Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
Tanácskozik az országgyűlés (foíl/tatás au 1 oULalrót) dseági és pcűitikai helyzet kialakulása, a szocialista és kapitalista világgazdaság közötti verseny ia. A gazdaságilag fejlett tőkés országokban a tudományos-technikai forradalom élőbb jelentkezett, mint nálunk. Igaz, hogy mozgatói, végrehajtói elsősorban a nagy tőkés monopóliumok, de a termelőerők fejlődése, a tudományos-technikai forradalom — többek között — itt is integrációs törekvésekhez vezetett Végezetül: Egész népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűvé válik részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Kivitelünk ma már a termelt nemzeti jövedelem értékének közel 40 százalékát adja, és napjainkban as iparban nagyjából minden ötödik magyar munkáa exportra tennél. Jelentősen kiszélesedtek külföldi gazdasági kapcsolataink. Mindezek következtében közvéleményünk növekvő érdeklődéssel kíséri hazánk nemzetközi gazdasági együttműködését Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években, valameny- nyi KGST tagországban széleskörű közgazdasági viták során elemezték gazdasági együttműködésünk eddigi eredményeit és a fejlődés új követelményeit A KGST XXIII. (rendkívüli) tanácsülése körvonalaiban meghatározta a KGST-országok gazdasági integrációjának ki- r alakításával kapcsolatos feladatokat Közel egy év telt el azóta. A KGST végrehajtó bizottságában, a különböző nemzetközi munkacsoportokban és az állandó bizottságokban széles körű munka indult meg az integrációs lehetőségek felmérésére, • egy olyan komplex távlati együttműködési program elkészítésére, amelyet későbbi időpontban a KGST-bem résztvevő kormányok vagy mint egyezményt, vagy mint államközi szerződést hagyhatnak jóvá. A végrehajtó bizottság néhány napja befejeződött ülésén is ezek a kérdések szerepeltek, ahol megvitattuk a KGST-állá- mok minisztériumai, gazdasági , szervezetei, tudományos-kutató 8 intézetéi, tervező irodái közötti közvetlen kapcsolatok megteremtésének elveit, és a szerződéses viszonyok kialakításának " feltételeit, megvitattunk — többek között — olyan kérdéseket, .mint egy új nemzetközi beruházási bank létrehozáséval kapcsolatos egyezmény. Végül foglalkoztunk a szocialista világ- rendszer gazdasági problémáival foglalkozó közgazdasági intézet létrehozásával. , Megítélésünk szerint az integráció létrehozása hosszabb folyamat lesz. amelynek keretében egyrészt realizálni kell a már megérett lehetőségeket, másrészt ehhez kapcsolódva meg kell teremteni a még hiányzó feltételeket. Ugyanakkor mi az integrációs folyamat komplex jellegét lsen fontosnak tartjuk, mert megítélésünk szerint nem lehet különválasztani például a pénzügyi és hitelkapcsolatok alapvető továbbfejlesztését a közös beruházások rendszerének létrehozásától vagy a gazdaságpolitikát koncepciók összehangolását a hatékony és széles körű gyártásszakosítástól, a külkereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztését az árak problémájától. Tisztelt Országgyűlés! Mi a KGST-orszégok gazdasági integrációjának továbbfejlesztését két úton kívánjuk elérni. Egyrészt az alapvető fontosságú kérdéseket magábafog- laló mind hatékonyabb tervkoordináció, márészt az áru- és pénzviszonvok széles körű kibontakoztatása útján. Mint szocialista tervgazdálkodást folytató ország, a jövőben is alapvető kérdésnek tekintjük országaink között a népgazdasági tervek nemzetközi koordinációjának továbbfejlesztését A tervkoordináció során mindenekelőtt két kérdésnek az eddiginél hatékonyabb megoldására törekszünk. Az egyik: A KGST-országok. Illetve népgazdaságunk nyersanyag-szükségletének teljesebb kielégítése, a nyersanyag kitermelési lehetőségek racionálisabb kihasználása. A másik kérdés: A technikai fejlődésben élenjárói ágasatok fejlesztési programjának tervszerű összehangolása országaink között Közvetlen célunk a jelenlegi kétoldalú fizetési mérleg kiegyensúlyozás feloldása, a sokoldalú elszámolási rendszer ténylegies megvalósítása. Mi kezdettől fogva azon a véleményen vagyunk, hogy országaink között á szorosabb gazdasági együttműködés létrehozása olyan komplex, sokoldalú feladat amely feltételezi az integráció lényeges követelményeinek egy- időben való megvalósítását Pénzügyi együttműködésünk továbbiéi Jesztése számos intézkedést tesz szükségessé. így többek között időszerű közös bankunk a nemzetközi együttműködési bank rövid- és közép- lejáratú hitelrendszerének megjavítása. Szükséges, hogy m egymás közötti külkereskedelmi árak ne szakadjanak el hosszú Időre a tőkés világpiaci áraktól, hogy ezek az áraik kifejezzék a kereslet-kínálati viszonyokat Fokozatosan olyan árak érvényesítésére gondolunk, amelyek ösztönzik a termelést és a szocialista országok egymás közötti forgalmát. Ezek az egymással összefüggő gazdasági és pénzügyi intézkedések teszik majd lehetővé egy szocialista közös valuta létrehozását. Végül szeretném kihangsúlyozni, hogy a KGST-tagállamok gazdasási tntegrációia nem jelent elzárkózást a világ többi térségétől sőt nyitottnak tekintjük gazdasági szövetségünket más államok előtt ts. Tisztelt Országgyűlés! AZ 1970-« esztendő — abo°v erre Főnk elvtárs beszámolóiá- bar> utalt — a jelenlegi terepért ód us befelező és a következő ötéves terve;klus előkészítő éve, ami különösen sok feladatot jelent. A szórt alt «fa országokkal az 1968—70-n* évekre megkötött heawzúleiárató rnezH'anodAriink ez év végén leiámaV. Az 75. évekre vonatkozó tervkoordinációt: az e"ves KO^’i’-nrszá- eokkai ügy kívánjuk elvégezni, hogy az — nrmre*Vöri!eg megalapozza negyedik ötéves tervünket: — tefivo írtie+fvé hatékorvaWh bek«ncsoiAdá«"nkot a nemzetközi e«vrotmdködA«ib* és táruljon hozzá a *rwv'tpi1»fri mazda- sári intí-zrádó fokozatos kibontakozásához: — seröse elő népffazdzsáffunk kedvezáhH ágazati jjtTvktóráiá- nak kialakítását és rnzdáji.-edfisunk hatékonyabb növelését. Az elmúlt időszakban az elves szoetfllista országokkal számos tervkoordinäeiös táróvalást folytattunk és ez év közenére be kelj feleznünk az ezzel Vaneww latos munkákat, hoov meoköt- hetaük az új. 1971—7S évi áru- cseneforvai mi egyezményeket. Hanvcúivozni s7eretném: a köztazda^árt szabóivpzók fokozottabb. hatékonyabb érvényesítése a tervgazdálkodás tovább- feilesztécét jelenti, amelv magában foglal ia garanciánkat nemzetközi köteleze**sé-elük teüesí- téséért. Ahoav Fock elvtárs erre utalt: számunkra a néogazdasá- gí terv a gazdasági munka fő céUalnak. elveinek es eszközeinek. valamint a központi intézkedések összefüggő rendszerét jelen+i. A terv véflrehaitása a kormány, illetve a gazda«ág(rá- nvftó szervek számára kötelező. Ma már meeáiinnftbaté hnmr az 1966—70-as évekre a szocialista országokkal kötött h oss* ül el ára- tú kereskedelmi meváiiaoodáso- kat — és más nemzetköz-' egyezményeket is — teliesftdtik. összefortalva. a kormány részéről megteszünk mindent a kétoldalú tárává1 ások az 1971 — 75. évi tevkoordináráás és kül- kereskodoürm tár®1"'''ások ikerre befejezése és az új államközi egyezmények megkötése érdekében. Tisztelt Országgyűlés! Az edmúlt időszakban jelentősen szélesítettük gazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal is. Megállapítható, hogy külkereskedelmi szabályozó rendszerünk, ezen belül különösen az új vámrendszer jó alapot szolgáltatott arra, hogy kereskedelempolitikánkat hatékony módszerekkel, illetve eszközökkel támasszuk alá. Vámrendszerünket úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy az jobban befolyásolja áruforgalmunk országonkénti alakulását, és járuljon hozzá gyorsabb műszaki fejlődésünkhöz. Hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodásaink az áruforgalom további növelését irányozzák elő és számos vonatkozásban új elemeket is tartalmaznak, amelyek kölcsönösen ösztönzik a vállalatok közötti ipari és kereskedelmi kooperációt, a műszaki-tudományos együttműködést. Külső gazdasági kapcsolatainkat céltudatosan kell fejlesztenünk, törvényeinket, valamint az ezt szolgáló eszközeinek következetesen érvénysítenünk kell. Tovább növeljük tevékenységünket a KGST-n kívüli nemzetközi gazdasági szervezetekben Is, ezt a célt szolgálják az általános kereskedelmi és vámtarifa-egyezményhez— a GATT- hoz — való csatlakozásunkra irányuló tárgyalásaink. Részvételünk a nemzetközi gazdasági szervezetek tevékenyltku Pál — Az elmúlt évek legnagyobb eredménye a kulturális területen — mondta —, hogy megnőtt a szocialista kultúra értékeit befogadók tábora, kiszélesedett és megerősödött az a kulturális bázis, amely záloga marxista kulturális politikánk érvényesülésének. A magyár irodalom és művészet új alkotásainak túlnyomó hányada megfelel a kultúra iránti társadalmi igényeknek; az irodalom, a művészetek legrangosabb vonulatában felvetődnek a társadalomépítés fontos kérdését. Művészetünk nem hallgatja el életünk megoldásra váró ellentmondásait, ellenkezőleg: mindinkább szocialista szemléletben képes felvetni, ábrázolni és a maga sajátos eszközeivel megválaszolni, megoldáshoz segíteni ezeket. Természetesen a jó művek, az eredmények nem egyenletes elosztásban jelentkeznek a művészetek minden ágában és hiányolni való is akad. nem is egy területen. Jogosan aggódnak például neves íróink — és velük a közvélemény is — az utóbbi időben amiatt, hogv kevés irodalmi, művészeti alkotás foglalkozik a nemzet alapvető osztályainak, a munkásságnak és a parasztságnak az életével, problémáival, gondjaival. A kétkezi dolgozók élete, napi örömeik és küzdelmeik, törekvéseik és kudarcaik, a fizikai munkát végző dolgozó kisemberek — rossz is ez a kifejezés, hisz milyen nagyok tudnak lenni ezek a ..kisemberek” — világa több fi. gyeimet, több megbecsülést érdemelne az íróktól, az alkotó művészektől. Beszédének következő részében az iflúság helyzetével foglalkozott Ilku Pál, s a párt Központi Bizottságának nemrégiben hozott határozata kapcsán elemezte az egyetemi élét pozitív változásait: — Nem reszortfeladat, nemcsak a művelődésügyi tárcára váró teendő az ifjúsággal való foglalkozás. Minden vonatkozásban a korábbinál jobban figyelembe kell venni az ifjúság különféle korosztályainak és rétegeinek sajátos helyzetét, igényeit. Sokat várunk az egyetemi önállóság, demokratizmus aégében azt a célt is szolgálja, hogy a világgazdaság fejlődéséből eredő tapasztalatokat népgazdaságunk megfelelő ütemű és korszerű fejlesztéséhez minél jobban tudjuk hasznosítani. Ugyanakkor szerény eredményeink alapján mi is hozzá kívánunk járulni e nemzetközi szervezetek sikeres tevékenységéhez. Ilyen értelemben tartjuk fontosnak az európai gazdasági bizottságban és más nemzetközi szervezetekben, így például az ENSZ mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete — a FAO —* munkájában való részvételünket. 1971-től tagja leszünk a* ENSZ gazdasági és szociális bizottsága tanácsának, ami újabb feladatokat jelent majd számunkra. Jelentős erőfeszítéseket teszünk a fejlődő országokkal folytatott árucserénk és gazdasági kapcsolataink állandó bővítésére is. Ez politikánk lényegéből fakad. Az elmúlt időszakban e téren Is számos kezdeményezés történt a különböző magyar szervek, intézmények és üzemek részéről. Mint Szeged város képviselője és mint a kormány tagja, egyetértek a miniszterelnök elvtárs beszámolójával és Javaslom, hogy fogadjuk él további munkánk alapjául —, mondotta befejezésül Apró Antal. Több képviselő után Ilku Pál művelődésügyi miniszter szólalt fel. Beszédének első részében a kulturális élet kérdéseivel, eredményeivel, gondjaival foglalkozott beszéde kibontakozásától, amelyet elősegít az elmúlt éVben kibocsátott új szervezeti és működési szabályzat A legtöbb tanulmányi, nevelési, szervezési kérdés, ben az egyetemekhez került a döntés joga és ezzel együtt a felelősség is. Több éves előkészítő munka előzte meg e változásokat. amelyek egyenesen következetek társadalmi rendszerünk és életünk demokratizálásából. — A megnövekedett jogkör és felelősség — a tanintézetek önállósága, a hallgatók jogainak kiszélesítése — alapjául lehetővé válik, hogy lépést tartva a tudományos technikai fejlődéssel, egyetemeink előrehaladhassanak a tananyag korszerűsítésében, a tudományos kutatásban, nyugodt légkörben tanulhassanak a hallgatók. A tanulás jó feltételeinek megteremtésébe beleszólást kaptak — meghatározott formában — a diákság képviselői is, mert a helyes döntések kialakításában nem lehet nélkülözni a hallgatók véleményét. Ezekben a napokban folynak a középiskolákban a diákparlament előkészületei. Saját problémáikon túl a tanulók nagyér, deklődéssel foglalkoznak az országos gondokkal, problémákkal Is. ezek megoldásából a saját területükön részt kémek és vállalnak. Tapasztalható olykor hangjukban, bírálataikban némi türelmetlenség. Másfelől viszont fel kell figyelnünk az ifjúság egy részének közömbösségére; ennek ellenszereként mag kell keresni — a KB útmutatása nyomán — a lehetőségeket a tanulók aktivitásának fokozásához. Az elkövetkezendő hetek fontos feladata lesz, hogy számba vegyük ég jól végiggondoljuk a tennivalókat minden iskola! tokon, — az egyetemekkel kapcsolatos intézkedések után — elsősorban a középiskoláikban és a középfokú tanintézetekben. — Ifjúsági politikánk megva. lősításának 'derékhadát a pedagógusok jelentik. Több mint százezren vannak. Milliós tömegekre terjed ki hatásúik. Amikor az ifjúság arculatának, magatartásának új, pozitív vonásairól beszélünk, s arról, hogy a tanulóifjúság túlnyomó többsége szorgalmasan tanul és egyre magasabb szinten sajátítja el az általános műveltséget, az új és korszerű ismereteket — mindebben pedagógusaink jó munkáját is elismerjük. Ez az elismerés és a pedagógusok segítése magában kell hogy foglalja az „állampolgárt közérzetükkel” való törődést ia Ismerjük a nevelők élet- és munkakörülményeit. Az utóbbi időben sok szó esik általános túlterhelésükről. Vitathatatlan. hogy miközben az iskolával szemben támasztott követelmények, társadalmi igények gyorsan és egyre gyorsabban növekszenek, e célok eléréséhez nélkülözhetetlen anyagi feltételek — ha javulnak is — nem javulnak a követelményekkel egyenes arányban. — Annak a kormányhatározatnak a fokozatos végrehajtására, amely 1968 júliusában született a heti kötelező óraszámok, továbbá az osztálylétszámok csökkentésére, illetve bizonyos pótlékok felemelésére, a negyedik ötéves tervben kerül sor. Esedékes teendő a pedagógusok fizetésének rendezése. A kormány a negyedik ötéves terv életszínvonal-politikai intézkedései között kiemelt feladatként fogja kezelni a pedagógusok élet- és munka- körülményeinek javítását, fizetésének rendezését. Olyan bérezési rendszert kívánunk bevezetni — hangsúlyozta a művelődésügyi miniszter —, amely szakít az egyenlősdivel, lehetővé teszi, hogy aki többet és jobban dolgozik, több juttatást. magasabb fizetést kapjon. Különösen meg kell becsülni azokat a tanárokat, tanítókat, akik a kulturális központoktól távoleső kis településeken vállalják, végzik munkájukat. Beszédét így folytatta Ilku Pál: — A negyedik ötéves tervben előtérbe került a közoktatás, a 3—18 éves korúak nevelése, az oktatásukra szolgáló intézmények fejlesztése. E témán belül is kiemelt helyre kerül az óvodák és az általános iskolai diákotthonok, a szakmunkásképző és a középiskolai kollégiumok ügye. Általános iskoláink még nem váltak igazán általánossá. Az első osztályba val^ beiratkozás 99 százalékban megtörténik, viszont a tankötelezettségi korhatárig a gyerekeknek csak 91 százaléka vé<£- zi el az általános iskolát; 36 ezer falusi — főként tanyai — gyermek nem részesül a felső tagozaton szakrendszerű oktatásban; 54 000 az úgynevezett bejáró tanulók száma. A kormány a nemzetiségi oktatást illetően az igények teljes kielégítésére törekszik. A középiskolai tanulóknak 17,8 százaléka lakik jelenleg kollégiumban, 50 ezren vannak — a tanulók egynegyedét képviselik — a bejárók, ez utóbbiak zömmel kétkezi munkások gyermekei, akik a továbbtanulás szempontjából így többszörösen nehéz helyzetűek. A szakmunkásképzés céljaira a következő tervid.őszak- ban kb. 1300 millió forintot lehet majd fordítani. Egyébként a mostani tanévben a hároméves szakmunkástanuló-iskolában és a négyéves középiskolában folytatta tanulmányait a tanulók 76.5 százaléka, s köztük (Folytatás a 3. oldalon)
