Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
MA Világ proletárjai, egyesüljetek! Ára,: 89 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MUNKÄSFIATALOK SZABAD IDŐBEN (4. oldal) VIZSGALATOT INDÍT A NEB... (5. oldal) MIT MOND? (6. oldal) 0 kormánybeszámoló' vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön az országgyűlés folytatta a kormány tevékenységéről szóló beszámoló vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Focfc Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikái Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti külképviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd elsőnek Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Apró Antal beszéde Tisztelt Országgyűlés! Fock elvtárs kormánybeszámolójában utalt arra, hogy a következő ötéves tervszakasz során számolnunk kell a nemzetközi együttműködés továbbfejlődésével. A nemzetközi lehetőségeket figyelembe véve kormányunk sokat tett és tesz annak érdekében, hogy bővítsük államközi gazdasági kapcsolatainkat minden olyan országgal, amely kész a kölcsönös érdekek és az egyenjogúság alapján velünk együttműködni. Korunkban a tudományok és a termelőerők gyors fejlődésének és internacionalizálódásának vagyunk tanúi — ez világjelenség ami felveti a szükségiességét annak, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködését új módon fejlesszük tovább. A KGST-országok fokozatos gazdasági integrációjának megteremtése joggal nevezhető objektív, történelmileg szükségszerű folyamatnak. Országunk közvéleményében joggal merül fel a kérdés, hogy a szocialista országok szorosabb gazdasági kapcsolatait hogyan képzeljük el? Miben különböznek a most kialakuló együttműködési formák az eddigiektől? Más szóval, mit jelent a nyolc szocialista országnak az integrációs program kidolgozására vonatkozó elhatározása, és hol tartunk ebben a munkában? A kommunista- és munkáspártokat az elmúlt évben lefolytatott KGST-tanácskozáKon az a szándék vezérelte, hogy szorosabbra fűzzék gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésüket és olyan új termelési kapcsolatokat hozzanak létre, amelyek jobban megfelelnek a mai követelményeknek. A felsőszintű tanácskozáson benyújtott magyar javaslatok abból indultak ki, hogy gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésével minél jobb feltételeket teremtsünk nálunk és minden KGST-állambam a szocializmus építéséhez. Mi tette szükségessé a változtatásokat? Először: a rohamosan fejlődő termelőerők és az erősödő tudományos-műszaki forradalom követelményei a kutatás, a termelés és a forgalom egy részében túlnőttek a kis- és középnagyságú országok keretem és lehetőségein. Ha visszagondolunk a 20 évvel ezelőtti, tehát a KGST megalakulása körüli időszakra, nyilvánvaló, hogy akkor ilyen jellegű problémák még nem merülhettek fel. Húsz évvel ezelőtt Magyarországon az ipari termelés már túlhaladta a háború előtti színvonalat. azonban gazdasági fejlődésünknek csak a kezdetén tartottunk. Akkor még a lakosság fele « mezőgazdaságban dolgozott, most pedig csupán 30 százaléka. Azóta az ipar, az építőipar, egész gazdasági életünk hatalmasat fejlődött Az ipar ré_ szesedése a nemzeti jövedelem termelésében a korábbi 39 százalékról mintegy 62 százalékra emelkedett. Ennek a fejlődésnek sok éven át az ipari munkáslétszám növekedése volt az alapja. Ezen a fejlődési fokon a legtöbb szocialista ország túljutott. Fokozatosan hazánkra és a többi KGST-államra is átterjedt és a termelés jóformán minden területén kifejezésre jutott a tudomány és a technika korunkban végbemenő forradalma. A fejlődés dy^n törvénye ez, amely éreztette hatását már jóval azelőtt, hogy az integráció kérdése napirendre került volna. Gondoljunk csak, tisztelt országgyűlés, olyan közös vállalkozásainkra mint a szocialista országok villamosenergiarendszerének összekapcsolása, a nemzetközi olajtáwezeték-rend. szer kiépítése, a magyar—szovjet alumíniumipari együttműködés létrehozása vagy a Közös vasúti vagonpark kialakítása —, hogy csak néhány legismertebb példát említsek. A másik tényező, ahol élőre kell lépnünk: a termelőerők fejlődésétől elmaradt áru- és pénz- kapcsolatok továbbfejlesztése, a vállalatok önállóságának és közvetlen kapcsolatainak kialakítása. Az eddigi gyakorlat fékezi a legérdekeltebbek — vállalatok — közvetlen együttműködését, műszaki fejlődését, nehezíti a népgazdaság megfelelő struktúrájának kialakulását, a beruházások hatékonyságának növelését és a munka termelékenységének megfelelő emelkedését Ez nemcsak nálunk, hanem a többi szocialista országban is így van. Harmadszor: Ugyanebbe az irányba hat a nemzetközi gaz- (Folytatás a 2. oldalon) Huszonöt éves jubileum a nőmozgalomban Jutalmazták a legjobb aktívákat A nemzetközi nőnap alkal-: mából bensőséges ünnepélyt ■ rendezett tegnap délelőtt Békés-1 csabán a megyei nőtanács. A nőtanácsok, szülői munkaközösségek irányításában kiemelkedő munkát végzett nőmozgalmi vezetők, aktívák részére tartott összejövetelt. Az ünnepségen részt vett Fábián Lajosmé, a Magyar Nők Országos Tanácsának munkatársa és Bocskai Mi- hályné, az MSZMP megyei bizottságának képviselője is. Boros Gábomé megyei titkár üdvözlő szavai után dr. Pásztor Józeefné. a megyei nőtanács elnöke mondott ünnepi beszédet. „Ez az év az évfordulók jegyében kezdődik és zajlik le — mondotta többek között beszédének bevezető részében — hazánk felszabadulásának 25., Lenin születésének 100. és a nemzetközi nőnap hatvanadik évor- dulóját ünnepeljük. „Majd a nőmozgalom jelentőségéről, a szocialista tábor eddigi eredményeiről, valamint a nemzetközi helyzetről és a nők békevágyáról, küzdelmeiről beszélt. Felemelő érzés volt hallgatni beszédének befejező részét is, melyben Várnai Zseni egyik háborúellenes verséből idézett. A megye több járásából és városából meghívott nőmozgalmi vezetőknek ezután Boros Gábor- né ajándékot és oklevelet nyújtott át munkájuk elismeréséül. Az okleveleket az MNOT adományozta legjobb aktíváinknak. ‘ Kihirdették az 1969. évi cukorrépa- és kukoricatermesztési verseny eredményét Az elsők: az orosházi Új Élet Tsz és a pusztaföldvári Dózsa Tsz A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének verseny, bizottsága összegezte ä cukorrépa- és a kukorica termeszt ősben elért 1969- évi eredményeket Az ágazati verseny helyezettjeinek ismertetésére március 4-én került sor Mezőhegyesen. Plenter Lajos, a versenybizottság titkára bejelentette, hogy a cukorrépa-termesztési versenyt az orosházi Űj filet Tsz nyerte. 130 holdon 259 mázsa holdanként) átlagtermést ért el. Egy hold anyagköltsége 1928 forint. Második a kaszapert Lenin Tsz lett Itt 200 holdon holdankénti átlagban 246,6 mázsa hozamot takarítottak be 1135 forintos anyagköltséggel. Harmadik helyezett az újkígyós: Aranykalász Tisz 450 holdon 243 mázsa holdanként hozammal és 1573 forint anyagköltséggel. A versenybizottság holtversenyben negyedik helyre értékelte a medgyesfoodzási Egyetértés és az orosházi Béke Tsz cukorrépatermesztési eredményét. Ötödik helyre a nagybánhegyesi Zalka Tsz került. A kukorica-termesztési verseny első helyezettje a pusztaföldvári Dózsa Tsz lett, 515 holdon májusi morzsolt szemes- termésnek számítva 41,36 mázsa holdanként hozamot értek el 1221 forint holdankénti anyag- költséggel. Második helyre a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz került. Itt 524 holdon átlagosan 40,89 mázsa szemtermést értek el 1125 forint anyagköltséggel. Harmadik a kevermesi Lenin Tsz, 800 hold közösen művelt kukoricájuk holdankénti átlagban 40,1 mázsa szemtermést adott. A termelésre holdanként 1666 forint anyagköltséget fordítottak. Ugyancsak harmadik helyen értékelte a versenybizottság az újkígyósi Aranykalász Tsz ku korica termeszt ési eredményét. Itt 1578 holdon 40,17 mázsa holdankénti átlagtermést takarítottak be, 2027 forintos anyagköltséggel. Negyedik helyen az éleki Lenin Tsz, ötödiken pedig a gádorosa Petőfi Tsz nevét említették. Az ágazati verseny győztesei oklevelet és pénzjutalmat kaptak. Ezeket Petes Gyula, a gerendási Petőfi Tsz elnöke a versenybizottság nevében adta át. Csaknem 1 millió forintot fordítanak 1970-ben a Füzesgyarmati Takarmánykeverő-üzem fejlesztésére A Békés megyei Gabonáiéivá- i sárló és Feldolgozó Vállalat füzesgyarmati keverő üzemének j vezetőjétől, Fehér Józseftől kapott tájékoztatás szerint az üzem 1961-tól — megalakulásától — a mai napig jelentős fejlődést ért el. Kilenc évvel ez- j előtt 12 mázsa takarmánykeverékeit állított elő óránként, most 56 mázsát. Az üzem vezetője szerint feltehetően három műszakban kell dolgozniuk a présgéppel a jelenlegi két műszak' helyett, hogy a növekvő tápke- verék-igényeket ki tudják elégíteni. A termelékenység 1969-ben 8 százalékkal emelkedett, ami azt bizonyítja, hogy az üzem kol3ek_ tívája jól dolgozik. A vállalat műszaki fejlesztéssel segítette elő a termelést, 80 százalékban gépesítette az anyagmozgatást. Az üzem fejlesztésére 1970-ben csaknem 1 millió forintot fordítanak.
