Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

Ot év alatt 51 millió forint a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat fejlesztésére Elkészült az Orosházi Faipari Vállalat rekonstrukciós terve A Békés megyei Tanács V. B. i ipari osztályán kapott tájékozta. I tás' szerint a tanácsi iparhoz tartozó két vállalat rekonstruk­cióját tárgyalták meg az elmúlt hetekben és dolgozták ki az er­re vonatkozó terveket. Miről is van szó? Egyrészt az Oroshá­zi Faipari Vállalat, másrészt a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat fejlesztéséről. A bútorellátás helyzete, amint azt tudjuk, évek óta napirenden szerepel. Nem véletlen, hogy a Gazdasági Bizottság feladatul tűzte ki a bútorgyártás növelé­sét és a gazdaságosan feljeszt- hető üzemek bővítését. A me­gyei tanácshoz tartozó Orosházi Faipari Vállalatnál tartott fel­mérések szerint a negyedik öt­éves terv időszakában lehetőség van arra, hogy rekonstrukció­val a jelenlegi bútorgyártás az ötéves terv végére száz száza­lékkal növekedjen. A fejlesztési tervet a vállalat szakemberei és a szakigazgatási szerv már el­készítette. Eszerint a faipari vállalat a kárpitozott ülő. és fekvőbútorok mennyiségét két­szeresére növelné 1975 végére. Az Orosházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága már 1969 májusában a városrendezési terv módosításával hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat Bajnok utcai telepét bővítsék. Eddig ez anyagi fedezet hiányában nem valósulhatott meg. S mi a hely­zet jelenleg? pes kielégíteni a megyei lap előállításának feltételeit. Az egyéb megrendeléseket — mint például a vegyes- és tájékoztató nyomtatványok gyártását — csak hosszú határidővel tudja jelenleg is vállalni. A rendelke­zésre álló épületek alapteriilete 2413 négyzetméter. Ebből ma mindössze 456 négyzetméter fe­lel meg a nyomdaipar működési feltételeinek. A terv készítői szerint elen­gedhetetlenül szükséges Békés­csabán egy korszerű gépekkel berendezett lapnyomda. A gyu­lai központi telepen pedig régi épületek szanálása után épület- bővítéssel oldanák meg a fej­lesztésit. A tervjavaslat szerint a vállalat saját alapból 1971-től 3,6 millió forinttal járulna a fejlesztéshez. Állami támogatás­ként 20,4 millió forintot kér, és kedvezményes hitelből 27 millió forintot venne igénybe a teljes rekonstrukcióhoz. A nyomda tervezett fejlesz­tése összesen 51 millió forintos beruházást igényel. Az ipari osztályon bíznak abban, hogy a Könnyűipari Minisztérium ille­tékesei is egyetértenek ezekkel az elgondolásokkal és 1975 vé. gén a Békés megyei Nyomda­ipari Vállalat régien vajúdó problémájáról mér csak múlt időben beszélhetünk. Botyánszki János Galgavölgy népművészete Békéscsabán A Mlegyei Művelődési Központ és a Békés megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya az or. szág különböző tájegységeinek néprajzi hagyományait tervezi bemutatni. A ma is élő népdal, népitánc, népi használati tárgy, népművészet sorozatos bemuta­tására vállalkozó csabai műve­lődési központ első alkalommal Galgavölgy paraszti kultúrájá­val ismerteti meg a város, és természetesen a megye folklór iránt érdeklődő közönségét. Április 11-én, este 6 órakor a Megyei Művelődési Központ­ban Galgavölgy népviselete cím­mel nyílik kiállítás, ahol Van- kóné Dudás Juh festményeit mutatják be. A tárlatot Asztalos István, az aszódi Petőfi Mú­zeum igazgatója nyitja meg. Ugyancsak 11-én, szombaton es­te 7 órákor az Ifjúsági Háznagy­termében mutatkozik be a Gal- gamácsai Gyermekegyüttes. A folklórbemutató műsorát galga- mácsai népszokások, népi játé­kok — kiszi-dobás, Szent Ivámi tű zugráfi, böjti játékok, gyermeklakodalmas, fonó, bet- lehemezés — szerepelnék. A be­mutató előtt Csende Béla, a me. gyei tanács vb művelődésügyi osztály népművelési csoportve­zetője mond bevezetőt. A Megyei Művelődési Központ és a megyei művelődésügyi ősz. tály ősszel többek között Bara­nya, Tolna, Hortobágy élő nép­hagyományainak bemutatását tervezi. Tovább T örténelmünk negyedszáza­da küzdelmeivel és ered­ményeivel méltón zárult le áp­rilis 4-én. A párt és a kormány javaslatára népköztársaságunk Elnöki Tanácsa több ezer, a szo­cializmus építéséhez kimagas­lóan hozzájárult állampolgárt tüntetett ki. Párttagok és pár- tonkívüliek szolgáltak rá erre a bizalomra, elismerésre. Nekünk, a társadalmat alkotó emberek­nek jóleső érzés volt látni, hal­lani az elismerő szót, elvtársa­ink, barátaink oldalán végig dol­gozni az elmúlt 25 esztendőt. Most, az ünnep után folytatód­nak dolgos hétköznapjaink. Sok még a munka, nagy feladat áll előttünk. A szocializmus teljes felépítése; az iparban, a mező- gaadaságban, a kereskedelem­ben, állami intézményekben, a kulturális életben jócskán kínál minden hazáját szerető ember­nek munkát, elhivatottságot. Így volt ez 25 évvel ezelőtt is, ami. kor az újjáépítésre szerveztük az erőket. Az újjáépítésnél azon­ban lényegesen több történt. A háborús sebeket begyógyítottuk, sőt ezzel egyidőben a munkás­osztály pártja világos, országépí­tő politikát fogalmazott meg. A munkát, kenyeret, szabadságot jelszó így töltődött fel. szocia­lista tartalommal. Űj városok, új gyárak, új egészségügyi és kulturális létesítmények szület­tek, s néhány év leforgása alatt olyan mezőgazdaságot teremtet­tünk. amely eredményeivel a világ legjobbjainak élvonalába került. N agyon sok fiatal nem is tudja, hogy milyen áldo­zatok és szívós, kitartó munka eredményéként jutottunk idáig. A hárommillió koldus országa ma történelmi leckeként szerepel a fiúk—lányok tankönyvében. Ma viszont minden embernek joga van a munkához, tanuláshoz és még sok mindenhez, amit al­kotmányunk és ebből eredő tör­vényeink úgy szabályoznak, hogy társadalmunk szellemi po­tenciálja folyamatosan növeked­jen. S azok a fiatalok, akik ezek­ben áz években járják az isko­Hová Juliska nénivel a véletlen j hozott össze. — Elmegy, Juliska néni? I — Jobb lesz a lányomnál. — De Pest más, mint a falu. — Ott is emberek vannak. Meg kényelmesebb is. *** Idős, fejkendős nénike. A lánya Pesten ment férjhez. Hívták és nem tudott ellen­állni a kísértésnek. Eladja a házat, a pénz lesz a hálája, hogy befogadják. Az unokájá­ért teszi. És mennyi ilyen eset van, hogy hetvenéves fejjel új életet kezdenek. Mert új lesz minden, más életritmus. az úton Iákat és egyetemeket vagy akik a közelmúltban álltak munká­ba, nem felejthetik ezeket a történelmi tényeket. Nem felejt­hetik el azt, hogy a tanulás lehe­tőségét és a munkaalkalmat szá­mukra a társadalom teremtette meg, a nem éppen mindenkor mai fokon álló életszínvonal kö­zepette. Volt idő, amikor a ke­nyér mellől hiányzott a szalon­na, de volt idő, amikor kenyér is alig jutott. Ma nincsenek ilyen gondjaink. Az az igazság, hogy az elmúlt 25 esztendő egyikében sem éltünk olyan jól, mint ma­napság G ondjaink is vannak, de ezek merőben mások, mint 25 évvel ezelőtt voltak. Akkor a munkanélküliség kísértett és szedte áldozatait az iparban, a mezőgazdaságban és az értelmi­ség között. Diplomások mentek el utcaseprőnek. Most viszont nincs munkanélküliség! Az új­ságok hirdetéseiben szinte állan­dósult a munkaerő-kereslet. Az egész társadalmat foglal­koztató munka eredménye lép- ten-nyomon élénk tárul. Csak észre kell vennünk, ki kell nyit­ni a szemünket, hogy lássuk,, hol mi épült, kik és milyen anyagi forrásokból építettek, mi­lyen céllal. S ez a döntő! Nem rétegek privilégiumai épültek az elmúlt 25 évben, mint a Horthy- korszakban, hanem az egész tár­sadalom anyagi alapjai erősöd­tek a társadalmat alkotó em­berek munka, szociális és kul­turális igényeinek kielégítésére. Mi országépítő munkánk kezde­tén, 25 évvel ezelőtt erre szavaz­tunk. Az akkori akarat valóra- váltásáért tengernyi gondon ve- rekedtük át magunkat. 1WT őst tavasz van. Ragyogó * napsütésben fakad az élet, s mi valamennyien 1995-re, az 50 éves jubeliumra gondolunk. A munkát, népgazdaságunk to­vábbi terveinek megvalósítását idézzük, melyek a boldogság ér­zését akkor majd ugyanúgy ad­ják a mai fiataloknak, mint most nekünk, történelmünk első negyedszázadán. Dupsi Károly Ma már nem ritka eset, hogy nagy bajuszú, pipázó bácsi kö­nyököl ki valamelyik modem lakótelepi ház ablakán. Öreg fejkendős néni ül a ház mel­lett levő játszótéri pádon. Sajnos van eset, amikor a ház árából kocsi lesz és a ko­csiba már nem fér bele az öregasszony vagy az öregem­ber, sőt van, amikor a lakásba sem. Utána per lesz belőle. Nap mint nap lehet az újság­ban olvasni idős falusi embe­rek bírósági ügyeiről, eltartási p>ereiről. És sokszor _a nyugalmat csak a szociális otthon adja vissza. Természetesen mindenki ma­ga határozza meg, milyen mód­ját válaszltja letelepedésének. Megszűnt a röghözkötöttség. De gondolnak-e arra ezek az em­berek, amikor döntenek, hogy öreg napjaik hátralevő része tényleg gondoktól mentes lesz- e? Szomorú statisztikák szá­molnak be az ilyen és hasonló jellegű ügyekről. Becsüljük meg jobban őket. mi is jeszünk öregek. És akkor nekünk is jólesik majd, ha féltenek ben­nünket és törődnek velünk. De segítsenek ebben az öregek is. Gondolják meg alaposan, mi­előtt döntenének további sor­suk fölött. Hiszen mindenért nem lehet csak a társadalomra hárítani a felelősséget. Ez a magánügy közügy és fordítva. *** — Visszajön, Juliska néni? — Ha nem tudok megszokni, talán. — Sok szerencsét, Juliska néni. Jelinek L>ajoö Az ipari osztály illetékesed elmondták, hogy a fejlesztést ‘ reálisnak tartják. A Könnyű­ipari Miniszitérium Iparfejlesz­tési Főosztálya is egyetért az el­képzelésekkel, amelyek szerint 1975 végére a vállalat 3500 négyzetméter üzemi, illetve raktárterülettel bővülhet. Ez azt jelentené, hogy már 1971-től évente hárommilió forinttal többet termelnének, mint 1969- ben, 1974-től 1976-ig pedig évente ötmillió forintos többlet­termelést érhetnének el. * Ugyancsak jelentős és sok gondot megszüntető az az el­képzelés, amelyet a Békés me­gyei Nyomdaipari Vállalat re­konstrukciós terve tartalmaz. Arról van szó, hogy a korsze­rűtlen technikával és li kívánal­maknak nem megfelelő épüle­tekkel rendelkező vállalat a közeljövőben már nem lesz ké­Serény tavaszi munka a földeken — 1200 hold friss vetés az ország legöregebb termelőszövetkezetében A szeszélyes tavasz miatt még mindig nem lehet megyeszerte dolgozni a földeken. A parto­sabb részeken, a jobb talajú dű­lőkben azonban teljes erővel ké. sziták a vetőágyat, vetik a bor­sót^ cukorrépát, kendert, ültetik a vöröshagyma- és egyéb dug­ványt. Az országban elsőnek alakult sarkadi Lenin Tsz-ben — ahol 26 erőgép és 42 lófogat dolgozik a határban —, eddig 1200 holdon sikerült földbe tenni a lucerna, cukorrépa, kender, tavaszi árpa és egyéb kora tavaszi vetemény magját. A tervek szerint a jövő hét elején megkezdik a kuko­rica és á rizs vetését s április VISELJEN DIVATOS, KORSZERŰ ETONYT Figyelje kirakatainkat! nagy választék az UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállaló* szakbolljaibaa 20-án kezdődő jubileumi ünnep­ségsorozatukat a tavaszi vetés teljes befejezésével köszöntik. A Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban hetven traktor dolgozik éjjel-nappal. A nagy teljesítmé. nyü gép>ek sokat segítettek ab­ban, hogy már földbe került a cukorrépa, a borsó, a vöröshere, a lucerna és egyéb kora tavaszi mag. Készítik a magágyat a ku­koricaföldeken s még e héten megkezdik a silókukorica veté­sét. A Szarvasi Állami Gazdaság vegyes minőségű talaján szintén teljes erővel dolgoznák a gépek, a szakemberek minden reggel határszemlét tartanak s táblán­ként válogatják ki a talajműve­lésre, vetésre alkalmas terüle­teket. Jól dolgozik a Kétegyházi ÁFÉSZ A közelmúltban a Kétegyházi Községi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága előtt számolt be a helyi ÁFÉSZ vezetősége a község la­kosságának áruellátásáról és a szövetkezet tevékenységéről. Eb. bői kiderült, hogy a szövetkezet bolti kiskereskedelmének áru­forgalma az elmúlt évben 9,3 százalékkal növekedett az elő­zőekhez viszonyítva. Különösen kiemelkedő volt a ruházati cikkek forgalma, amely egy év alatt 1 millió forinttal nőtt. Az élelmiszereké viszont alatta maradt a megyei és orszá­gos átlagnak. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy az elmúlt év első felében egy magánkereskedő és egy újabb sütőkisip>aros ka-1 pott működési engedélyt és kap- j csolódott be az ellátásba. Ami örvendetes, hogy alapvető élel-i miszerek közül a sertéshús-ellá­tás viszonylag jobb volt. mint más helyeken. Ez abból adódott, hogy közel 250 darab saját hiz- lalású sertést vágtak le és ér­tékesítettek. Némi emelkedés volt tapasztalható az építőanya­gok eladásában, dacára annak, hogy mészből és cementből az igényeket így sem tudták kielé­gíteni. Több tartós fogyasztási cikk is hiányzott. Többek között férfi és női kerékpárok, televí­ziók, tűzhelyek, zománc- és alu­mínium-edények. Bár alacsonyabb volt a szövet­kezet vendéglátóipari forgalmá­nak növekedése is a megyei át­lagnál, azonban mindent egybe, véve, a Kétegyházi ÁFÉSZ jól segítette a község lakosainak el­látását és remélik, hogy az idén ez még tovább javul. vezet az út?

Next

/
Thumbnails
Contents