Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

Merni ünnepség Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából Kovács István szoboravató beszéde Sarkadon (folytatás a 2. oldalról) fcapcsoiaL A „társadalmi part­nerség^, a ,^iyílt társadalom", s más hamis jelszavaival igyekszik, alárendeltjévé tenni a munkásszervezeteket, felol­dani azokat az imperialista ve­zető kötőik diktatúrájának le­leplezésére. Az imperializmus nem mon­dott le uralmáról, elvesztett pozícióiról! A szocializmussal szembeni vereségeiért revansra készük E törekvés vezérkara az amerikai imperializmus. A Vi­etnam—Kambodzsa s mások el­leni intervenció, az izraeli ag­resszió, egész sor országban re­akciós államcsínyek, provoká­ciók, az NSZK-ban a neofa­siszták felélénkülése nem lep­lezhető szándékot bizonyít: a szocializmust vissza akarják szorítani, meg akarják akadá­lyozni fejlődését A világ azonban megválto­zott A helyzet elemzéséből le­vont következtetést így fogal­mazta meg a kommunista és munkáspártok legutóbbi moszkvai tanácskozása: ^.. Az imperializmus nem elég erős ahhoz, hogy visszaszerezze az elvesztett történelmi befolyá­sát, visszafordítsa a mai világ fejlődését” Mint Lenin azt a történelem fejlődésének tör­vényszerűséged alapján előre látta, a szocializmus a törté­nelmi fejlődés legbefolyáso­sabb társadalmi erejévé nőtt, a társadalmi haladás gyors üte­mének lendítő erejévé vált A mai világ képét a gazdál­kodás két módjának, két for­májának — a kommunista és a kapitalista gazdálkodásnak” párviadala határozza meg. Ezek a lenini szavak érvényesek ma is. „... Ha megoldjuk ezt a fel­adatot — mutatott rá Lenin —, akkor világméretekben, bizo­nyosan és végérvényesen nyer­tünk”. A szocialista világ forradal­mi stratégiájának másik olda­la Lenin szerint: „... A szoci­alista proletariátus forradalmi mozgalmának támogatása az élenjáró országokban... A de­mokratikus és forradalmi moz­galom támogatása minden or­szágban általában, de különö­sen a gyarmatokon és a függő országokban.” A szocialista vi­lágrendszer országai internaci­onalista küldetésük tudatában érvényesítik e lenini stratégiai elvet. Különösen jelentős a szovjet nép által nyújtott segítség és támogatás a nemzetközi osz­tályharcban. A Szovjetunió nemcsak a náci Németország térdre kényszerítésével tett az egész haladó emberiségnek ön­zetlen szolgálatot. Nem volt és nincs olyan forradalmi mozga­lom, a néptömegeiknek olyan megmozdulása nemzeti és tár­sadalmi felszabadulásukért, amely ne kapott volna segítsé­get Lenin pártjától, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom országától s a véle testvé­ri közösségben élő szocialista államok népétől. Az utóbbi évek nagy politikai harcaiban az imperialista álla­mokban élő munkásosztály ön­tudata eddig nem ismert magas­latra emelkedett, a világ elé tár­ta szervezettségét, harckészségét, a demokratikus és szocialista eszményét. Megmutatta, hogy magával tudja ragadni a széles tömegeket az új körülmények, mélyreható változások között is. Kommunista pártjaik — Lenin útmutatásait követve — nem kí­mélik erőiket, nem sajnálják az erőfeszítéseket, hogy „egyre job­ban és jobban bevonják a tőke elleni harcba a munkások széles tömegeit”. Egységes munkásfront kialakítására törekszenek, szer­vezik, sürgetik a proletariátus valamennyi csoportjának, poli­tikai pártjának és a szakszerve­zeteknek szolidáris akcióit. Az egységes akcióknak szilárd alap­ja van: a proletár nemzetköziség elve, a forradalmi marxizmus! Ennék talaján küzdenek a béké­ért, demokráciáért, a szocializ­musért! A szocialista országok és párt­jaik — Lenin széliemében — megvalósították a népek közötti béke és barátság politikáját, A békére törekvés a szocializmus lényegéből fakad. Az ellentétes rendszerű országok békés egy­más mellett élése kedvezőbb fel. tételeket teremtenek nemcsak a szocialista országok békés építő- munkájához, hanem minden or­szág dolgozóinak felszabadító harcához, valamennyi nép gaz­dasági, és társadalma, haladáshoz. A békés egymás mellett élés le­nini elve a munkásosztály nem­zetközi győzelmének eszköze! S ettől az elvtől idegen az osztály­béke. az ideológiák összebékító- se. KEDVES ELVTÁRSAK! A marxizmus—leninizmus lé­nyege a múltban, a jelenben és a jövőben: a proletár inemacio- nalizmrus! Az internacionalizmus következetes megvalósítását Le­nin korunkban a forradalmiság igazi próbakövének, a munkás- osztály győzelmi zálogának te­kintette. „A tőke nemzetközi erő — hangsúlyozta. Legyőzéséhez a munkások nemzetköri szövetsé­ge, testvérisége szükséges.” A jelenlegi nemzetközi hely­zetben a proletár nemzetköziség különösen időszerű: a társadalmi haladás, az összes forradalmi erők összefogásának, az imperia­lizmus elleni harc győzelmének feltétele. A nemzetközi szolidari­tás a kommunista és munkás­mozgalom sarkköre volt mindig és az is marad. Lenin arra tanít: „...mindig tudni kell összeegyez­tetni a kommunizmus általános és alapvető elvét az osztályok és pártok kapcsolatainak azokkal a sajátosságaival, a kommuniz­mus felé vezető objektív fejlődés azon sajátosságával, amely min­den egves országot jellemez, amelyet tudni keli tanulmányoz­ná, megtalálni, megfejteni.” A kommunista világmozgalom a lenini elvek alapján fejlődik napjainkban. A „Világ proletár­jai egyesüljetek!” — jelszó tar­talmát a harc feladatainak meg­felelően korszerűsítette, gazda­gította: „...szocialista országok népei, tőkés országokban élő proletárok, demokratikus erők, felszabadult és elnyomott népek, egyesüljetek a közös harcban az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a társa­dalmi haladásért, a demokráciá­ért és a szocializmusért!” A lenini eszmék alapján fejlő­dő mai kommunista világmozga_ lom korunk hatalmas politikai ereje. Napjainkban körülbelül 90 országban működik kommunista és munkáspárt, tagjainak száma megsokszorozódott az elmúlt év­tizedekben. Számuknál is lénye­gesen nagyobb és egyre növek- vőbfo azonban politikai befolyá­suk a széles néprétegekre. Ko­runkban a szocializmus, a kom­munizmus, Lenin eszméje, a sza­badságukért küzdőknek vezérfo­nala ,a felszabadultak munkájá­nak értelme, gyakorlati megva­lósítandó feladata lett. A kommunista mozgalom a reformizmus ellen, az opportu­nizmus, a jobboldal és a „balos” revirionizmus valamennyi válfa­ja ellen vívott harcban fejlődött és fejlődik ma is. Lenin mindig következetesen, kérlelhetetlenül leleplezte a marxizmustól idegen elméleti nézeteket. A revizioniz- mus fegyverletételt jelent a ne­hézségek előtt, visszavonulást jelent a proletár állásponttól, a marxizmus felváltását jelenti burzsoá és kispolgári koncepci­ókkal. Az elméletben mutatkozó revizionizmus kiépíti az utat az opportunista gyakorlat számára, s arra törekszik, hogy a murt- kásmozgalmat bekapcsolja a ka­pitalista politikai rendszerbe — tanította Lenin. S amilyen kö­nyörtelen volt a revirionizmus- sal szemben, ugyanilyen álhata- tosan harcolt a dogmatdzmus, az álhaloldals nézetek és gyakorlat ellen. Napjainkban is vannak, akik ,ja marxizmus megújításáról”, ’,a leninizmus felülvizsgálásá­ról” fecsegnek, meghamisítják azt, rútul visszaélnek véle. A mai modem revirionizmus szá­mos képviselője kétségbe vonja Lenin tanításainak érvényét ko­runk kérdéseinek eligazodásá­ban, s a századforduló revizio­nista nézeteit új köntösbe öltöz­tetik. Mások — magukat kom­munistáknak vallók — Lenin út­mutatásaira hivatkoznak, miköz­ben tanításait kiforgatják és meghamisítják, s a féktelen na­cionalizmusig és a Lenin alapí­totta szovjet államot, a kommu­nista pártot becsmérlő, hisztéri­ás szovjetellen ességig süllyed­nek. Ezek az erők ily módon egy platformra jutottak azzal a burzsoáziával, amelynek meg­döntésére és szétzúzására, s romjain új élet megteremtésére hívott fei Lenin. ELVTÁRSAK! Ma teljes joggal mondjuk 'Le­nin tanításairól ugyanazokat a szavakat, amelyekkel ó a marx­izmust jellemezte: „ez a tanítás mindenható, mert igaz...” A le­nini eszmék igazságát minden­nél jobban bizonyítják a törté, nelmi, társadalmi átalakulások, a világot átformáló emberi tár­sadalom fejlődése, a szocializ­mus hadállásainak visszavonha­tatlan és állandó térhódítása. A lenini eszméket követő és tudományosan alkalmazó SZKP vezetésével a Szovjetunió a vi­lág legnagyobb, legerősebb poli­tikai hatalma lett S ez a gigan­tikus ország nemcsak a fél év­század alatt épített 40 000 nagy- vállalat 11700 szovhez és 40 ezer kolhoz gazdasági erején alap­szik. Szilárd bázisát nemcsak a világ ipari termelésének itt ter­melt egyötöde, minden agresszió elhárítására képes, hadereje, né­peinek, társadalmának szocialis­ta-kommunista egysége biztosít­ja. A Szovjetunió ma lenini esz­mék valóraváltásának példaké­pe a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a haladó em­beriség a béke erődnek legfőbb támasza. A lenini eszmék talaján jött létre a Föld egyhatodán a tizen­négy szocialista ország, ahol az emberiség egyharmada él a tőke igájától felszabadultan. A leni­ni eszmék diadala a szégyentel- i jes gyarmati rendszer felbomlá- I sa és összeomlása. Az első világ­háború időszakában a földterület több mint háromnegyed részén, a lakosság közel 70 százaléka sínylődött. Most, a gyarmatbiro­dalmak széthullásával több mint másfél milliárd ember, hetven­nél több felszabadult országban él és dolgozik. S ezek a fejlődő államok is a szocializmust, s nem a kapitalizmust ígérik né­püknek. Joggal mondhatjuk tehát: ko­runkban a marxizmus—leniniz­mus eszméi győzedelmeskednek! Elkerülhetetlenül megvalósul mindaz, amit Lenin zseniális éleslátással megjövendölt. Tudjuk, hogy a harc még hosszú-hosszú időn át tart és ne­héz lesz, de Lenin tanításai, esz­méi újabb erőt adnak nemcsak a kommunisták, hanem az egész haladó emberiség számára igaz­ságos küzdelmeikhez. Az ünnepség az Inemacionálé hangjaival ért véget. Lenin születésének 100. évfor­dulója előtt két nappal, április 20-án zászlódíszbe öltözött Sar­kad s ünneplőbe a község, a környék lakossága. Leninre em­lékezni s Leninnek, a nagy gon­dolkodónak, a világ proletáriá- tusának eszmét, harci célt és a győzelembe vetett hitet adó nagy vezére szobrának leleple­zésére gyűltek össze Sarkad újonnan kialakított főterén. A bensőséges ünnepség a ma­gyar és a szovjet himnusszal kezdődött. Szavalattal, Kesztyűs Lajosnak, a községi pártbizott­ság titkárának megnyitó szavai­val folytatódott. A háromezemyi ünneplő kö­zönség előtt Kovács István or­szággyűlési képviselő mondott szoboravató beszédet. — Negyedszázad választ el bennünket 1945 viharos, de ugyanakkor ragyogó tavaszától — mondotta bevezetőként. — A reménységek és a szabadság ta­vasza köszöntött ránk 25 évvel ezelőtt Ma szabad hazában, bé­kében, biztonságban élünk, dol­gozunk és a haladás nemzetközi erőivel összefogva bizakodással tekintünk a jövőbe. Legnagyobb nemzeti ünnepünket éppen ezért a derűs bizakodás légköré­ben, de nem önelégülten ünne­peltük néhány nappal ezelőtt. Jól tudjuk, hogy még sok a ten­nivalónk, sokmindent kell még jobban, gyorsabban, eredménye­sebben elvégezni társadalmunk fejlődése, dolgozó népünk élet­színvonala és a munkakörülmé­nyek javítása érdekében. Ma azért jöttünk össze, hogy felszabadulásunk negyedszáza­dos évfordulójához kapcsolódva megemlékezzünk Vlagyimir Iljics Leninről, akinek két nap múl­va ünnepeljük születése 100. évfordulóját, s ez alkalommal itt, Sarkadon leleplezzük Lenin emlékművét Ezekben a napok­ban a világ minden táján a kommunisták, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek milliói tartanak ünnepi megemlékezést a lenini centenárium jegyében. Nem élt még ember a földön, akiről olyan melegen, az embe­ri szív legmélyéről emlékezné­nek meg a népek százmilliói, mint Leninről. A továbbiakban arról beszélt Kovács élvtárs, hogy nemcsak a magyar nép zárta szívébe Le­nint, hanem ő is úgy tekintette Magyarországot, mint Szovjeté Oroszország édes gyermekét Már 1913-ban azt írta egyik mű­vében: Magyarország áll legkö­zelebb Oroszországhoz. Amikor Miagyararszágon a szovjetek pél­dáját követve elkezdődött a proletárforradalom, Lenin azon., nal üdvözölte a Magyar Tanács- köztársaságot. Beszéde után Kovács István elvtáTs leleplezte a halhatatlan Lenin emlékszobrát, melynek talapzatát aztán elhalmozták a szeretet és a hála koszorúival. A szobor avatásán részt vevők a déli órákban a gimnázium régi épületébe vonultak, ahol Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnök- helyettese nyitotta meg a „Lenin életútja, Sarkad község és a ha­zánkban 1945-ben alakult ter­melőszövetkezetek 25 éves fej­lődése” című kiállítást. A dél­utáni órákban lovasbemutató volt. A háromnapos ünnepség- sorozat ma délelőtt 10 órakor folytatódik. A szoboravató ünnepség résztvevői

Next

/
Thumbnails
Contents