Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-14 / 111. szám

Rohamosan nő a mezőgazdasági üzemek beruházási igénye Számvetés egy évtized múltán Megyénk termelőszövetkeze­tei 1968-ban 180, 1969-ben 419 millió forintot ruháztak be mű­szaki színvonaluk növelésére. Ebben az esztendőben előrelát­hatóan megkétszereződik az 1969. évi beruházás. Jövőre 750 —800 millió forint tervezése várható csak építkezésre. En­nek megfelelően 1970-ben és 1971-ben annyit költenek me­zőgazdasági üzemeink új épü­letek emelésére, mint az utób­bi évtizedben összesen. A megnövekedett építési igé­nyek kielégítésére nagy elő­készületeket tesz a MEZÖBER ! Békés megyei kirendeltsége. Már tavaly is a MEZÖBER ki- rendeltségének felkérésére öt megye MEZÖBER-kirendeltsé­ge dolgozott Békés megyei ál­lami gazdaságoknak és termelő- szövetkezeteknek. Allattenyész­Egyik esztendőben sem volt [ annyi belvíz az elmúlt 25 év ( alatt a mezőkovácsházi járás j délkeleti csücskében, mént az idén. Különösen a battonyai j Petőfi Termelőszövetkezet gaz­dáit sújtotta és sújtja évről évre a megismétlődő elemi csápás. Idős parasztemberek emlékez­nek vissza, s azit mondják, hogy 1942 óta .amikor olyan területen is belvíz volt, ahol azóta sem, néhány éve ismét nagy károkat okoz a víz. A 8200 katasz'crális holdon gazdálkodó termelőszö­vetkezet határából már évek óta belvizes 4003 hold. Év«nte 18 milliós kiesés Mit jelenít ez? Ha holdanként 4500 forint át­lagos bruttó hasznot számolunk, akkor a közös gazdaság évente 18 millió forintnál több jöve­deni nem lehet. Interkontinentá­lis rakétái változatlanul na­gyobb hatósugarunk, nagyobb robbanóerőt emelnek és ponto­sabbak, mint az amerikaiaké. Olyan korszerű légierővel és haditengerészeti flottával rém delkeztk, amit még az ellenfél is kénytelen elismerni. A légi­es tengeri-deszamit alakulatok, a szárazföldi haderő a legkorsze­rűbb hagyományos és tömeg­pusztító eszközök birtokában vannak. Csak a Szovjetunió rendelkezik hatékony, működő­képes rakéta-elhárító rakéta- rendszerrel a világon! A Varsói Szerződéshez tartozó többi.ország hadserege is a szo­cialista katonai koalíció kereté­ben vált korszerű, a reá háruló feladatok megoldására képes ka­tonai erővé. Az elmúlt másfél évtizedben az együttműködés', az internacionalizmus szellemé­ben került sor teljes korszerűsí­tésükre. A haderő- és fegyver­nemeket, szakcsapatokat olyan fegyverrendszerekkel (hagyomá­nyos és rakéta-fegyverekkel is), technikai eszközökkel látták el, amelyek képesek megfelelni egy esetleges háború minden köve­telményének. A Magyar Népköztársaság alapító tagja a Varsói Szerző­désnek. A Magyar Néhadsereg része a Varsói Szerződés katonai erejének. Honi légvédelmünk korszerű elfogó vadászgépekkel, rakétákkal, rádiótechnikai be- MBdezésekkel oltalmazza légte­tő telepeket, egyedi épületeket terveztek, típusterveket adap­táltak, ezzel biztosították az önálló építőbrigádok és az épí­tőipari közös vállalkozások még eredményesebb munkájának ki. bontakoztatását. A közelmúltban fényképpel j illusztrált cikket írt ár. Föld-1 házi Sándor állatorvos, a Ma­gyar Autóklub Békés megyei J Szervezetének elnöke a Liba- j csov moszkvai autógyár mun­kájáról. A Moszkvics típusú | gépkocsi gyártásának fejlődésé­ről, a formatervezésről, az esz- j téti'kad és műszaki igények ki- ! delemtől esik el. Ez elgondol­koztató. A termelőszövetkezet főagro-: nómusa Nagy András elmondta, hogy — május közepén, amikor a kukoricának már földbe kelle­ne lenni — még ezer hold ve­tetten. Ötszáz holdon a belvíz tönkretette a búzavetést. Itt új­ra kell szántani és vetni. Arról is beszélt, hogy a belvizek miatt évente 3 ezer—3500 toatasztrális hold ad csökkentett termésérté­ket. így évről évre óriási ener­giák mennek veszendőbe. Évről j évre romlik a belvizes területek talajszerkezete. Mit lehet tenni? Védekezni, de gyorsan A válasz egyértelmű. Véde­kezni a belvíz ellen. Csatornahá. I lózatot építeni, elvezetni a ká­ros vizet a termőföldekről. Ezt a lünket. Szárazföldi haderőne- 5 műnk gerincét a különböző ti- ■ púsú és rendeltetésű „föld-föld” ■ rakéták adják. Olyan harckocsi- • jaink vannak, amelyek Duna: nagyságú folyamok mene tből ■ történő leküzdésére alkalmasak ! és közben célzott tüzet adnak.: Jól képzett, öntudatos katari á- ; ink kezelésében páncélozott • szállítóeszközök, korszerű soro- ! zatvetők és lövegek, páncélelhá- i rító rakéták és más fegyver- ■ illetve technikai rendszerek biz- ■ tosítják népünk békés, alkotó- S munkáját. Pártunk és kormányunk eddig j is megtett és a jövőben is meg- : tesz mindent annak érdekében, ■ hogy a Magyar Néphadsereg« eleget tehessen a Varsói Szerző- j désben vállalt hazafias és inter- ; nacionalista kötelezettségeinek, ■ a nemzetközi osztályharcban a ■ szocializmus világméretű győ- l zelmét szolgáló feladatoknak. A most 15 éves Varsói Szer- : ződés az elmúlt időszakban — j más erőtényezőkkel együtt — ■ megakadályozta az imperializ- \ must bűnös, háborús szándékai: valóraváltásában. A történelem ■ parancsa, hogy a szocialista ka- ■ tonai koalíció erejét és felké-! szükségét a továbbiakban is 5 olyan szinten tartsuk, amely ga-; rantálja, hogy az emberiség ne* a „világméretű Hirosima”, na-S nem a tartós béke irányában: haladjon. Sterl István alezredes! Ajándék a fóti gyermekeknek Az elefei könyvtárban műkö­dő nőklub tagjai műanyag já­tékokat készítettek a fóti gyer­mekváros lakóinak. Az aján­dékokat a legtöbb játékot ké­szítők adják majd át. őszre a helyi óvodákat látják el ezek­kel a hasznos, s nem utolsó­sorban egy fillérbe se kerülő gyermek j átékokkal. elégítéséről. Az anyagot eljut­tatta a moszkvai Pravda szer­kesztőségébe, amely mellék­letében teljes terjedelemben leközölte. A cikk szerzője a Szovjet­unióból és a magyar autósvi­lág több tagjától elismerő sza­vakat tartalmazó levelet ka­pott. célt szolgálja a Mezökovácshá­za és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. Szolgálja? Igen azt te­szi, de hogyan? Tapasztalatok szerint, nem a legjobban. Miért mondjuk ezt? Egyrészt azért, mert a csatornázási munkák lassan haladnak, másrészt, mert a már csatornázott részeken to­vábbra is áll a belvíz. Jóllehet ebben része van a társulati és az állami csatornahálózat — Ci­gányba-ér és a Száraz-ér — vízrendszer eliszaposodásának. A Mezőkovács háza és Környé­ke Vízgazdálkodási Társulat a battonyai termelőszövetkezettől is minden évben jelentős össze­get vesz át belvízrendezésre. Az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a járás vezetőinek több alkalommal megígérte e terület vízrendezését, a kezelé­sében levő csatornák rekonstruk­cióját. Vajon mennyibe kerülhet a Cigányka-ér megtisztítása? 15 millió forintba? Nem tudjuk. Viszont csak a battonyai terme­lőszövetkezet gazdáinak okoz a belvíz évenként 18—20 millió forint kárt. A többi tsz-ben is vannak problémáik. Önkéntelenül adódnak a gon­dolatok: számításba veszik-e az illetékesek a csatornázási mun­kák tervezésénél az évente ki­eső értékeket? Mégért-e a nép­gazdaságnak a munkák elhúzó­dásából adódó nagy terméski­esés? Ha az állami főművek rend­ben lennének, nem lenne nehéz a belvíz elleni védekezés Batto- nya környékén! Kérdések és kö- vetkezetetések, melyek a baitto- nyai Petőfi Tsz-ben fogalma­zódtak. Ök a ,szenvedő alanyai a belvíznek már évek óta. Őket tartja sakkban a belvíz, ezért nem fejlődhet lehetőségeihez mérten a gazdálkodás. Nem cso­da, hogy sokat foglalkoznak ebben a gazdaságban a belvíz elleni küzdelemmel, hiszen most is 500 hold búzájukat kell ki­szántam, s további ezer holdra május közepén nem tudnak rá- merrni. Víz alatt van! A kérdé­sekre tett intézkedés náluk 18 millió forint bevételnövekedést jelenítene. Ennyi értéket igazán nem szabad szó nélkül veszen­dőbe hagyni. Segíteni kellene rajtuk! Botyánszki János Két rokontémát tárgyait meg legutóbbi ülésén a békés­csabai városi pártbizottság. A munkásosztály politikai, gazda­sági és kulturális helyzetét ér­tékelte a Központi Bizottság 1958 októberi határozatának alapján, majd a tömegpolitikai munka tapasztalatait vizsgálta meg. A Központi Bizottság nagy- jelentőségű határozata óta több mint egy évtized telt el. Ezért a megyeszékhely munkásosztá­lyának fejlődéséről, Békéscsaba arculatának változásáról gazdag áttekintést nyújtott a jelentés. Joggal állapította meg: „Az el­múlt tíz évben városunkban je­lentős politikai, társadalmi és gazdasági változások mentek végbe.” S ezt a folyamatot ékesen bi­zonyítják a számok és a tények. Az iparban, a közlekedésben és a kereskedelemben dolgozók száma 16—17 ezerről 28 ezerre gyarapodott. Az erőteljes ipar- fejlesztés eredményeként nem­csak új munkahelyeket létesítet­tek, egyúttal javult az ipar szerkezete is. A számok tanúsá­ga szerinj 1958 óta több mint kétmilliárd forintot fordítottak a városban a termelőágazatok álló alapjainak növelésére. Am nemcsak ez jelzi a fejlődést. Az utóbbi évtizedben kezdődött el a városiasodás feltételeinek megteremtése is. S hogy nem eredménytelenül, azt a lakás- építésére (csaknem 4 ezer épült), a kommunális és kulturális cé­lokra költött több mint egymil- liárd forint fejezi ki a legsza­vahihetőbben. Magától értetődő, hogy a beruházásokra s a rekonstrukció, ra fordított összegek lényegesen hozzájárultak a termelés bőví­téséhez, olyan cikkek előállítá­sához, melyek ezelőtt tíz esz­tendővel itt még ismeretlenek voltak. Nem véletlen az sem, hogy az ipar ma már több mint kétszer annyi árut termel, mint egy évtizeddel ezelőtt, s hogy az árucikkek nemcsak hazánk legeldugottabb tájaira, hanem az igényes külföldi piacokra is elviszik a megyeszékhely ipari munkásainak és műszaki dol­gozóinak jó hírét, szakmai hoz­záértését. A jelentés, mint ahogyan a vita is, nemcsak a kétségtelen eredményeket, de a gondokat, a ma és a holnap feladatait is szemügyre vette. Természetes ez, mivel a határozat szellemé­ben nem kevés erőfeszítést igé­nyel ezután sem a munkásosz­tály helyzetének javítása, poli­tikai és társadalmi szerepének növelése. Továbbra is fontos tennivaló — éppen ezért a la­kásgondok enyhítése, a munka- körülmények korszerűsítése, az egészségügyi, a szociális és kul­turális ellátottság javítása. De legalább ennyire indokolt az üzemi demokrácia különböző fórumainak felhasználásával az ipari munkásokban a tulajdo­nosi szemlélet erősítése. Ez egy­részt a vállalat vezetésébe va­ló beleszólás jogát, lehetőségét növeli, másrészt pedig mint munkavállalókat a kötelessé­gek még jobb teljesítésére ösz­tönzi. Ehhez viszont elengedhe­tetlenül szükséges az, amit úgy fogalmaztak meg az ülésen, hogy a párt-, a KISZ. és a szak- szervezetek, valamint a gazda­sági és műszaki vezetés minden­kor érvényesítse a munkások \ érdekképviseletét. Vagyis igé­nyesebb munkára, nagyobb fe-j lelősségre van szükség ahhozg hogy a munkásosztály helyzete a jövőben is tovább javuljon. Az egy évtized múltam készített számvetésnek éppen ez volt a célja. Nevezetesen, át­tekintést adni a fejlődésről, számba venni a gondokat, s a határozat szellemében ezután is azon munkálkodni, hogy a me­gyeszékhely munkássága tovább erősödjön, növekedjék politikai és társadalmi szerepe, termelé­kenyebb munkájával, gyarapodó általános és szakmai műveltsé­gével öregbítse a saját és Bé­késcsaba iparának jó hírét. Mindehhez természetesen nem elég pusztán az óhaj. Ehhez szinte naponta kell és szükséges szót érteni az emberekkel. Ezért kapcsolódott jól és szervesen az első témához a második, almi­kor a pártbizottság a tömegpo­litikai munka tapasztalatait ás [ feladatait tárgyalta. A 25 munkahelyen és 29 párt- alapszervezetben folytatott vizs­gálatok szerint a tömegpolitikai munka, az agitáció eredménye­sen fejlődik. Jelentős szerepe van ebben a tömegkommuniká­ciós eszközök térhódításának, amelyekből az emberek frissen szerzik az ismereteket és infor­mációkat. Ennek tulajdonítható, hogy jól tájékozottak a nem­zetközi és a belpolitikai esemé­nyekről és kérdésekről. Ameny- nyire azonban becsülendő és hasznos ez, annyira elgondol­koztató, hogy a helyi politiká­ról, az adott vállalat vagy in­tézmény életéről, munkájáról és gondjairól gyakran ennél keve­sebb az ismeret. Oka ennek az is, hogy a különféle gazdasási kérdések agitációjábam nemegy­szer tapasztalható tartózkodás, óvatoskodás és bizonytalanság. Márpedig ahhoz, hogy a helyi politikai és gazdasági célkitűzé- _ sek minél eredményesebben' megvalósuljanak, nélkülözhe­tetlen — állapították meg töb­ben a vitában — a személyes agitáció, a meggyőzés, az embe­reket foglalkoztató miértre és a hogyanra adandó válasz. Ezért — javasolták — több gondot kellene fordítani és több lehetőséget kellene teremteni a kiscsoportos beszélgetésekre, eszmecserékre, mivel ezeken fe- szélyezettség nélkül tárgyalhat­ják meg a kollektívák, az em­berek napi gondjait. Az utóbbi időben a gazdasági döntések decentralizálódtak, ezért a po­litikai munkát is szükséges eh­hez igazítani. Emellett az érzel­mekre ható agitációról sem sza­bad lemondani. Sőt, az abban rejlő lehetőségeket még jobban fel kellene használni, hiszen vannak emberek, akikre ily módon eredményesebben lehet hatni, mint az értelemre apel­láló agitációval. Bőven van még mit ten­ni a tömegpolitikai munka, a agitáció fejlesztéséért, haté­konyságának növeléséért. Erre is áll az, ami a munkásosztály helyzetének további javítására jogosan elhangzott. Azaz igénye­sebb munkára, nagyobb felelős­ségre van szükség ahhoz, hogy az elmélet, a meggyőző szó a tömegekbe hatolva ténylege­sen anyagi erővé, cselekvő aka­rattá váljon. Márpedig a to- megpolitikai munkának ez a legfőbb célja és értelme. Podina Péter BÉKÉS nmUsr-n 0 1970. MÁJUS 14. Á moszkvai Pravda közölte dr. Földházi Sándor cikkét Iliért válságos a helyzet a battonvai határban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents