Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-21 / 92. szám
Jubileumi emlékűnnepség Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából (Folytatás a 1. oldalról) frázis, fel évszázad igazolja Majakovszkij szavait: ,,Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fogj" KEDVES ELVTÁRSAK! Századunk fordulója egybeesett a világtörténelem nagy fordulatával. A világkapitalizmus az utolsó, imperialista szakaszába lépett. A forradalmi átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba a társadalmi fejlődés sürgető szükségletévé vált. Az itf történelmi helyzetben Marx—Engels tanításainak szellemében Lenin kidolgozta az imperializmus tudományos elméletét A lenini elemzés közvetlen folytatása, továbbfejlesztése a Marx „Tőké”-jében kifejtett eszméknek. Lenin bebizonyította, hogy a kapitalizmus monopolista szakasza a tőkés rendszer utolsó szakasza, a szocialista forradalom előestéje. Ezzel feltárta a forradalmi mozgalom új, hatalmas lehetőségeit az imperializmus korszakában. Kimutatta, hogy az imperializmus frontját nem egyszerre és nem feltétlenül a legfejlettebb országokban lehet áttörni. Feltárult a szocializmus egy vagy néhány országban bekövetkezhető győzelmének lehetősége, ezzel együtt a két rendszer harcának szükségszerűsége a világ küzdőterén. Leninnek ezek a következtetései korszakaikotóak: lehetővé tették az orosz proletariátus konkrét feladatainak m égj elő- ' lését, leleplezték a II. Intema- cionálé pártjainak opportunista, revizionista, a marxizmust eláruló politikáját Ugyanakkor megmentették a munkásmozgalmat a kispolgári Ösztönös- Bégből fakadó „világforradalmi” ábrándoktól. Lenin minden erejével, minden tudásával azért küzdött, hogy a marxista elmélet továbbfejlesztésével létrejöjjön az új történelmi viszonyoknak megfelelő forradalmi stratégia és taktika a munkásosztály és szövetségesei számára. Arra törekedett, hogy a gyakorlati igényeknek megfelelően jelentkező feladatok elméleti, tudományos alapja is állandóan szilárduljon. Sokoldalúan megvizsgálta a társadalmi fejlődés dialektikáját, a gazdaság és a politika kölcsönhatását, a társadalmi lét és társadalmi tudat kölcsönös kapcsolatát. Éleslátásával, rendkívül fejlett gyakorlati érzékével szállt szembe a fatalisztikus és az ösztönös elképzelésekkel, a jobboldali opportunizmus elméleti, taktikai bázisával Az elméletnek a forradalmi gyakorlattal való egysége ragyogóan megnyilvánult a Lenin vezette bolsevik párt tevékenységében, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmében. A bolsevik párt állt annak a harcnak az élére, amelyet az oroszországi proletariátus, a forradalmi tömegek indítottak az önkényuralom éllen. A lenini párt lett az első olyan szervezete a munkásosztálynak, amely az új történelmi viszonyok között képes volt sikeresen irányítani harcát saját társadalmi felszabadításáért. ELVTÁRSAK! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példát mutatott a világnak az alapvető társadalmi problémák megoldására: a kizsákmányolők hatalmának megdöntésére, a burzsoá és földesúri tulajdonnak társadalmi, szocialista tulajdonná változtatására, az agrárkérdésnek a parasztók javára történő igazságos megoldására, a függő népeknek a gyarmati és nemzeti elnyomás alól történő felszabadítására, a szocializmus felépítéséhez szükséges politikai és gazdasági előfeltételek megteremtésére. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom — amely új fejezetet nyitott az emberiség törj tünetében — a szocializmus felépítése a Szovjetunióban, megmutatta a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit, a szocializmushoz vezető utat. Az új fejezet, a lenini korszak, a mi korunk harcaival, küzdelmeivel, győzelmeivel íródik. Ez a kor: a proletárforradalmak kora; a gyarmati rendszer bukásának és a nemzeti felszabadító mozgalmak győzelmének kora. Ez a kor a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka világméretekben, a szocializmus, a kommunizmus térhódításának kora. E korszák harcainak nincsen útjelzője, melyet Lenin géniusza ne sejtett volna meg, nincsen olyan csatája, amelyben Lenin tanításai ne nyújtanának elévülhetetlen segítséget! Lenin tanításainak nagy tanulsága, hogy a szocializmus eredményes építése csakis a marxista—leninista, párt irányi- fásával lehetséges. A marxista- leninista pártok, a munkásosztály forradalmi élcsapatai hivatott vezetői a dolgozó tömegek harcainak. A békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó világméretű harc tapasztalata: a kommunisták mindig vállalják az úttörők szerepét a küzdelemben akkor is, ha az emberiség sorsáról, jövőjéről, akkor is, ha egy nép felszabadításáról, felemelkedéséről, a szocializmus és kommunizmus építéséről van szó. A lenini útmutatások alapján nagy gondot fordít a párt arra, hogy szüntelenül szilárdítsa kapcsolatait a tömegekkel s egyre növekvő mértékben bekapcsolja őket a társadalom irányításába. A szocializmust építő társadalmakban nélkülözhetetlen a proletárdiktatúra politikai alapjának, a munkás- osztály és a parasztság szövetségének állandó erősítése, az összes dolgozó tömegek egysége. A szocializmus ügyét segítő, tudatos mozgalmak, a szak- szervezetek. az ifjúsági szervezetek és más szervezetek a szocializmus iskolái az ifjúság, az egész nép számára. Irányt mutatőak Lenin tanításai a gazdasági építőmunkában, a szocializmus gazdasági építésében, erősítésében is. Azt tanítja, hogy a szocializmus anyagi bázisa csak a magasan fejlett, a tudomány és a technika legújabb vívmányain alapuló ipari termelési lehet « népgazdaság minden ágában. A tervgazdálkodás alapjainak lerakásával megfogalmazta a szocialista gazdaság tudományos követélményeit. Hangsúlyozta, hogy a szocialista gazdaság irányításának elengedhetetlen követelményei: a tudományosság, a teljesítendő feladatok perspektívájának és sorrendjének helyes meghatározása, a legújabb tudományos és technikai vívmányok, az élenjáró tapasztalatok figyelembevétele, a rugalmasság, a képesség arra, hogy gyorsan és pontosan reagáljon a termelés szervezése a változó körülményekre. Lenin rámutatott, hogy az új szocialista viszonyok megteremtésével lehetővé válik a társadalom által megtermelt anyagi javák elosztásának új rendje. A részesedés mércéje: a végzett munka. Minden ember, minden kollektíva közvetlenül anyagilag is érdekeltté válik a termelésben. Lenin hangsúlyozta, hogy ez előmozdítja a termelés növekedését, a munka minőségének, a munka termelékenységének növekedését, a dolgozó ember kezdeményező készségének kibontakozását. Lenin azonban arra is figyelmeztetett, hogy az anyagi érdekeltség nem minden. öntudatos a munkához való új viszony nélkül, anélkül, hogy a tömegek megértsék, hogy érdekeik tartósan közösek, a szocializmus nem lehetséges. A munkához való új viszonyulás csíráit köszöntötte a kommunista szombatok nem közvetlen anyagi érdekekért is áldozatot vállaló munkásainak magatartásában: fordulat kezdődött, amely nehezebb, lényegesebb, alapvetőbb, döntőbb, mint a burzsoázia megdöntése, mert ez győzelem a saját megrögzöttség, felületesség, kispolgári önzés, eme szokások felett, amelyeket az át- kos kapitalizmus örökül hagyott a munkásoknak, parasztoknak...” A proletariátus politikai hatalma, a szocialista gazdaság megteremtése mellett, Lenin a szocializmus feladataként jelölte meg azt is, hogy a kultúra minden vívmányát a dolgozók szolgálatába állítsa. Azáltal, hogy a politikai hatalom a munkásosztály kezében van, a tudomány, a technika, a művészet vívmányai az egész nép vívmányaivá válnak, egyszer, s mindenkorra megszűnik annak lehetősége, hogy az emberi tehetség a kizsákmányolás eszköze vagy tárgya legyen. A kulturális forradalom lenini programja a forradalmi elmélet és gyakorlat fontos alkotórésze. A program fő tartalma: a népoktatás fellendítése, minden feltétel megteremtése ahhoz, hogy a legszélesebb dolgozó tömegek kapcsolatba kerüljenek a politikával, az ismeretekkel, az esztétikai értékekkel ; a tudományág szocializ- ta ideológia terjesztése, és ennék elvi alapján a nép egész szellemi életének megszervezése, a kispolgári nézetek és szokások leküzdése. KEDVES ELVTÁRSAK! Vlagyimir üjics Lenin, az első . szocialista állam megteremtője, a szocializmus felé vezető első lépések tudatos szervezője, felvázolta a szocialista társadalom körvonalait. A szocializmus több mint fél évszázados története, gyakorlata igazolta elképzelései tudatosságát. Lenin szerint a szocializmus az osztályok fokozatos megszűnésének és a társadalmi egyenlőség létrejöttének időszaka. Az átalakulásban — a kizsákmányoló rendszer és a magántulajdonosi életforma megtörésének, szétzúzásának, a társadalmi viszonyok szocialista létrejöttének kettős folyamatában — döntő jelentőségű a munkásosztály és a parasztság, s valamennyi dolgozó szövetsége alapvető érdekeik alapján. A társadalmi különbségek leküzdéséért folytatott harcban létszámban növekszik, politikai és általános műveltségben gyarapszik a szocialista, kommunista építés vezető ereje: a munkásosztály. A szocialista munkás hozza létre a társadalmi termelés döntő szférájában dolgozva a termékek legnagyobb részét, öntudatos ipari dolgozó, aki már intellektuális tevékenységet végez, a műszaki fejlődés élvonalában halad, harcos® az újnak, egyben tevékenyen küzd az emberi kapcsolatok magas fokú normáinak megvalósításáért. A szocialista társadalom másik alapvető osztálya, a parasztság, lényegében szocialista osztállyá válik; a kistulajdon bénító, ellentétes érdekeket hordozó kötöttségeitől felszabadul, szocialista társadalomi erővé érik. A munkásosztály és a kommunista párt állandó politikai nevelő hatása, a mező- gazdasági nagyüzemek korszerű, ipari módszereinek kibontakozása, a megváltozott életforma, fokozatosan, egységes, szocialista paraszti osztályt kovácsolnak, A szocialista rendszer viszonyai között növekszik az értelmiség súlya és szerepe is, különösen a tudományos és műszaki haladás meggyorsulásával. Mintha most mondaná Lenin: „... A tudomány képviselőinek és a munkásoknak az együttműködése: csak ilyen együttműködés képes megsemmisíteni a nélkülözés, a betegségek, a piszok minden átkát... A tudomány, a proletariátus és a technika képviselőinek szövetségével szemben nem állhat meg semmiféle sötét erő.” A társadalom mélyreható változásai a társadalom tagjainak életmódjában is tükröződnek. Az új típusú ember lenini eszménye bontakozik, erősödik a szocialista vonásokban, a megváltozott körülmények és növekvő életszínvonal hatására. A munkanélküliség felszámolása, az egészséges munkakörülmények biztosítása, a növekvő reáljövedelem, az általános, szocialista szellemű oktatás és nevelés, a fejlett társadalom- biztosítási rendszer, a társadalom tagjainak fizikai és szellemi felszabadítása, átalakítja az emberek gondolkodását és magatartását, megerősíti bennük a szocialista tudatosságot és erkölcsöt. Nagy jelentőségűek a lenini útmutatások a nemzeti sajátosságok helyes értékelésére és kezelésére is. Nemzeti különbségek, sajátosságok léteznek. A testvéri kapcsolatok, együttműködés a szocialista világrend- szer létrejöttével olyan országok között alakult ki, amelyeknek gazdasági színvonala, történelmi, kulturális hagyománya, szokása, társadalmi struktúrája korántsem egyforma. Ezt a körülményt figyelembe kell venni, de nem szabad abszolutizálni, nemzeti elzárkózásra, nacionalista szenvedélyek felújítására használni. Természetesen a nemzeti nihilizmus sem lehet az alkotó munka alapja. A szocializmus világméretű győzelme nemzeti keretekben megy végbe. Ezért a szocialista építés általános törvényszerűséged kötelező érvényűek, a nemzeti sajátosságok pedig nem elhanyagolhatók. Ahol ezek nem érvényesülnek következetesen. ott felélénkülnek a nacionalista, revizionista, demagóg ál- baloldali nézetek. TISZTELT ÜNNEPI ÜLÉS! A magyar munkásosztály, dolgozó népünk nemzeti büszkeségének tiszta forrása, hogy a Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napos küzdelmével megtette az első lépéseket a Lenin mutatta úton. Felmérhetetlen jelentőségű volt akkor a lenini biztatás: „... A háború, amelyet ti viseltek, egyedül jogos, igazságos háború...” Tanácsiköztársaságunk leverése után, a Horthy-fasiszta rendszer negyedszázada alatt Is a magyar munkásosztály és pártja mindig érezhette a szocialista szovjet hatalom, a szovjet munkásosztály és nép együttérzését, elvtársi, internacionalista segítségét A lenini tanítások ereje öltött testet a fasizmus felett győzelmet arató szovjet nép küzdelmeiben. A lenini eszmék szellemében hozták el a mi szabadságunkat, népünk szocialista jövőjének zálogát. Minden tapasztalat, melyet a szovjet nép szerzett a szocialista építés során, a mi tapasztalatunk lett, mélyek gondos mérlegelésével elkerülhetjük, vagy könnyebben ledönthetjük az akadályokat. Most, a lenini évfordulón különös jelentőséget nyernek azok a figyelmeztetések, útmutatások, melyeket még Lenin adott a szocialista építés megszervezéséhez, a szocializmus győzelmének biztosításához. A felszabadulás utáni években az előttünk álló feladatok nagysága és az anyagi, kulturális szegénység közötti ellentmondás kegyetlenül feszített. A lenini tanítások, a szovjet nép sikerei .mutatták meg, hogyan lehet a hasonló ellentmondások romboló hatását megakadályozni. E tanítások és tapasztalatok alapján megvalósult a proletár- diktatúra. ennek talaján megszilárdult a leghaladóbb politikai rendszer, köztulajdonba kerültek az alapvető termelési eszközök s a mezőgazdaság átszervezésével uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Lenintől tanultuk és tanulta népünk, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba váló átmenet megvalósíthatatlan a dolgozók összes erőinek demokratikus megszervezése, aktív cselekedete nélkül. Saját tapasztalataink bizonyítják, hogy hibák, megtorpanások álékor történtek szocialista építőmunkánk közben, amikor nem eléggé figyeltünk e lenini gondolatok tartalmára. Szocialista építőmunkánk 35 éves eredményeit a negyedszázados évforduló jegyében sokszor idéztük az elmúlt hetekben. Most csak utalunk ezekre. Lenin tanításait követve — pártunk vezetésével — megteremtettük a szocialista nagyipart Történelmileg rövid idő alatt hazánk elmaradott agrárországból fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező ország lett, olyan körülmények között, amikor a kisáruterme- lők sokmilliós tömegeit is a szocializmus útjára kellett vezetni. Népünk szocializmust építő munkájában felbecsülhetetlen jelentősége van a Szovjetunió és más szocialista országok tapasztalatainak, segítségének. Már létezésük is igazolja Lenint: a proletárdiktatúra nemzeti erőből nemzetközi erővé vált A szocialista rendszer életereje képes volt utat tömi magának a legkülönbözőbb viszonyok között, meg tudta találni a hasonló társadalmi és kulturális feladatok megoldásának különböző tormáit. A lenini tanítások arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nincsenek minden ország számára kidolgozott kész receptek a szocialista építés feladatainak megoldására. A testvérországok tapasztalatai nélkülözhetetlenek, kölcsönös gazdasági, társadalmi, kulturális együttműködésük, egységük, fejlődésük elengedhetetlen feltétele. Ezt követeli meg tőlünk az élet, az érdekek közössége, az azonos cél: a szocializmus, kommunizmus építése. S e célt jól szolgálja a Kölcsönös Gazdasági Segítés Tanácsának hosszú lejáratú programja, a szocialista integráció kialakítása, a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének erősítése. Pártunk — Lenin tanításainak szellemében — harcol minden olyan törekvés, kísérlet ellen, amely gyengíti a szocialista világrendszer pozícióit. Következetesen küzd a kapcsolatok opportunista megközelítése, a lenini eszméktől idegen nézetek és jelenségek ellen. KEDVES ELVTÁRSAK! A leninizmus: a társadalmi mozgás törvényszerűségeinek ■tudományos megfogalmazása, korunk alapvető összefüggéseinek feltárása, az imperializmus elleni harc feladatainak, feltételeinek és eszközeinek megjelölése, a népek felmérhetetlen értékű kincse az imperializmus ellen, a világ forradalmi megújításáért vívott küzdelemben. A szocializmus sikerei láttán a nemzetközi burzsoázia mindent elkövet, hogy megvédje érdekeit, pozícióit. Uralmáaak fenntartása érdekében mozgósít minden anyagi forrást, ösz- szefűzi a monopóliumok erejét az állam erejével, bővíti politikai fegyvertárát a szocializmus terjedésének ellensúlyozására. A tudományos és technikai forradalom vívmányainak felhasználásával törekszik gyorsítani a gazdasági fejlődés ütemét, a termelés viszonylag magas hatékonyságát fenntartani. A burzsoázia megkísérli a tömegek elnyomásának durva formáit új eszközökkel össze- (Folytatás a 3. oldalon!
