Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

Brezsnyev a nemzetközi helyzetről Harkov I Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára Harkovban kedden be-' szédet mondott egy ünnepi ülé­sen, amelyet abból az alkalom, ból rendeztek, hogy átnyújtot- | / ták a harkovi területnek a Le- nin-rendet Brezsnyev beszédében hang­súlyozta: „Minden okunk meg­van, hogy derűlátóan nézzük a nemzetközi helyzet fejlődését. Nem kell prófétának lenni ah­hoz, hogy megjövendöljük az összes forradalmi és haladó erők nemes céljaikért vivo«tt harcának továbbá fokozását”. A Pentagon tábornokainak terve, hogy katonailag oldják meg a vietnami problémát, ku­darcot szenvedett — mondotta Brezsnyev. — A vietnami nép, a Szovjetunió és más szocialis­ta országok testvéri segítségére támaszkodva, meghiúsította az agresszorok számításait. Az ag- resszorok helyzete nemcsak ka­tonailag, hanem politikailag és morálisan is ötösen rosszabbo­dott. A közel-keleti helyzetről szólva Brezsnyev megállapítot­ta, hogy „az imperializmus számításai, amelyeket Izrael agressziójához fűzött, nem iga- j zolódtak be. Az arab kelet ha­ladó rendszerei, amelyek ellen ! a fő csapás irányult, nemcsak! fennmaradtak, hanem meg is szilárdultak. Még szorosabbá | vált az arab népek barátsága a Szovjetunióval, az egész szo­cialista világgal. Ugyanakkor a Nyugaton is kénytelenek elis­merni, hogy az Egyesült Álla­50 éves a Spanyol Kommunista Párt Ford a Szovjetunióban A Szovjetunióba látogatott a le nagyobb amerikai autógyár el­nöke, az ifjabb Henry Ford. K -pünkön A; Taraszov (bal Ol­dalt), a Szovjetunió autóügyi minisztere moszkvai hivatalában fogadja Fordot (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) Szemjonov Bécsbe érkezett-fr, tse - ‘Sf Vlagyimir Szemjonov külügy­miniszter-helyettes vezetésével kedden Bécsbe érkezett a stra­tégiai fegyverek korlátozásáról folytatandó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő szov­jet küldöttség. Megérkezésekor Szemjonov nyilatkozatot adott, amelyben hangoztatta: „A Szovjetunió küldöttsége azért érkezett Bécsbe, hogy tár­gyalásokat folytasson a straté­giai fegyverek korlátozásáról az Egyesült Államok képviselőivel. Nyilvánvaló, hogy fontos és bo­nyolult feladat áll előttünk, amelynek megoldása jelentősen hozzájárulna a népek békéjének és biztonságának a megszilár­dításához, Ebből a tényből kiindulva a szovjet kormány azzal bízta meg küldöttségünket, hogy épí­tő szellemben folytassuk a tár­gyalásokat. Szeretnénk remélni, hogy hasonló szellemben tárgyal majd az amerikai fél is.” (MTI) moknak és Izrael más pártfo­góinak tekintélye az arab or­szágokban, sőt az egész vilá­gon, még sohasem volt olyan 1 mélyponton, mint manapság”. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára kijelentette, hogy „hiba lenne lebecsülni a közel-keleti feszültség veszé­lyét. Az imperialisták hibájából sok gyúlékony anyag halmozó­dott fel a Közel-Keleten.” „Ha csak arról lenne szó, hogy min­den közel-keleti állam számá­ra biztosítani kell a jogot a biztonsághoz, akkor a térség békéjét már régen helyre le­hetett volna állítani. Izrael je­lenlegi vezetőinek azonban ugyanúgy szükségük van a fe­szültségre, miként óceánon túli pártfogóiknak is.” „A Közel-Keleten egy út ve­zet a békés megoldáshoz: az agresszor csapatainak kivonása a megszállt területekről.” A leszerelés érdekében teen­dő gyakorlati lépésekről szólva Brezsnyev megállapította: az atomsorompó-szerződés, vala­mint a nukleáris fegyverkísér­leteket három közegben eltiltó szerződés és egyes más egyez­mények feladata, hogy „fontos szerepet játsszanak a nukleáris háború veszélyének csökkenté­sében”. „Olyan légkört kell te­remteni a világban, hogy az atomsorompó-szerződés rendel­kezéseivel számoljanak azok az államok is, amelyek ez ideig nem írták azt alá.’” „Most napirendre került egy olyan fontos probléma is. mint a stratégiai fegyverkezési haj­sza korlátozása. Ezzel kapcso­latban már történtek előzetes érintkezések a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, A további tárgyalások a napok­ban kezdődnek meg Becsben. A Szovjetunió örömmel látna egy ésszerű megállapodást ezen a téren.” A Kínával való kapcsolatok - ró) szóivá Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy az SZKP. a szov­jet kormány változatlan törek­vése a Kínai Népköztársaság­gal való baráti kapcsolatok helyreállítása és fejlesztése. A jelenleg folyamatban levő szovjet—kínai tárgyalásokról szólva kijelentette: szükséges­nek tartjuk, hogy olyan meg­állapodásra jussunk, amely a szovjet—kinai határt ellenséges­kedés helyett a jó szomszédság vonalává változtatja. (MTI) A Spanyol Kommunista Párt ma Ünnepli fennállásának fél év. százados évfordulóját. A párt kezdettől fogva következetes harcot folytatott a munkásosz­tály és a haladó erők egységé­ért, a demokráciáért. E harcnak kiemelkedő fejeze­tei vannak, amelyek közül a legdicsőbb a párt egységpoliti- kája nyomán 1936 februárjában győzedelmeskedő népfront. E győzelmet megelőző tömegmun­ka eredményeként a népfront választási harcban született: a parlamentben a demokratikus erők kerültek többségbe. A párt a választások után mozgósította a nép erőit, meg­erősítette a tömegek bizalmát a demokráciában, majd mikor a nemzetközi imperializmus és fa­sizmus támogatásával a franeó- isták rátörtek a fiatal, a nép akaratából született köztársa­ságra, apárt harcra mozgósítot­ta a tömegeket egy nemzeti for­radalmi háborúra. Ebben a há­borúban a kommunisták a leg­nagyobb hősiességről tettek ta­núbizonyságot. Velük együtt harcoltak a nemzetközi brigá­dok tagjai — köztük a magyar nép sok hős fia —, hogy feltar­tóztassák a legsötétebb reakció támadását. A Spanyol Köztársaság a bel­ső árulások, aknamunkák és a külső túlerő nyomása alatt saj­nos összeomlott. A köztársaság bukása után a spanyol kommu­nisták és más haladó erők osz­tályrésze az üldözés és a kegyet­len megtorlás lett. A fasizmus véres terrorja sem tudott azon­ban leszámolni a kommunisták­kal, a demokratikus érzelmű an­tifasiszta tömegekkel. A Spa­nyol Kommunista Pártnak a pó­tolhatatlan veszteségek és a mély Illegalitás ellenére Is si­került újra felemelnie a hala­dás, a demokrácia zászlaját és új harcot kezdenie a nemzeti Összefogásért. Szembeszállva Franco terrorjával, a párt nem szűnt meg harcolni, szervezetten működni a munkahelyeken, a szakszervezetekben a dolgozók alapvető követeléseiért. A párt volt és maradt ma is a lelkesítő erő a munkások és a parasztok harcaiban. A párt a franeóista uralom több mint 30 éve alatt jelentős erőket toborzott és nyert meg a változásokért folyó harc számára. Minden nehézség ellenére mozgósítani tudta a munkásosztályt, a parasztságot, a haladó értelmiséget, az ifjúsá­got. Spanyolországban törvé­nyek tiltják a sztrájkot, a tün­tetést, mégis egymást érik az Ilyen jellegű tömegmegmozdu­lások. A franeóisták még hatalmon vannak, elnyomó gépezetük mind több nehézséggel még biz­tosítja a hatalmat, de már kép­telen megakadályozni a tömegek változásért folyó harcát. S eb­ben döntő része van a fél évszá­zados fennállását ünneplő, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom által forrón üdvözölt Spanyol Kommunista Pártnak. (K.) Szovjet hadgyakorlat az Atlanti- és a Csendes-óceánon Szergej Gorskov tengernagy, a szovjet haditengerészeti flot­ta főparancsnoka újságíróknak elmondotta, hogy az „Óceán” nevű hadgyakorlatokon részt vesznek valamennyi szovjet flotta a Balta, a fekete-tengeri, az északi és a csendes-óceáni flotta egységei, tengeralattjá­rók, hadihajók, a tengerészeti légierők kötelékei és tenge­részgyalogság. Az említett egy­ségek már felfejlődtek az At­lanti és a Csendes-óceánon s készen állnak a gyakorlatok megkezdésére. Gorskov továbbá hangsú­lyozta, hogy az „Óceán” nevű hadgyakorlatók során ellenőr­zik a haditengerészeti flotta technikai felszereltségét, a pa­rancsnoki káderek operatív­taktikai érettségét, a matrózok és tisztek erkölcsi-politikai fel- készültségét. A hadgyakorlato­kat különböző szélességi foko­kon bonyolult időjárási viszo­nyok között tartják meg (MTI) Május 1—2: kétnapos munkassiinet Mivel az idén a május 1-i munkaszüneti napot egy nap választja el a május 3-i va­sárnapi pihenőnaptól, az álta­lános érvényű rendelkezéseknek megfelelően meg kell változ­tatni a munkaidő-beosztást a hatnapos munkahéttel dolgo­zóknál és a kéthetenként sza­bad szombatos dolgozók közül izoknál, akiknek a szabad 2ombatjuk ezúttal páratlan létre esik. Az említetteknél áp­rilis 30-a, csütörtök szombati munkanapnak számít, május 1-e, péntek munkaszüneti nap, május 2-a szombat heti pihe­nőnap, május 3-a, vasárnap pe­dig rendes munkanap. A munkaidő-beosztás tovább j negváltoztatását a jogszabá­lyok nem teszik lehetővé. Nem szabad megváltoztatni például | a munkabeosztást az ötnapos munkahéttel dolgozóknál és azoknál a kéthetenként szabad szombatos dolgozóknál sem, akiknél a szabad szombat pá­ros hétre esik, mert az emlí­tetteknek a munkaszüneti nap és a vasárnap közötti szabad szombaton munkakötelezettsé- gtlk nincs. A május 1-i munkaszüneti nap és az áthelyezett heti pihe­nőnap miatt a Magyar Nem­zeti Bank a SZOT-tal egyetér­tésben szabályozta az április végi és május eleji bérfizetések időpontját. Az április 30-án, május 1-én és 2-án esedékes béreket ápri­lis 28-áh, a május 3-án járó béreket pedig április 29-én kell kifizetni. A bérfizetés többi időpontja változatlan. (MTI) Kukk Imre: A feketeériek negyedszázada o Az új korszak hajnala Sarkad a nagyon szegény emberek községe volt. A há- barú utolsó napjaiban a kö­vetkezőket jelentette a nagy váradi főszolgabírónak „Vitéz’' Nagy István. „Sarkad lakossá­ga j3 ezer lélek. A nincstele­nek és a kereseti lehetőséggé1 nem rendelkezők száma 5756. A község házszáma összesei 2995.” Mint általában mindenütt. ahol átvonultak a felszabadít/ szovjet csapatok, Sarkadon is elsőnek a Magyar Kommunis­ta Párt helyi szervezete alakult meg. A község 1944. október 6- án szabadult fel. Négy nappal később már híre terjedt a községben: a Kossuth Lajos utca 7 szám alatt megtartották alakuló gyűlésüket a kommu­nisták. Elnök Boros Gergely, titkár Fett Lajos, vezetőségi tagok: Furák Pál. Váradi La­jos, Tulkán János, Manojlovics Mihály. Rajtuk kívül még vagy harmincán vettek részt az ala­* Részlet a sarkad: Lenin Tsz ju­bileumi kiadványából. kuló és a vezetőségválasztó gyűlésen. A vezetőségben is és a tagok között is akkor még az addigi feketeéri cselédek voltak többségben. Azok. akik aztán szervezői, alapító tagjai lettek hazánk első mezőgazdasági ter­melőszövetkezetének. — Már akkor ősszel és a rá­következő té) folyamán több­ször beszélgettünk arról a párt­ban, hogy miként is alakítsuk jövendő sorsunkat — emlékszik vissza Kubik István. — Azt mindnyájan tudtuk, hogy a föld végre a népé lett. Azt vi­tattuk inkább: ha széjjeloszt- jük, avagy együttesen művel­hetjük-e meg eredményeseb­ben. A vezetőségi tagok, ma­gam is és még jó néhányan a közös művelés mellett agitál­tunk. A hosszas győzködés el­lenére csak tavasz felé tud­tunk egységre jutni az egykori feketeéri cselédekkel, amikor is kiderült, hogy se igaerőnk, se valamire való felszerelésünk, szerszámunk sincs a szántás­hoz, vetéshez. — Amikor összehívták agyú­lést és a föld közös művelésé­ről kezdtek beszélni, azt gon­doltam, hogy rosszabb nem le­het annál, mint amiben addig éltem — meséli. Kozma György- né. — A férjem oda volt a há­borúban. Az egyik kicsi, a másik pici, három fiammal vagyis egymagám, nem tudtam volna mit kezdeni a kiosztott négy hold földdel. Tehát 1945. április 23-án megalakult Féketeéren a Sar^ kadi Földmunkás Szövetkezet őstermelő Csoportja hatvanhat taggal, 276 hold földön. Az alakuló ülésen megválasztották a vezetőséget. Elnöknek Boros Gergelyt, elnökhelyettesnek Leel-Őssy Jánost, gazdaságve­zetőnek Vigh Imrét, ügyintéző titkárnak Tóba! Sándort, inté­ző bizottsági tagoknak Sajti Ferencet, Tóth Imrét és Juhos Jánost. Ellenőrző bizottsági ta­goknak: Jakó Imrét, Csuba Istvánt és Szekeres Istvánt. Az őstermelő csoport tagjai alapszabályként az 1875. évi XXXVII. törvénycikk betűit fogadták el, vagyis a Hangya Szövetkezet működési elveinek bizonyos fokú módosítását. így is nagy vihart kavartak az el­lenzéki pártok és az ellenzéki érzületet táplálók körében. Az ellenzéki pártok kezdetben csak helyileg csatároztak a „csajka­rendszert, szabad szerelmet meghonosítani akaró kolhoz” ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents