Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

Jubileumi emlékűnnepség Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából (Folytatás a 1. oldalról) frázis, fel évszázad igazolja Ma­jakovszkij szavait: ,,Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fogj" KEDVES ELVTÁRSAK! Századunk fordulója egybe­esett a világtörténelem nagy for­dulatával. A világkapitalizmus az utolsó, imperialista szakaszá­ba lépett. A forradalmi átme­net a kapitalizmusból a szoci­alizmusba a társadalmi fejlődés sürgető szükségletévé vált. Az itf történelmi helyzetben Marx—Engels tanításainak szellemében Lenin kidolgozta az imperializmus tudományos elméletét A lenini elemzés köz­vetlen folytatása, továbbfej­lesztése a Marx „Tőké”-jében kifejtett eszméknek. Lenin be­bizonyította, hogy a kapitaliz­mus monopolista szakasza a tőkés rendszer utolsó szakasza, a szocialista forradalom előes­téje. Ezzel feltárta a forradal­mi mozgalom új, hatalmas le­hetőségeit az imperializmus korszakában. Kimutatta, hogy az imperia­lizmus frontját nem egyszerre és nem feltétlenül a legfejlet­tebb országokban lehet áttörni. Feltárult a szocializmus egy vagy néhány országban bekö­vetkezhető győzelmének lehető­sége, ezzel együtt a két rend­szer harcának szükségszerűsé­ge a világ küzdőterén. Leninnek ezek a következte­tései korszakaikotóak: lehetővé tették az orosz proletariátus konkrét feladatainak m égj elő- ' lését, leleplezték a II. Intema- cionálé pártjainak opportunis­ta, revizionista, a marxizmust eláruló politikáját Ugyanakkor megmentették a munkásmoz­galmat a kispolgári Ösztönös- Bégből fakadó „világforradalmi” ábrándoktól. Lenin minden erejével, min­den tudásával azért küzdött, hogy a marxista elmélet to­vábbfejlesztésével létrejöjjön az új történelmi viszonyoknak megfelelő forradalmi stratégia és taktika a munkásosztály és szövetségesei számára. Arra törekedett, hogy a gya­korlati igényeknek megfelelően jelentkező feladatok elméleti, tudományos alapja is állandóan szilárduljon. Sokoldalúan meg­vizsgálta a társadalmi fejlődés dialektikáját, a gazdaság és a politika kölcsönhatását, a tár­sadalmi lét és társadalmi tu­dat kölcsönös kapcsolatát. Éleslátásával, rendkívül fejlett gyakorlati érzékével szállt szembe a fatalisztikus és az ösztönös elképzelésekkel, a jobboldali opportunizmus elmé­leti, taktikai bázisával Az elméletnek a forradalmi gyakorlattal való egysége ra­gyogóan megnyilvánult a Le­nin vezette bolsevik párt tevé­kenységében, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­mében. A bolsevik párt állt annak a harcnak az élére, amelyet az oroszországi proletariátus, a forradalmi tömegek indítottak az önkényuralom éllen. A le­nini párt lett az első olyan szervezete a munkásosztálynak, amely az új történelmi viszo­nyok között képes volt sikere­sen irányítani harcát saját tár­sadalmi felszabadításáért. ELVTÁRSAK! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példát mutatott a világnak az alapvető társadal­mi problémák megoldására: a kizsákmányolők hatalmának megdöntésére, a burzsoá és földesúri tulajdonnak társadal­mi, szocialista tulajdonná vál­toztatására, az agrárkérdésnek a parasztók javára történő igazságos megoldására, a függő népeknek a gyarmati és nem­zeti elnyomás alól történő fel­szabadítására, a szocializmus felépítéséhez szükséges politi­kai és gazdasági előfeltételek megteremtésére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom — amely új feje­zetet nyitott az emberiség törj tünetében — a szocializmus fel­építése a Szovjetunióban, meg­mutatta a szocializmus építé­sének általános törvényszerűsé­geit, a szocializmushoz vezető utat. Az új fejezet, a lenini korszak, a mi korunk harcai­val, küzdelmeivel, győzelmei­vel íródik. Ez a kor: a prole­tárforradalmak kora; a gyar­mati rendszer bukásának és a nemzeti felszabadító mozgal­mak győzelmének kora. Ez a kor a kapitalizmusból a szoci­alizmusba való átmenet kor­szaka világméretekben, a szo­cializmus, a kommunizmus tér­hódításának kora. E korszák harcainak nincsen útjelzője, melyet Lenin géniusza ne sej­tett volna meg, nincsen olyan csatája, amelyben Lenin taní­tásai ne nyújtanának elévül­hetetlen segítséget! Lenin tanításainak nagy ta­nulsága, hogy a szocializmus eredményes építése csakis a marxista—leninista, párt irányi- fásával lehetséges. A marxista- leninista pártok, a munkásosz­tály forradalmi élcsapatai hi­vatott vezetői a dolgozó töme­gek harcainak. A békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért folyó világméretű harc tapasztalata: a kommunisták mindig vállalják az úttörők szerepét a küzdelemben akkor is, ha az emberiség sorsáról, jövőjéről, akkor is, ha egy nép felszabadításáról, felemelkedé­séről, a szocializmus és kom­munizmus építéséről van szó. A lenini útmutatások alapján nagy gondot fordít a párt arra, hogy szüntelenül szilárdítsa kapcsolatait a tömegekkel s egyre növekvő mértékben be­kapcsolja őket a társadalom irányításába. A szocializmust építő társadalmakban nélkü­lözhetetlen a proletárdiktatúra politikai alapjának, a munkás- osztály és a parasztság szövet­ségének állandó erősítése, az összes dolgozó tömegek egysé­ge. A szocializmus ügyét segí­tő, tudatos mozgalmak, a szak- szervezetek. az ifjúsági szer­vezetek és más szervezetek a szocializmus iskolái az ifjúság, az egész nép számára. Irányt mutatőak Lenin taní­tásai a gazdasági építőmunká­ban, a szocializmus gazdasági építésében, erősítésében is. Azt tanítja, hogy a szocializmus anyagi bázisa csak a magasan fejlett, a tudomány és a tech­nika legújabb vívmányain ala­puló ipari termelési lehet « népgazdaság minden ágában. A tervgazdálkodás alapjainak le­rakásával megfogalmazta a szo­cialista gazdaság tudományos követélményeit. Hangsúlyozta, hogy a szocialista gazdaság irá­nyításának elengedhetetlen kö­vetelményei: a tudományosság, a teljesítendő feladatok pers­pektívájának és sorrendjének helyes meghatározása, a leg­újabb tudományos és technikai vívmányok, az élenjáró tapasz­talatok figyelembevétele, a ru­galmasság, a képesség arra, hogy gyorsan és pontosan rea­gáljon a termelés szervezése a változó körülményekre. Lenin rámutatott, hogy az új szocialista viszonyok megte­remtésével lehetővé válik a társadalom által megtermelt anyagi javák elosztásának új rendje. A részesedés mércéje: a végzett munka. Minden em­ber, minden kollektíva közvet­lenül anyagilag is érdekeltté válik a termelésben. Lenin hangsúlyozta, hogy ez előmoz­dítja a termelés növekedését, a munka minőségének, a mun­ka termelékenységének növe­kedését, a dolgozó ember kez­deményező készségének kibon­takozását. Lenin azonban arra is figyelmeztetett, hogy az anyagi érdekeltség nem min­den. öntudatos a munkához való új viszony nélkül, anélkül, hogy a tömegek megértsék, hogy érdekeik tartósan közö­sek, a szocializmus nem lehet­séges. A munkához való új viszo­nyulás csíráit köszöntötte a kommunista szombatok nem közvetlen anyagi érdekekért is áldozatot vállaló munkásainak magatartásában: fordulat kezdődött, amely nehezebb, lé­nyegesebb, alapvetőbb, dön­tőbb, mint a burzsoázia meg­döntése, mert ez győzelem a saját megrögzöttség, felületes­ség, kispolgári önzés, eme szo­kások felett, amelyeket az át- kos kapitalizmus örökül ha­gyott a munkásoknak, parasz­toknak...” A proletariátus politikai ha­talma, a szocialista gazdaság megteremtése mellett, Lenin a szocializmus feladataként jelöl­te meg azt is, hogy a kultúra minden vívmányát a dolgozók szolgálatába állítsa. Azáltal, hogy a politikai hatalom a munkásosztály kezében van, a tudomány, a technika, a mű­vészet vívmányai az egész nép vívmányaivá válnak, egyszer, s mindenkorra megszűnik annak lehetősége, hogy az emberi te­hetség a kizsákmányolás esz­köze vagy tárgya legyen. A kulturális forradalom le­nini programja a forradalmi elmélet és gyakorlat fontos al­kotórésze. A program fő tar­talma: a népoktatás fellendíté­se, minden feltétel megteremté­se ahhoz, hogy a legszélesebb dolgozó tömegek kapcsolatba kerüljenek a politikával, az is­meretekkel, az esztétikai érté­kekkel ; a tudományág szocializ- ta ideológia terjesztése, és en­nék elvi alapján a nép egész szellemi életének megszervezé­se, a kispolgári nézetek és szo­kások leküzdése. KEDVES ELVTÁRSAK! Vlagyimir üjics Lenin, az első . szocialista állam megteremtő­je, a szocializmus felé vezető első lépések tudatos szervezője, felvázolta a szocialista társa­dalom körvonalait. A szocializ­mus több mint fél évszázados története, gyakorlata igazolta elképzelései tudatosságát. Lenin szerint a szocializmus az osztályok fokozatos megszű­nésének és a társadalmi egyen­lőség létrejöttének időszaka. Az átalakulásban — a kizsákmá­nyoló rendszer és a magántu­lajdonosi életforma megtörésé­nek, szétzúzásának, a társadal­mi viszonyok szocialista létre­jöttének kettős folyamatában — döntő jelentőségű a mun­kásosztály és a parasztság, s valamennyi dolgozó szövetsége alapvető érdekeik alapján. A társadalmi különbségek le­küzdéséért folytatott harcban létszámban növekszik, politi­kai és általános műveltségben gyarapszik a szocialista, kom­munista építés vezető ereje: a munkásosztály. A szocialista munkás hozza létre a társadal­mi termelés döntő szférájában dolgozva a termékek legna­gyobb részét, öntudatos ipari dolgozó, aki már intellektuális tevékenységet végez, a műszaki fejlődés élvonalában halad, harcos® az újnak, egyben te­vékenyen küzd az emberi kap­csolatok magas fokú normáinak megvalósításáért. A szocialista társadalom má­sik alapvető osztálya, a pa­rasztság, lényegében szocialista osztállyá válik; a kistulajdon bénító, ellentétes érdekeket hordozó kötöttségeitől felsza­badul, szocialista társadalomi erővé érik. A munkásosztály és a kommunista párt állandó po­litikai nevelő hatása, a mező- gazdasági nagyüzemek korsze­rű, ipari módszereinek kibon­takozása, a megváltozott élet­forma, fokozatosan, egységes, szocialista paraszti osztályt ko­vácsolnak, A szocialista rendszer viszo­nyai között növekszik az értel­miség súlya és szerepe is, kü­lönösen a tudományos és mű­szaki haladás meggyorsulásá­val. Mintha most mondaná Le­nin: „... A tudomány képvise­lőinek és a munkásoknak az együttműködése: csak ilyen együttműködés képes megsem­misíteni a nélkülözés, a beteg­ségek, a piszok minden átkát... A tudomány, a proletariátus és a technika képviselőinek szö­vetségével szemben nem állhat meg semmiféle sötét erő.” A társadalom mélyreható változásai a társadalom tagjai­nak életmódjában is tükröződ­nek. Az új típusú ember lenini eszménye bontakozik, erősödik a szocialista vonásokban, a megváltozott körülmények és növekvő életszínvonal hatására. A munkanélküliség felszámolá­sa, az egészséges munkakörül­mények biztosítása, a növekvő reáljövedelem, az általános, szocialista szellemű oktatás és nevelés, a fejlett társadalom- biztosítási rendszer, a társada­lom tagjainak fizikai és szel­lemi felszabadítása, átalakítja az emberek gondolkodását és magatartását, megerősíti ben­nük a szocialista tudatosságot és erkölcsöt. Nagy jelentőségűek a lenini útmutatások a nemzeti sajátos­ságok helyes értékelésére és kezelésére is. Nemzeti különb­ségek, sajátosságok léteznek. A testvéri kapcsolatok, együttmű­ködés a szocialista világrend- szer létrejöttével olyan országok között alakult ki, amelyeknek gazdasági színvonala, történel­mi, kulturális hagyománya, szokása, társadalmi struktúrája korántsem egyforma. Ezt a kö­rülményt figyelembe kell venni, de nem szabad abszolutizálni, nemzeti elzárkózásra, naciona­lista szenvedélyek felújítására használni. Természetesen a nemzeti nihilizmus sem lehet az alkotó munka alapja. A szo­cializmus világméretű győzel­me nemzeti keretekben megy végbe. Ezért a szocialista épí­tés általános törvényszerűséged kötelező érvényűek, a nemzeti sajátosságok pedig nem elha­nyagolhatók. Ahol ezek nem érvényesülnek következetesen. ott felélénkülnek a nacionalis­ta, revizionista, demagóg ál- baloldali nézetek. TISZTELT ÜNNEPI ÜLÉS! A magyar munkásosztály, dolgozó népünk nemzeti büsz­keségének tiszta forrása, hogy a Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napos küzdelmével megtet­te az első lépéseket a Lenin mutatta úton. Felmérhetetlen jelentőségű volt akkor a lenini biztatás: „... A háború, ame­lyet ti viseltek, egyedül jogos, igazságos háború...” Tanácsiköztársaságunk leve­rése után, a Horthy-fasiszta rendszer negyedszázada alatt Is a magyar munkásosztály és pártja mindig érezhette a szo­cialista szovjet hatalom, a szov­jet munkásosztály és nép együttérzését, elvtársi, interna­cionalista segítségét A lenini tanítások ereje öl­tött testet a fasizmus felett győzelmet arató szovjet nép küzdelmeiben. A lenini eszmék szellemében hozták el a mi szabadságunkat, népünk szoci­alista jövőjének zálogát. Min­den tapasztalat, melyet a szov­jet nép szerzett a szocialista építés során, a mi tapasztala­tunk lett, mélyek gondos mér­legelésével elkerülhetjük, vagy könnyebben ledönthetjük az akadályokat. Most, a lenini év­fordulón különös jelentőséget nyernek azok a figyelmezteté­sek, útmutatások, melyeket még Lenin adott a szocialista építés megszervezéséhez, a szo­cializmus győzelmének biztosí­tásához. A felszabadulás utáni évek­ben az előttünk álló feladatok nagysága és az anyagi, kultu­rális szegénység közötti ellent­mondás kegyetlenül feszített. A lenini tanítások, a szovjet nép sikerei .mutatták meg, hogyan lehet a hasonló ellentmondások romboló hatását megakadályoz­ni. E tanítások és tapasztalatok alapján megvalósult a proletár- diktatúra. ennek talaján meg­szilárdult a leghaladóbb politi­kai rendszer, köztulajdonba kerültek az alapvető termelési eszközök s a mezőgazdaság át­szervezésével uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszo­nyok. Lenintől tanultuk és tanulta népünk, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba váló átmenet megvalósíthatatlan a dolgozók összes erőinek demokratikus megszervezése, aktív cseleke­dete nélkül. Saját tapasztalata­ink bizonyítják, hogy hibák, megtorpanások álékor történtek szocialista építőmunkánk köz­ben, amikor nem eléggé figyel­tünk e lenini gondolatok tar­talmára. Szocialista építőmunkánk 35 éves eredményeit a negyedszá­zados évforduló jegyében sok­szor idéztük az elmúlt hetek­ben. Most csak utalunk ezek­re. Lenin tanításait követve — pártunk vezetésével — megte­remtettük a szocialista nagy­ipart Történelmileg rövid idő alatt hazánk elmaradott agrár­országból fejlett iparral és me­zőgazdasággal rendelkező or­szág lett, olyan körülmények között, amikor a kisáruterme- lők sokmilliós tömegeit is a szocializmus útjára kellett ve­zetni. Népünk szocializmust építő munkájában felbecsülhetetlen jelentősége van a Szovjetunió és más szocialista országok ta­pasztalatainak, segítségének. Már létezésük is igazolja Le­nint: a proletárdiktatúra nem­zeti erőből nemzetközi erővé vált A szocialista rendszer életereje képes volt utat tömi magának a legkülönbözőbb vi­szonyok között, meg tudta ta­lálni a hasonló társadalmi és kulturális feladatok megoldá­sának különböző tormáit. A lenini tanítások arra fi­gyelmeztetnek bennünket, hogy nincsenek minden ország szá­mára kidolgozott kész recep­tek a szocialista építés felada­tainak megoldására. A testvér­országok tapasztalatai nélkü­lözhetetlenek, kölcsönös gazda­sági, társadalmi, kulturális együttműködésük, egységük, fejlődésük elengedhetetlen fel­tétele. Ezt követeli meg tőlünk az élet, az érdekek közössége, az azonos cél: a szocializmus, kommunizmus építése. S e célt jól szolgálja a Kölcsönös Gaz­dasági Segítés Tanácsának hosszú lejáratú programja, a szocialista integráció kialakí­tása, a Varsói Szerződés tagál­lamai védelmi képességének erősítése. Pártunk — Lenin tanításai­nak szellemében — harcol min­den olyan törekvés, kísérlet el­len, amely gyengíti a szocialis­ta világrendszer pozícióit. Kö­vetkezetesen küzd a kapcsola­tok opportunista megközelíté­se, a lenini eszméktől idegen nézetek és jelenségek ellen. KEDVES ELVTÁRSAK! A leninizmus: a társadalmi mozgás törvényszerűségeinek ■tudományos megfogalmazása, korunk alapvető összefüggései­nek feltárása, az imperializmus elleni harc feladatainak, felté­teleinek és eszközeinek megje­lölése, a népek felmérhetetlen értékű kincse az imperializmus ellen, a világ forradalmi meg­újításáért vívott küzdelemben. A szocializmus sikerei láttán a nemzetközi burzsoázia min­dent elkövet, hogy megvédje érdekeit, pozícióit. Uralmáaak fenntartása érdekében mozgó­sít minden anyagi forrást, ösz- szefűzi a monopóliumok ere­jét az állam erejével, bővíti politikai fegyvertárát a szocia­lizmus terjedésének ellensúlyo­zására. A tudományos és tech­nikai forradalom vívmányainak felhasználásával törekszik gyor­sítani a gazdasági fejlődés üte­mét, a termelés viszonylag ma­gas hatékonyságát fenntartani. A burzsoázia megkísérli a tö­megek elnyomásának durva formáit új eszközökkel össze- (Folytatás a 3. oldalon!

Next

/
Thumbnails
Contents