Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

Mi lett Sárrétből? — Évente 70 millió forint a Körös-völgy biztonságára — Jó irányú üzemi törekvések — Jön a tiszai víz Interjú Takács Lajossal, a Körösvjdéki Vízügyi Igazgatósás vezetőjével Tavaly ősz óta április végéig 360 milliméter csapadék hullott a Körös-völgyben. Ez a meny- nyiség jóval meghaladta a sok évi átlagot. Mégsem okozott a sok évi átlagnak megfelelő bel- vízjárást. Vajon miért? E kér-! dés magyarázásához több tényt szükségles tisztázná. Ezért felke­restük Takács Lajost, a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság veze­tőjét hogy az 1969. évi vízügyi munkáról és az 1970. évi előké­születeikről szóló kérdéseinkre válaszoljon, — A hosszantartó tél, a többszöri ár- és belvízhullá- mok elleni védekezés mi­lyen eredménnyel fejeződött be a Körösök vízgyűjtő te­rületén? — Az utóbbi évtizedben talán egyszer sem volt olyan hosszan­tartó a belvíz- és árvíz elleni védekezés a téli és a kora tavaszi hónapokban, mint 1970-ben. A legutóbbi ""árhullámot, mely a Körösökön levonult, május 6-án „búcsúztattuk”, a belvízvédelmi készenléti szolgálatot pedig egy hónappal korábban, április 6-án szüntettük meg. Mint a beveze­tőben utaltak rá, valójában szo­katlan' mennyiségű csapadék hullott a Körös-völgyre. Rend­kívül nagy feladatot jelentett az igazgatóságnak, a szakaszmér­nökségeknek és a társulásoknak. | de az üzemeknek is a víztől valój gyors megszabadulás. Éppen a napokban készült élj a jelentés arról, hogy mennyi; belvizet vezettünk le gravitációs úton és szivattyúzással. Magam is megdöbbenve olvastam a szá­mot. Szivattyútelepeink, hor­dozható szivattyúink és sZivaty­Tgy énekel Verdi kórusa a] ^ Nabuco-ban. Csodálatosan szárnyad a dallam. Azokról a j hősökről szól, akik száztíz év-1 vei ezelőtt szállottak partra | ezekben a napokban Szicília szí- j getén azzal a céllal, hogy a zsarnok hódítókkal szembe- szállva hazájukat felszabadít­sák. Nem voltak többen ezernél, velük szemben a Bourbonok és a Habsburg birodalom sok­százezres serege. Mégis diadal kísérte útjukat, hiszen Garibal­di volt a vezérük. Az évszáza­dokon át elnyomott olasz nép pedig, mint a tenger, mint az áradat tódult a háromszínű, piros-fehér-zöld zászlók alá. De adjuk át a szót a száztíz év előtti események krónikásá­nak Cesare Abbának, aki maga is részt vett a harcokban és így'"Írja le az eseményeket: ,Mint tomboló vihar tört előre maroknyi csapatával. Palermó- nál, a Termini kapu előtti út­kereszteződésnél tömörültünk össze. Ezt a kaput tönkretette egy hajóágyú, s tőlünk is ka­pott némi tüzet az egyik torlasz mögül. A bátrabbak már át- viharzottak rajta. Garibaldi ott ült a lován, és nézte őket; ar­cán csodálatra méltó biztonság és nyugalom. Türr állt mellet­te. Tüköry nem sokkai előbb megsebesült; hallottam, amint ezt mondja annak a két baj­társnak, aki hátra akarta vin­ni; „Menjetek, menjetek in­kább csak előre, harcoljatok, úgy segíthettek rajtam, ha az ellenséget nem engeditek ide.” Az ellenséget valóban nem engedték hátra, de Tüköry ott halt meg Palermo ostromában. Garibaldi mondott fölötte j gyászbeszédet. „Ma halt meg I sebeiben a bátor, rettenhetet- tes, jó magyar, a bátorság I tyúállásaink kereken 300 millió köbméter vizet emeltek át a na­gyobb gyűjtőkbe. Gravitációs úton mindössze 6 millió köbmé­ter víz hagyta el a szántófölde­ket. Ügy ítélem meg, hogy az idei belvízvédekezés — nagyságához mérten — igen hatékony volt. Az 1967—69 közötti években ál­talában egy-egy belvizjárás so­rán 35—36 ezer hold elöntés volt. Ebben az esztendőben, amikor tetőzött a belvízhullám, a legnagyobb elöntött terület alig haladta meg a 15 ezer hol­dat. A technikai berendezések jól összehangolt üzemeltetésének hatására általában 8—12 nap elegendő volt ahhoz, hogy a bel­vizeket elvezessük. A belvíz elleni védekezéssel egy időben jelentős erőfeszítése­ket tettünk az árvízvédelmi munkákra is. Évente, a belvizet is ideértve, összesen mintegy 70 millió forintot fordítunk állami költségvetésből a Körös-völgy­ben gazdálkodó állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek ter­melési biztonságára. Munkánk hatását mind több állami gazda­ság és termelőszövetkezet figye­lembe veszi, útmutatásainkat követi és intézkedéseket tesz az üzemi belvízrendezés megvaló­sítására. Véleményem szerint nagyon helyes és nagyon jó tö­rekvések ezek, hiszen a sárréti példa tanúsítja legjobban, hogy a belvíztől mentesített területen milyen nagy hatékonysággal bontakozhat M a mezőgazdasági termelés. Szeghalom környékén igen je­lentős belvízvédekezésd munká­latokat szerveztünk, csatornákat klasszikus földjének, Olaszor­szág testvérnemzetének képvi­selője. Ennek a földnek fiai válaszolnak majd a zsarnokság elleni csatakiáltásra, amely visszahangzik a Duna partján, azon a napon, amikor az el­nyomott testvéreink összetört láncaikból kardokat kovácsol­nak az elnyomók ellen. Igen, az olaszok a hős vértanú , sír­ján esküvel fogadják, hogy Ma­gyarország ügye az ő ügyük és vérért vért adnak cserébe.” A Vulkán, a földrengés, a szabadságharcok forró szigetén Szicíliában, de szerte egész Olaszországban rengeteg ma­gyar emlék van, és mindenütt kegyelettel őrzik. Kossuth szob­ránál éppúgy friss virágot ta­lálni Torinóban, miint Palermo Domenico Pantheon jában Tü­köry sírján. Az emlékük min­denütt az olasz nép szívében él. Bennünket magyarokat testvér- nemzetnek tekintenek évszáza­dok óta. Róma hőseinek hegyén, a büszke GianicoJán magyarok érdbe öltözött szobrai magasod, nak. Bologna, Padua egyetemei régi magyar professzorok em­lékét idézik. Mi magyarok is ápoljuk az olasz—magyar barátságot. Kö- rösladány csak egy falu a Vi­harsarokban, de a Garibaldir szobor és a Tüköry-emlékmű a két nép hagyományos baráti ságát idézik. Most, a Sáréti Napok alkal­mával, május 17-ésh a 110 óv előtti eseményeket idézzük és a Honismereti Kör erről emlé­kezik meg. Kiállítással és ko­szorúzással ápoljuk a népek közötti barátságot és hajtjuk meg a megbecsülés és a tiszte­let zászlóját a hőseink emléke előtt; Végh Mihály tanár Honismereti Kör vezetője mélyítettünk, szivattyútelepeket építettünk, melyek ebben az esztendőben beváltották a hoz­zájuk fűzött reményeket. A ko­rábbi években, amint említet­tem., a megyében átlagosan 35— 36 ezer hold belvízelöntés for­dult elő. Ennek tekintélyes ré­sze a szeghalmi szakaszmérnök­ség területére esett. A szeghalmi és a peresi belvízrendszer re­konstrukciója után. az itteni el­öntött terület csak 50 holddal haladta meg a 2 ezret. Ezt a magam részéről rendkívül jó eredménynek tartom, s úgy gon­dolom, hogy ezzel a nézettél a szeghalmi járásban működő üze­mek vezetői is egyetértenek. To­vább kell azonban mennünk eb­ben a témában és most az álla­mi főművek rekonstrukciója után napjaink feladatává kelle­ne tennünk az üzemi belvízren­dezés mihamarabbi megvalósí­tását. — A tartós védekezés hátra- vetette-e az 1970-re tervezett vízügyi építőmunkát? — A belvíz- és az árvízvéde­kezés hosszú időre lekötötte igazgatóságunk dolgozóit. Ennek következtében az 1970-re terve­zett vízügyi építőmunkával el­maradtunk. Ebben az esztendő­ben 115 millió forint költség- vetési tervet valósítunk meg. Célul tűztük, hogy első féléves tervelőirányzatunkat, 48 millió forint célszerű felhasználását egy százalékkal túlteljesítjük. Így féléves tervünk teljesítése lehetséges a második évnegyed­ben. — Milyen intézkedéseket tesznek a vízügyi építőmun­ka gyorsítására? — Vízügyi igazgatóságunk szerencsés helyzetben van, mert a szakmai vezetés a pártszerve­zettel, a szakszervezettel és a KISZ-esekkel jó kapcsolatot tart. Céljaink megvalósítása előtt mindenkor kikérjük a dol­gozók véleményét. Tavaly is ezt tettük, amikor augusztusban éves tervünk teljesítése bizony­talannak látszott. Akkor 30—35 százalékra álltunk. A jubileumi munkaverseny, a Lenin-centená- rium méltó megünneplése jó al­kalom volt ahhoz, hogy vízügyi feladatainkat népszerűsítsük. Ügy érzem, hogy a párt közelgő X. kongresszusa széles körű munkaverseny kibontakoztatá­sára nyit lehetőséget. Ezzel kap­csolatban úgy határoztunk, hogy az éves terv teljesítését a X. kongresszus tiszteletére két versenyszakaszban értékeljük, félévkor és év végén. A verseny anyagi ösztönzésére megtettük a szükséges intézkedéseket. — Milyen feladatot vállalt az igazgatóság a Tisza II. kiskörei vízlépcső vizének Békés megyei hasznosításá­ból? Annyit elmondhatok a Tisza II. vízlépcső vizének Békés me­gyei hasznosításával kapcsolat­ban, hogy Mezőberényitől Oros­házáig húzódó, úgynevezett bé­kési löszhát kap öntözővizet. Az itt működő üzemek szintén el­kezdték az öntözővíz fogadásá­nak előkészítését. Az állami mű­vek építése nagy feladatat je­lent, teljes munkát követel valamennyi vízügyi dolgozótól. Ügy gondolom, hogy a Tisza vizének haszonítása, mely a ké­sőbbi években százezer holdra növekszik Békés megyében, to­vább formálja azt a vízügyi gárdát, amely az eddigi munká­latokban már megmutatta jó képességeit — fejezte be kérdé­seinkre adott válaszát Takács Lajos. Dupsi Károly «Maas 3 1970. MÁJUS lő. „Szállj gondolat aranyszárnyakon Siker Novi Sad-on Két termék a Budapesti Nemzetközi Vásárun Az európai hírű Növi Sad-i1 tavaszi vásáron szép sikert ara­tott a Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalat orosházi üzemének OROS-ROBOT jelzésű háztáji kisgépe. Ez volt az első nem­zetközi vásár, ahol megyénk gépjavító vállalata a több hasz­nú kisgépeket bemutatta. A májusban nyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron két ter­mékkel vesz részt megyénk Mezőgazdasági Gépjavító Válla, lata. Az egyik az említett OROS-ROBOT, a másik pedig a GUPÓ szállítókocsi. A GUPÓ szállítókocsit a Ko­hó- és Gépipari Minisztériu ! tervezőintézetében tervezték legkorszerűbb gumírozással. E a technikai megoldás szabadal. milag védett. A viszonylag kis rakterületű univerzális szállító- kocsi egyaránt alkalmas elekt romos és Diesel-targoncák után. futójaként. A belső anyagmoz­gatásban a MÁV-nál, a postá­nál, nagykereskedelmi vállala­toknál, állami gazdaságoknál, termelőszövetkezeteknél, istál­lókban, ólakban, takarmány- és melléktermék-szállításra alkal­mas. d kereskedelmi belső ellenőrzés helyzetének vizsgálatát kezdi meg a HEB A Békés megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a járási NEB-ek bevonásával a napok­ban kezdi meg a vállalati, szö­vetkezeti belső ellenőrzés hely­zetének vizsgálatát a kereske­delemiben. Előreláthatólag 10— 12 gazdasági egységnél kerül erre sor. A vizsgálat során megálla­pítják, hogy milyen a belsőel­lenőrzés szervezete, megfelelők- e a személyi feltételek képzett­ség és rátermettség szempont­jából. Megvizsgálják továbbá az ellenőrzés tervszerűségét és azt, hogy az ellenőrzés tapasz­talatai alapján a gazdasági egy­ségek vezetői megteszik-e a szükséges intézkedéseket. Ünnepi vezetőségi ütés a kunágotai Sevcsénifi Tsz-ben (Tudósítónktól) Az 1969. évi eredményes gaz- j dálkodásért, a szocialista bri-1 gádmozgalomba.n kifejtett szer­vező munkáért, valamint a tér­Munkavédelmi tanácskozás A SZOT Munkavédelmi Osz­tálya kétnapos tanácskozást tar­tott Siófokon, amelyen az SZMT titkára és a munkavédel­mi felügyelők vettek részt. A tanácskozáson ismertették az üzemi balesetek alakulásának helyzetét, a megelőzéssel kap­csolatos feladatokat, a társadal­mi munkavédelmi aktívák tevé­kenységének, ismereteik gyara­pításának fontosságát. Ugyan­csak szó volt a felvilágosító munka továbbfejlesztéséről, va­lamint a munkakörülmények megjavításával összefüggő ten­nivalókról. j melőszövetkezetek között folyó í gazdasági versenyben elért he­lyezésért a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága díszoklevelet, a Dél-Békés megyei Területi Tsz-Szövetség pedig 16 ezer fo­rint jutalmat adott a kunágo- tai Bercsényi Ttez-nek. A dicsérő oklevél és a juta­lom átvételére május 13-án, délután ünnepi vezetőségi ülést tartottak Kunágotán. Ezen a szövetkezet vezetősége és a köz­ség társadalmi, politikai szer­veinek képviselőin kívül meg­jelent Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei tanács vb- elnöke, Vincze János, a párt mezőkovácsházi járási bizott­ságának titkára, Fülöp Mihály, a mezőkovácsházi járási tanács vb-elnökhelyettese és Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz- Szövetség titkára. Klaukó Má­tyás ünnepélyes keretek között adta át a kunágotai Bercsényi Tsz-nek a megyei tanács dísz­oklevelét és a tsz-szövetség pénzjutalmát. Matuzik József

Next

/
Thumbnails
Contents