Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

Á hivatás szeretete Kutatómunka gyorsított ütemben — Mit jelent a TDK? XE SZÓLJATOK BELE! A óodományos diákkör — népszerűbb néven TDK — lé­tezése rendkívüli jelentőségű, noha megyénk köztudottan sze­gény feűjsőolktatáisi intézmé­nyekben, így e körök haszna kevéssé közismert. Hosszadal­mas lenne felsorolni mindazo­kat a területeiket, ahol a di­ákköri munka kamatozik, any- nyd azonban nyilvánvaló, hogy egy-egy szakterület speciális és még kevéssé kidolgozott részproblémái a diákkör adta ösztönzés nyomán oldódnak meg, vagy legalábbis új meg­világításba helyezve közelebb kerülnek a megoldáshoz. A TDK-dolgozatot írók ép­pen a kutatómunka elemző módszeréből adódóan, nagy alapossággal ismerkedhetnek meg az általuk vizsgált kér­déscsoporttal, s ez közvetlenül tanulmányi munkájuk, közvetve pedig leendő szakmájuk ered­ményességét fokozza. Az is nyilvánvaló, hogy a TDK-munka tudományos gon­dolkodásmódra nevel, az isme­retek mindenkori alaposabb el­sajátítását ösztönzi; nem ritka, hogy a tudományos diákköri dolgozat főiskolai szakdolgo­zattá vagy egyetemi disszertá­cióvá duzzad. Vagyis — s ez hevenyészett érvelésünk nélkül is kiderül — a tudományos diákköri munka, az elméleti kutatások haszna nem egyszerűen a kutatómun­kát végző hallgató vagy a ku­tatást ösztönző felsőoktatási in­tézmény életében jelentkezik, hanem közvetve, vagy közvet­lenül társadalmi szinten is. Természetesen, a kutatómunka A medgyesegyházi községi pártbizottság épületében három helyiséget kaptak a falu fiatal­jai. Az egyik helyiségben már korábban is működött klub, most a földművesszövetkezet, a tsz és a két kisipari szövetke­zet KlSZ-istáj a községi, járási Az ellátások 1970. március hó 1. napjától végrehajtott kiegé- szétéséről szóló rendelkezést a tapasztalat szerint sokan tévesen értelmezik, ezért a nyugdíjfo­lyósító igazgatóság a következő tájékoztatást adja: 1. Az 1600 Ft-on aluli nyug­ellátások legfeljebb 1600 Ft-ig való kiegészítése attól függ, hogy az ellátás első ízbeni folyó­sításának napja 1954. október hó 1. 1959. január hó 1., 1969. ja­nuár hó 1. előtti nap vagy sem. a) az 1954. október hó 1. előtti jogszabályok alapján megállapí­tott sajátjogú ellátások kiegészí­tése 30 százalék, de legalább havi 60 Ft. özvegyi, szülői és ár­vaellátásokat 20 százalékkal, de legalább havi 40 Ft-taü kell ki­egészíteni. b) az 1954. október hó 1-től 1958. december 31-ig érvényben volt jogszabályok alapján meg­állapított sajátjogú nyugdíjakat 10 százalékkal, de legalább havi 60 Ft-tal kell kiegészíteni. Az özvegyi, a szülői nyugdíjakat és az árvaellátásokat 10 százalék­kal, de legalább havi 40 Ft-tal kell kiegészíteni. c) az 1959. január hó 1; és 1968. december 31 között megál­lapított sajátjogú nyugdíjakat havi 60 Ft-tal kell kiegészíteni. Az özvegyi, a szülői nyugdíjakat és az árvaellátásokat havi 40 Ft- tal kell kiegészíteni. d) az 1968. december hó 31. után 610 Ft-nál alacsonyabb I összegben megállapított vagy j ■»egáUapatásna kerülő sajátjogú i mélysége, az elkészült dolgo­zatok színvonala, számos egyéb feltételen kívül, az oktatási idő hosszától is függ. Nyilvánvaló, hogy másféle igényű és ered­ményű kutatómunkára nyílik: lehetőség egy ötéves oktatási időtartammal rendelkező egye­temen és más egy főiskolán, ahol az oktatás három, olykor; csak két évig tart. Az utóbbi ! esetben éppen ezért különös j jelentősége van a középiskolai szakkörök előkészítő munkájának. Azok a I hallgatók például, akik a gim-1 náziumi helytörténeti szakkö-1 röfc aktív tagjai voltaik a főis­kolai tudományos kutatás meg- | kezdésekor, máris rendelkeznek I az anyaggyűjtés csak látszólag j egyszerű módszerének ismere-1 tével. A Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet hallgatói­val folytatott beszélgetéseink is ezt bizonyítják. Annál is in- j kább, mert az intézmény két-1 éves oktatási ideje a tudomá­nyos igényű kutatáshoz nagyon : szűk. Az a hallgató indul sze­rencsésebb helyzetből, nagyobb eséllyel, aki a kutatómunka1 módszertanának valamelyest is­merője már. A gazdaságosabb időkihasználás érdekében a kutatómunka., .az oktatás kezde­tekor, az első évben elkezdő-1 dik, még ha csak azzal az igénnyel is, hogy az első év végén, vagy másodév elején kidolgozandó téma irodalmát í előzetesen összegyűjtsék. Hogy és megyei szervek segítségével berendezik a helyiségeket. Az il­letékesek májusban döntik el, hogy kapjon-e egy függetlenített klub-vezetőt az új ifjúsági klub, aki egyúttal a KISZ községi csúcstikára is lesz. nyugdíjak összege 610 Ft-nál ke­vesebb nem lehet. 2. A nyugdíj a munkaviszony megszűnését követő naptól álla­pítható meg, ezért azok, akiknek munkaviszonya 1968. december hó 31-én szűnt meg, nyugdíjra csak 1969. január hó 1-től jogo­sultak, tehát kiegészítés részükre nem jár, 3. „Hozzátartozói ellátás” alatt azok az ellátások értendők, ame­lyeket az elhunyt dolgozó nyug­díjas hátramaradottainak álla­pítanak meg. Ilyenek: az övegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás. Nem hozzátartozói ellátás a házastárs (élettárs) után folyó­sítható házastársi pótlék, illető­leg a gyermekek utáni családi pótlék. Ezek összege 1970. már­cius hó 1. napja után is válto­zatlan maradt. 4. Változatlan maradt a házas­társi pótlék megállapítására vo­natkozó rendelkezés is. Házas­társi pótlékot annak a nyugdí­jasnak lehet megállapítani, aki­nek ellátása a havi 1000 Ft-ot nem éri el. Változatlan maradt a nők sa­ját munkaviszonya után járó és az özvegyi jogon megállapított nyugdíjának együttes összegha­tára. így, ha az egyik vágj ; mindkét ellátás megállapítására 1970. február hó 28-át követően j került, vagy kerül sor és a két, ellátás egyike sem éri el a 800 i Ft-öt, a két ellátás együttesen legfeljebb 800 Ft összeghatárig í folyósítható, (MTI) j a módszer nem rossz, azt éke­sen bizonyítja az a tény, hogy az évenként kiírt országos TDK-pályázatokra a szarvasiak szép számmal küldenek dolgo­zatokat, amelyek — s ez sem mellékes — szép sikereket ér­nek el. A Szarvasi Óvónőképző 'kétszázegynéhány hallgatójá­nak mintegy 60 százaléka vé­gez munkát a különböző diák- i körökben, különös tekintettel a ■ pedagógiai témákra. Hogyan, milyen igénnyel, eredménnyel? Az intézet hallgatóival folyta­tott beszélgetésünkön erre ke­restünk választ. Vigh Gizella: „Amikor fel­vették, már határozott tervem volt, arra gondoltam, hogy a szegvári állami gondozott gye­rekek helyzetének tanulmányo­zásával írok egy olyan dolgo­zatot, amely a gyakorlati pél­dákat Szegvárról veszi, s álta­lában foglalkozik az általunk kissé mostohán kezelt állami gondozottak óvodai nevelési problémáival.” Bereczki Erika: „Ezzel a dolgozattal részt vettünk az idei tanító- és óvónőképző in­tézetek tudományos diákkörei­nek országos, egri pályázatán, a címe, Gyula óvodáinak fej­lődése 45-től napjainkig. Kol­léganőmmel. Korbuly Katalin­nal készítettük, arra töreked­ve, hogy egy átfogó képet ala­kíthassunk ki.” Gábor Mária: „Volt egy dol­gozat, amely mindannyiunkat érdekelt, s ennek megfelelően közösen is írtuk. A hátrányos helyzetű gyermekek segítésének módjai és lehetőséged című té­ma szinte „klasszikusnak” szá­mít; mi úgy oldottuk meg, hogy a hátrányos helyzet egyes ese­teit külön-külön elemeztük, de minthogy valamennyi az adott címhez kapcsolódik, kerek dol­gozat lett belőle. Puczkó Éva: „Azt hiszem, az én dolgozatom ebben a sorban kissé rendhagyónak tűnik, ugyanis az intézet, a szarvasi óvónőképző KlSZ-szervezeté- nek speciális problémáit ele­meztem, felmérésekre, szóbeli beszélgetésre támaszkodva. Az érdekelt elsősorban, hogy mi­lyen ütemű az új hallgatók be­illeszkedése, mi sietteti, mi késlelteti ezt a folyamatot.” A megszól a Itatott lányok ar­ról beszélték, hogy tisztában vannak a diákköri munka ér­tékével; azzzal, hogy alaposab­bá tehetik felkészülésüket, új problémákra figyelhetnek fel, segítséget adhatnak tanáraik­nak oly módon, hogy megfi­gyeléseiket a tankönyviró ta­nárok rendelkezésére bocsátják. A diákköri kutatómunka jó még egy dologra, nevezetesen arra, hogy illúziók nélkül reális szemlélet birtokában ke­rüljenek ki a „területre”, le­endő munkahelyükre. A prob­lémák, az óvodai nevelőmunka alaposabb elvi, gyakorlati is­merete könnyebbé teszi a be­illeszkedést. _ Keresztéig Ágnes: „Az sem utolsó szempont, hogy mennyit ad a továbbtanuláshoz... Egy­részt eleve az ismeretszerzés folytatására inspirál, másrészt eredményesebbé teheti az egye­temre történő jelentkezést is.” Nehézségek? A problémák, a sokat hangoztatott időhiányból adódnak. A kutatómunka bi­zony jó néhány órát lecsíp a szabad időből, még akkor is, ha az intézet egynapos „alkotó szabadság” biztosításával igyek­szik könnyíteni a kutatók gond­jain. A kutatómunka tehát lát­szólag áldozatot kíván, de hát olyan áldozat ez, amelyen vég­eredményben mindenki nyer és senki sem veszít. B. Máté Új ifjúsági kittit Medgyesegyhásán Rendelkezések a nyugdíjfolyósításról Pénteken este mutatta be a színház Békéscsabán Abay—Kal­már—Májláth zenés vígjátékát. Képeink az előadás egy-egy je­lenetét mutatják be olvasóinkn -K Fenti képünkön: Székely Ta­más, Gálffy László és Romváry Gizi. Felkay Eszter és Cserényi Béla egy mulatságos jelenetben. Barcsa Éva és Székely Tamás. Fotó; Demény

Next

/
Thumbnails
Contents