal két sort kötünk, a harmar dik soron ( a munka színén) kezd­jük a díszítő színnel való kö­tést. Münden hatodik szemet kötjük vele, a fonalat, a bal ol­dalon vezetjük. A következő sort (a munka bal oldala) végig az alapszínnel kötjük és a díszítő színnel kötött szemet csak át­emeljük a jobb kezünkben levő tűre. Mire jó a maxi szoknya ? Mióta divatba jött a maxi szoknya, Londonban és Pá­rizsban növekedett az áru­házi lopások száma. Egy Ion doni áruház igazgatója ezt az­zal magyarázza, hogy a hiva­tásos tolvajoknak most sokkal több lehetőségük van arra, hogy maxi szoknyájuk aló zse­bek, ráncok és különféle tar­tók egész sorát helyezzék el azaz egy olyan — szinte sza­bályos barlang-rendszert, amelybe a lopott holmikat el­rejthetik. Az a veszély vi­szont, hogy felfedezik őket, aránylag nem nagy, hiszen nem lehet minden maxi ruhát átkutatni... 5. scar: Az idegen fonallái kö­tött szem előtti és utáni .sae-f met kötjük az idegen fonallal ás közte egyszer egy és egyszer három szemet az alapszínnel (amikor az idegen fonállal kö­tött szemet alapszínnel kötjük le, hátulról öltjük a szembe). 7. sor: Egyszer három és egy­szer egy szem alapszínt kötünk az idegen színű szemek között; 9. sor: Végig a hatodik szem az idegen színű. Az egyes darabokat kifeszít- ve átgőzöljük és teljes száradás után összevarrjuk. A nyakkivá- góst körbe Öt tűre szedjük fel és a díszítő, idegen színnel, si­ma kötéssel — közben három­szor váltva vastagabb tűre (ez adja a bővülést) —, tetszés szerinti szélességű nyakpántot, gallért kötünk. Befejezésül a blúz alját, az ujjakat és a nyak­pántot is rövidpólcával és pikó- val körbe horgoljuk. Szegedy Béláné javaslatunk f> KÉSZÍTETTE: IliO ^ '|§f KALMÁR A HOTEL „KOROS” KONYHA­FÖNÖKE, Hétfő: Magyaros bableves, ko­lozsvári töltött káposzta, szilva­ízes bukta. Kedd: Tejfölös salátaleves, hagymás rostélyos tört burgo­nya, uborkasaláta. Szerda: Zöldborsó-leves, ser­téshúsropogós olasz módra, na­rancs-saláta. Csütörtök: Karalábéleves, ra­kott burgonya párizsival, fejes saláita. Péntek; Szegedi gulyáscsirke, vanília-krémmel töltött pala­csinta, alma. Szombat: Csontleves húsos­táska, parajfőzelék, bundázott virsli, túrós rétes. Vasárnap: Aprolékleves, ropo­gós kacsasült párolt almával, rizs, banánszeletek rumos szi­rupban, tejszínhab. ÉS EGY RECEPT: Sertéshúsropogós, olasz mód­ra: 60 dkg sertéshúst ledarálunk é® kevés zsírban lepiritott hagy. mával, fedő alatt, többszöri ke­vergetés mellett lepároljuk. 5 dkg vajban 8 dkg lisztet meg- fórrósítumk és felengedjük más­fél dl meleg tejjel. Állandó ke­verés mellett addig hagyjuk tű­zön, amíg az edény falától el nem, válik. Ha kissé kihűlt két egész tojást keverünk hozzá, majd a lepárolt hússal jó eldol­gozzuk. Sóval, borssal, reszelt sajttal ízesítjük. A kész masz- szából szeleteket formálunk, be. panírozzuk és bő zsírban kisüt­jük Köretként paradicsom­velővel elkevert rizst adunk. Tá­laláskor még bőven megszórjuk reszelt sajttal. Könnyű, ízletes étel! (A recept öt személyre szóld

Next

/
Thumbnails
Contents