Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

Péter János fogadta Aldo Moro-t — Megkezdődtek a magyar—olasz tárgyalások — Péter János külügyminiszter | csütörtökön délelőtt hivatalé- ban fogadta Aldo Moro-t, az Olasz Köztársaság külügymi­niszterét. Ezt követően megkezdődtek a két .külügyminiszter tárgya­lásai. Magyar részről a tárgyaláson részt vett Szilágyi Béla külügy- miniszter-helyeittes, Száll Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság római nagykövete, dr. Pehr Imre. dr. Bányász Rezső, Ma- tusek Tivadar, a külügyminisz­térium főosztályvezetői. Olasz részről a tárgyalásokon részt vett Roberto Ducci nagy­követ, a politikai főosztály ve­zetője, Ludovico Barattieri di San Pietro, az Olasz Köztársa­ság budapesti nagykövete, Ce- sirio Guazzaroni követ, a gaz­dasági ügyek főigazgatóságának főigazgató-helyettese, Luigi Cottafai követ, kabinetfőnök, Giulio Bilancioni tanácsos, a gazdasági ügyek főigazgatósá­gának munkatársa, Salvatore Saraceno tanácsos, a sajtóosz­tály vezetője. Luigi Vittorio Ferraris tanácsos, a politikai főosztály vezetője és Mario Manca tanácsos. *** A Magyar Távirati Iroda tu­dósítójának értesülése szerint a két külügyminiszter és a kísé­retükben levő magas rangú ma­gyar és olasz kormánytisztvise­lők első tárgyalását — amely mintegy három éra hosszat tar­tott — őszinte, szívélyes, nyílt légkör jellemezte. Mindkét kül­ügyminiszter hangoztatta, hogy bár a Magyar Népköztársaság, illetve az Olasz Köztársaság más társadalmi rendszert vall magáénak és más politikai, gazdasági és katonai szövetség tagja, a két kormány nagy fon­tosságot tulajdonít az országaik közötti kapcsolatok alakulásá­nak. (MTI) Magyarország és Olaszország kapcsolata Május 13-án hazánkba érke-l zett Aldo Moro, Olaszország1 külügyminisztere. A 301 224 km- területű 52 75 millió lakosú fej­lett tőkés ország gyors iparoso­dásával előkelő helyet vívott ki magának a világranglistán, kü­lönösen a vegyipar, textil- és gépipar fejlődött sokat az utób­bi évtizedben. Az iparosodással azonban nem tart lépést a me­zőgazdasági termelés, atr.e’y nö­veli a társadalmi feszültségeket az iparosodott fezaki és az ala­csony termelési színvonalú déli mezőgazdasági területek között. (A déli területeken az egy főre jutó jövedelem alig több mint harmada az északi területeken elért jövedelemnek.) A megél­hetési költségek növekedése az erős sztrájkmozgalom kibonta­kozásához vezetett. Moro külügyminiszter látoga­tása Magyarországon a két or­szág fejlődő kapcsolatait is do­kumentálja. Olaszország tőkés partnereink sorában 1969-ben is megtartotta második helyét, több mint 2 milliárd devizafo­1970. MÁJUS 15. ríntos külkereskedelmi forga­lommal. Hazánk szempontjából az export gyors fejlődése örven­detes. Olaszországban különösen mezőgazdasági termékeink kere­settek — belőlük tevődik össze az oda irányuló kivitelünk több mint 70 százaléka. Az élőállatok nagy részét Olaszországban ad­juk el, a vágómarha 58,5, a vágó* ló 60.2, a vágósertés 13,2 száza­lékát Kohászati, gépipari, fél­kész- és késztermékeink ugyan­csak jelentős súllyal szerepelnek kivitelünkben. Magyarország a cellulózé ala­pú és a szintetikus selyem 3"!,4, illetve 72,4 százalékát, a cellu­lózé rostok 9 százalékát vásárol­ja az olasz piacon. A vegyi szá­lak és a műanyag alapanyagok az onnan származó behozata­lunk 26,3 százalékát adják, de a fontosabb áruk között gépek, al­katrészek és fogyasztási cikkek is szerepelnek. A kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokon túl örvendetes az idegenforgalom fejlődése is a két ország között. Olaszország a magyar turisták által felkere­sett tőkés országok között a harmadik helyen áll, de az olasz turisták érdeklődése is fokozó­dik hazánk iránt. A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának üléséről Moszkva A régebben elfogadott döntés­nek megfelelően ez év májusá­ban Szófiában megtartják a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri biztonsá­gának ülését. Az ülésen megvitatják a Var­sói Szerződéshez tartozó orszá­gok védelmi ereje további növe­lésének kérdéseit. (MTI) négyhatalmi tárgyalások A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor­szág képviselőinek nagyköveti szintű tanácskozásai keretében Sir Roger Jaokling bonni angol nagyköveit elnökletével harma­dik megbeszélésére ült össize csütörtökön reggel 9.00 órakor az egykori szövetséges ellenőrző tanács nyugat-berlini épületében Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió NDK-beli nagykövete. Kenneth Rush, az Egyesült Államok és Jean Sauvagnargues, Franciaor­szág bonni nagykövete. A meg­beszélést Berlin problémájáról folytatták. A négy nagykövet korábban március 26-án, illetve április 28-án találkozott. Előzőleg meg­állapodás jött létre, hogy a ta­nácskozásokat a legbizalmasab­ban kezelik. A tanácskozás színhelyéül szolgáló épület környékén csü­törtökön délelőtt tüntetők vo­nultak fel, akik ilyen transzpa­renseket vittek magukkal: „Ne engedjék, hogy Nyugat-Berlin frontvárossá váljék”! (MTI) Kambodzsai harcok A dél-vietnami hadügyminisz­térium közölte, hogy dél-viet­nami gyalogság és harckocsik csütörtökön kambodzsai terület­re léptek új hadművelet indítá­sára a Dél-Vietnam középső ré­szén elterülő fennsík magassá­gában. A dél-</íetnam,i hadsereg szó­vivője csütörtökön elismerte, hogy már két nappal a Norodom Száhanuk ellen végrehajtott Phnom Penh-i puccs után dél­vietnami haderők titkos hadmű­veletet folytattak Kambodzsá­ban. E hadműveletekről nem adtak ki jelentést és ezek során a saigoni kormány csapatai 3—5 kilométeres mélységben hatol­tak be kambodzsai területre. Az első ilyen akció március 20-án volt, ezt újabb hadműveletek követték április 13-án. 21-én, végül 29-én, s csak a 29-én a „kacsacsőr” térségében indított támadás volt az első, amelyről eddig hivatalos jelentést adtak ki. (MTI) Befelezte munkáját a KGST tanácsának 24. ülésszaka Varsó Varsóban csütörtökön este befejezte munkáját a KGST tanácsának 24. ülésszaka. A lengyel minisztertanács Ujaz- dowskie sugárúti épületének dísztermében a nyolc tagor­szág miniszterelnökei pontban 19 órakor aláírták a tanácsko­zás eredményeit összegező do­kumentumokat. A aláírás ünnepélyes aktu­sát követően Józef Cyrankie- wicz rövid beszédben méltat­ta az ülésszak jelentőségét, s megköszönte résztvevőinek érdemi tevékenységét. Szavai­ra Lubomir Strougal csehszlo­vák miniszterelnök válaszolt, a külföldi küldöttségek nevé­ben meleg köszönetét mon­dott a lengyel kormány vé- ly-es vendéglátó gondoskodá­sáért. Józef Cyrankiewicz minisz­terelnök a KGST 24. üléssza­kának munkáját pontban 19 óra 15 perckor befejezettnek nyilvánította. (MTI) Ausztria semlegessége és önállósága — Tizenöt éves az osztrák államszerződés — Tizenöt esztendővel ezelőtt jelentek meg a négy nagyhata­lom külügyminiszterei a Bel- vedere-palota erkélyén az ün­neplő bécsi tömeg előtt. Hosz- szű évek nehéz tárgyalásai után létrejött az osztrák államszerző­dés. Ezt követően — miután az összes megszálló hatalmak ka­tonái kivonultak Ausztria terü­letéről — a nagyhatalmi meg­egyezésnek megfelelően az osztrák parlament alkotmányba iktatta Ausztria örökös semle­gességét. Jelentős történelmi esemény volt ez, már csak azért is, mert ez volt az első eset arra, hogy a Hitler-ellenes koalíció vezető hatalmai tárgyalások során megoldottak egy rendkívül ne­héz és bonyolult európai prob­lémát. Rendkívüli jelentősége volt az osztrák államszerződés­nek és az örökös semlegesség ebből fakadó deklarációjának azért is, mert Európa e fontos pontján stratégiailag és politi­kailag megnehezítette az im­perializmus agresszív politiká­jának érvényesülését. Ausztria nem vált európai feszültség- góccá. Éppen ellenkezőleg: al­kalmat és lehetőséget kapott arra, hogy az európai stabilitás egyik fontos alkotóelemévé vál­jék. Az osztrák államszerződés és Ausztria örökös semlegességé­nek kinyilvánítása a legna­gyobb mértékben megfelelt Ma­gyarország nemzeti érdekeinek. Szélesebb, internacionalista ér­telemben pedig a Szovjetunió fe a szocialista világ érdekei­nek is. Ez a magyarázata an­nak, hogy az eltelt tizenöt év során a Szovjetunió és a szo­cialista országok — közöttük Magyarország — a nemzetközi vitákon mindenkor a leghatá­rozottabban kiálltak az osztrák örökös semlegesség szigorú be­tartása mellett. Ilyen nemzetközi viták vol­tak és vannalj ma is. Az elmúlt másfél évtizedben az osztrák kormányok mindegyike hivata­los kormányprogramjában is­mételten megerősítette az ország semlegességét. Politikai és ka­tonai vonatkozásban következe­tesen el is kerülték a semle­gesség alapjainak megsértését. Más a helyzet azonban gaz­dasági téren. Ausztria ugyan az Európai Szabad Kereskedel­mi Társulás, az EFTA tagja, gazdasági kapcsolatai azonban elsősorban mégis a Közös Pi­achoz és ezen belül Nyugat- Németországhoz fűzik. A nyu­gatnémet tőke befolyása Auszt­riában az azóta eltelt időszak­ban is erőteljesen növekedett Az osztrák államszerződés ki­fejezetten megtiltja, hogy Ausztria részt vegyen olyan zárt politikai csoportosulásban, amelynek Németország (ebben az esetben az NSZK) is tagja. Az osztrák tőkés körök egy ré­sze, nyugatnémet támogatással már évekkel ezelőtt felvetette a Közös Piachoz való csatlako­zás, illetve társulás valamilyen formájának tető alá hozását. A Szovjetunió és a szocialista országok mindannyiszor felhív­ták a figyelmet arra, hogy ez ellentétes az osztrák állam- szerződés rendelkezéseivel és veszélyt jelent. Ausztria örökös semlegsségére. Márpedig ez az európai biztonság veszélyezte­tését is jelentené! Ausztria olyan körülmények között lépi át semlegességének másfél évtizedes határkövét, amikor — a második t világhá­ború óta először — Kreisky kancellár vezetésével szociálde­mokrata kormánya van. 1964- ben Kreisky (még külügymi­niszter korában tartott buda­pesti előadásán) kifejtette: „Személy szerint a semlegessé­get olyan alapelvnek tekintem, amely Ausztria történelmi* földrajzi és gazdasági helyze­tének teljesen megfelel.” Az új kormány időszakában is vár­ható, hogy politikai fe katonai szempontból ez a szellem ér­vényesül. Kirchsläger, új oszt­rák külügyminiszter első nyi­latkozatában kijelentette: „Az új belpolitikai helyzet semmi­lyen formában nem nyújt ösz­tönzést az osztrák külpolitika megváltoztatására. Külpoliti­kánk folytonossága továbbra is az államszerződésben leszöge­zett örökös semlegesség elvén nyugszik. Ez az elv a jövőben is mértékadó lesz.” A nyilatkozatok ily módon azt jelentik, hogy Ausztria ál­talános külpolitikai vonala le­hetőséget ad a Szovjetunióval, a szocialista országokkal s köztük a szomszédos Magyar- országgal fenntartott kapcsola­tok fe együttműködés szoro­sabbá és barátibbá tételére. A szocialista országok készen áll­nak e lehetőségek kihasználá­sára. Ugyanekkor meg kell ál­lapítani azt is. hogy a Közös Piac és Ausztria viszonyának a problémái továbbra sem tisztázottak. Az új külügymi­niszter nyilatkozata is utal ar­ra, hogy osztrák részről tovább folyik „a közel kapcsolatok ke­resése” a Közös Piaccal. A szo­cialista országok szemében ez a „kutatómunka” kétségtelenül zavaró tényező. Az államszer­ződés tizenötödik évfordulóján abban a reményben köszöntjük a szomszédos Ausztriát, hogy Kreisky kancellár kormánya Kreisky külügyminiszter hat évvel ezelőtti szavainak szelle­mében cselekszik: „Minél in­kább alapelvünk a semleges­ség, annál erősebb lesz Auszt­ria helyzete Európában, annál szilárdabb lesz az önállósá­gunk”. Ez a szocialista orszá­gok érdeke és kívánsága is. —te—

Next

/
Thumbnails
Contents