Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
Kulturális hetek Szarvason Felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére és megünneplésére Szarvason kulturális heteket rendeznek. Az ünnepi program nyitánya március 8-án, pénteken délután volt a járási művelődési központban, majd március 8-án, vasárnap délután j 3 órakor a járási tanács dísztér-! mében rendezik meg a nemzetközi nőnap jubileumi ünnepsé- gét. Másnap, március 0-én, hét- : főn délután 4 órakor a városi tanács művelődésügyi osztálya és a TXT járási-városi szervezőa sertéstartás iránti Medgyesbodzáson Tavaly igen jelentős bevételre tett szert az állattenyésztési üzemágból a medgyesbodzási Egyetértés Tsz. A közös állatállomány bruttó termelési értéke 300 ezer forint híján elérte a 30 milliót. Lehet-e tovább növelni az állattenyésztés hozamát? Ezt a kérdést vizsgálta a közelmúltban a tsz vezetősége és a mellette működő háztáji bizottság Egyértelműen igennel ítélték meg a helyzetet, mivél további nagy lehetőség kínálkozik a termelés fejlesztésére a háztáji gazdaságok bevonásával. Ezt az elképzelést indokolja többek között az is, hogy az Egyetértés Tsz-ben sok az idős ember, akiknek teljes értékű munkájára a szövetkezet növénytermesztésében már nem lehet számítani. Ezért döntött úgy a vezetőség, hogy kettőszáz tenyészkocát helyez ki a háztáji gazdaságokba. Ezek közül 75-öt már át is adott az új tulajdonosoknak, a többi átadására ezekben a napokban kerül sor. A sertéstartás iránti érdeklődést fokozza a vezetőség azzal is, hogy a tenyészkocatartóknak 50 négyszögöl lucernást biztosat tének rendezésében mutatják be a megye felszabadulásáról és 25 éves fejlődéséről készült do- kumentumfilmet, melyet „Föl kéne szabadulni már” és „Ahogy a csillag megy az égen” címmel a közelmúltban vetítettek Békéscsabán. A kulturális heteik további programjában március 14-én, szombaton délután 3 órakor lesz a szarvasi úttörőházban, a „Szabad hazában—Lenin útján” mozgalom keretében a városi kulturális szemle, melyen úrtörő vers- és mesemondók, valamint szavalókórusok vesznek részt Március 16-án délután újból levetítik a március 0-én bemutatott dokumentumfilmet, majd március 18-án, szerdán este 7 órakor a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa hangver. senyez a művelődési központban. Március 21-én lesznek a „Szabad hazában—Lenin útján” kulturális szemle további versenyei, melyen énekszólisták, hangszerszólisták, ének- és zenekarok szerepelnek. A kulturális hetek záróakkordja a március 23-i zeneiskolai jubileumi növendékhangverseny lesz a 2. sz. általános iskola dísztermében, este 6 órakor. Mi okozta a bevételi hiányt? Állami vizsgálat tíz termelőszövetkezetben Az elkészített mérlegbeszámolók azt mutatják, hogy a tsa-ek többsége jó eredménnyel zárta az 1969-es gazdasági évet Emelkedett a tagok jövedelme és jelentősen növekedett a tartalékolás is. Néhány termelőszövetkezet viszont veszteséggel zárta az 1969. évet Egy-két kivételtől eltekintve nem rendelkeznek a korábbi években képzett biztonsági alappal, amely most áthidalhatóvá tenné a veszteséget Az ilyen tsz-eknél — számszerűit 10 — folyó szanálási eljárás azt jelenti, hogy a gazdálkodás során létrejött veszteséget, hiányt valamiképpen meg kell szüntetni. Amikor szanálásról beszélünk, a veszteségrendezésre gondolunk, ugyanis a gazdálkodás további veszteség nélküli feltételeit kell megteremteni. Az elmúlt években a mérleghiányt állami támogatással vagy hitellel, különösebb vizsgálódás nélkül az állam megszüntette. Az 1968-as gazdasági érvtől kezdve államunk elvárja a mezőgazdasági üzemek Megyensúlyzott, veszteség nélküli gazdálkodását. Az önálló gazdálkodás sok egyéb mellett elsősorban azt ,is jelenti, hogy a tsz-ek bevételükből fedezzék kiadásaikat. Mí okozhat! a a veszteséget termelőszövetkezeteinkben? Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy több tényező. Nem kielégítő ezekben a termelőszövetkezetekben a vezetés, irányítás, munkaszervezés. Ezt bizonyítják azok a tények ,hogy egy-egy községen belül hasonló adottságú tsz-ek közül az egyik eredményesen gazdálkodik, évről évre nő a szövetkezet, valamint a tagok jövedelme és emellett emelkedik a tsz tartaléka is, a másiknál pedig nem. Ezek a tsz-ek igen gyakran gazdasági nehézségekkel küzdenek és veszteséggel zárnak. A helytelen jövedelemelosztási forma miatt több tsz-nél nagyobb összeget osztanak ki részesedésként, mint amennyit a jövedelem megenged. A tartalékos pedig minimális. A tagok és alkalmazottak jelentős része gyakran aránytalan jövedelemhez jut. Közrejátszik a betvételi hiányban az is, ha a tsz meggondolatlanul, előzetes gazdasági számítás nélMilyen segítséget kaphat a belvíz miatt megrongálódott épület tulajdonosa? Sok csapadék hullott ezen a télen. A belvizek jelentős területeket borítanak megyénkben, Battonyán két épület összedőlt. A Békés megyei Tanács Építési-, Közlekedési- és Vízügyi Osztályán, Hevesi József főelőadótól érdeklődtünk arról, hogy a belvíz által okozott épületkárokkal kapcsolatban milyen intézkedések várhatók. Kaphat-e segítséget az a magánszemély, aki a belvízkár miatt erre rászorul, s ha igen, hogyan, mi módon? — Mindenekelőtt azt mondanám el, hogy osztályunk előzetes tájékoztatással rendelkezik a belvizek által megrongált személyi tulajdonban levő épületek károsodásáról. Értesüléseink szerint Békésen, Mezőberénysának" címén barbár jelenetekre kerül sor. Sorozatosan lövik agyon, illetve ütlegelik halálra a politikai foglyokat, de e bűnök nyomait nem sikerül mindenütt eltüntetni. A Vörös Hadsereg szabadította fel a hírhedt lublini koncentrációs tábort A sok csatában megedződött katonáknak életük legszömyűbb élményében volt részük. Dante leírásai a pokolról, és az inkvizíció középkori kínzókamráinak szörnyűségei, elhalványulnak a lublini valóság mellett A német monopóliumok képviselőit, akik majdnem valamennyi koncentrációs táborban termelőüzemeket tartanak fenn, legalább annyira megdöbbentik a külföldi sajtóorgánumok és rádióadók közleményei, mint a nácikat. Himmler parancsot ad: „Egyetlen fogoly sem kerülhet élve az ellenség kezébe”. Nagyszabású evakuáciő kezdődik. A koncentrációs táborokat keleten és nyugaton kiürítik, a betegeket és félig éhen- haltakat nagyrészt megölik. A foglyokat kemény fagyban nyitott teherkocsikba vagonírozzák vagy egyszerűen útnak indítják őket. Megkezdődik a hatalmas halál menetek ideje. Nem sokan élik túL • A front zaja már világosan kivehető a világ legnagyobb halálgyárában, az auschwitzi kon- rációs táborban. Az SS kap. kodva hoz intézkedéseket a tábor kiürítésére. A foglyok egy: részét útnak indítják a gross- • roaeni koncentrációs tábor felé. | Egy januári éjszakán, mínusz 20} fokos hidegben indulnak. Az el- : ső 55 kilométer hosszú útsza- kaszt pihenő nélkül kell megtenni. Sokan esnek össze a kimerültségtől vagy maradnak le. De megfagyni sincs idejük, mert az SS-legények szigorú parancsot kaptak minden ösz- szeeső vagy lemaradó azonnali agyonl örvösére. Szüntelenül és kíméletlenül hangzanak fel a lövések. Az 55 kilométernyi szakaszon 600, különböző nemzetiségű foglyot gyilkolnak meg. A menet tovább vonszolja magát, A második útszakasz végén levő loslaui pályaudvaron az agyongyötört, félig megfagyott foglyokat nyitott szenesvagonokba zsúfolták. 28 órán át tartott az út a grossroseni pályaudvarig Miután a Vörös Hadsereg mindent elsöprően nyomult előre, a menetet tovább irányították Buchenwald felé. Az út teli volt hullákkal. A ravensbrückeni koncentrációs tábor egyike volt a fasiszták szervezett gyilkosságai, egyúttal az antifasiszta foglyok hősi küzdelmei, színhelyének is. Az ott fogva tartott asszonyok és lányok a fegyverkezési ipar számára végeztek rabszolgamunkát. Szervezett akciók se- ; gítségével állandóan szabotáltak. • (Folytatjuk) S ben, Körös tárcsán mintegy száz épületben keletkezett kár- Battonyán valóban összedőlt két épület, s a Szárazér megemelkedett vizszintje további ötven épületet veszélyeztet A mezőkovácsházi járásiban, Nagybánhegyesen, Kunágotán, Medgyesbodzáson várható még Jsjsebb mérvű károsodás. — Mi a helyzet a többi járásokban? — Főleg a mélyebb fekvésű területeken számolhatunk azzal, hogy a régi építésű és gyengén, vagy egyáltalán nem szigetelt vályog- és vertfalú épületek rongálódnak meg. Dobozon például a Kettős-Körös gátjához közei fekvő 10—15 lakás szenvedett kárt Gyulaváriban öt lakóépület van veszélyben, s a gyulai járásban, Kötegyánban és Sarkadon várható kisebb belvízkár. Az orosházi járásból jelentést kaptunk arról, hogy az úgynevezett Taraj pusztán négy-öt tanyaépület van veszélyben. Legsúlyosabb a helyzet a szeghalmi járásban. A járási székhelyen 30, Bucsán ugyancsak 30, Vésztőn 15, ökányban 10, Ecseg- falván és Körösladányban 5—5 lakóházban okozott rongálást a belvíz. — Mit tehetnek az illetékes városi és községi tanácsok és a károsodást szenvedett épületek tulajdonosai? Kaphatnak-e magánszemélyek valamilyen segítséget? — A 7/1969. in. 22. ÉVM— PM rendelet foglakozik az árvíz és belví7 által megrongált személyi tulajdonban álló épületek helyreállításával, újjáépítésével. A rendelet értelmében osztályunk intézkedést adott M a szakigazgatási szerveknek, hogy területükön a lakosság bejelentéseit vegyék nyilvántartásba és a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal tartsanak kapcsolatot. A belvíz tényét a készültség megszűnése után V5 nappal a vízügyi igazgatóságok kötelesek az érintett tanácsokkal közölni. Ezt követően a tanácsok szakigazgatási szervei, a lakosságtól érkezett jelzések alapján felülvizsgálják a károsodások mértékét és az adatfelvételi lapok megküldésével intézkednék az Országos Takarékpénztár felé, hogy a magánszemélyeknek az épületben bekövetkezett károsodás nagyságától függően adjanak kamatmentes kölcsönöket Megjegyzem, hogy ez a kölcsön csak az esetben vehető igénybe, ha a rongálódás értéke meghaladja a kétezer forintot — Mire vannak kötelezve a tanácsok a rendeletben? — A rendelet előírja, hogy a tanácsok segítsék elő a belvíz által megrongált épületek helyreállítását. újjáépítését. Ha a károsult erre nem képes, úgy gondoskodik a kivitelezőről és szükség szerint telket is a tanács ad a károsultnak. — Mit mondana még el kérdés nélkül? — Azt, hogy az osztály figyelemmel kíséri a belvíz okozta károk felszámolásának munkáját, s ha bárhol kérik a segítségünket, természetes, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk — fejezte be tájékoztatását a főelőadó. Botyánszki János Szezon a körösfarcsai fűzvesszőtermelő telepen Az Erdőgazadsági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat köröstar- csai fűztelep vezetőségén Fábián János telepvezetőtől kaptuk a tájékoztatást, amely szerint a 276 katasztrális holdon gazdálkodó fűztermelő- és feldolgozó évente — az időjárástól függően — 120—150 vagon zöld vesz- szót ad a kosárfonó üzemeknek és szövetkezeteknek. Jelenleg 201 dolgozó vágja a piros színű hajlékony vesszőket a telep gazdaságában, amelyből a kosárfonók ügyes kezei iparművészeti remekeket fon. Az 1969-es tervüket hántolt fehér vesszőből 152 százalékra teljesítették a gőzölt barna vesz- szőből és a nyers zöld vesszőből is megtermelték a tervezett mennyiséget [ kül nagy volumenű melléküzemi tevékenységbe kezdett. A veszteséget elemi kár is okozhatja. Az 1969-es gazdasági évben több tsz-nél belvíz pusztított A veszteséges termelőszövetkezeteknél a megyei tanács elrendelte a veszteség okainak feltárását, a szanálási eljárás lefolytatását. A szanálási eljárásra a közelmúltban bizottságot jelölt ki a megyei tanács vb elnöke. Ez a bizottság megvizsgálja a tsz közgazdasági adottságait, a munkaerő helyzetét és az eszközellátottságát. Elemzés alá veszi a termelési eredményeket, azt, hogy mely ágazatok gazdaságosak, illetve veszteségesek. Foglalkozik a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülésével, a vezetés felelősségével, az irányítás hatékonyságával. Megvizsgálják tsz-en belül a jövedelemelosztási rendszert, a munkadíjazási formákat. A vizsgálat befejező részeként, a bizottság megállapítja a tényleges veszteséget, a mulasztásért a személyi felelősséget és javaslatot tesz a veszteség rendezésére és a felelősségrevonásra. A gazdasági év folyamán keletkezett veszteséget a tsz-nek saját erejéből kell megszüntetnie. A veszteséges tsz-eknél a munkadíjtömeg 1970 vonatkozásában az előző két év átlagának 80 százalékáig terjedhet. 1969- ben is eszerint kellett volna meghatározni a tsz-nek saját bértömegét Ez a bértömeg az alapmunkadíj. Ezt az összeget a kifizetett munkadíjakkal vagy pedig az arányos veszteségrészt a termelőszövetkezetnek magának kell kigazdálkodnia A további veszteségeket a különböző alapok terhére rendezik. Ilyen esetben a tsz az alapból használ fel bizonyos összeget üzemviteli célra, későbbi években történő visszapótlási kötelezettséggel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egy-egy tsz esetében meghatározhatja az alapok bizonyos részének fel- használását Ha ilyen módon a gazdaság egyensúlya nem áll helyre, akkor hitet és állami támogatás a rendezés eszköze. Ha a tsz-ben nagyobb elemi kár pusztított, lehetőség van a veszteség egy részének hitelből, illetve állami támogatásból történő rendezésére. Olyan esetben, amikor a szanálási bizottság jelentése alapján a vb azt állapítja meg, hogy a tsz eredményes gazdálkodásának feltételei nem biztosíthatók, a tsz tartósan veszteséges lesz, kerülhet csak sor további szervezett intézkedésekre. A veszteség rendezése, minden esetben megterhelést jelent a termelőszövetkezetnek, mivel a veszteség egy részét vagy teljes összegét a kővetkező évek gazdálkodási eredményeinek terhére írják. A termelőszövetkezeteknek tagoknak és vezetőknek arra kellene törekedniük, hogy minden törvényes lehetőséget felhasznál'^ úgy gazdálkodjanak, szervezzék az üzemi munkát, hogy évenként rendszeresen nyereséggel zárjanak. Ezt a gazdasági irányítási rendszer teremtette közgazdasági környezet megyénkben kivéted nélkül lehetővé teszi. Főáré Uajos, a megyei tanács vb pénzügyi revizora
