Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
/ KULTURÁLIS MELLÉKLET LENIN EMLÉKE H ányszor láttam fényképen, a nagy történelmi pillanatokot megörökítő filmek kockáin és a mauzóleumban, a halhatatlan előtti néma tisztelgés szótlanságában, s Gor- kiban — ott, ahol minden Oróla vall, az Ö emlékét idézi — az élő Leninnel találkoztam .., ... Ősi park fáinak lomb. erdejében pillantottuk meg a fehérkövű kastélyt, amelyet igényes művészi ízléssel építettek meg az ismert orosz stílusban. Csaknem két és fél esztendőt töltött itt, ebben a Moszkva környéki Gorki-i kastélyban, messze a nagyváros zajától. Itt élt, itt dolgozott fáradhatatlanul a proletariátus nagy lángelméje akkor is, amikor elgyengült testének már pihennie kellett volna. A park vén fáira, a gondozott sétányokra, a kastély oszlopos tornácaira, szobáira — amióta ő elment — csendesség telepedett, amely őrködik Lenin emléke felett. Végigsétáltunk az öreg, mohával borított törzsű fák között, megilletődve álltunk meg az árnyékukban megbúvó fapadnál, ahol Lenin pihent, olvasott. cikkek, gondosan felvágott, s azóta megsárgult papírlapok, melyekre jegyezte gondolatait — a nagy gondolkodót, az élő Lenint idézik. A főépület egyik földszinti szobájában egy készülék előtt állunk meg. Kísérőnk odalép. Néma áhítattal figyeljük. Halk zúgás oldja fel a csendet és egyszerre tisztán, érthetően beszélni kezd Lenin... utolsó nap, melynek lapját már nem szakíthatta le, mert elcsendesedett szívének dobogása... Meghatódottan állunk a teremben, ahol a drága halottat felravatalozták, ahonnan tízezrek kísérték utolsó útjára a proletáriátus nagy halottjának koporsóját. Milliók gyászolják, s azóta százezrek zarándokolnak el ide, az emlékmúzeN émán állunk, és hall- um'}agátjuk beszédét, * assan ballagunk végig amelyet 1919-ben a Vörös “■* a napsütötte parkon, Hadsereg katonáihoz inté- a dús lombú fák alatt a sóiéit. Lenin hangját hallga- tányon ,ahol Lenin léptei tóm, s az élő Lenint Iá- kopogtak, utolsó pillantást tóm... Képzeletemben vetünk az udvarház lakójár felrémlik a mauzóleum ün- nak fehér márványszobrá- nepélyes márványterme, ra> s életre szoló emlék- ahol üvegkoporsóban fék- ként visszük el szivünkben, szik, mintha csak aludna. Csend, ünnepélyes csend A hangját hallgatom, s Iá- honol az ősi parkban, csak tóm, amint felnyílnak a 1©- a játékos szél sodorja fezárt szempillák, valahová lénk a mezők, a gyárak és messzire néznek a fürkésző Moszkva lüktető zaját, szemek, karjai energikusan amelyet oly sokszor hall- a jövőbe mutatnak... Az- gatott a park magas pont- tán elhalkul a szó, s hang- járói, ahonnan elláthatott ja ott zsong a szívünkben messzire, túl Gorki falu tovább. Szavai nem lépnek púpos faházain, ahol már a túl az emlékezés küszöbén, Lenin -álmodta jöyő vált s miként akkor, hangja, ta- mindennapi valósággá, nítása most is az élet győ- Kovács Jenő zelmét ,az emberiség tavaszát idézi... Négy könyv, négy téma Miért alakult ki Olaszországban a fasizmus, milyen politikai előzmények és történelmi adottságok tették lehetővé, hogy először Európában — és a világon — fasis2sta vezetés és rendszer irányítson egy országot. E kétes dicsőség az utókor számára mindenekelőtt tanulságos. Ma már elmondhatjuk, hogy a tanulság történelmi, hiszen példáján és nyomában kialakuló német fasiszta rendszerrel együtt lángba borította a világot. Olaszország csaknem szomszédunk, az olasz fasizmus hatása Magyarországon is súlyosan érvényesült. Érdekes tehát a téma: a fasizmusban mi a speciálisan olasz és mi az általános érvényű? Mi volt sikerének oka és történelmileg, hogy mutathatók ki már a kezdet kezdetétől csúfos bukásának feltételei és okai. Erről szól Kis Aladár tudományosan és olvasmányosan szerkesztett könyve: Az olasz fasizmus története. (Kossuth Kiadó) Baktai Ferenc: „Akik mertek...” című könyve azoknak a magyaroknak tetteit és életét idézi, akik Európa-szerte szembeszálltak a fasizmussal, annak magyar és német-náci változatával. Történetekről emlékezik meg és csatákról — hitlerista könyvesbolt robban Párizsban, levegőbe repül Gömbös szobra, a szabadságért harcolnak a horvát-szerb hegyek között. Együtt — egymás mellé rakva, az összefüggéstelen akiciók- ból kialakul az összefüggő kép: Háború volt az, a magyarság tisztalelkű fiainak törhetetlen ellenállása az emberiség létét és érdekeit fenyegető fasizmus ellen. NATO — az Észak-atlanti Szerződés szervezetének angol rövidítése. „E négy betű összekapcsolódott annak tudatával, hogy Európában olyan imperialista katonai tömb működik, amely fennállásának két évtizede alatt szakadatlanul fenyegette a szocialista országokat, e földrész és a világ békéjét”, — írják a szerzők — Pálfy József és Novák Zoltán — könyvük bevezetőjében. A tömör meghatározás különös időszerűségét jelöli a dátum: 1969-ben volt a NATO megalapításának huszadik évfordulója. „A NATO húsz éve” a könyv címe, amely az agresszív katonai tömb múltjának ismeretét nyújtja az olvasónak. A befejező részben az olvasó elé tárja azt a küzdelmet, amelyet a szocialista országok az elmúlt húsz esztendőben folytattak a NATO fenyegető erői ellen. (Zrínyi Kiadó.) Egy magyar származású moszkvai diáklányról, Tá- nya Bauer-ról szól M. Pol- janszkij „A felderítő lány” című könyve. Csaknem két esztendeig tevékenykedett, mint a szovjet hadsereg felderítője a németek hátában. Tudta, hogy bármely pillanatban a fasiszták kezébe kerülhet. Három héttel Minszk felszabadulása előtt halt hősi halált. Tánya rövid, de hősi élete történetének állít emléket a könyv. Túl a múzeumi tárgyakon összegyűjtve adja harcostársainak, ismerőseinek és barátainak emlékezéseit, egy fiatal lány bátorságának és emberségének ragyogó megnyilvánulásait. A könyívt értékét méltán jelzik Julius Fűtiknak bevezetőként dézett szavai: „Ne feledjetek!». Szorgalmasan gyűjt- setek adatokat azokról, akik önmagukért és értetek haltak meg.. Véssétek emlékezetbe, hogy nem voltak névtelen hősök”. (Zrínyi Kiadó.) Zsadányi Lajos: 'Ijomulzl aevj Öntözd tavasz szívemet, Eletemet, kedvemet. Mint az eső locsolgass, Mint a szellő simogass. Két kezemet kitárom, Napsugarad megáldjon. Minden, minden az Ö ne- Járjuk tovább a terme- vét suttogja felém, Őrá két. A télikert ahol emlékeztet s Őróla re- Lenin sokszor töltött hosz- gél... szú estéket beszélgetésbe A három épület közül mélyedve a környék pa- Lenin előbb a kiseb- rasztjaival — ma Lenin- bikbe, majd később — ami- ereklyéket őriz. Itt helyez- kor beteg volt már — a kö- ték el vadászcsizmáit, feg>- zépsö, nagyobb épületbe vérét és vadászöltözetét. A költözött. Minden úgy ma- főépület egyik helyiségében radt, mint Lenin életében, van Lenin másik íróaszta- EgysZerű bútorzat, semmi la, rajta könyvek és újsá- fényűzés, puritán egyszerű- gok. Megállunk egy fali- ség. Ennek ellenére minden naptár előtt, melyről min- olyan otthonos, olyan me- den nap reggelén leszakítot- leg. Minden emléktárgy — ta az eltelt nap lapját, az íróasztal, a kéziratok, 1924. január 21. — ez a lap beszédvázlatok, levelek és áll most a naptáron. Az Kiss Károly: FARSANGI DAL Hódoltam bornak, nem melegített. Megnémit engem a szesz. Törkölyök lángján részeggé égni, Jól tudom, nem érdemes. Mivel csiholjak lángot magamnak? — Kedvemet marja a fagy! Rám lesnek most is a csikasz gondok, S várják, hogy marhassanak. Hold-ég jelenti: sápadtan őrzi Gyönyörű fegyveremet! Viola hajnal nyílik az égen Megóvni életemet. Versemet írnám a tiszta hóra, Vadrucák, rikoltsatok! Bánatomat is vigyék a téllel S nyeljék el mély patakok. Nézem a hajnalt, itt ülök csendben, Mint a faágon a jég. Messze a kedves, messze, miként a Topolyafáktól az ég! Szereti Bartókot? írta: Gál György Sándor A határozott tagadó válasz egyre ritkább. Gyakoribb a bizonytalankodó felelet: „Nem is tudom... Egyik-másik művét tán még kedvelem is, de a többi — bizonyára az én hibámból — idegen nekem”. És hát ne szépítsük a dolgot, a legritkább az efféle határozott kijelentés: szeretem Bartókot! Persze legszívesebben ez utóbbiakkal beszélgetnék el, de hát nem az a célunk, hogy Bartók híveit megerősítsük hitükben, hanem, hogy azokat, akik vélekedésükben ingadoznak vagy eljutottak a teljes elutasításig, némileg közelebb hozzuk Bartók világához. A kor, amelyben élt, s amelyben kibontakozott lángelméje, a magyar művészet és művelődés egyik fénykora. A palettát olyan mesterek kezelik, mint Szárnyéi Mense Pál, Ferenczy Károly; Rippl- Rónai József — és Derko- vits Gyula. A költők sorát Ady Endrével kezdhetnék el és József Attilával fejezhetnénk be. Móricz Zsigmond robusztus ereje a magyar szépprózát a ezzel együtt az író és olvasó látásmódját forradalmasít, ja: a modern ember, a gondolkodó és az európai színvonalú művész szemével nézi a magyar világot. Ezek a művészek valamennyien európaiak és magyarok. Álhazafiság nélkül. Nemzetiszínű pántlika, csikós—gulyás—délibábos kellékek nélkül. Nos, Bartók is é halhatatlan magyar művészek sorából való, s mivel nyelvezete a zene, nemzetközi, ezért az ő világsikere megelőzte valamennyi kortársának sikerét. A legnagyobb karmesterek, a legkiválóbb szólisták szólaltatják meg műveit, a zene- tudomány kiemelkedő egyéniségei elemzik művészetét, magatartását, kapcsolatát a kisebb magyar glóbussal — és az egyetemes művészettel. Mi hát ennek a világsikernek a titka? Sztravinszkij szavait idézzük: „A jó művész mindig felmutatja ú tlevelét: Oroszorszá gból jött vagy Itáliából, Magyarországról vagy Németországból... Nemzeti hovatartozás nélkül a művész nem lehet a nagyvilágé!” Nos, Bartók „útlevelén’’ a legékesebb betűkkel áll a felírás: nemzetiségle magyar! Ehhez azonban a dallamok egész új világát kellett feltárnia. Ezek a melódiák a magyar nép legősibb művészetéből származnak vagy legalábbis abban gyökereznek. Ezeket a paraszti dallamokat (később egészen önálló melódiákat) új hangzat- kömtösbe kellett öltöztetnie, mert a harmóniák régi kincstára ehhez már szűkös volt és javarészt teljesen idegen. Ebből származnak azok az új, merész akkordok, amelyeket — hangsúlyozom — a gyakorlatlan fül disszonánsnak, magyarán: hamisnak ítél. Nos, ehhez az új dallam és összhang- kincshez Bartók merész, modern szemlélete párosul. Látta jól a sötét árnyakat, melyek Európát, közelebbről Magyarországot fenyegetik. Csalhatatlanul felismerte, hogy országa, népe szakadék felé rohan. Ez a félzaklatott nem egyszer tragikus látásmód egyeseknek idegen volt csupán, de egy jókora rétegnek, mely a hatalom birtokosa volt, egyenesen ellenséges és fenyegető. Megindult hát a céltudatosan vezetett hajsza, mely ugyanúgy tagadta Bartók magyarságát, mint ahogy ezt hajdanán elvitatták Ady Endrétől és József Attilától. A Bartók elleni hajtóvadászat egyre erősödött, hangoskodott Bartók világraszóló külföldi sikereivel egyidejűleg. Persze hiába írnánk le hősies magatartását ,s hiába idéznénk az európai művészet és gondolkodás legnagyobbjait, akik meghajolnak mind Bartók zseni- » je előtt. Szép szavakkal senkit sem lehet meghódítani. Egy zenemű, jelein esetben egy egész életmű számára. Legfeljebb csak meg lehet szívlelni a jó tanácsot: hallgassuk ót gyakran, elkezdve a Gyermekeknek tündérkertjével, folytatva a Román táncok varázslatos ritmus- és dallamjátékával. Ismerkedjünk meg a Mikrokozmosszal és csak aztán lépjünk közelebb a nagy terjedelmű, korszakos művekhez. Fáradságos munka ez? Majdnem biztos, hogy csak a kezdet legkezdetén, mert aztán a géniusz szárnyára kap bennünket és visz magával. Ez az ismerkedés azért is lényeges, mert bevezet bennünket a modem zene világába. Márpedig enélkül az igazi zenebarát, az igazi zenekedvelő nem lehet meg, mert nem elég, ha a 200 vagy 100 év előtti emberiség problémáinak zenei visszhangját hallgatjuk, meg kell ismernünk a mát is, hiszen ezzel önmagunkat ismerjük meg, olyan mélyen, amilyen mélységekbe a magunk szerény erejéből sohasem juthattunk volna el. (Vége)
