Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-17 / 89. szám
Kétszeresére növekedett 25 év alatt a lásított terület megyénkben Többen kaptak jutalmat Az előadás után Tóth László, a MÉM 'Szegedi Állami Erdőrendezőség megbízásából jutalmakat, elismerő okleveleket és plaketteket adott át a fásításban kiemelkedő munkát elért személyeknek, illetve ter- melőszövetkezetknek. Megyénkben 13-an kaptak Eredményes fásításért jelvényt és pénzjutalmat, oklevél-elismerésben négyen részesültek. A gyulavári Lenin Termelőszövetkezet és a gyomai Győzelem Termelő- szövetkezet a kollektív fásításban elért eredményeiért emlék, plakettet kapott. Az ankét szak. mai filmvetítéssel, majd eszmecserével ért. véget. A Technika Házában szintén a délelőtti órákban két előadást rendeztek. A Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportjáA békéscsabai Kitér N’yomdáA Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hetek keretében csütörtökön délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács vb tanácstermében fásítás.] ankétot tartottak. Az ankét előadója dr. Papp László, az Erdészeti Tudományos Intézet főmunkatársa többek között elmondta, hogy megyénkben az elmúlt 25 évben kétszeresére növekedett a fásított terület, de még így is jóval az országos átlag alatt van. ban készül a közkedvelt Omnia kávé doboza. A beiddbergi gépeken alufóliára ktészíns nyomással óránként 4500 ív készül. Fotó: Deméivv A Koszta-brígád Két műszakban dolgoznak a kondrosi termelőszövetkezetek erőgépei Kondoros három termelőszövetkezetében a megkésett tavasz miatt munkátervmódosí tűst határozták el. Az ősszel elvetett kalászosok hengerezése, fogasolása jól halad, a pillangósnövények ápolási munkái pedig már befejeződtek. Rövidesen véget ér a műtrágyák kiszórása is. A jó magágyak előkészítéséhez, kultivátarozásához és disz- tillerezéséhez is rendelkeznék elegendő erő- és munkagépekkel. A vetési munkák elhúzódása miatt a közös gazdaságok a gépparkjukat nyújtott, illetve kettőzött műszakban üzemeltetik. 1949-ben a lakások egy része még cselédház volt Sarkadon is. Bálint Jánosék, Pribék Alberték, Kozma Györgynéék és még vagy harmincán csak aztán, 1950-ben költöztek új házba, emberséges, családhoz méltó lakásba az egy konyhás és négy egy-egy szobás cselédházakból. Nem túlzás azt mondani, hogy most már emberhez méltó a sarkadi lakások többsége is. Főként azok, amelyek 1965 óta épültek. Ezek egy része a Béke sétányon épült OTP-kölcsönnel. Ott épült a posta, a szolgáltatóház. Ezek együtt máris városi külsőt kölcsönöznek a főtérnek. Sarkadon a jelenlegi 133 utcából 47-et tartanak új utcaként nyilván Csupán ezekben a felszabadulás óta egy kisebb községre való új ház épült, szám szerint 737. Többek között az Ady utcában 84, a Sal- laiban 71, a Táncsics utcában 60 új ház nőtt ki a földből, s ezek jó része a Lenin Tsz tagjainak tulajdonát képezik. Természetesen nemcsak az új lakóházak és az épülő központi orvosi rendelő, a nyolctantermes új iskola, hanem a járda, a községet átszelő korszerű úttest, a villany- és a vízvezeték-hálózat is emeli a község kulturáltságát. A Vasút utca után sorra kerül a Kossuth utcai úttest korszerűsítésre is. Addigra tovább nyúlik a jelenlegi 18 és fél kilométer hosszúságú vízvezeték-hálózat s nemcsak 302 lakásban, hanem jóval többen lesz víz. A betonjárdák, az állandóan fejlődő villanyhálózat is hozzájárul Sarkad arculatának lényeges megváltozásához. Valamikor talicskán tolták a szenet a cserépógető kemence emeletére. Az égetőmunkások pedig — ki hinné! — egy műszakban 80—100 mázsa szenet lapátotaik az égőtérbe. Közben folyvást szívták a tüdejükbe a széngázt, verejtékező testükre pedig vastag szénporréteg rakódott. Pislákoló mécses világánál dolgoztak. Napfény ide sóba nem szűrődött be. Később amennyire lehetett, kedvezőbb munkaviszonyokat alakították ki, de a szenet továbbra is lapátolni kellett. Ha feltámadnának az egykori égetők, bizony nagyon elcsodálkoznának. Ma már nyoma si ncs a békéscsabai 1-es számú téglagyár égetőkemencéjében a szénpornak és a széngáznak. A kemence ugyan a régi, de belül fehérre meszelték a falakat és tisztára mosták a téglapadlót. Széngáz helyett földgáz van, amelyből azonban egy leheletnyi sem jut a levegőbe. Zárt csövön érkeri............... Az emberek műveltségének a változását az mutatja, hogy most nem 34 „rendes” és kisegítő tanító van a községben, hanem 69 és többnyire képesített szaktanár. Felsőbb iskolát nem két fő végzett, most mint 1944- ben, hanem évről évre mind többen. Többek között 1959-ben 284-en, 1960-ban 277-en érettségiztek, ugyanakkor 1960-ban 108-an végeztek főiskolát. Ez a szám azóta is hasonló minden évben. A helyi gimnáziumnak 1968-ban 362 tanulója volt. A község lakosságának növekvő kulturáltságát bizonyítja, hogy az 1960. évi 2498-ról 2887-re nőtt a rádióelőfizetők és 53-ról 1568- ra a tv-tulajdonosok száma. A könyvtárban is háromszor any- nyi kötet van, mint amennyi tíz évvel korábban veit s az olvasótábor is állandóan növekszik. A község lakossága nem növekedett ,hanem inkább csökkent, e sarc*; papírra vetéséig. Egyrészt azért, mert abban az időben, amikor a szövetkezetek alakultak és aztán, amikor úgymond gyengén „muzsikáltak” sokan elvándoroltak a községből. Az igazsághoz tartozik az is hogy egykor 8—10 helyett most leginkább csak egy-Két gyerek van családonként. " Jellemző az is, hogy az 1960. évi 1008 helyett 1968-ban már 1600- an dolgoztak a helyi állami és szövetkezeti iparban. Ezenkívül 263-an a kereskedelmi-, 161-en a közlekedési hálózatban és 2745- en a mezőgazdaságban, főleg a termelőszövetkezetekben. zik és finom műszerek adagolják a tűztérbe. A mai égetők a műszerek hozzáértő kezelői. v A gáz veszélyes is Nemrég ugyan még mind szenet lapátoltak. A szakmának az volt az alfája, s nem lehetetlen, hogy a földgáz az ómegája. Bartyik Mihály legalábbis valahogy így gondolja. Mert összehasonlíthatatlanul jobb a földgázzal bánni, mint a szénnel. Igaz, kezdetben nem ment könnyen a dolog. Hathónapos tanfolyamat végzett, vizsgázott, mégis sok mindenre munka közben jött rá. A gáz persze veszélyes is. Most már nincs különösebb gondja. S amit nagyon fontosnak tart, a keresete nem kevesebb, mint a széntüzeléses korszakban vagy akkor, amikor ő még berakó volt. Immár kilenc éve, hogy a kemencében dolgozó Mészáros György, Lipták János, Szegvári János, Draskóczi Gábor (ma már nyugdíjas) és Csicsely János művezető azzal állt elő, hogy kapcsolódjanak be az égetők is a szocialista munkaversenybe. Akkor nyerte el aHer- kules-kemence Sipiczíki-brgiád- ja első ízben a szocialista címet. Csicsely János így érvelt: — A régi munkásgárdához tartozunk. Illő lenne, ha mi is példát mutatnánk. Sok minden történi Voltak, akik kijelentették, hogy ők nem vesznek részt a versenyben. Azt hitték, hogy valami különöset várnak majd tőlük, aminek a teljesítésére nem képesek. Pedig lényegében már azelőtt is szocialista módon dolgoztak. Nem engedtek meg maguknak semmiféle hanyagságot, fegyelmezetlenséget. Az egymás közötti barátságot, elvtársiasságot pedig már a felszabadulás előtti idők érlelték bennük. Végül is csaknem egyöntetűen a munkaverseny mellett szavaztak. Brigádvezetőnek Lipták Jánost választották meg. És már az első év után elnyerte a • brigád a szocialista címet. Azóta sok minden történt. Voltak, akik nyugdíjba, mások idősebb koruk vagy betegségük miatt könnyebb munkakörbe kerültek. Helyüket fiatalabbak foglalták el. Egyikük Koszta József, aki átvette a betegeskedő Lipták Jánostól a brigád- vezetői tisztséget és azt hét éve kitűnően be is tölti. Szabó Mihály így jellemzi őt: — Derék ember. Agilis. Ami a szívén az a száján. Sohasem beszél másnak a háta mögött. Ami pedig a brigádot illeti? — Mindenki felelősségei érez a vállalás teljesítéséért. Az is, aki később került a brgiadba. Nagy tanulság volt Kezdettől fogva alaposan megnézték, kit vesznek fel maguk közé. Kisvárdai János is azok közé tartozott, akiben megbíztak. Évekig nem volt vele semmi baj. Példamutatóan dolgozott. Hanem egyszer nagy meggondolatlanságot követett el... Ma már felesleges lenne az ügyet részletezni. Elmúlt, senki sem gondol rá. Neki azonban _ nagy tanulság volt. Sokáig kellett bizonyítania, amíg a brigád ismét visszafogadta. Ma is nagy hálát érez a gesztusért. Valamilyen nyoma azért mégis maradt annak az esetnek. A brigád április 4-én megkapta az aranykoszorús jelvényt. Helyesebben mindenki azok közül, akik kilenc éve — megszakítás nélkül — a brigád tagjai. Pásztor Béla A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közeljövőben — országos kereten belül — megkezdi egyes fogyasztási cikkek és építőanyagok minőségének, a minőségvédelmi rendszer működésének, valamint az ár-minőség összefüggésének vizsgálatát. amire előreláthatólag mintegy 20 kereskedelmi egységben kerül majd sor. Kiterjed a texnak szervezésében Kontur György, a VITUKI tudományos főmunkatársa A Tisza-csator- názás és a Duna—Tisza-csator- na jelentősége a Körösök vizi- közlekedésének fejlesztése szempontjából című előadásában sok példával bizonyította, mennyire előnyös a vizi út megfelelő kihasználása. Az öntözés fejlesztése — mint mondotta — nemcsak a művelt területek jobb hasznosítását teszi majd lehetővé, hanem a tervek szerint a vizi közlekedést is előmozdítja , a Körösök vidékén. A másik szakmai előadást a Közlekedéstudományi Egyesület megyei szervezete rendezte. Ennek keretében Benedek Sándor főmérnök, a KPM 7. szakosztályának munkatársa a MÁV távlati dieselesítési programjáról tájékoztatta a szépszámú hallgatóságot. A Magyar Kémikusok Egyesületének megyei csoportja a MEDOSZ- székházban tartotta meg szakmai találkozóját, amelyen dr. Nechap Olivér tudományos kutató, a Budapesti Növényvédelmi Felügyelőség munkatársa a modem növényvédőszerek használatát ismertette. Közérdekű témáról kaptak tájékoztatást a délutáni órákban a Technika Házában a részvevők. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület megyei szervezetének rendezésében megtartott előadáson dr. Willert Andor, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője mondta el, hogy milyen fejlesztési lehetőségeket tartalmaz a nyomdaipar negyedik ötéves terve. A GTE megyei csoportja Gyulán, a vízgépészeti vállalatnál rendezett szakmai vitát. Ezen Bényei István okleveles gépészmérnök Tartályok műanyaggal való bevonásának technológiája című előadását hallgatták meg az érdeklődők. tilruházatra, a cipőre és a7 építőanyagokra. A vizsgálat során megállapítják többek között, hogy kellően érvényesül-e a kereskedelmi vállalatok munkájában a felelősség az általuk eladott termékek minőségéért, hogyan érvényesülnek a minőségvédelemmel kapcsolatos szabályozók, továbbá helyes-e az arány az ár és a minőség között. Kereskedelmi egységekben tart vizsgálatot a Békés megyei NEB
