Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-15 / 87. szám
Az SZMT elnökségének napirendjén: fi kollektív szerződések módosítása és a munkás-paraszt szülők gyermekeinek továbbtanulása Építő- és építőanyagipari nap a műszaki fejlesztési heteken Tapasztalatcsere-látogatás békéscsabai építkezésen A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége április 17-én, pénteken délelőtt 9 órai kezdetei tartja meg e havi ülését. A tanácskozáson először a kollektív szerződések módosításának tapasztalatait vitatják Az ÉDOSZ elnökségi ülése Az éielmezósipari dolgozók bérszínvonalának alakulásáról tárgyalt kedden az ÉDOSZ elnöksége. Megállapították: 1969- ! ben 112 millió forinttal — az összes bérköltség 3,4 százalékával növelték az iparban a béreket. A novényolajipamái 4,7, a gépiparnál 4,5, a tejiparnál j 4,3, a húsiparnál pedig 4,2 szó- j zalékos bérfejlesztésre került sor. Két százalék alatt csupán a szeszipar van. A szakszervezet megvizsgálta, hogy miképpen oszlott meg a bérfejlesztés az egyes állománycsoportok között Áltáléiban érvényesült a nehéz fizikai munka fokozottabb anyagi elismerése. A kisegítő állománycsoportban — általában nehéz fizikai munkát: végző dolgozókról, a rakodó- [ munkásokról, anyagmozgatókról van szó, az átlagkereset 6,8 szá. I zalékfea! lett nagyobb, miközben a munkásoké 3,3, a műszakiaké pedig 2,5 százalékkal nőtt. Az iparban 6—10 forint körüli órabéreket fizetnek, csak igen Ids hányadban vannak tíz forintnál nagyobb órabérek. Ez a különbség nem fejezi ki a munkák közötti meglevő szakmai és munkakörülménybe! i eltéréseket. meg, majd jóváhagyják a megyei tanács vb felügyelete alá tartozó vállalatok részére a kitüntető cím adományozásáról szóló előterjesztést. Az elnökség ülésén végül a munkás— paraszt szülők gyermekeinek továbbtanulásával kapcsolatos eddigi tapasztalatokról és a további feladatokról tárgyalnak, majd megvitatják a Békés megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság múlt évi pénzügyi gazdálkodásáról szóló beszámolóit. Kísérőm, a fiatal Balázs István főművezető. Néhány méter- j re állunk az önjáró darutól, amely az áztatógödrökből emeli ki a kendert. Jól oda kell | figyelnünk a nagy pöfögésben. | zajban, hogy megértsük egymás | szavát. — Gyermekkorom emlékké-: peiben a kenderáztatók félláb- j szárig állnak a mocskos, bűzösj áztató vízben. Csurog róluk a maszatos lé és erőlködve vonszolják partra a vizes kévéket — mondom a Sarkadi Kendergyár szőke hajú főművezetőjének. — Az mór a múlté, — mosolyog Balázs István — igaz vi- | szőni, hogy úgy volt. Várjon csak, majd Józsi bácsi el is mondja magának. — S átkiabál az áztatógödör másik oldalára, „Nem tudjátok ti, mi volt a munka” Idős ember igyekszik felénk a \ vasbeton áthidalón. Vontatók dübörögnek el mellettünk, s fanyar illatot áraszt a rajtuk levő kender. A gödör másik oldalán egy pillanatig leállnak a munkások, átnéznek hozzánk, aztán ugyanolyan serényen dobálják a kenderkévéket a gödörbe, mint eddig. Amikor megtelik az áztató, felkerülnek a leszorító fagerendák és a vastag csőtorkolatokból zubogva ömlik a víz a száraz kenderre. — Jó napot! Vases József vagyok — nyújtja felém szárazra keményedet! kezét az ősz hajú Mestervizsgák Békéscsabán Április 13-#n kezdődött a Kisiparosok Országos Szervezetének Békés megyei Titkárságán a mestervizsgáztatás. Kri- zsán János, a KIOSZ megyei iparigazgatási felelőse elmondta, hogy a vizsgán Békés és a szomszédos megyék szakemberei vesznek részt. A bognárszakmában többek között Szolnok, Gsongrád, Hajdú-Bihar és Békés megyei ipari szakmunkásokat vizsgáztattak mesterré. A magasabb szakmai képesítést adó vizsgára, összesen kilenc szakmából jelentkeztek a szakemberek. Legtöbben a villanyszerelő-, motorszerelő- és lakatosiparból jöttek. A mesterlevél megszerzéséért folyó „küzdelem” még két napig tart. munkás. Közben odaérkezik | Gyömbér Mátyás áztatómester I is. Mindketten jól benne vannak már a korban, de Vass József bácsi az idősebb. Harminchárom éve elmúlt már, hogy ken., deráztató. — Az egész országot bejártam. Ügyszólván minden kendergyárban áztattam. Régen? Bizony sokszor már hajnal 3 órakor szóit a kolomp. Az ember olyan fáradt volt, hogy nem bírt j kikecmeregni a vackából, de | mennie kellett. Nagy volt a csa- j Iád. Szükség volt a keresetre. Hait gyereket neveltem fel. Nem egyszer együtt húzta a kenderáztató munkás a lórét az állatokkal. Ügy ám, mert a szegény szamarak — azok voltak ugyanis a lóré elé Ecgva — este 8—9 órákor már nem bírták a nehéz terhet. Segíteni kellett nekik, S az ember többet bírt náluk. — A múltban egy áztabó- munkás naponta 500 mázsa kendert mozgatott meg — veti közbe Gyömbér Mátyás. Ránézek a fiatal főművezetőre, aki helybenhagyólag bólogat. — Nincs tévedés. Nézze meg a darut. Egy emelésre kiűrit egy gödröt. Régen három ilyen áztató jutott naponta egy emberre. A munka folyamatában a száraz berakás és a nedves kivetés, kihordás, sátorozás, bizony kitette az 500 mázsát. Az 59 éves Vass József borostás arcát, majd szikár termetét nézem. Hogyan bírhatta azt az emberfeletti munkát? Úgy látszik, arcomra van írva a ki nem mondott gondolat, mert Józsi j bácsi sokat tapasztalt szeméből olvasom: „nem tudjátok ti, mi volt a munka”. „Megvetettem az ágyat” Nyolcán szívják a cigarettát a dohányzásra kijelölt helyen, j Arcuk, kezük és munkaruhájuk j maszatos az áztatólétől. Általában jól megtermett férfiak. — Nem könnyű még most sem ez a munka, de a régihez viszonyítva, sokkal jobb — mondja Petneházi Mihály, a vizesbrigád vezetője. — A gépesítés óta valamivel kevesebb a keresetünk — mondja Pájer András —, de megéri. Az ember így is kikészül estig. Hogy mit csinálunk munka után? Nem tudom a többiek, hogy vannak vele, de én, amikor hazaérek, csak leülök és örülök, ha nem kell mozdulni. Pedig nem vagyok gyenge legény. Legszívesebben azt hallom, amikor az asszony rám szól: „megvetettem az ágyat, le- fekhetsz”. Azt írja meg... Folyik a szó, s a cigaretták egyre kisebbednek. Már indulófélben mondják a brigádtagok. — Azt írja meg, hogy az áztatok nak nincs fürdőjük. Arról van szó, hogy a fürdő és öltöző között körülbelül 200 méter a távolság. Ha az áztatómunkás megtisztálkodik, utána gatyában mehet át az udvaron, Ag immár egy hete tartó Bé- ; kés megyei Műszaki Fejlesztési Hetek egyik legprogramdúsabb írapja volt a tegnapi. Az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete kedden délelőtt 9 órai kezdettel tartotta meg szakmai előadásait Békés-' csabán. a Technika Házában. Először Pataky Tibor tudómé-! nyos kutató tájékoztatta a meg- 1 jelenteket a megyei lakó- és! ipartelepek előköaművesítésének hogy felöltözzön az öltözőben, utcai ruhájába. Pedig már három évvel ezelőtt megígérte a gyárvezetőség a fürdőt. A fiatal művezetőtől és Gyömbér Mátyás áztatómestertől kapom a következő tájékoztatást: — Elismerjük, ludasak vagyunk dologban. Jobban is j utána járhattunk volna a fürdő j ügyének. De ebben az évben már tényleg megcsináltatjuk. A I boyler már megvan, csak kőműveseket nem kaptunk. Magyarázat tehát van. és ígéret is, csak éppen egy a baj: ettől még a kepderáztató munkások nem fürödhetnek ott, ahol öltözködnek. Pedig az izzadtság és a maszat jócskán rájuk rakódik a nyolc óra alatt. Okosabbak az emberek... A sátorozásnál találjuk Őré Józsefet és T. Nagy Lajost. Csillog homlokukon a veríték, s amint néhány szóra megállnak a kévék terítésével, megborzon. ganaik. A Körös felől elég goromba szél fúj. — Tudja, az ember karja, dereka meg a lába fárad ki nagyon — mondja T. Nagy Sándor —, nyáron pedig a fullasztó meleig teszi nehézzé a munkát. — Hazafelé menet, úgy gon- ! dolam. jól esik egy-két pohár I sör. — Sző se róla, megiszunk egy-; két pohárral — veszi át a szót, Őré József —, de csak úgy szerényen. Valamikor arról voltak híresek a kenderáztatók, hogy fizetési napokon beittak. Ma már más a helyzet. Okosabbak lettele az emberek. Nincs semmi értelme az ivászatnak. Tovább gépesítenek A könyvelésen a fizetési jegyzékekből kitűnik, hogy a kereset valóban nem csökkent azóta, ahogy a nehéz munka egy részét gépesítették. Tavaly, a szezon nyolc hónapjában Molnár Sándor 27 ezer 550 forintot keresett, havi átlaga 3450 forint volt. Jó fizetés ez, de emberül meg kell érte dolgozni. S a kenderáztatók úgy dolgoznak. \ Búcsúzóul Balázs főművezető elmondja, hogy a még mindig nehéz fizikai munkának azt a részét is gépesíteni kívánják, amelyet jelenleg még kézi erővel csinálnak. Ügy tartják — és ebben igazuk van —, hogy a gépet azért találta fel az ember, hogy megkönnyítse életét, munkáját. Botyánszki János helyzetéről, majd Romvári László, a megyei tanács tervosztályának vezetője tartotta meg előadását Békés megye építőiparának fejlődése a fel- szabadulástól napjainkig címmel. A szakmai vita résztvevői délután látogatást tettek a téglapaneles lakóházak építésénél. A rokonszervezet, a Szilikátipari Tudományos Egyesület megyei csoportja a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál bonyolította le szakmai előadásait. Ennek keretéten a nagyüreg térfogatú béléstesitek szárítása gyorsszárítóban, valamint az automatikus cserép- gyártó berendezések témakörben Szendrői László mérnök mondott ismertetőt, majd Kiss Gábor vegyészmérnök a békéscsabai I. számú téglagyár föld- gáztüzelésre való átállításának tapasztalatairól tájékoztatta a megjelenteket. A délutáni órákban közérdekű témáról, A közlekedési koncepció megvalósítása Békés megyében címmel hangzott el a Technika Házában dr. Zahumenszky Józsefnek, az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgató-helyettesének előadása. A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete első vidéki rendezvényét tartotta meg. Ebből az alkalomból Gyulán a vízgépészeti vállalatnál Sáringer Kálmán okleveles gépészmérnök ismertette a hegesztés korszerű berendezéseit és készüléked, Öl megye agitátor propagandistáinak értekezlete Békéscsabán Az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának kétnapos értekezlete kezdődött meg kedden Békéscsabán, a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságán. Az értekezleten Bács, Csongrád, Hajdú. Szolnok és Békés megyék pártbizottságainak információval foglalkozó munkatársai vesznek részt. A megjelenteket Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte, majd Nádasdi József, a Központi Bizottság Alosztályának vezetője tartott vitaindító előadást. Az értekezlet résztvevői behatóan megvitatták munkaterületük problémáit és a további feladatokat. A vendégek ma Szarvasra látogatnak. A kommunista párt sarkadi szervezete már jócskán megerősödött, mire 1945. január 21-én 39 részvevővel megalakult a kisgazda párt helyi szervezete. Később, február 2-án megalakult 37 részvevővel a Demokratikus Polgári Párt. Ahogy gyarapodott a létszámuk, úgy erősödött a hangjuk. Ha netalán szavazás útján kellett volna dönteni a földosztás mellett, igencsak nemet mondtak volna. Nyíltan nem mertek szembeszállni» a község 2700 nincstelen és kevés földű ember földéhségével, az igénylők között 192 cseléd, 927 nincste- en mezőgazdasági munkás és í 51 törpebirtokos volt. Később, rmikor az ellenzéki pártok központi szervei kialakultak s amikor soraik között oltalmat kaptak a reakciós erők, alkudni kezdték a földosztás felett, különböző nagyságú birtok- kategóriákat akartak meghatározni. Miután ez nem ment, nyílt harcot indítottak a földbirtokok egy részének visszavételére. Dr. Fábri Vince ügyvéd is „megtisztelte” Sarkad község vezetőit egy vaskos „megkereséssel”. „Csak” 1227 hold földet kért vissza ügyfele, dr. Gróf Almássy Kálmán londoni lakos részére. Akár ne is mondjuk: nem a föld, mint inkább annak jövedelme kellett volna a messze nyugatra szeleit Atatássy-ivadéknak. Az ellenzéki pártok addig- j addig aprehendáltak Pesten a : feketeéri „kolhoz” ellen, míg ; Rákosi Mátyás levelet írt a Bi- • har megyei pártbizottságnak. 1 Ebben azt kérte, hogy mielőbb : oszlassák fel a feketeéri sző- : vetkezetet. Ezt azzal indokolta, • hogy annyira előre szaladtak a ■ sarkadiak a majdani nyilván- jj való fejlődés útján, hogy belát. : hatatlan következményű poli- ■ tikai bonyodalmakat akozhat- » nak a kialakulóban levő koalí- ! eió körül. Ennek az utasítás- : nák a végrehajtását olyanra * bízták a megyei pártbizottsá- : gon, aki maga is bábája, ala- ■ pító tagja volt az első szövet- 5 kezeinek. Érthető, hogy „lesz, j ahogy lesz” megfontolás alap- : ján egyre halogatta a feloszla- • tásnak még a megemlítését is. ■ Annál is inkább, mert közben • elkezdett döcögni a maga út- ■ ján a fiatal szövetkezet sze- • kere. Ezt akár szó szerint is S érthetjük. Egyetlen rossz sze- : kér volt a szövetkezet birtoka- ■ ban. Vonóerejét a majorban • maradt egy öszvér képezte, S meg egy bivaly. A fekete bűrű : jószág állítólag valahonnan : Szalonta környékéről bitangolt ; a sarkadd határba. A régi me- ! zőőri rend szerint behajtották : a bitangoló jószágot a község- : háza udvarára, onnan került s aztán a szövetkezetbe, párjául ■ az öszvérnek. (Folytatjuk) l A KÖRÖS HOTEL ÉS MÁS EGYSÉGEKBEN FELVESZÜNK konyhai dolgozókat és takarítónőket, valamint csaposokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztály«!. BM VENDÉGLÁTÓIPAR! VÁLLALAT. Gutenberg U. 3. B Sarkadi kenderáztatók
