Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-07 / 56. szám
Leeresztett atomsorompó Az emberiség létét fenyegető potenciális veszély, az atomkatasztrófa megelőzésére tett nemzetközi erőfeszítések fontos állomásához érkeztünk él tegnap: életbe lépett az atomsorompó- egyezmény. Az egyezmény nem. zetközi érvényű, a kezdeményezés azonban elvitathatatlanul a szovjet békepolitikához fűződik. Másfél évvel ezelőtt a szovjet kormány indítványára született megállapodás a három nagyhatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között az atomfegyvereik elterjedésének megakadályozására, s most, az életbelépés feltételeinek beteljesedésével a szerződés nemzetközi jogilag is érvényessé vált. Az egyezményt aláíró országok kettős kötelezettséget vállalnak: az atomhatalmak nem adják át nukleáris fegyvereiket más országoknak és nem nyújtanak segítséget külföldi atomfegyver gyártásához, a nukleáris pusztító eszközökkel még nem rendelkező országok pedig vállalják, hogy nem szereznek be ilyen eszközöket, a békés célokat szolgáló nukleáris berendezéseiket pedig nem használják fel atom. fegyver gyártására. Másfél esztendő óta majdnem száz ország csatlakozott az atomsorompó- egyezményhez és több mint negyven ország legfelsőbb törvényhozása ratifikálta már az Okmányt. Az elsők között csatlakozott a szocialista ország egész sora, míg az NSZK és Japán csak a közelmúltban jelentette be eme szándékát akkor is, bizonyos fenntartásokkal; sajnálatos módon mindmáig távol maradt Franciaország es a Kínai Népköztársaság, jóllehet, mindkét ország gyárt nukleáris fegyvereket Az atomsorompó-egyezmény részeredmény abban a szívós küzdelemben, amelyet a béke- szerető erők a nemzetközi biztonság érdekében folytatnak, jelentőségében hasonló a korábbi atomstop-egyezményhez, amely betiltotta a föld feletti, légköri és tengeri robbantási kísérleteket. Ha ehhez hozzávesszük, hogy tavaly megkezdődtek és az idén folytatódnak a stratégiai rendeltetésű fegyverek korlátozását célzó szovjet—amerikai tárgyalások, akkor jogos — ám óvatos — optimizmussal tekinthetünk a jövő elé; feszültségektől, helyi háborúktól felzaklatott korunkban érvényesíteni lehet a józan megfontoltság és előrelátás elveit is, csökkenteni lehet a nukleáris háború veszélyét. A most életbe lépett egyezmény azonban — mint arra Koszigin szovjet kormányfő rámutatott —, még nem jelenti a nukleáris fegyverek felszámolását, csupán azok továbbterjedését gátolja. Ezt figyelembe kell venniük az egyezményen kívül maradt országoknak is. Ezen túlmenően pedig valamennyi állam kormányának feladata, hogy tovább munkálkodjék a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetésén, az atomháború veszélyének teljes elhárításán, hiszen földünkön máris jóval több atomfegyver halmozódott fel, mint amennyi az emberi élet és kultúra teljes elpusztításához elégséges« ) A nemzetközi békemozgalom nagy sikerének lehet tekinteni' az atomsorompó-egyezmény élet belépését. Ismételten bebizonyosodott, hogy a tömeges békemozgalom hatást tud gyakorolni a kormányok döntéseire, a világ- politika alakítására. A szocialista országok eltökélt szándéka, hogy tovább folytatják a feszültség csökkentésére irányuló politikájukat, s mindent elkövetnek, hogy újabb előrelépések történjenek az általános és teljes leszerelés folyamatában, amelyben minden részeredménynek — így az atomsorompó-egyezménynek is — fontos jelentősége van. Ara 1 forint 1970. MÁRCIUS 7., SZOMBAT Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken délelőtt 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképviseletek több vezetője foglalt helyet. Dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés álelnöke nyitotta meg az ülést, majd napirend szerint dr. Szénási Gézának, a Nép- köztársaság legfőbb ügyészének beszámolója következett. Dr. Szénási Géza beszéde Dr. Szénási Géza bevezetőben emlékeztetett arra a fejlődésre. amely az elmúlt negyedszázad alatt a Legfőbb Ügyészség fejlődésében is bekövetkezett, majd részletesen elemezte a bűnözés alakulását. — Az a kedvező tendencia, amelyről legutóbb 1968-ban is beszámoltam, továbbra is tapasztalható: az ismertté vált bűncselekmények száma 1965 óta fokozatosan csökken. Az elmúlt esztendőben az összes bűntettek száma 6,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1968-ban. A tízezer büntethető korú lakosra jutó ismertté vált bűntettszám 1965-ben 154, 1968- ban 145, 1969-ben pedig körülbelül 135 volt. Némi emelkedést mutat viszont az elkövetők száma. Ennek főként az a magyarázata, hogy néhány esztendeje — különösen a fiatalkorúak bűnözésében — nőtt a csoportos bűnelkövetés. Emellett a nem nagy számú, de a társadalmi tulajdont súlyosan károsító bűntetteknél a bűnszövetségben való elkövetési mód az uralkodó. Az ismertté vált bűntetteknek mintegy 70 százalékát 1969- ben a vagyon elleni és a közlekedéssel kapcsolatos bűncselekmények tették ki. A vagyon elleni bűntettek kisebb jelentőségét bizonyítja az, hogy az esetek csaknem 60 százalékában az okozott kár az ezer forintot sem haladja meg. — A bűnözés kedvező tendenciájának oka elsősorban a vagyon elleni bűntettek számának csökkenésében keresendő. A csökkenés különösen az elmúlt esztendőben volt jelentős, i968-hoz képest 14,5 százalékos. A kedvező változáshoz hozzájárult az is, hogy az időközben hatályba lépett szabálysértési kódex a bűntetti értékhatárt a korábbi 200 forintról 500 forintra emelte fel. — Ifjúságunk — egy csekély töredéktől eltekintve — becsületes, törvénytisztelő fiatalok serege. Ezt igazolja az a tény is, hogy az ország 14—18 éves lakosságának mindössze 1,1 százalékát teszik ki a fiatalkorú bűnelkövetők. S ez az arány már 5—6 éve nem mutat lényeges változást. — 1969-ben az erőszakos szexuális bűntettek elkövetőinek 25,2 százaléka volt fiatalkorú. A garázdaságnál ez az arány 13,2 százalék A társadalmi tulajdont károsító betöréses lopások 42 százalékát, a személyi tulajdont károsító betöréseknek pedig 33.6 százalékát követték el fiatalkorúak. — Változatlanul tapasztalható sajátossága a fiatalkorúak bűnözésének a csoportos jellege. A közvélemény a sajtóból jó néhány, főként fiatalkorúakbol álló galeri durva bűncselekmény-sorozatáról értesült. A bűnüldöző szervek eddig is erélyesen lépteik fel a bűnöző csoportok garázdálkodása ellen. — Az összes bűntetteknek több mint 55 százalékát a vagyon elleni, tehát a társadalmi és a személyi tulajdont károsító bűncselekmények teszik ki. A jelentős károkat okozó fosztogatások leleplezése után még mindig számos ügyben állapítható meg, hogy a primitív módon elkövetett bűncselekményekre az ellenőrzés példátlan lazasága miatt nem derült kellő időben fény. A Hatvani Cukorgyárban egy bűnbanda 5,5 vagon cukrot tulajdonított el. Sokáig háborítatlanul fosztogatták a társadalmi tulajdont, sőt leleplezésük után a gyár azt közölte a nyomozó hatósággal, hogy nincs hiány. — Az összes bűncselekményeknek 16,8 százalékát a közlekedéssel összefüggő veszélyeztetés: bűntettek, illetve az ittas gépjárművezetés teszi ki. Ide tartoznak még azok a veszé- lyeztetési ügyek, amelyek üzemi balesetek előidézői ellen indultak. — A veszélyeztetési bűntettek jórészt gondatlanságból fakadnak. Fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy minden erőfeszítésünk ellenére a közlekedéssel kapcsolatos bűntettek száma rendszeresen s mind erőteljesebb ütemben növekszik. 1968- hoz képest 1969-ben 10,7 százalék volt a növekedési arány. (Hat év távlatában a szaporodás 49 százalékos.) Ezután beszélt a bűnözések összetételéről s többek között figyelmeztetett: amennyire szükséges, hogy az erőszakos, garázda bűnelkövetőkkel szemben mindenki fellépjen, annyira indokolt, hogy a hú”üldöző és igazságügyi szervek megfelelő védelemben részesítsék a fellépőket. Vonatkozik ez mindenekelőtt a kötelességüket híven teljesítő, többször életüket, testi épségüket kockáztató rendőreinkre, tőlük elvárjuk, hog>; törvényesen járjanak el, de akik ellenük szegülnek, azoknak érezniük kell, hogy a rendőr mögött ott áll a társadalom, az állam,, a törvényes rend hatalma. Gondolnunk kell azonban azokra a polgárokra is, akiket jogtalan támadás ért, akik életük vagy testi épségük megóvása érdekében védekeznek, vagy akik a megtámadottak segítségére sietnek. Nekik élvezniük ' kell a törvény védelmét. Meg kell vallanunk azonban, hogy ebben a kérdésben nincs minden rendben. Több esetben előfordult, hogy a védekezőket a támadás elhárításához szükséges mérték túllépése címén olyankor is felelősségre vonták, amikor a megtámadott ijedtsége vagy menthető felindulása kizárta az elhárításához szükséges mérték felismerését Máskor olyan durva hiba fordult elő. hogy elmulasztották a sérülést szenvedett támadót garázdaság címén felelősségre vonni. — Az összes ismertté vált bűntetteknek mintegy 3 százaléka népgazdaság elleni bűntett. Ezeknek száma 1968-hoz képest csekély mértékben nőtt, többségük devizabűntett és üzérkedés. A vámbűntettek száma csökkent. A népgazdaság elleni bűntettek csoportjában a devizabűntettek száma a legnagyobb: 1964 óta több mint hatszorosára emelkedett. — Nagyon csekély azoknak a bűncselekményeknek a száma, amelyek közvetlenül a szocialista gazdálkodás rendjét sértik. Elsőként említem meg ezek sorában a gazdaságirányítás reformját tudatosan félremagyarázó „ügyeskedőknek” sokszor a közösség érdekében kifejtett tevékenység álarca mögé bújó törekvéseit. Az utóbbi időben főként a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek gazdálkodásában voltak tapasztalhatók ilyen jelenségek. Az új gazdasági mechanizmus, a kiegészítő termelői tevékenység és az értékesítési lehetőségek tágításával megteremtette a termelőszövetkezetek részére is a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeit. Egyesek e lehetőségeket a jogszabályok megsértésével saját egyéni hasznuk fokozására kísérelték meg felhasználni. A legfőbb ügyész a továbbiakban rámutatott:- Indokoltnak tartjuk azt az igényt, hogy az ítélkezés az erőszakos és garázda jellegű bűntettek körében még szigorúbb legyen. Ennek megfelelően már eddig is kifejezésre juttattuk álláspontunkat, hiszen az elmúlt évben a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott 263 törvényességi óvásunk 41,3 százaléka volt az élet elleni és egyéb erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatos. — A közlekedési balesetek ítélkezési gyakorlatában jó lenne nagyobb figyelmet szentelni a balesetet okozók gondatlanságának fokára, ehhez képest az alkalmazott büntetések mérté(Folytatás a 2. oldalon) Kifizették a nyereségrészesedést a Békéscsabai Kötöttárugyárban (Tudósítónktól) : A nagyvállalatok közül a7 ed- j sők között fizették ki a minap az 1969. évi nyereségrészesedést a Békéscsabai Kötöttárugyárban. Miután a vállalati pártbizottság és a szakszervezeti tanács együttes ülésén jóváhagyták a kollektív szerződés idevonatkozó módosítását, haladéktalanul sor került a felosztásra. A felosztható összeg megállapításánál természetesen figyelembe vették az előző évről tartalékolt összeget is. A kötelező 10 százalékos tartalékolás, a szociális, kulturális és sportcélokat I szolgáló keretek megállapítása után végül is 2 millió 551 ezer! forint került kiűzetésre, amely az 5—25 százalékig terjedő hűségjutalmakat is magában foglalja és körülbelül 22,6 napos átlagnak felel meg. Tudni kell azonban, hogy év közben már 15,2 napos átlagnak megfelelő prémiumot és jutalmat fizettek ki, fgy éves szinten a részesedés mértéke tulajdonképpen 38,2 napos átlagnak felel meg. Az év közben kifizetett bérfejlesztés, jutalmak és ösztönző prémiumok együttes összege meghaladta a másfél millió forintot. Megfelelő anyagi támogatásban részesülnek, a vállalat gyermekintézményei, a sportkör — egyéb szakosztályok mellett az NB I-es női kézilabdacsapat —, továbbá a függetlenített társadalmi funkcionáriusok, az üzemorvosok és az ápolónő. A szociális és kulturális keret terhére mintegy 56 ezer forintból öt évre, évenként 15 gyermek üdültetését biztosítják. Miután a vállalat évről évre jelentős fejlesztést hajt végre, szüksége van magas képzettségű új szakemberekre. Ezért" ösztöndíjra 50 ezer forintot, a dolgozók lakáshoz juttatásának kölcsönalapjá- ra 50 ezer forintot, a kiváló dolgozók jutalmazására 80 ezer forintot biztosítottak. Jelentős tehát az az anyagi, juttatás is, amely „borítókon kívül” jelentkezik, « Végül szót érdemel e helyütt az is, hogy a bérszámfejtők — derekas helytállással — „rekordidő alatt” számfejtették a részesedést. Ez is hozzájárult ahhoz. hogy csaknem kétezer dolgozó — a jubileumi évhez méltóan — az elsők között juthatott hozzá megérdemelt juttatásához. — kazár — 0
