Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-07 / 56. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1 oldalról) kének alaposabb—indokolt esetben a szigorítás felé hajló — differenciálására, valamint a gépjárművezetéstől való eltiltás mellékbüntetésének gyakoribb alkalmazására. A kölekedéá ügyekben benyújtott törvényességi óvásaink is ezt a célt szolgálták. mert azoknak több, mint 40 százaléka a kiszabott büntetés enyhesége, illetve a gépjárművezetéstől való eltiltás mellőzése miatt került benyújtásra. — Az utóbbi két évben — főként a gazdaságirányítás reformjával kapcsolatban több, az országgyűlés által hozott új törvény gyakorlati alkalmazása kezdődött meg. Elegendő a termelőszövetkezeti törvényre, a Munka Törvénykönyvére, a földtulajdon és földhasználati viszonyok továbbfejlesztéséről szóló törvényre, valamint a szabálysértési törvényre utalni. Beszélt a szabálysértésekről, az üzemi balesetekről, a vagyoni jellegű vitákról, majd így folytatta: — Az új gazdasági mechanizmusban a gazdálkodás szervezésében központi szerepet kapott a szerződések rendszere. Hogy csak egyet említsünk: a gazdálkodó szervek már nemigen fordulnak pusztán formád okokból a bíróságokhoz. Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva feladatainkat elsősorban abban kell segítenünk, hogy az ifjúságvédelemmel foglalkozó állami és társadalmi szervek intézményes támogatást kapjanak nehézségeik megoldásához. A bűncselekmények elleni harc, de méginkább megelőzésük hatékonysága azonban csak akkor fokozható igazán, ha ebben a társadalom ösz- szefogása segíti erőfeszítéseinket Az ügyészség az általános törvényességi felügyelet ellátása során továbbra is fontos feladatának tekinti az új gazdasági mechanizmushoz kapcsolódó, kiemelkedően fontos jogszabályok egységes végrehajtásának elősegítését Változatlanul fontos kérdésként kezeljük a dolgozók életét es tests épségét védő jogi rendelkezések betartását. Az ügyészség a polgári jogi munka körében a közeljövőben is figyelem^ mel fogja kísérni a perekben tükröződő társadalmi, gazdasági jelenségeket, elemzi azok ókait. Beszéde végén kérte az országgyűlést hogy Jelentését fogadja éL Ezután dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke mondotta el expozéját bűntettek, valamint az elkövetett garázdaságok száma sem. A Legfelsőbb Bíróság ezért arra törekedett, hogy elsősorban az említett bűncselekmények elleni küzdelem eredményességét segítse elő, s a jövőben is ezt tekinti egyik legfontosabb feladatának. Hangoztatta, hogy a bűnözés elleni fellépés síikerét a szigorú ítélkezés egymagában nem biztosítja. Ehhez elsősorban a megelőzés és a társadalmi tudat átformálása szükséges, ami az állami és társadalmi szervek közreműködését, tevékenységük összehangolását igényli. Természetesen a bíróságoknak is szorosan együtt kell működniük a különböző társadalmi erőkkel és szervezetekkel. A továbbiakban megállapította: a szocialista büntető ítélkezés nem szorítkozhat csak a törvény alkalmazására; lényeges eleme, hogy a konkrét ügyben is felderítse és megfelelően értékelje a bűnözést kiváltó és elősegítő tényezőket, az alanyi és tárgyi körülményeket, a vádlott egyéniségért, a cselekmény súlyát. — Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság arra törekedett, hogy országosan minél egyöntetűbb legyen a büntető ítélkezés, ami egyben a szocialista törvényesség előfeltétele is. — Ahhoz, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvi irányú funkcióját a büntető ítélkezés terén helyesen gyakorolja, szükséges a saját, valamint az alsóbb bíróságok ítélkezésének alapos elemzése. Az elmúlt időszakban több ilyen elemzésre került sor. Ezekből kitűnt például, hogy az emberölés kísérletért viszonylag gyakran szabtak ki enyhe büntetést Hasonló vizsgálatra került sor a nemi erkölcs elleni bűntettek tekintetében is, jelenleg folyamatban van az Ítélkezés elemzése a testi épség elleni bűntettek tárgyában, a közeljövőben pedig a társadalmi tulajdont károsító bűntettek ítélkezési gyakorlatát elemzik. Megemlítette a beszámoló, hogy az állam elleni bűntettek száma az elmúlt két évben is alacsony volt, súlyos hiba lenne azonban e bűntettek jelentőségét lebecsülni. A politikai bűntettek különböző tényezőkkel függnek össze, például a nemzetközi helyzettel is. Az ellenséges fellazítani tevékenység mind gyakrabban közvetett módszerek alkalmazásával történik, s általában meggondolatlan, i félrevezetett fiatalok körében talál — bár csak szórványosan — visszhangra A garázda cselekményekkel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság olyan iránymutatást adott, hogy ezek elkövetőivel szemben is fokozott szigort kell alkalmazni. A mértéktelen alkoholfogyasztás elleni hatékonyabb bírósági fellépés jelzi, hogy az alkoholos állapotot súlyosbító körülménynek tekintik, ha az elkövető iszákos életmódot folytat és a bűncselekmény gátlástalan elkövetése ezzel összefüggésben áll. A gazdasági-társadalmi fejlődés és a polgári ítélkezés összefüggéséről szólva megállapította, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésével több nagy- jelentőségű törvényt alkottak. Gondoskodni kellett arról ,hogy a jogalkalmazásnál — mégpedig mind a régi, mind pedig az Új jogszabályok alkalmazásánál — feltétlenül érvényesüljenek a gazdasági reformmal kapcsolatos gazdaságpolitikai és jogpolitikai elgondolások. — A Legfelsőbb Bíróság ezért rövid időn bélül felülvizsgálta az új jogszabályok által érintett polgári jogi elvi állásfoglalásait, s eligazítást adott abban a tekintetben, hogy mely állásfoglalások vesztették hatályukat, illetőleg melyek maradtak — változatlan vagy módosított tartalommal — hatályban. Később felülvizsgálta a polgári ítélkezést érintő valamennyi elvi álOr. Szakács Ödön beszéde Dr. Szakács Ödön bevezetőben részletesen elemezte, hogy a legmagasabb bírósági fórum hogyan tett eleget az alkotmányban megszabott kötelezettségeinek, s vázolta az elkövetkező időszak tennivalóit. A bíróságok általános feladatairól szólva hangsúlyozta: a Magyar Nép- köztársaság bíróságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait; nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására. Alapvető feladatuk a szocialista törvényesség szigorú megtartása és megtartatása. Az alkotmány értelmében elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok működését és ítélkezését illetően. E feladatának teljesítése körében gondoskodik arról, hogy a bíróságok maradéktalanul betöltsék az alkotmányban meghatározott funciójukat, működésükkel mozdítsák elő szocialista államunk céljainak elérését. — A Legfelsőbb Bíróság a legutóbbi beszámoló óta eltelt időszakban is nagy odaadással igyekezett helytállni a maga posztján. — A Legfelsőbb Bíróság elvi irányító munkája egyrészt a konkrét ügyekben hozott határozatokban, másrészt magasabb szinten — irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások útján —- valósul meg. Az elmúlt két évben 2334 büntető és 2332 polgári ügyben hozott határozatot Két új elvi döntéssel és 37 új kollégiumi állásfoglalással adott útmutatást a büntető és a polgári ítélkezés legkülönfélébb vitás kérdéseiben. — Fontos feladata a Legfelsőbb Bíróságnak az állampolgárok panaszaival való foglalkozás. Két érv alatt csaknem 9700 polgári és több mint 3000 büntető ügyben érkezett törvényességi óvás iránti kérelem, illetőleg kezdeményezés a Legfelsőbb Bírósághoz. Ezek nyomán a polgári ügyek 12 százalékában, a büntető ügyek 16 százalékában törvényességi óvás született. A továbbiakban a büntető, illetve a polgári ítélkezés terén kifejtett tevékenységéről számolt be. Utalt a bűnözési statisztika általában kedvező alakulására, de felhívta a figyelmet a bűncselekmények néhány fajtájára, amelyeknél az utóbbi években általában nem vagy csak alig csökkent a bűntetteik száma. Ezek körébe tartoznak éppen a legsúlyosabb, az ember, ölés és ennek kísérlete is. Nem csökkent a nemi erkölcs elleni FELHÍVÁS Békéscsaba város adófizető lakosságához adófizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban! Értesíti a városi tanács pénzügyi osztálya az adófizető lakosságot, hogy az 1909. évi adókivetés alapján az 1970. első félévi részlet 1970. március hó 15-ig adópótlékmentesen fizethető. Ha az adófizetési kötelezettséget késedelmesen teljesíti, havi 1 százalékos adópótlékot köteles fizetni 1970. január hó 1-től kezdődően. Értesíti továbbá, hogy 1970. ni. I5-ét követően az adóhatóság köteles a behajtást megindítani, mely az adópótlékon felül foglalás vagy letiltás esetén 3 százalékos behajtási költséget von magaután. Felkéri a városi tanács pénzügyi osztálya az adófizető lakosságot, hogy állampolgári kötelezettségének nemcsak népgazdasági, hanem saját érdekből is— adópóüék- és adóbehajtási költség-mentesen, — 1970. évi március hó 15-ig tegyen eleget önkéntesen. Városi Tanács pü. osztály. * Az országgyűlés időszakának csütörtöki napján készült ez a felvétel a szünetben a folyosón. Kádár János beszélget két képviselőtársával: Orosz Ferenccel és Fekszi Istvánnal. lásfoglalását. Ezzel a szűrő, korszerűsítő és rendszerező munkával hatékony segítséget nyújtott a törvények helyes és egységes alkalmazásához. — Az új gazdasági mechanizmus időszakában növekedett a különböző szerződések jelentősége — mondotta ezután. A Legfelsőbb Bíróság különsen a szerződések késedelmes vagy hibás teljesítésével kapcsolatos ügyekben igyekezett olyan gyakorlatot kialakítani, amelyben kellően érvényesült a teljesítési határidő szigorú megtartásához, illetőleg a jó minőségű védelméhez fűződő érdekek védelme. — A gazdasági reform egyik fontos célja: a termelés növelése érdekében az egyéni, vállalati és társadalmi érdek jobb összehangolása, az alkotó munka, a kezdeményezések kibontakoztatása. A feladat e téren is kettős: egyrészt; gondoskodás a valóban hasznos szellemi alkotások megfelelő díjazásáról másrészt a társadalmi tulajdon hathatós védelme az alaptalan igényekkel szemben. — A kibontakozó gazdasági versennyel negatív jelenséglek is felszínre kerülnek. A Legfelsőbb Bíróság kötelességének tartja olyan ítélkezési gyakorlat kialakítását, amely érvényesülni hagyja a gazdasági verseny fejlődését szolgáló pozitív hatást, ugyanakkor teljes határozottsággal lép fel a szocialista társadalmunk jogi és erkölcsi normáit sértő magatartásokkal szemben. — Az új gazdasági mechanizmus céljainak megvalósulását szolgáló egyik hatékony eszköz: a gazdasági bírság Funkciója kettős: egyrészt elvonja a jogtalan nul szerzett vagyoni előnyt, másrészt a gazdasági-társadalmi rendünk elveinek tiszteletben tartására nevel. Az utóbbit azonban csak akkor tudja eredményesen ellátni, ha a jogtalanul szerzett vagyoni előny elvonásán túl is hátrány éri a jogsértőt. A Legfelsőbb Bíróság ennek figyelembevételével adott a bíróságok részére elvi irányítást. — A társadalmi és egyéni érdek összeegyeztetésének szempontja gyakran okoz gondot a lakásbérletből eredő perekben. A Legfelsőbb Bíróság a lakás- helyzet realitásainak és a lakás- politikai célok szem előtt tartásával igyekezett irányítani az ítélkezési gyakorlatot. Iránymutatásai nagyban segítik a jog- alkalmazók munkáját, s biztosítják ezen a területen az ítélkezési gyakorlat egységét. Tény, hogy jelentős mértékben csökkentek a lakásbérlettel kapcsolatos törvényességi panaszok. Ugyanakkor a jogértelmező koL légiumi állásfoglalások viszonylag nagy száma is jelzi, hogy megérett az idő a lakásbérlettel kapcsolatos jogviszonyokat korszerűen rendező, új jogszabályok megalkotására. — A Legfelsőbb Bíróság következetesen törekszik arra, hogy a jogi és erkölcsi némákhoz igazodó magatartásra nevelje az állampolgárokat és szervezeteket Elvi döntésekkel adott irányítást a gyermektartásdíj megállapításával, a gyermekelhelyezéssel, a házastársi tartással, a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásával kapcsolatos különféle vitás elvi kérdésekben. Azt hogy mennyire fontos az általános jellegű elvi iránymutatások érvényesülésének figyelemmel kísérése, bizonyítják, a házassági bon tóperek tapasztalatai. Az erre vonatkozó irányelv égjük tételét illetően például olyan nézetek is megnyilvánultak, hogy a házasság felbontásához elegendő a házastársak puszta megegyezése. Ez a felfogás téves. Az irányelv csak azt mondja ki, hogy a házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, közös akartnyilvánítása a házasság felbontása szempontjából lényeges körülmény; ebből Ugyanis egyéb tényekkel összefüggésben többnyire a házasélet végleges és teljes megromlására lehet következtetni. — A bíróság csak komoly és alapos ok fennállása esetén bonthatja fel a házasságot. Külön is hangsúlyozza az irányelv, hogy nincs olyan egyedi ok, amelynek fennállása esetén a bíróságnak a házasságot minden további vizsgálat nélkül fel kel. lene bontani. A beszámoló a továbbiakban rámutatott arra, hogy a társadalmi és egyéni érdek összeegyeztetése fontos a munkaügyi perekben is. A Legfelsőbb Bíróság nagy súlyt helyez például arra, hogy a bíróságok az üzemi balesetek és egyéb egészségi károsodások elháríthatóságát szigorú mértékkel mérjék, mert e téren a legkisebb lazaság sem tűrhető meg. A továbbiakban a beszámoló hangoztatta, hogy a társadalom- biztosítási jog szabályozása — a számtalan módosítás és kiegészítés következtében — ma már annyira áttekinthetetlen, hogy még a szakember is nehezen tud eligazodni benne. Ennek rendezése az egyik legidőszerűbb feladat. Az utóbbi időszakban a bírósági gyakorlatban sok olyan kérdés merült fel, amely a termelőszövetkezetek belső szervezetét, a tsz és tagja közötti jogviszonyt, a termelőszövetkezetek - (Folytatás a 3. oldalon)
