Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

A pákászok világából a modern kereskedelembe Ez a címe annak a 80 oldalas, képekkel, rajzokkal illusztrált helytörténeti kiadványnak, mely a közelmúltban jelent meg a „Sárréti” Általános Fogyasztású és Értékesítő Szövetkezet gon­dozásában. A kiadványt Miklya Jenő írta és rendezte sajtó alá A lektori munkát dr. Tábori György muzeológus végezte, míg a címlap és az illusztráció Dohányos András munkája, Miklya Jenő — aki Szegha­lomnak és környékének egyéb­ként is jó ismerője — érdekes vonalvezetéssel és olvasmánya, •an mutatja m egykori „Sár- iét"-et egészen napjainkig. Az fró négy alapvető témába süríti mondani valój ált. A táj és népe című fejezetben Szeghalom és környéke földrajzi helyzetét, je­lentősebb történelmi adatait, a „Sárrét” egykori kialakulását, hagyományait adja közre. A második fejezetben Szocialista út kezdete címmel vezeti vissza az olvasót a földműveeszövetke- zet megalakulásához, amelyre Szeghalomban 1946 márciusában került sor. Végezetül a „Sárrét" központjában fejezetben ismét visszatér e táj tiszteletet érdem­lő történelmi múltjához. Íróktól és költőktől vett Idézetek segít­ségével hangsúlyozza „Sárrét” nagynabecsülni való múltját. Majd bemutatja az idegenfor­galom számára is figyelemre­méltó érdekességeket. Többek között a hamarosan megnyíló ^Pákász”-tanya nevet viselő vendéglátói pari létesítményt, •mely korabeli berendezésével a régi kort idézi majd. w B •**“ más tér nincs Ciduróban más­részt pedig, mert a tisztásán el­szórtan mindössze fél tucat épü­let található. A már említett Horesta Szállodán, a szatócs- bolton, a különleges megbízott házán kívül egy apró imaház az egyik oldalon, átél len ben rozo­ga raktárhelyiség és az öreg Doido vityilója. A sündisznó hátából kiálló hosszaöb-rövidebb tüskék viszont keskeny erdei örvények, az aranybányászok, a mmelrók parcelláihoz és az azokan épült kalyibákhoz a casebrékhez vezetnek A sün- disznó hasi részén nincsenek ös­vények, végtelen bózofos, sziklás terület húzódik itten, aiol még egy gramm aranyat sem találtak soha. Amikor a Oartagem utasai bevánszorogtak a Főtérre, első­nek Madame Duval pillantotta meg őket szállodája pálmaleve­lekkel fedett tornácáról, ahol üzleti könyvei átvizsgálásával foglalkozott, Emsen középkorú, terebélyes, elomló testű hölgy, akkora keblekkel, amelyek szinte az egész tisztást betöltötték. Meglepő fürgén emelkedett fel nyugágyából, a jövevények elé hömpölygőit, nyomorúságos álla­potuk láttán szömyűlködve csapta össze a kezét. — Mon D'-eu! — kiáltotta és már gyengéden terelgette is be a társaságot műintézete földszin­ti nagytermébe. Csak a Mama és a három ökölvívó tartotta magát úgy-ahogy. a többiek ott rogytak össze, ahol megálltak. Talán nem is annvira a testi fáradság, mint a lelki, idegi ki­merültség következtében. A Madame tapsolt, mire a karzati folyosó szóbárskáiból ál­mosan, kócosán előkerült két Tavasz a Ceniruntban A Centrum Áruház és a Népújság közös képtotá-pályázotot indít május 17-i lapunkban A korábbi pályázatok tapasz­talatait és sikerét összegezve, 1970. május 17-én 12 fordulós képtotó-pályázatot Indítunk a békéscsabai Centrum Áruház és lapunk szerkesztőségének össze­állításában. A pályázat képeit május 17-től naponta közöljük, az utolsó fordulót május 30-i, szomhati számunkban. A meg­fejtések beküldési határideje 1970. június 2. A sorsolást a Centrum Áruházban rendezzük meg, 1970. június 6-án, délelőtt 10 órakor. A nyertesek névsorát lapunk 1970. június 7-i, vasár­napi számában közöljük. A pályázat első díja 1 darab 629-es olajkályha, 2130 forint értékben, a Centrum Aruház ajándéka; második díj 1 darab Sharp kisrádió 430 forint érték­ben; harmadik díj 1 db asztali­lámpa 141 forint értékben, a Centrum Áruház ajándé­kai. A helyes megfejtők között a három fő díjon kívül kisor­solunk még 25 darab értékes szépirodalmi könyvet is. Figyelje lapunk holnapi, va­sárnapi számát! Vegyen részt ön is a „Tavasz a Centrumban” most Induló rejtvénypályázatunkon! Négyezer méterig béléscsüvezték a hódmezővásárhelyi I. nagy mélységű tárást Az első alföldi nagyszabású művelet A Negyalföldi Kutató és Fel­táró Üzem szakemberei kétna­pos megfeszített munkával négy­ezer méterig 9 5/8"-os béléscsö­vezést hajtottak végre a Hódme­zővásárhely I. számú, hatezer méterre tervezett fúrási ponton. A nagyszabású műveletet gon­dra előkészítő munka előzte meg Szakmérnökök vizsgálták ÜZLETRŐL ÜZLETBE NI KOWIMX Kevés a választék — Hol az ásó, a kapa és a lapát? •• A muronyi községi tanács vb legutóbbi ülésén a Békés és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet mu­ronyi kiskereskedelmi egységei­nek helyzetét tárgyalta. A je­lentés, melyet Petrás József ügyintéző terjesztett elő, ma­gába foglalta az élelmiszerbolt, a húsbolt, az ÁG ikantin, az ipar­cikkbolt, a vegyesbolt és a TÜZÉP 1970. első negyedévi tevékenységét. Cikkünk e jelen­tés alapján készült, amely megállapítja: összességében a kiskereskedelmi hálózat a ter­vezett forgalmát teljesítette, ám van kifogásolni való. Mi éppen ezt a kettős véleményt tűzzük tollhegyre, hogy hol, miért és máshol miért nem le­het megfelelő árut kapni. Elöljáróban megemlítjük, hogy az 1950-ben önállóvá vált község lakosai azt remélték: a nekik szükséges árúk többsé­gét éppúgy, mint a szórakozá­sukat kielégítik az arra híva­tott helyi szervék. A több mint 1400 lakosú község rohamos fejlődésnek indult; kultúrházat építettek, minden háziban vil­lany világít, óvodájuk és isko­lánya, Claudette és Ninette. Csak : a rend kedvéért: a kisasszonyo- ; kát semminemű rokoni kötelék * nem fűzte a Floresta tulajdonos- j nőjéhez, francia nemzetiségűek j sem voltak, Belő Horizontéból | kerültek ide. Ciduróban azonban ! mindenki a „Madame lányainak" : hívta őket. A Madame lányai ál- J tatában kétévenként cserélőd- s tok, a régiek meglehetősen est- i nos értékű aranyporral és Aszin. j te könnyekkel a szemükben tá- | voztak, az újonnan érkező sen- ; horiták pedig automatikusan [ felvették a Claudette és a Ni- f nette nevet és a mesterséget ott ! folytatták, ahol elődeik abba- j hagyták. A Madame derék asz- í szony volt és kitűnő emberis- j merő, az ő házába kivétel nél- * kül jószívű, kedves, megértő j teremtések kerültek, a szerelem j buzgó és kicsit együgyű papnői, ■ akik nélkül Ciduróban — a fér- S fiák városában — még pokolibb 8 lett volna az élet, mint ami- s lyen így is volt. Claudette és Ninette a dur- S ván faragott padokhoz támo- ; gattálc a jövevényeket, gyorsan | ételt, Italt tettek eléjük, a légi- 8 kisasszonyt és Juanitát bekísér- 8 ték saját, szerényen berende- zett helyiségeikbe, megmosdat- : ták, lefektették őket, egy fonott ■ kosárban a pincsinek is fekhe- ■ lyet készítettek. Közben a Ma-: dam kicserélte a kötést Barilla ■ kapitány vállán, neki, Krecsmár! Jenőnek és Campomanes úrnak, ji akiket a legjobban megviseltek j az utőbbi órák fáradalmai, a sa- ; ját „lakosztályában” vetett 8 ágyat. Talán furcsának látszik,' hogy egy szállodában nincsenek vendégszobák, de hát a Floresta . ilyen különös szálloda, • (Folytatjuk) ; Iájuk van. Ügyszólván ritkán kellene kimozdulná a község­ből, ha az üzlethálózat kielé­gítené igényüket. Petrás József tájékoztatója végigmegy mind a hat egységen, s a 47-eg ipar­cikkboltnál kezdi. Nagy árukészlet kevés választékkal Mi ez esetben cseppet sem lepődtünk meg, hogy ez az üz­let forgalma lemaradt a ko­rábbi évekétől, sőt más üzle­tektől. A jelentés azt mondja: „Nem lehet hivatkozni a rak­tárkészlet csökkenésére sem, hiszen több mint százezer fo­rinttal magasabb a raktárkész­lete, mint a múlt év azonos időszakában volt. A magyará­zat inkább abban található, hogy nem élég választékra a raktárkészlet, hiányoznak a kurrens aikkefk, amit a vevők keresnek”. Mint ismeretes, Murony me­zőgazdasági jellegű község. A lakosságnak szüksége van ka­pára, ásóra, lapátra, vaavillá- ra, stb. Milyen boltra az, aki felemeli ugyan a raktárkészle­tet, de az ilyen árucikkekkel nem áll a vevő rendelkezésére? Tudomásunk van arról is, hogy a muronyiak televízióért, mo­torkerékpárért, sót férfi. és női kerékpárért Békésre vagy; Békéscsabára utaznak be. De j sorolhatnánk a hiányosságokat cipő féleségek, kötöttáruk és egyéb cikkek területén is. Az a lőrék vés nagyon helyes; mi­kor kitől vásárolnak, de hogy mit, azt bizony már a kereslet diktálja! Ahol ä választék jó KontrasZként állítjuk ide a 48-as számú élelmiszerboltot. Itt egyenletes a teljesítés, az ellátás sokkal jobb, a lakosság igényeinek az áruk keresleté­nek megfelelően alakult. Az árukészlet választékos és az utóbbi - időben a több reklamá­ció eredményeként javult a ke­nyér időbeni kiszállítása és a kenyér minősége is jó. Igen szembetűnő a TÜZÉP- telep felfutása. Az áruválaszték nem kényszeríti máshova a vásárlót. Murony lakossága is építkezik, a TÜZÉP ezt figye­lembe vette és nagy mennyi­ségben hozott forgalomba épü­letanyagot. Hogy a bankkal se gyűljön meg a baja a késleke­désért, más községekbe is szál­lítóét épületanyagot. Mi sem bi­zonyítja jobban, hogy helyesen kereskedett, mint az, hogy az első negyedévben több épület­anyagot adott el, mint az egész múlt esztendőben. Csak éppen megemlítjük, hogy ebben az évben IS vagon állványfenyőt, 2 vagon rúdfenyöt, 8 vagon fű­részárut, 4 vagon meszet, ne­gyedmillió téglát, 4« ezer mo~ zalklapot, 70 ablakot, 60 ajtót és 2 vagon cementet adott el. Ehhez hozzájönnek még azok a vasvázas sínek és hullámpalák, amit a körös tárcsái Petőfi Tsz részére szállítottak le félmil­lió forint értékben. Erre már mondhatjuk, hogy a követél­ménynek megfelelő kWkereske- deJom. És most jón a ha.,. Nem összefoglalni akarjuk ezt a rövid, mozaikszerű fel­jegyzést, csupán azt rögzítjük és saját gondolatainkkal bővít­jük, amit Petrás József tájékoz­tatása is említ. Még nagyobb forgalmat lehetne elérni, ha az áruk megrendelése időben tör­ténne; ha • készletraktározás a piackutatásnak megfelelően — a lakoaség igényelnek meg­felelően történne; ha az „ez van, nincs más” kiesne az eladók szótárából. Remélhető, hogy a végrehajtó bizottság ilyen irányú intézke­dései gyökeret vernek, mint ahogy arról már értesültünk, hogy javallatukra az ÁFÉSZ küldöttgyűlése úgy döntött, hogy az önkiszolgáló élelmi­szerboltot megnagyobbítsák. En­nek megvalósítására már tör­téntek intézkedések. át a fúrótornyot, az emelőberen­dezést, a motorokat és a szivaty- tyúkait is. Külön hegesztő és gépészét! kiszolgálást is szervez­tek a helyszínen, hogy a műve­let közben adódó váratlan meg­hibásodásokat is azonnal javít­hassák. A béléscsövezése és cemente­zem művelet nagyságára jellem­ző, hogy több mint háromszáz tonna gondosan előkészített csö­vet és 440 zsák cementet hasz­náltak fel a munkálatnál A négyeaerméteros béléscsőrakat jó elhelyezését központosltókkal biztosították és a jó cementezés- hez lyukfalkaparókát is építet­tek be. Az iszapban úszó cső sú­lya kétszázhetven tonna maxi­mumot ért el. Gondosan vi­gyáztak az egyes osőszálak ösz- szecsavarásána, mert műszerrel mérték még az alkalmazott csa­varó erőt is, nehogy a menetek megsérüljenek. A kitűnő techno­lógiára jellemző, hogy a négy­ezer méter hossz mellett csupán két szál cső sérült meg. A béléscaőnakart beépítése után került sor a cementezési műveletre, amelyhez tizenegy portartálykocsi és a fúró beren­dezés nagy teljesítményű szi­vattyúin- kívül még tizennyolc szivattyú-agregát is felvonult A hatalmas gépparkot csak cso­portokra bontva URH-rádiók al­kalmazásával lehetett irányíta­ni. Ez az újítás itt is kitűnően bevált. A művelet során a fúró­lyukba belépő és kilépő folya­dékok mérésére nagy mérési pontosságú műszereket szereltek fel. A belépő folyadék mérésé­nél még tartalék műszert is al­kalmaztak a teljra biztonság kedvéért. A fúrás során azonban sok kaverna is keletkezett, így a ter­vezettnél jóval több cementet kellett felhasználni. A négyezer méter körüli szakasz tökélete­sebb cemenitevéséhez, a szovjet tapasztalatok felhasználásával, kvardisajt adalékanyagot is al­kalmaztak. A cement kötési ide­jét vegyszerekkel lassítottak a több órás besajtol ási időtartam­ra. A cement elhelyezkedésének mérésére izotópos méréseket vé­geztek munka közben is. A mű­velet befejezése után pedig hő­mérsékletméréssel állapítják meg a cement pontos elhelyez­kedését. A nagy műszaki feladatot az alföldi fúrási szakemberek ki­tűnően oldatták meg, s a mun­kából különösen kitűnt az oros­házi üzemegység Tóth T-ajos üzemvezető mérnök irányításá­val. A mostre-művelet teljes időtartama alatt a helyszínen tartózkodott Mezősi József igaz­gató is, aki számos közben fel­merült problémát személyes irányításával oldott meg. P. I. mtimmsss. c 1970. MÁJUS 16. W Mindent megoldunk ön helyett Rendezvények, brigád- és sportvacsorák, esküvők, bálák megrendezését vállaljuk a Park Étteremben 100 fős étterem eszpresszó, 600 fős kerthelyiség. Kitűnő konyha. Italok nagy választékban. Speciá­lis ételek (Park-tál). Népi és tánczenekar. NAGTSZÉNÁSI ÁFÉSZ. III. o. árak, csoport esetén ételárból 10 százalék engedmény. x

Next

/
Thumbnails
Contents