Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

Az SZMT elnökségének napirendjén: fi kollektív szerződések módosítása és a munkás-paraszt szülők gyermekeinek továbbtanulása Építő- és építőanyagipari nap a műszaki fejlesztési heteken Tapasztalatcsere-látogatás békéscsabai építkezésen A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsának elnöksége áp­rilis 17-én, pénteken délelőtt 9 órai kezdetei tartja meg e ha­vi ülését. A tanácskozáson először a kollektív szerződések módosítá­sának tapasztalatait vitatják Az ÉDOSZ elnökségi ülése Az éielmezósipari dolgozók bérszínvonalának alakulásáról tárgyalt kedden az ÉDOSZ el­nöksége. Megállapították: 1969- ! ben 112 millió forinttal — az összes bérköltség 3,4 százaléká­val növelték az iparban a bé­reket. A novényolajipamái 4,7, a gépiparnál 4,5, a tejiparnál j 4,3, a húsiparnál pedig 4,2 szó- j zalékos bérfejlesztésre került sor. Két százalék alatt csupán a szeszipar van. A szakszerve­zet megvizsgálta, hogy mikép­pen oszlott meg a bérfejlesztés az egyes állománycsoportok kö­zött Áltáléiban érvényesült a nehéz fizikai munka fokozot­tabb anyagi elismerése. A ki­segítő állománycsoportban — általában nehéz fizikai munkát: végző dolgozókról, a rakodó- [ munkásokról, anyagmozgatókról van szó, az átlagkereset 6,8 szá. I zalékfea! lett nagyobb, miköz­ben a munkásoké 3,3, a mű­szakiaké pedig 2,5 százalékkal nőtt. Az iparban 6—10 forint körüli órabéreket fizetnek, csak igen Ids hányadban vannak tíz forintnál nagyobb órabérek. Ez a különbség nem fejezi ki a munkák közötti meglevő szak­mai és munkakörülménybe! i el­téréseket. meg, majd jóváhagyják a me­gyei tanács vb felügyelete alá tartozó vállalatok részére a ki­tüntető cím adományozásáról szóló előterjesztést. Az elnök­ség ülésén végül a munkás— paraszt szülők gyermekeinek továbbtanulásával kapcsolatos eddigi tapasztalatokról és a to­vábbi feladatokról tárgyalnak, majd megvitatják a Békés me­gyei Társadalombiztosítási Igaz­gatóság múlt évi pénzügyi gaz­dálkodásáról szóló beszámolóit. Kísérőm, a fiatal Balázs Ist­ván főművezető. Néhány méter- j re állunk az önjáró darutól, amely az áztatógödrökből emeli ki a kendert. Jól oda kell | figyelnünk a nagy pöfögésben. | zajban, hogy megértsük egymás | szavát. — Gyermekkorom emlékké-: peiben a kenderáztatók félláb- j szárig állnak a mocskos, bűzösj áztató vízben. Csurog róluk a maszatos lé és erőlködve von­szolják partra a vizes kévéket — mondom a Sarkadi Kender­gyár szőke hajú főművezetőjé­nek. — Az mór a múlté, — moso­lyog Balázs István — igaz vi- | szőni, hogy úgy volt. Várjon csak, majd Józsi bácsi el is mondja magának. — S átkiabál az áztatógödör másik oldalára, „Nem tudjátok ti, mi volt a munka” Idős ember igyekszik felénk a \ vasbeton áthidalón. Vontatók dübörögnek el mellettünk, s fa­nyar illatot áraszt a rajtuk levő kender. A gödör másik oldalán egy pillanatig leállnak a mun­kások, átnéznek hozzánk, aztán ugyanolyan serényen dobálják a kenderkévéket a gödörbe, mint eddig. Amikor megtelik az áz­tató, felkerülnek a leszorító fa­gerendák és a vastag csőtorko­latokból zubogva ömlik a víz a száraz kenderre. — Jó napot! Vases József va­gyok — nyújtja felém szárazra keményedet! kezét az ősz hajú Mestervizsgák Békéscsabán Április 13-#n kezdődött a Kisiparosok Országos Szerveze­tének Békés megyei Titkársá­gán a mestervizsgáztatás. Kri- zsán János, a KIOSZ megyei iparigazgatási felelőse elmond­ta, hogy a vizsgán Békés és a szomszédos megyék szakembe­rei vesznek részt. A bognár­szakmában többek között Szol­nok, Gsongrád, Hajdú-Bihar és Békés megyei ipari szakmun­kásokat vizsgáztattak mesterré. A magasabb szakmai képesítést adó vizsgára, összesen kilenc szakmából jelentkeztek a szak­emberek. Legtöbben a villany­szerelő-, motorszerelő- és laka­tosiparból jöttek. A mesterle­vél megszerzéséért folyó „küz­delem” még két napig tart. munkás. Közben odaérkezik | Gyömbér Mátyás áztatómester I is. Mindketten jól benne vannak már a korban, de Vass József bácsi az idősebb. Harminchá­rom éve elmúlt már, hogy ken., deráztató. — Az egész országot bejár­tam. Ügyszólván minden kender­gyárban áztattam. Régen? Bi­zony sokszor már hajnal 3 óra­kor szóit a kolomp. Az ember olyan fáradt volt, hogy nem bírt j kikecmeregni a vackából, de | mennie kellett. Nagy volt a csa- j Iád. Szükség volt a keresetre. Hait gyereket neveltem fel. Nem egyszer együtt húzta a ken­deráztató munkás a lórét az ál­latokkal. Ügy ám, mert a sze­gény szamarak — azok voltak ugyanis a lóré elé Ecgva — este 8—9 órákor már nem bírták a nehéz terhet. Segíteni kellett ne­kik, S az ember többet bírt ná­luk. — A múltban egy áztabó- munkás naponta 500 mázsa ken­dert mozgatott meg — veti köz­be Gyömbér Mátyás. Ránézek a fiatal főműveze­tőre, aki helybenhagyólag bólo­gat. — Nincs tévedés. Nézze meg a darut. Egy emelésre kiűrit egy gödröt. Régen három ilyen áz­tató jutott naponta egy ember­re. A munka folyamatában a száraz berakás és a nedves ki­vetés, kihordás, sátorozás, bizony kitette az 500 mázsát. Az 59 éves Vass József boros­tás arcát, majd szikár termetét nézem. Hogyan bírhatta azt az emberfeletti munkát? Úgy lát­szik, arcomra van írva a ki nem mondott gondolat, mert Józsi j bácsi sokat tapasztalt szeméből olvasom: „nem tudjátok ti, mi volt a munka”. „Megvetettem az ágyat” Nyolcán szívják a cigarettát a dohányzásra kijelölt helyen, j Arcuk, kezük és munkaruhájuk j maszatos az áztatólétől. Általá­ban jól megtermett férfiak. — Nem könnyű még most sem ez a munka, de a régihez viszonyítva, sokkal jobb — mondja Petneházi Mihály, a vi­zesbrigád vezetője. — A gépesítés óta valamivel kevesebb a keresetünk — mond­ja Pájer András —, de megéri. Az ember így is kikészül estig. Hogy mit csinálunk munka után? Nem tudom a többiek, hogy vannak vele, de én, ami­kor hazaérek, csak leülök és örülök, ha nem kell mozdulni. Pedig nem vagyok gyenge le­gény. Legszívesebben azt hal­lom, amikor az asszony rám szól: „megvetettem az ágyat, le- fekhetsz”. Azt írja meg... Folyik a szó, s a cigaretták egyre kisebbednek. Már induló­félben mondják a brigádta­gok. — Azt írja meg, hogy az áz­tatok nak nincs fürdőjük. Arról van szó, hogy a fürdő és öltöző között körülbelül 200 méter a távolság. Ha az áztató­munkás megtisztálkodik, utána gatyában mehet át az udvaron, Ag immár egy hete tartó Bé- ; kés megyei Műszaki Fejlesztési Hetek egyik legprogramdúsabb írapja volt a tegnapi. Az Építő­ipari Tudományos Egyesület megyei szervezete kedden dél­előtt 9 órai kezdettel tartotta meg szakmai előadásait Békés-' csabán. a Technika Házában. Először Pataky Tibor tudómé-! nyos kutató tájékoztatta a meg- 1 jelenteket a megyei lakó- és! ipartelepek előköaművesítésének hogy felöltözzön az öltözőben, utcai ruhájába. Pedig már há­rom évvel ezelőtt megígérte a gyárvezetőség a fürdőt. A fiatal művezetőtől és Gyöm­bér Mátyás áztatómestertől ka­pom a következő tájékoztatást: — Elismerjük, ludasak va­gyunk dologban. Jobban is j utána járhattunk volna a fürdő j ügyének. De ebben az évben már tényleg megcsináltatjuk. A I boyler már megvan, csak kőmű­veseket nem kaptunk. Magyarázat tehát van. és ígé­ret is, csak éppen egy a baj: ettől még a kepderáztató mun­kások nem fürödhetnek ott, ahol öltözködnek. Pedig az izzadtság és a maszat jócskán rájuk ra­kódik a nyolc óra alatt. Okosabbak az emberek... A sátorozásnál találjuk Őré Józsefet és T. Nagy Lajost. Csil­log homlokukon a veríték, s amint néhány szóra megállnak a kévék terítésével, megborzon. ganaik. A Körös felől elég go­romba szél fúj. — Tudja, az ember karja, de­reka meg a lába fárad ki nagyon — mondja T. Nagy Sándor —, nyáron pedig a fullasztó meleig teszi nehézzé a munkát. — Hazafelé menet, úgy gon- ! dolam. jól esik egy-két pohár I sör. — Sző se róla, megiszunk egy-; két pohárral — veszi át a szót, Őré József —, de csak úgy sze­rényen. Valamikor arról voltak híresek a kenderáztatók, hogy fizetési napokon beittak. Ma már más a helyzet. Okosabbak let­tele az emberek. Nincs semmi értelme az ivászatnak. Tovább gépesítenek A könyvelésen a fizetési jegy­zékekből kitűnik, hogy a kere­set valóban nem csökkent azóta, ahogy a nehéz munka egy ré­szét gépesítették. Tavaly, a sze­zon nyolc hónapjában Molnár Sándor 27 ezer 550 forintot ke­resett, havi átlaga 3450 forint volt. Jó fizetés ez, de emberül meg kell érte dolgozni. S a ken­deráztatók úgy dolgoznak. \ Búcsúzóul Balázs főművezető elmondja, hogy a még mindig nehéz fizikai munkának azt a részét is gépesíteni kívánják, amelyet jelenleg még kézi erő­vel csinálnak. Ügy tartják — és ebben igazuk van —, hogy a gépet azért találta fel az ember, hogy megkönnyítse életét, mun­káját. Botyánszki János helyzetéről, majd Romvári László, a megyei tanács terv­osztályának vezetője tartotta meg előadását Békés megye építőiparának fejlődése a fel- szabadulástól napjainkig cím­mel. A szakmai vita résztvevői délután látogatást tettek a tégla­paneles lakóházak építésénél. A rokonszervezet, a Szilikát­ipari Tudományos Egyesület megyei csoportja a Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalatnál bonyolította le szakmai előadásait. Ennek keretéten a nagyüreg térfogatú béléstesitek szárítása gyorsszárítóban, vala­mint az automatikus cserép- gyártó berendezések témakör­ben Szendrői László mérnök mondott ismertetőt, majd Kiss Gábor vegyészmérnök a békés­csabai I. számú téglagyár föld- gáztüzelésre való átállításának tapasztalatairól tájékoztatta a megjelenteket. A délutáni órákban közérdekű témáról, A közlekedési koncep­ció megvalósítása Békés megyé­ben címmel hangzott el a Tech­nika Házában dr. Zahumenszky Józsefnek, az Autóközlekedési Tröszt vezérigazgató-helyette­sének előadása. A Gépipari Tu­dományos Egyesület megyei szervezete első vidéki rendezvé­nyét tartotta meg. Ebből az al­kalomból Gyulán a vízgépészeti vállalatnál Sáringer Kálmán okleveles gépészmérnök ismer­tette a hegesztés korszerű be­rendezéseit és készüléked, Öl megye agitátor propagandistáinak értekezlete Békéscsabán Az MSZMP Központi Bi­zottsága Agitációs és Propa­ganda Osztályának kétnapos értekezlete kezdődött meg kedden Békéscsabán, a me­gyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságán. Az értekezle­ten Bács, Csongrád, Hajdú. Szolnok és Békés megyék pártbizottságainak informá­cióval foglalkozó munkatársai vesznek részt. A megjelente­ket Enyedi G. Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára üd­vözölte, majd Nádasdi József, a Központi Bizottság Alosztá­lyának vezetője tartott vita­indító előadást. Az értekezlet résztvevői behatóan megvi­tatták munkaterületük prob­lémáit és a további feladato­kat. A vendégek ma Szarvas­ra látogatnak. A kommunista párt sarkadi szervezete már jócskán meg­erősödött, mire 1945. január 21-én 39 részvevővel megala­kult a kisgazda párt helyi szer­vezete. Később, február 2-án megalakult 37 részvevővel a Demokratikus Polgári Párt. Ahogy gyarapodott a létszá­muk, úgy erősödött a hangjuk. Ha netalán szavazás útján kel­lett volna dönteni a földosztás mellett, igencsak nemet mond­tak volna. Nyíltan nem mertek szembeszállni» a község 2700 nincstelen és kevés földű em­ber földéhségével, az igénylők között 192 cseléd, 927 nincste- en mezőgazdasági munkás és í 51 törpebirtokos volt. Később, rmikor az ellenzéki pártok köz­ponti szervei kialakultak s amikor soraik között oltalmat kaptak a reakciós erők, alkud­ni kezdték a földosztás felett, különböző nagyságú birtok- kategóriákat akartak meghatá­rozni. Miután ez nem ment, nyílt harcot indítottak a föld­birtokok egy részének vissza­vételére. Dr. Fábri Vince ügy­véd is „megtisztelte” Sarkad község vezetőit egy vaskos „megkereséssel”. „Csak” 1227 hold földet kért vissza ügyfele, dr. Gróf Almássy Kálmán lon­doni lakos részére. Akár ne is mondjuk: nem a föld, mint in­kább annak jövedelme kellett volna a messze nyugatra sze­leit Atatássy-ivadéknak. Az ellenzéki pártok addig- j addig aprehendáltak Pesten a : feketeéri „kolhoz” ellen, míg ; Rákosi Mátyás levelet írt a Bi- • har megyei pártbizottságnak. 1 Ebben azt kérte, hogy mielőbb : oszlassák fel a feketeéri sző- : vetkezetet. Ezt azzal indokolta, • hogy annyira előre szaladtak a ■ sarkadiak a majdani nyilván- jj való fejlődés útján, hogy belát. : hatatlan következményű poli- ■ tikai bonyodalmakat akozhat- » nak a kialakulóban levő koalí- ! eió körül. Ennek az utasítás- : nák a végrehajtását olyanra * bízták a megyei pártbizottsá- : gon, aki maga is bábája, ala- ■ pító tagja volt az első szövet- 5 kezeinek. Érthető, hogy „lesz, j ahogy lesz” megfontolás alap- : ján egyre halogatta a feloszla- • tásnak még a megemlítését is. ■ Annál is inkább, mert közben • elkezdett döcögni a maga út- ■ ján a fiatal szövetkezet sze- • kere. Ezt akár szó szerint is S érthetjük. Egyetlen rossz sze- : kér volt a szövetkezet birtoka- ■ ban. Vonóerejét a majorban • maradt egy öszvér képezte, S meg egy bivaly. A fekete bűrű : jószág állítólag valahonnan : Szalonta környékéről bitangolt ; a sarkadd határba. A régi me- ! zőőri rend szerint behajtották : a bitangoló jószágot a község- : háza udvarára, onnan került s aztán a szövetkezetbe, párjául ■ az öszvérnek. (Folytatjuk) l A KÖRÖS HOTEL ÉS MÁS EGYSÉGEKBEN FELVESZÜNK konyhai dolgozókat és takarítónőket, valamint csaposokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztály«!. BM VENDÉGLÁTÓIPAR! VÁLLALAT. Gutenberg U. 3. B Sarkadi kenderáztatók

Next

/
Thumbnails
Contents