Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

Hi élelmiszertermelés és a mezőgazdasági üzemvezetés kérdései az idei Pannónia napok programján

Az idén immár ötödik alkalommal rendezik meg a Pannónia Mezőgazdasási Napokat Pécsett. A programban két rendkívül időszerű téma szerepel: az élelmiszertermelés helyzete és fejlesztése, valamint a mezőgazdasági üzemvezetés és üzemszervezés. A háromnapos tudományos szakmai ülésszakot május 21-én dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter nyitja meg, aki „A magyar mezőgazdaság IV. ötéves tervének célkitűzései” címmel tart előadást. A Pannónia na- részvevői két szekcióban üléseznek majd.

Az élelmiszergazdasági szektáé vitáit dr. ténárd János mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes vezeti. Előadásának témája: „Mit vár társadalmunk az élelmiszertermeléstől?” Az üzemvezetési és üzemszervezési szekció vitaindító előadását „A mezőgazdasági nagyüzemek vezetésének elméleti és gyakorlati kérdései” címmel dr. Bélák Sándor egyetemi tanár, akadémiai levelező tag, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektora tartja. A Pécsett tanácskozó szakemberek több bemutatón vesznek részt, így ellátogatnak Baranya megye egyik legnagyobb élelmiszer- ipari üzemébe, a 220 millió forint költséggel fejlesztett Szigetvári Konzervgyárba is. |

A PRAVDA rámutatott, hogy a tárgyalások bécsi fordulójának előestéjén sok amerikai újság és folyóirat ritkábban ír a stratégiai fegyverek korlátozásáról és „sokkal bővebb teret szentel egy homlokegyenest ellenkező témának, annak a kérdésnek, hogy a stratégiai fegyverek új rendszerét hozzák létre és fejlesszék ki.”

A tárgyalásokat megelőzően számos borúlátó és a Nixon- kormányzat úttalanságát leleplező megállapítás látott napvilágot az amerikai sajtóban. „Máris világos: csak a leghalványabb lehetősége van annak”, hogy az amerikai álláspont „termékeny tárgyalásokra késztetheti Moszkvát” — írta az INTERNATIONAL, HERALD TRIBUNE, amely még hozzáfűzte: „A Nixon-kormányban most olyan nagy a fejetlenség, hogy a végleges álláspont — sokkal inkább, mint valaha — valószínűleg a bürokrácia belső harcának terméke lesz.” Ha az Egyesült Államok „fenntart egy ABM-rendszert, vagyis az anti- ballasztikus rakétát”, az csakis a fegyverkezési verseny folytatását jelentheti. „Ez az új fegyverkezési verseny a legrosszabb esetben katasztrófával végződhet, legjobb esetben jó néhány év múlva és több milliárdos költséggel, valamiféle új holtpontot biztosíthat Moszkva és Washington számára.”

„Az országnak joga van megtudni, vajon a Nixon-kormány valójában meg akarja-e fékezni a jelenlegi .paritásos’ szinten a Szovjetunióval folyó nukleáris rakétaversenyt — mint ezt oly gyakran állította” — olvashatjuk a NEW YORK TIMES-ben. — „Nyilvánvalóan elérkezett az ideje annak, hogy nagyszabású

Lenin tanítása vezette népünket a felemelkedés élvonalába

Dr. Dimény Imre beszéde Sarkadon

Előa dásoh a csabai Értelmiségi Klubban

A negyedszázaddal ezelőtt ala- ’ kult feketeéri Lenin Tsz jubileu- j mi közgyűlésével fejeződött be április 22-én a Sarkadon rende-1 zett háromnapos ünnepségsoro- J zat. Kozsuch János szövetkezeti elnök megnyitó szavai lényegében az ünnepségsorozaton részt vevők üdvözlésére szorítkoztak Az ország különböző tájairól s külföldről is különböző beosztásban dolgozó emberek jöttek él Sarkadra, hogy együtt emlékezzenek meg a magyar népnek/ biztos, járható utat mutató, nagy forradalmár, Lenin születésének 100. évfordulójáró.1 Meg azért, hogy elismeréssel adózzanak a magyar szövetkezeti mozgalom elindításairól, bölcsőjének első ringatóiról, az egykori feketeéri cselédekről. A háromnapos ünnepségsorozat hazánk szövetkezeti mozgalmának nagy ünnepévé csúcsosodott. Ennek adott kifejezést dr. Dimény Imre mező. gazdasági és élelmezésügyi miniszter is beszédében, amit a sar- kadi Lenin Tsz jubileumi közgyűlésén mondott április 22-én délután.

— Nagy örömmel tettem eleget a sarkadi Lenin Tsz meghívásának és örülök, hogy ezt az ünnepet, szövetkezetük alapításának 25. évfordulóját itt tölt- hetem — mondotta többek között. Ebből az alkalomból tolmácsolom ünnepségük valamennyi résztvevőjének a forradalmi munkás—paraszt kormánynak, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dől. gozóinak üdvözletét és jókíván- j ságait.

— Sarkad dolgozó parasztságának életében — folytatta a mi. niszter elvtárs — tükröződik szánté az egész ország sorsa, történelme. Ezeréves történelmünk századai alapos próbára tették ennek a földnek a népét is. A

Fekete-Körös ágai, erei által szabdalt, sokszor vizes, lápos földek nem adtak könnyen kényé, rét az itt lakó embereknek. A létért való küzdelem, az elviselhetetlen adóterhek, az idegen és a hazai földesúri kizsákmányolás okozta sok-sok szenvedés azonban megedzette e táj népét is.

Dimény elvtárs áttekintést adott Sarkad—feketeéri Lenin Tsz elmúlt negyedszázados küzdelméről, fejlődéséről s beszéde további részében hazánk mező- gazdasága előtt álló legfontosabb feladatokról beszélt.

— A szövetkezeti mozgalom minden híve számára nagy , öröm, hogy az első szövetkezet alapítóinak kezdeményezése nyomán, a párt helyes agrárpolitikájának eredményeként az egész országban sikeresen fejlődnek a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek. Tavaly hatvan milliárd forint termelési értéket állítottak elő, 15 százalékkal többet, mint 1968-ban. Ennek megfelelően lényegesen növelték a biztonsági tartalékot, a tagok részesedését. Az elért eredmények együtt járnak a tagság életkörülményeinek fokozatos javulásával.

Itt, Sarkadon is és az országban mindenütt, ahol becsületesen dolgoznak, már csak rossz álom a felszabadulás előtti esz- I tend ők nyomorúsága, bizonytalansága. Minden szövetkezeti tag örömmel és büszkeséggel tekinthet végig munkája eredményén, amely nyugodt otthont, biztonságos jövőt jelent számára. Ma. már rangot jelent a termelőszövetkezeti tagság.

emberek vetették meg, akik negyedszázaddal ezelőtt bölcs megfontolással és előrelátással a szövetkezés útjára léptek. Ezekben a napokban emlékezünk arra az emberre is, akinek a nevét a feketeén szövetkezet 25 éve hirdeti: Leninre. Lenin neve elválaszthatatlan attól a történelmi fordulattól, amely a világ valamennyi cselédsorsú parasztembere számára megnyitotta a fel- emelkedés útját. Ezekben az ün_ népi percekben is köszönetét mondunk a baráti szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, munkásosztályának mindazért a testvéri segítségért, amelyet dolgozó parasztságunknak a felszabadulás óta eltelt 25 esztendő alatt nyújtottak.

Az alábbi mondat a jó másfél hónappal ezelőtt rendezett megyei diákparlament egyik szekcióülésén hangzott el, egy harmadéves kőművestanuló szájából. A fiatalembert, amikor az a jogaira hivatkozott, mestere így torkolta le: „fene azt az okoskodó ezertizenhatos fejedet”; (Az 1016-os, a KISZ Központi Bizottságának a fiatalok érdekvédelmét szolgáló határozata.) Nem kapott igazat, pedig igaza volt, és igazával egyedül maradt.

Az idézett mondathoz csak annyi kommentár szükséges, hogy a fiatalember KISZ-tag és nem restellte az incidens apróbb részleteit is figyelmébe ajánlani a megye sok községéből, városából jött diáikküldöttének. Az eset szélsőséges, de borzongató tanulsága egy általános kérdéssé fogalmazható: hogy is állunk azzal a demokráciával a fiatalok körében?

Napjaink sokasodó vitái között gyakran kerül napirendre ez a kérdés. Az országos diák- parlamenten például csak ez volt a téma, de az MSZMP Központi Bizottságának februári ülésén is szóba került, melyet így rögzít az ifjúságpolitikai kérdésekben kiadott dokumentum: „A KISZ országos és helyi vezetése részt vett az ifjúságot érintő gazdasági, oktatási, szociális stb. kérdések eldöntésében, ez a munkája azonban a KISZ-tagság előtt sokszor ismeretlen, s a döntések jórészt nélküle, aktivizálásának mellőzésével születtek. A KlSZ-szerveze- tek belső életének demokratizmusa sem szélesedett még ki eléggé."

Vizsgálódásunkban természetesen nem arra a kérdésre keressük a választ, hogy biztosítva vannák-e demokratikus jogai az ifjúságnak. Erre a válasz egyértelmű. Sokkal inkább az a probléma, hogy a fiatalok mennyire tudnak élni (adott esetben így is fogalmazható: mennyire hagyják őket élni) a demokratizmussal. Sok jogos panasz forrása a mai tizen-, huszonévesek megítélésében a közömbösség. Az idősebbek joggal kérik számon az utánuk következő nemzedéktől a MADISZ-os lelkesedést, a fényes szelek időszakának rajongását, tettrekészségét. Baj van a KISZ-szel? Baj van az ifjúsággal? Aligha fogalmazható így a kérdés, hiszen az ifjúság nem valamiféle független osztály, hanem a társadalom életének cselekvő részese, a jövő hordozója.

Másféj évvel ezelőtt látott aapvilágot a KISZ Központi Bizottságának határozata — amely alapvetően új irányt s mindeA Békés megyei TIT Egészségügyi Szakosztálya április 24- én, pénteken este 7 órakor Békéscsabán, az Értelmiségi Klubban tart összejövetelt. A szakosztály foglalkozásán dr. Kuko- relli Tibor, egyetemi adjunktus előadásában Életmódunk és az idegesség címmel a mai ember neurózisáról és a helyes életvitelről fejti ki a tudomány álláspontját. Ugyancsak pénteken kerül sor az Egészségügyi Szabadegyetem soronkövetkező előadására: dr. Péterffy Gábor, a békéscsabai Tüdőbeteggondozó főorvosa Egészséges környezet, testkultúra, higiénia címmel délután 3 órakor tart előadást.

nekelőtt új munkamódszert hozott —, s amelynek lényege egy jelszóban foglalható össze: arccal az alapszervezetek felé. A Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetői ráéreztek arra, hogy a mai fiatalok közéleti aktivitásának, szórakozási, művelődési igényének kibontakozási helye elsősorban a szőkébb közösség, a KISZ-alapszervezet. Nosza; felruházták őket a saját ügyeik szabadabb intézésének jogával, s a különböző szintű KISZ-bi- zottságok figyelmét is a7 alap- szervezetekre irányították. Az MSZMP Központi Bizottságának már idézett állásfoglalása joggal figyelmeztet: „A KISZ-bi- zottságok inkább hivatalok, mint ifjúsági centrumok .. . bizonyos távolság van a tagság és a vezetés között.” E távolság áthidalása napjaink mozgalmi életének egyik alapvető feladata, hiszen a még szándékosság nélküli alá- és fölérendeltség is olyasvalamitől fosztja meg a kis közösséget, amely mozgató és összetartó erő lehet; s ez a „valami” az öntevékenység.

Szükségtelen külön bizonygatni ma az öntevékenység társadalmi aktualitását. De az nem hallgatható el, hogy az utóbbi években talán éppen ezzel maradt adós a fiatalok szervezete, s így lett szegényebb a mozgalom, s az ifjúság egy, az öntevékenység szabadott érvényesüléséből adódó aktivizáló, emberformáló nevelési lehetőséggel. Példaként bátran visszaidézhetjük a fényes szelek időszakát; akár a szín játszó-mozgalmat, akár a társadalmi munkaakciókat, akár a majálisokat, hiszen a tanulság ennyi év után is általánosítható: az öntevékenység, bármennyire is tudatos, jó adag érzelmi vonással is motiválódik, s a kezdő agitátor is tudja: észre, szívre egyformán kell hatnia annak, aki csatát akar nyerni az emberek, s különösen a fiatalok között.

Az öntevékenység, a társadalmi ügyek iránti fogékonyság nem tartozik az ember veleszületett képességei közé. „Tanulni, tanítani és gyakorolni kell” — olvasható a KISZ KB elméleti folyóiratokon.

Ha az öntevékenység hasznos energiát, új alkotó kedvet szabadít fel. és mindennapos cselekvési formával nemesedik a demokratizmus adta jog, akkor az ifjúság körében és a KISZ-en belül is pont kerülhet egy hosz- szú, sok ellentmondást fölvonultató vita végére.

És akikor, a bevezetőben idézett szélsőséges példa is képtelennek tűnik majd.

Brackó István

kongresszusi vizsgálat derítse ki a kormány szándékait.”

Ha az istállókból kiengedett paripákat „nem is lehet visszazárni” — vélekedik a francia ECONOMIST — „lehetséges a stratégiai fegyverek újabb futamának elkerülése, van Reménysugár’ arra, hogy a SALT-tár- gyalásokból — kellő időben — .konkrét eredmény’ származhat”.

A tárgyalások megkezdése után a korábbi óvatos hangok helyett az amerikai lapok többsége meglehetősen derűlátással nyilatkozott a lehetőségekről. A NEW YORK TIMES kongresszusi forrásokra hivatkozva szól Nixon egy tervéről. A terv részletei titkosak. A lap értesülése szerint Nixon állítólag azt mondta a kongresszusi vezetőknek, hogy a terv kidolgozásánál figyelembe vette a szenátus állásfoglalását is, amely a tárgyalások idejére moratóriumra hívja fel a két nagyhatalmat az új fegyverek telepítése terén.

A LE MONDE Brezsnyev harkovi beszédét idézi, amely szerint a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz a megbeszélések sikeréért. Ha az Egyesült Államok adminisztrációja valóságos erőfeszítéseket tesz a stratégiai fegyverkezési verseny korlátozására, akkor az kedvező lehet a tárgyalások alakulására. Ugyancsak a beszédre utalva hozzáfűzi a lap, I hogy a Szovjetunió rrfem maradna tétlen, ha az Egyesült Államok a katonai fölény irányába tenne lépéseket.

A NOVOJE VREMJA hangsúlyozta: „a szovjet kormány nagy komolyságot tulajdonít a tárgyalásoknak” és „nem kísérli meg, hogy egyoldalú előnyökhöz jusson. A Szovjetunió a világ minden népének biztonságára törekszik.”

Legfontosabb feladtunk a mezőgazdaságban, az élelmiszergazdaságban, hogy sikeresen teljesítsük a harmadik ötéves tervet. Ez teszi lehetővé a mező- gazdaság felé irányuló legnagyobb társadalmi igények kielégítését. A jelentkező nehézségek leküzdése, az összes erőforrások hatékonyságának felhasználását igényli. A makacsul kitartó télies időjárás késedelmeket okozott a tavaszi mezőgazdasági munkákban. Országszerte mintegy 300 ezer hold föld állt huzamos ideig víz alatt. Az időjárás okozta két-három hetes lemaradást nem sikerült még mindenütt behozni. Ezért különösen nagy jelentősége van a termelőszövetkezeti tagság szorgalmas, odaadó, áldozatkész munkájának, a gépi munka jó megszervezésének, a kölcsönös segítség- adásnak, minden erő teljes kihasználásának. Meggyőződésünk, hogy termelőszövetkezeti pa-1 rasztságunk úrrá lesz ezeken a nehézségeken és mindent megtesz a munkatorlódás enyhítésére, az előttünk álló feladatok megoldására.

Az élelmiszerek termelésének növelésében, a választék bővítésében fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek — mondotta a továbbiakban Dimény elvtárs. — Ezért tovább kell szélesítenünk a termelés és a feldolgozás kapcsolatait, a kooperációs együttműködéseket. A magunk részéről helyeseljük és támogatjuk a termelőüzemek ilyen jellegű törekvéseit. Célszerűnek tartjuk, ha minél szélesebb körben társulnak a termelőszövetkezetek a mezőgazdasági termékek fel- dol go zására és forgalmazására, ha mind erőteljesebben kapcsolódnak be a lakosság helyi ellátási igényeinek jobb és olcsóbb kielégítésébe.

— Amikor ma itt a 25 esztendővel ezelőtti eseményekre emlékezve, felmérjük eredményeinket — mondotta befejezésül a miniszter elvtárs —. nem feled, kezhetünk meg arról, hogy ezeknek az eredményeknek az alapjait azok a nagyszerű parasztDemokratizmus

és öntevékenység