Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) is a legnagyobb hányadban vannak — 75 százalékos aránnyal — azok, akik szakmai jellegű iskolába járnak; tehát egyre inkább a középiskolai szint jellemzi az általános műveltséget. Kitért a miniszter arra, hogy évek óta visszatérő gond: a fizikai dolgozók, a munkások és parasztok gyermekei nem egyenlő mértékben részesülnek az oktatás megnőtt lehetőségeiből. Sok tekintetben hátrányos helyzetben vannak s a továbbtanulásiban is elmaradnak mind saját számarányukhoz képest, mind az értelmiségi és egyéb szülők gyermekeitől. Különös fontosságot ad ez a tény a kollégiumi és diákotthoni program megvalósításának. Éppen ilyen fontos, hogy a nevelők is segítsék ezeket a fiatalokat tanulmányaikban, s helyzetük javításával a tanácsok, az üzemek is törődjenek. — Az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételein túl tartalmi tekintetben is adódnak gondok — mondta Ilku Pál, — Tudjuk, hogy még mindig nagy a tanulók túlterhelése, aminek csökkentése csak állandó, meg-megújuló erőfeszítéssel érhető el. Várjuk és kérjük a jelenleginél jobb tankönyvek kéziratait. Szeretnénk, hogy a tudósok, a gyakorlati szakemberek is nemes feladatnák tekintsék a korszerű, jó tankönyvék megírását. Bejelentette a miniszter, hogy szeptemberben összeül az V. Nevelésügyi Kongresszus, amely ajánlásokat készít a nevelésügy felelős irányítói és gyakorlati munkásai részére. Szólt arról, is, hogy az eddiginél tervszerűbbé válik a közművelődés, a? érdeklődést, a népművelés; munka fellendülését többek között olyan akciók jelzik mint Tóth Balázs, (Békés megyei 6. számú választókerület) állattenyésztési telep igazgató a parlament mezőgazdasági bizottságának megbízásából a mezőgazdasági úthálózat fejlesztési programját ismertette. A tanácsok gondjaira bízott 80 000 kilométeres úthálózatnak csak 11 százalékára került eddig burkolat. Több mint 3700 termelőszövetkezetnek és 300 állami gazdasági majornak nincsen bekötő útja. A rossz utak miatt lassú a szállítás, a gyümölcs és a zöldség útközben elromlik. Különösen nehéz a helyzet a legtöbb mezőgazdasági terméket adó, mélyebb fekvésű alföldi vidékeken, ahol a nehéz talajon az útépítés sokkal költségesebb. A negyedik ötéves terv időszakára előirányzott 3,5 milliárd forintos keretből ki lehet elégíteni a bekötő utak építése iránti igényeket. A képviselő a „W0 falu — 100 könyvtár”; a „Televíziót minden iskolának”. Tavasszal megrendezik az országos közművelődési konferenciát, amely arra lesz hiva- tott,hogy a közművelődési politika továbbfejlesztésének konkrét feladatait határozza meg. azonban figyelmeztetett arra, hogy ha a kivitelezési költség továbbra is ilyen mértékben emelkedik, veszélybe kerülhet a terv maradéktalan megvalósítása. Elmondotta, hogy például 1960-ban 660 ezer forintba került egy-egy kilométeres útszakasz megépítése, 1969-ben ez az összeg már elérte az 1,2 millió, sőt nem egy esetben a másfél millió forintot. Az utak karbantartására is jobban keli ügyelni. Gócza József (Szolnok, 12. v. k.), képviselő felszólalása után szünet következett, majd az elnöklő Kállai Gyula bejelentette: a kormánybeszámoló feletti vitában 27 képviselő fejtette ki véleményéi. Mivel többem nem jelentkeztek felszólalásra, a vitát lezárt», s megadta a szót Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének, aki a vitában elhangzottakra reflektált. Tóth Balázs Békés megyei képviselő felszólalása Fock Jenő vitaösszefoglalója Bevezetőben hangsúlyozta, hogy Péter János külügyminiszter felszólalása — amelyben a nemzetközi helyzetről, külpolitikai tevékenységünkről adott képet — a kormány beszámolójának része volt. Apró Antal és Ilku Pál beszéde, amelyben a kormányzati munka két fontos területén egészítették ki a miniszterelnöki expozét, a képviselők — helyesen — szintén a kormány véleményeként hallgatták, értékelték. Szólt Fock Jenő arról is, hogy ha a felszólalások mindegyikére ezúttal nem is tér ki, a kialakult gyakorlatnak megfelelően a kormány az országgyűlés plénuma előtt elhangzottakat a közeljövőben megtárgyalja, megfelelő döntéseket hoz, s azokról az érintett képviselőket tájékoztatja. Emlékeztetett a Minisztertanács elnöke arra, hogy expozéjában szólt a negyedik ötéves tervről, annak előkészítéséről. a munka jelenlegi stádiumáról. Mint megállapította, a képviselők helyesen értelmezték az ezzel kapcsolatos tájékoztatást, azt információnak tekintették, nem pedig olyan témának, amelyet most az ország- gyűlés megtárgyal. A negyedik ötéves terv ugyanis a későbbiekben az országgyűlés elé kerül s akkor mód és lehetőség lesz részletes megtárgyalásra. A demokratizmus fejlesztésének szükségességével kapcsolatban Fock Jenő kifejtette; a felszólalások egésze úgy értelmezhető, hogy a képviselők, az országgyűlés tagjai az expozéban foglaltakkal egyetértenek. — Az egyetértés tudata nagyon fontos a kormányzat számára — fűzte hozzá —, mert sokkal biztosabban, sokkal határozottabban tud haladni a demokratizmus szélesítésének útján, ha érzi az országgyűlés, a képviselő elvtársak egyetértését. A külpolitikai témájú felszólalásokra reflektálva megjegyezte, hogy a képviselői hozzászólások és Péter János beszéde között érdemi különbség, véleményeltérés nem volt. Eltérés legfeljebb abban volt felfedezhető, hogy más-más volt a fogalmazás. A közoktatás kérdéseit érintett képviselői felszólalásokkal kapcsolatban a Minisztertanács elnöke azt fejtegette, hogy Ilku Pál művelődésügyi miniszter beszédében — vele és a kormány illetékes tagjaival egyetértésben — igyekezett olyan konkrét választ adni a felvetődött kérdésekre, amilyet jelenleg, amikor az ötéves terv még nincs véglegesítve, adni lehet. Az expozéban szó esett olyan kérdésekről is, mint a pedagógusok fizetésének rendezése, s ezt a művelődésügyi miniszter kiegészítette, körvonalazva az ezzel kapcsolatos kormányzati véleményt. Fock Jenő ezután megemlítette, hogy a felszólalók körülbelül egyharmadának témája a mezőgazdaság volt, s a mező- gazdaságra vonatkozóan sok kritikai észrevétel, javaslat hangzott el. Kijelentette: a mezőgazdaságban dolgozó emberekről mind a kormányzat, mind a magam nevében csak az elismerés és a legteljesebb megbecsülés hangján szólhatok. A mezőgazdasági munka értékelése voltaképpen szoros összefüggésben van a munkás—paraszt szövetséggel, ami viszont állami, társadalmi rendünk alapja. Nem a leírt sorok és az elhangzott szavak mennyiségével mérhető az, hogy miként foglalkozik a kormány a két alapvető osztály viszonyával, a munkásság és a parasztság életszínvonalának alakulásával. Pártunk politikájának alapvető vonása, hogy a munkás—paraszt szövetség kérdésével úgy foglalkozott, ahogy azt megköveteli e szövetség jelentősége. Itt rendszerünk egyik alapkérdéséről van szó. Részletesen szólt a miniszter- elnök a húsellátás problémáiról. Megemlítette, hogy a sertéshús exportját lényegében teljesen leállították, ugyanakkor 60 000 tonna sertéshúst hoznak be tőkés országokból. Remélők, hogy a jövő évben a sertéstenyésztésben is komoly eredmények születnék. Ahol az anyagi ösztönzés erőteljesebben érvényesül — például a háztáji és kisegítő gazdaságoknál — a változás egyértelműen pozitív. Nagyon határozottan meg kell mondani, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságoknál az állat- tenyésztés fellendülését hosz- szabb távra tervezzük. A termelőszövetkezeti közös gazdaságok segítsék a háztájit abban, hogy hozzájárulhassanak húsellátási gondjaink enyhítéséhez — mondotta. A szakszervezeti tagok nyugdíj- és társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatos észrevételekre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, hogy az elhangzott érvek igen meggyőzőek voltak s véleménye szerint 1971. január 1-től a javasolt intézkedéseket meg kell tenni. Ha az a kérés, hogy a szak- szövetkezetek tagjaira nyugdíj és társadalombiztosítás szempontjából ugyanolyan rendelkezések vonatkozzanak, mint a kiskereskedőkre, a kisiparosok, ra és az ügyvédi munkaközösségek tagjaira, a kormányzat ezt helyesli; a végrehajtás módját ki kell majd dolgozni. A miniszterelnök helyeselte azt a javaslatot, hogy az illetékesek dolgozzanak ki országos iparfejlesztési koncepciót. A szolgáltatások fejlesztését illetően a kormány elnöke egyetértett a vitában elhangzott kritikai észrevételekkel. Felhívta a figyelmet, hogy a szolgáltatások bővítése — területileg is, meny- nyiségileg is — nemcsak anyagi erőket és beruházási javakat igényel, hanem munkaerő tekintetében is nagyobb követelményeket támaszt, például több tízezer dolgozó átirányítását az iparból a szolgáltatási ágazatba. Ezután a miniszterelnök a következőket mondotta: — Az idei év sok szempontból kiemelkedő jelentőségű számunkra. Az idén ünnepeljük hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját. Erről a történelmi jelentőségű eseményről — fel- szabadulása sorrendjében — az ország minden városa, helysége ünnepélyesen megemlékezett, illetve megemlékezik. Az ország felszabadulásának jubileuma alkalmából a Parlament ünnepi ülést tart. — Soha, egyetlen percre sem feledjük, hogy szabadságunkat mindenekelőtt a Szovjetuniónak köszönhetjük. Ügy kell élnünk és dolgoznunk, hogy méltók legyünk a szovjet katonák és a velük szövetségben harcoltak véráldozatára. Büszkék vagyunk arra. hogy ha számszerűen nem is sokan, de a magyar ellenállás hősei is együtt küzdöttek a felszabadító csapatokkal hazánk szabadHatályba lépett az atomsorompó'szerződés Koszig in Moszkva Csütörtökön délelőtt Moszkvában ünnepélyes keretek között letétbe helyezték az atom- sorompó-szerződésnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről történt ratifikálásról szóló okmányokat. Nagy-Bri- tannia már 1968. november 29- én letétbe helyezte a szovjet kormánynál a ratifikációs okmányokat. A ratifikációs okmányok letétbe helyezése után Alekszej Koszigin szovjet kormányfő beszédet mondott. Az Egyesült Államok ratifikációs okmányait Jacob Beam moszkvai nagykövet helyezte letétbe. A szovjet kormány nevében Andrej Gromiko külügyminiszter vette át az amerikai okmányokat. Ugyanakkor a Szovjetunió levéltárában elhelyezték a szovjet ratifikációs okmányokat. A szerződés ratifikációs okmányait letétbe helyezte Jugoszlávia, Malaysia és Jamaica is. Jugoszlávia és Malaysia nevében a két ország moszkvai nagykövete. Jamaica nevében pedig Sir Duncan Wilson, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete adta át megőrzésre az okmányokat. A szovjet kormánynál történt letétbe helyezésről megfelelő jegyzőkönyveket írtak alá. E jegyzőkönyveket szovjet részről Gromiko külügyminiszter látta el kézjegyével. A ratifikációs okmányok letétbe helyezésénél az említetteken kívül jelen volt mégGrecs- ko marsall, szovjet honvédelmi miniszter, Keldis akadémikus, a szovjet tudományos akadémia elnöke. Petroszjanc, a szovjet állami atomenergia-bizottság elnöke, szovjet és külföldi újságírók. A moszkvaihoz hasonló ünnepélyes aktusra kerül sor csütörtökön az esti órákban Washingtonban és Londonban is. *** Az atomsorompo-szerződés 1970. március 5-éve] hatályba tépett, miután teljesült az a feltétel, hogy a szerződés hatályba lép, ha a letéteményes hatalmaik — Szovjetunió, Egyesült Államok és Anglia — és negyven más állam ratifikálja és letétbe helyezi a ratifikációs okmányokat. *** A kormányfogadások házában lezajlott ünnepélyes eseményen jelen voltak az atom- sorompó-szerződést aláíró közel beszéde száz ország moszkvai diplomáciai képviseletének vezetői. Ha. zánkat Rapai Gyula moszkvai magyar nagykövet képviselte. Az atomsorompó-szerződés ratifikációs okmányainak csütörtöki ünnepélyes letétbe helyezése alkalmából mondott beszédében Alekszej Koszigin kormányfő a szovjet kormány mély megelégedését fejezte ki a z a tóm sorompó - szerődés hatályba lépésével kapcsolatban. — A Szovjetunió politikája változatlanul arra irányul — mondotta —, hogy az emberiség megszabaduljon a nukleáris há. ború veszélyétől. A szerződés lényeges lépés e cél felé. Koszigin kijelentette, hogy „az atomfegyverek elterjesztéséről való lemondással kapcsolatos kötelezettségek a legfontosabb nemzetközi jogszabályok közé kerülnek. Azoknak az államoknak is számolniuk kell e nemzetközi jogszabályokkal; amelyek nem vesznek részt * szerződésben1 ’. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy „a nukleáris technológia békés felhasználásának áldásait békés célokra hozzáférhetővé kell tenni a szerződés minden résztvevő állama számára’’. A továbbiakban kijelentette, hagy ,,az ellenőrzésnek megbízhatónak kell lennie és a szerződésben kitűzött határidőn belül érvénybe kell lépnie”. „Mint ismeretes, az atomsorompó-szerződés mgg nem jelenti a nukleáris fegyvereik fel. számolását. Ezért igen fontos, hogy a nukleáris hatalmak, s ugyanúgy minden más ország is, minden lehetőt megtegyenek a nukleáris fegyveiikezési hajsza megszüntetéséért. az általános és teljes leszerelés ügyének előrehaladásáért”. „A Szovjetunió és a többi szocialista ország szükségesnek tartja, hogy továbbra is ezen az úton járjon” — mondotta Koszigin. „A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít annak a párbeszédnek, amely a múlt év végén kezdődött az Egyesült Államokkal a stratégiai fegyverkezési hajsza leállításának kérdéseiről. A magunk részéről teljes komolysággal készülünk az e kérdéssel kapcsolatban áprilisban Béosben megkezdődő tárgyalásokra. E megbeszélések kimenetele természetesen mindkét fél jóakaratától függ — mondotta Koságin. (MTI) ságáért. életüket áldozták népünk ügyéért. — Az idei év másik kimagasló eseménye Lenin születésének 100. évfordulója. Ez a jubileum nemcsak a Szovjetunió és a szovjet nép. hanem hazánk népe és a világ összes dolgozója számára is jelentős. Üzemeinkben, vállalatainknál, a termelőszövetkezetekben és a kulturális intézményeknél jelentőségének megfelelően ünnepük meg az évfordulót. Minden ünnepségnél fontosabb azonban, hogy Lenin szellemében végezzük munkánkat. Fock Jenő ezután az idei év harmadik nagyfontosságú eseményéről a X. kongresszusról és a kongresszusi felkészülésiről beszélt. Mint mondta, a felkészüléssel is bizonyítani akarjuk: méltók vagyunk a marxista— leninista párt nevére. Nemcsak a pártszervezetek feladata, hanem a kormányzati munkáinak is igen fontos része lesz a következő hónapokban a X. pártkongresszusra való ilyen szellemű felkészülés. — Az idei év nagyjelentőségű eseményei dolgozóink körében élénk visszhangot váltottak ki mondotta. — Egyre szélesebben bomtakoák ki a munkaverseny, amely elsősorban nem a termelés mennyiségi növelésére, hanem mindenekelőtt az idényeknek megfelelő, a termelékenyebb. a hatékonyabb és jobb minőségű munkára, a gazdaságosság fokozására irányul. Tiszteletünket és megbecsülésünket fejezzük ki valamennyi dolgozónak, aki tehetséges-, szorgalma* munkájával társadalmunk boldogabb, szebb jövőjének alapjait teremti meg. Befejezésül a minász: ük mind a kormány, mind a maga nevében jó munkát, erőt, egészséget kívánt az országgyűlés tagjainak a kitűzött nagyszerű feladatok megvalósításáé'-’ a szocializmus teljes felépítéséért folytatott munkájukhoz. A miniszterelnök nagy tapssal fogadott válasza után az ország- gyűlés a kormány beszámolóját és a Minisztertanácselnökének a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag jóváhagyta. Az elnöklő Kállai Gyula köszönetét mondott a kormány be. számolójáért, s kérte a képviselőket, hogy munkahelyükön és választókerületükben tevékenyen vegyenek részt a kormány- beszámolóban megjelölt feladatok végrehajtásában. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órai kezdettel folytatja tanácskozását. Napirend szerint a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámo. lójára és az interpellációk?» kerül sor.
