Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-15 / 112. szám
Péter János fogadta Aldo Moro-t — Megkezdődtek a magyar—olasz tárgyalások — Péter János külügyminiszter | csütörtökön délelőtt hivatalé- ban fogadta Aldo Moro-t, az Olasz Köztársaság külügyminiszterét. Ezt követően megkezdődtek a két .külügyminiszter tárgyalásai. Magyar részről a tárgyaláson részt vett Szilágyi Béla külügy- miniszter-helyeittes, Száll József, a Magyar Népköztársaság római nagykövete, dr. Pehr Imre. dr. Bányász Rezső, Ma- tusek Tivadar, a külügyminisztérium főosztályvezetői. Olasz részről a tárgyalásokon részt vett Roberto Ducci nagykövet, a politikai főosztály vezetője, Ludovico Barattieri di San Pietro, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete, Ce- sirio Guazzaroni követ, a gazdasági ügyek főigazgatóságának főigazgató-helyettese, Luigi Cottafai követ, kabinetfőnök, Giulio Bilancioni tanácsos, a gazdasági ügyek főigazgatóságának munkatársa, Salvatore Saraceno tanácsos, a sajtóosztály vezetője. Luigi Vittorio Ferraris tanácsos, a politikai főosztály vezetője és Mario Manca tanácsos. *** A Magyar Távirati Iroda tudósítójának értesülése szerint a két külügyminiszter és a kíséretükben levő magas rangú magyar és olasz kormánytisztviselők első tárgyalását — amely mintegy három éra hosszat tartott — őszinte, szívélyes, nyílt légkör jellemezte. Mindkét külügyminiszter hangoztatta, hogy bár a Magyar Népköztársaság, illetve az Olasz Köztársaság más társadalmi rendszert vall magáénak és más politikai, gazdasági és katonai szövetség tagja, a két kormány nagy fontosságot tulajdonít az országaik közötti kapcsolatok alakulásának. (MTI) Magyarország és Olaszország kapcsolata Május 13-án hazánkba érke-l zett Aldo Moro, Olaszország1 külügyminisztere. A 301 224 km- területű 52 75 millió lakosú fejlett tőkés ország gyors iparosodásával előkelő helyet vívott ki magának a világranglistán, különösen a vegyipar, textil- és gépipar fejlődött sokat az utóbbi évtizedben. Az iparosodással azonban nem tart lépést a mezőgazdasági termelés, atr.e’y növeli a társadalmi feszültségeket az iparosodott fezaki és az alacsony termelési színvonalú déli mezőgazdasági területek között. (A déli területeken az egy főre jutó jövedelem alig több mint harmada az északi területeken elért jövedelemnek.) A megélhetési költségek növekedése az erős sztrájkmozgalom kibontakozásához vezetett. Moro külügyminiszter látogatása Magyarországon a két ország fejlődő kapcsolatait is dokumentálja. Olaszország tőkés partnereink sorában 1969-ben is megtartotta második helyét, több mint 2 milliárd devizafo1970. MÁJUS 15. ríntos külkereskedelmi forgalommal. Hazánk szempontjából az export gyors fejlődése örvendetes. Olaszországban különösen mezőgazdasági termékeink keresettek — belőlük tevődik össze az oda irányuló kivitelünk több mint 70 százaléka. Az élőállatok nagy részét Olaszországban adjuk el, a vágómarha 58,5, a vágó* ló 60.2, a vágósertés 13,2 százalékát Kohászati, gépipari, félkész- és késztermékeink ugyancsak jelentős súllyal szerepelnek kivitelünkben. Magyarország a cellulózé alapú és a szintetikus selyem 3"!,4, illetve 72,4 százalékát, a cellulózé rostok 9 százalékát vásárolja az olasz piacon. A vegyi szálak és a műanyag alapanyagok az onnan származó behozatalunk 26,3 százalékát adják, de a fontosabb áruk között gépek, alkatrészek és fogyasztási cikkek is szerepelnek. A kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokon túl örvendetes az idegenforgalom fejlődése is a két ország között. Olaszország a magyar turisták által felkeresett tőkés országok között a harmadik helyen áll, de az olasz turisták érdeklődése is fokozódik hazánk iránt. A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának üléséről Moszkva A régebben elfogadott döntésnek megfelelően ez év májusában Szófiában megtartják a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri biztonságának ülését. Az ülésen megvitatják a Varsói Szerződéshez tartozó országok védelmi ereje további növelésének kérdéseit. (MTI) négyhatalmi tárgyalások A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselőinek nagyköveti szintű tanácskozásai keretében Sir Roger Jaokling bonni angol nagyköveit elnökletével harmadik megbeszélésére ült össize csütörtökön reggel 9.00 órakor az egykori szövetséges ellenőrző tanács nyugat-berlini épületében Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió NDK-beli nagykövete. Kenneth Rush, az Egyesült Államok és Jean Sauvagnargues, Franciaország bonni nagykövete. A megbeszélést Berlin problémájáról folytatták. A négy nagykövet korábban március 26-án, illetve április 28-án találkozott. Előzőleg megállapodás jött létre, hogy a tanácskozásokat a legbizalmasabban kezelik. A tanácskozás színhelyéül szolgáló épület környékén csütörtökön délelőtt tüntetők vonultak fel, akik ilyen transzparenseket vittek magukkal: „Ne engedjék, hogy Nyugat-Berlin frontvárossá váljék”! (MTI) Kambodzsai harcok A dél-vietnami hadügyminisztérium közölte, hogy dél-vietnami gyalogság és harckocsik csütörtökön kambodzsai területre léptek új hadművelet indítására a Dél-Vietnam középső részén elterülő fennsík magasságában. A dél-</íetnam,i hadsereg szóvivője csütörtökön elismerte, hogy már két nappal a Norodom Száhanuk ellen végrehajtott Phnom Penh-i puccs után délvietnami haderők titkos hadműveletet folytattak Kambodzsában. E hadműveletekről nem adtak ki jelentést és ezek során a saigoni kormány csapatai 3—5 kilométeres mélységben hatoltak be kambodzsai területre. Az első ilyen akció március 20-án volt, ezt újabb hadműveletek követték április 13-án. 21-én, végül 29-én, s csak a 29-én a „kacsacsőr” térségében indított támadás volt az első, amelyről eddig hivatalos jelentést adtak ki. (MTI) Befelezte munkáját a KGST tanácsának 24. ülésszaka Varsó Varsóban csütörtökön este befejezte munkáját a KGST tanácsának 24. ülésszaka. A lengyel minisztertanács Ujaz- dowskie sugárúti épületének dísztermében a nyolc tagország miniszterelnökei pontban 19 órakor aláírták a tanácskozás eredményeit összegező dokumentumokat. A aláírás ünnepélyes aktusát követően Józef Cyrankie- wicz rövid beszédben méltatta az ülésszak jelentőségét, s megköszönte résztvevőinek érdemi tevékenységét. Szavaira Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök válaszolt, a külföldi küldöttségek nevében meleg köszönetét mondott a lengyel kormány vé- ly-es vendéglátó gondoskodásáért. Józef Cyrankiewicz miniszterelnök a KGST 24. ülésszakának munkáját pontban 19 óra 15 perckor befejezettnek nyilvánította. (MTI) Ausztria semlegessége és önállósága — Tizenöt éves az osztrák államszerződés — Tizenöt esztendővel ezelőtt jelentek meg a négy nagyhatalom külügyminiszterei a Bel- vedere-palota erkélyén az ünneplő bécsi tömeg előtt. Hosz- szű évek nehéz tárgyalásai után létrejött az osztrák államszerződés. Ezt követően — miután az összes megszálló hatalmak katonái kivonultak Ausztria területéről — a nagyhatalmi megegyezésnek megfelelően az osztrák parlament alkotmányba iktatta Ausztria örökös semlegességét. Jelentős történelmi esemény volt ez, már csak azért is, mert ez volt az első eset arra, hogy a Hitler-ellenes koalíció vezető hatalmai tárgyalások során megoldottak egy rendkívül nehéz és bonyolult európai problémát. Rendkívüli jelentősége volt az osztrák államszerződésnek és az örökös semlegesség ebből fakadó deklarációjának azért is, mert Európa e fontos pontján stratégiailag és politikailag megnehezítette az imperializmus agresszív politikájának érvényesülését. Ausztria nem vált európai feszültség- góccá. Éppen ellenkezőleg: alkalmat és lehetőséget kapott arra, hogy az európai stabilitás egyik fontos alkotóelemévé váljék. Az osztrák államszerződés és Ausztria örökös semlegességének kinyilvánítása a legnagyobb mértékben megfelelt Magyarország nemzeti érdekeinek. Szélesebb, internacionalista értelemben pedig a Szovjetunió fe a szocialista világ érdekeinek is. Ez a magyarázata annak, hogy az eltelt tizenöt év során a Szovjetunió és a szocialista országok — közöttük Magyarország — a nemzetközi vitákon mindenkor a leghatározottabban kiálltak az osztrák örökös semlegesség szigorú betartása mellett. Ilyen nemzetközi viták voltak és vannalj ma is. Az elmúlt másfél évtizedben az osztrák kormányok mindegyike hivatalos kormányprogramjában ismételten megerősítette az ország semlegességét. Politikai és katonai vonatkozásban következetesen el is kerülték a semlegesség alapjainak megsértését. Más a helyzet azonban gazdasági téren. Ausztria ugyan az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás, az EFTA tagja, gazdasági kapcsolatai azonban elsősorban mégis a Közös Piachoz és ezen belül Nyugat- Németországhoz fűzik. A nyugatnémet tőke befolyása Ausztriában az azóta eltelt időszakban is erőteljesen növekedett Az osztrák államszerződés kifejezetten megtiltja, hogy Ausztria részt vegyen olyan zárt politikai csoportosulásban, amelynek Németország (ebben az esetben az NSZK) is tagja. Az osztrák tőkés körök egy része, nyugatnémet támogatással már évekkel ezelőtt felvetette a Közös Piachoz való csatlakozás, illetve társulás valamilyen formájának tető alá hozását. A Szovjetunió és a szocialista országok mindannyiszor felhívták a figyelmet arra, hogy ez ellentétes az osztrák állam- szerződés rendelkezéseivel és veszélyt jelent. Ausztria örökös semlegsségére. Márpedig ez az európai biztonság veszélyeztetését is jelentené! Ausztria olyan körülmények között lépi át semlegességének másfél évtizedes határkövét, amikor — a második t világháború óta először — Kreisky kancellár vezetésével szociáldemokrata kormánya van. 1964- ben Kreisky (még külügyminiszter korában tartott budapesti előadásán) kifejtette: „Személy szerint a semlegességet olyan alapelvnek tekintem, amely Ausztria történelmi* földrajzi és gazdasági helyzetének teljesen megfelel.” Az új kormány időszakában is várható, hogy politikai fe katonai szempontból ez a szellem érvényesül. Kirchsläger, új osztrák külügyminiszter első nyilatkozatában kijelentette: „Az új belpolitikai helyzet semmilyen formában nem nyújt ösztönzést az osztrák külpolitika megváltoztatására. Külpolitikánk folytonossága továbbra is az államszerződésben leszögezett örökös semlegesség elvén nyugszik. Ez az elv a jövőben is mértékadó lesz.” A nyilatkozatok ily módon azt jelentik, hogy Ausztria általános külpolitikai vonala lehetőséget ad a Szovjetunióval, a szocialista országokkal s köztük a szomszédos Magyar- országgal fenntartott kapcsolatok fe együttműködés szorosabbá és barátibbá tételére. A szocialista országok készen állnak e lehetőségek kihasználására. Ugyanekkor meg kell állapítani azt is. hogy a Közös Piac és Ausztria viszonyának a problémái továbbra sem tisztázottak. Az új külügyminiszter nyilatkozata is utal arra, hogy osztrák részről tovább folyik „a közel kapcsolatok keresése” a Közös Piaccal. A szocialista országok szemében ez a „kutatómunka” kétségtelenül zavaró tényező. Az államszerződés tizenötödik évfordulóján abban a reményben köszöntjük a szomszédos Ausztriát, hogy Kreisky kancellár kormánya Kreisky külügyminiszter hat évvel ezelőtti szavainak szellemében cselekszik: „Minél inkább alapelvünk a semlegesség, annál erősebb lesz Ausztria helyzete Európában, annál szilárdabb lesz az önállóságunk”. Ez a szocialista országok érdeke és kívánsága is. —te—
