Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 75. szám

Miről írt 25 évvel eset ott ax Alföldi Népújság?

\ a

:

Régi újságokat forgatni kettős haszonnal jár. Az ember a felfedezők mindenkori izgalmával, közvetlenül pillanthat be egy korábbi korszakba, másrészt tanulhat, hiszen a megsár. gult lapok sorai a szemtanú hitelességével vallanak.

Mindezek előrebocsátása után nyújtjuk át az olvasóknak az 1945 tavaszán Békéscsabán megjelenő Alföldi Népújság néhány írását. Abban az időben ez volt az egyetlen — és sajnos, hiányosan fennmaradt— viharsarki újság. A megjelenés dátumai: 1945. március 24, 28, 31 és április 14.

Ú j haza fiság

Ezzel a címmel jelen* meg vezércikk, amikor a Nyugat-Du_ nántúlon még dörögtek a fegyverek. A szerző mottóként a következő idézetet választotta: „A patriotizmus a mi erényünk, a nacionalizmus mások hibája”. Idézünk a cikkből: „Tanuljuk meg, hogy minden nép jogos törekvése a boldogságkeresés és magyarságunkra csak akkor lehetünk büszkék, ha az emberiség boldogulásáért folytatott munkában elől járunk. Ta_ nuljunk meg az egyetemes emberiségért érezni, gondolkodni és pmnkálkodni. Ez az új magyar hazafi legfőbb élettörvénye.”

Feltámadtunk! címmel a húsvéti újság közöl patetikus hangú verzécikket. „Húsvétot kongat a hajnali harangszó. Húsvétot kongat és ébreszt Ébreszt- get gyengéden, ébresztget melegen: Haliga ma, magyarok, alél- tan szunnyadók, tán már rogy- gyanósak vagy meg is torpantak

— ébredjetek csak föl: nagy ünnep köszöntget — a megváltás jött él szelíden közétek a golgotás úton, s feltámadást hirdet.” Ugyancsak e lap első oldalán szalagcím hirdeti: „Tol- búhin csapatai az osztrák határ előtt. A hadihelyzet ismertetése különben is jelentős helyet foglal el mindenkor. Egymondatos hír a március 24-i számból: „Zsukov csaptai már látják az egyhónapos bombázástól lángbál álló Berlin tüzeit.”

A háború dúlása után felszabadult területeken megindult az élet. Illusztrációként néhány rövid cikk, amely már a a konszolidálódó viszonyokra utal.

Kenyérfejadagok megállapítása. A közélelmezés biztosítása érdekében a Közellátási Min. 10.550/1945. K. M. rendelete a kenyérfejadagot 1945. március 1-től kezdve az egész ország területén hatósági jegy ellenében kiszolgáltatható kenyérnél személyenként és naponként 90 dekagrammban állapította meg.

Párthírek, közlemények. A MAGYAR KOMMUNISTA

PÁRT békéscsabai szervezete minden pénteken — du. 5 órai kezdettel — taggyűlést tart, melyre a párttagokat ezúton hívja meg.

Sport. Gyönyörű napsütéses idő kedvezett a vasárnapi mérkőzéseknek. A CSAK—MÁV— Rokka mérkőzés rácáfolt az idény kezdetére, mert végig erős iramú és ötletekben gazdag volt a játék. Annál elszomorítóbb volt a Törekvés csatársorának vergődése a pályán, a lelkes AEGV védelemmel szemben.

ÁLLJ BE a demokratikus ifjúság soraiba. DOLGOZZ a demokratikus Magyarország felépítésén. VÁR a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség.

— Munkácsy utca 4.

Hírek

Zsukov csapatai Berlinnel ] ;zemben már két helyen keltek • át az Oderán. Az erős hídfőállá- ! sok közül egy mindössze 53 kilo- J

méterre van a német fővárostól.

Svéd sajtójelentések szerint Berlinben már hallatszik az ágyúzás.

Moszkvában most készült el az első új magyar hangosfilm 20 ezer szereplővel. A filmet hat hét alatt gyártották le és nemsokára Magyarországra kerül. A filmben sok eredeti felvétel van, a budapesti utcai harcokról.

Húszezer tonna élelmiszert kap Budapest lakossága a Szovjetuniótól.

Esküvő. Dúbraucsik Mária és Laczó János április 1-én délután féi egy órakor tartják esküvőjüket az ev. kistemplomban.

A békéscsabai méhészeti egyesület működését Luther utca 1 szám alatti Méhészotthonban újra megkezdte. Vasárnap délután 2—4-ig könyvtáróra.

Megindult a fásítás Békéscsabán. A fásítás, melyet városunkban a szükség idézett élő, városunk vezetősége a legnagyobb anyagi áldozattal helyre akarja állítani. A város belterületén 28 000 darab kiültetésre alkalmas csemete van. melynek kitermelése már megkezdődött.

Apróhirdetések

Hamis házőrző kutyát, lehetőleg patkányfogót keresek. Cím a kiadóban.

Malacot, vaságyat vennék. Cím

a kiadóban.

Tűzifáért férfiöltönyt adok cserébe.

Jó karban levő nyírógépet és egy húzós gyermekszekeret veszek. Ferencz J. tér 28., fűszerüzlet.

Könyvelő, mérlegképes, gépír, jól számol, politikailag igazoltan megbízható, esetlegesen ideiglenesen is elhelyezkedne. „Jó biKöd fátyol mögül dereng a nap és nem tudni, hogy a viharos, csípős szél esőt hoz-e vagy jó időt. Tócsák csillannak és a sárbakancsok mázsás súlyokkal tapadnak a városi lábbelikre. Szűk betonjárda visz az Árpád-telep sár- tengerébe, egyre beljebb: vakkantó kuvaszok, szélrázta bokrok, fák mellett, krumplipaprikás és kolbászillatú nyitott ablakok előtt.

Kábái Lajos vitathatatlanul a végegyházi Árpád-telep legnevezetesebb embere. A fővárosi újságírók, rádiósok, muzeológusok sűrűn megfordulnak nála; végül is „profi" vőfélyből országszerte hiány van.

Apró udvar, az egyik melléképületben vil- lanydaráló zümmög, senki sem ügyel rá. a háziak a konyhában tesznek, vesznek. „Már nem csinálom", mondja gyanakodva Kábái Lajos, mert amióta nem vállal több lakodalmat, sokan keresték, volt olyan is, aki megsértődött. „Nem csinálom, mert annyi időm úgy sincs, hogy valamennyi meghívásnak eleget tegyek... Nem azért, mulatni szeretek, szerettem is mindig. Ebbe a vőfélyeskedésbe meg úgy csöppentem bele, hogy amikor nősültem, a meghívott vőfély olyan sokat kért, hogy elhatároztam, a továbbiakban én leszek a családi vőfély. Persze nemcsak a családtagok esküvőjén vöfélyesked- tem, hanem idegeneknél is. Jártam Makón, Temesváron, Hódmezővásárhelyen meg Békés.

a Rá- ;

zon yít ván y okkal! 1 jeligére adóhivatalba.

Három éhező gyermekemet _ jószívű embereknek örökbe, vagy • gondozásra kiadnám. Címem Le- •

vente u. 96. g

•

Diplomás hölgy angol, német es fameiaórákat ad. Cím a kiadóban. Ugyanott orosz nyelvtanárt keresek.

Vályogvetőket felveszek, élelmiszerjeggyel fizetek. Két család mehet, kaptárral, vagy anélkül vennék. Címem VI., Réthy utca 7/1.

Ki tud róla. Péterti Tibor munkaszolgálatos 106/307. századdal Törökszentmiklósról szeptemberben Kassára ment. Értesítést kér sógora. Békéscsaba, Apponyi utca 4.

Nyilatkozat. Különváltan élő feleségem, szül. Malatyinszki Mária adósságaiért felelősséget nem vállalok, tehát neki senki semmiért ne hitelezzen. Lipták : F. András gazdálkodó.

Dr. Révész Gyula munkaszol- *

gálatos orvos (Tábori posta :

220/90, vagy 220/98) Szekszárd- ■

ról vonult be, a Don-melletti ■

harcokban esett fogságba. Érte- •

sítést kér felesége. Békéscsaba, *

Haán utca 8. ;

■

Eltűnt Békéscsabáról március * 18-án Beraczka Mihály 12 éves j 150 cm. magas fiú. Ruházata ! kék bársony deáksapka, barna, • csíkos kiskabát, fekete posztó- • gallérral, világosbarna, hosszú S sportnadrág, fekete cipő. Vele együtt eltűnt magasabb diák. Ruházata sötét rövid nadrág, ugyanolyan kiskabát. Aki tud róluk, értesítsen. Egressy utca 46.

Lakatos és hegesztő műhelye- | met Baross utca 17 alatt meg- *

nyitottam.

összeállította: Brackó István !

MILYEN IDŐS

papírpénz, a játékkártya, a névjegy, az étlap, a házassági hirdetés, a postai levelezőlap?

A papírpénz, mielőtt Európában megjelent volna, Kínában már közel ezeréves múltra tekinthetett vissza. Ezen annál inkább sem csodálkozhatunk, hisz a papír is kínai találmány. A papírpénz létezéséről először Marco Polo útleírásából értesülhettek az európai olvasók. Sokáig az a tévhit volt a köztudatban, hogy a mongolok honosították meg Kínában is és Perzsiában is; ez utóbbi országban djaon néven ismerték, amely a kínai tshao szóból ered. Az újabb kutatások azonban bebizonyították, hogy a kínaiak már a Sung dinasztia alatt, tehát a mongol uralom előtt is ismerték a papírpénz*.

e

Keletről származott a játékkártya is. Majdnem egy időben tűnt fel Kínában és Indiában. Tulajdonképpen jelképes hadijáték volt. vallásos színezettel; az indiai kártya tíz színe Visnu tíz megjelenési formáját szimbo. lizálta. Európában való felbukkanásának az időpontja bizonytalan; valószínű, hogy a kínai kártyát a mongol betörés hozta magával, az indiai pedig arab— mór közvetítéssel került Spanyolországba, ahonnan Olaszországba került, majd egész Európát meghódította. Az irodalomban már a 14. században van nyoma s tudunk róla, hogy Jacquemin Gringonneur 1392- ben már VI. Károly francia királynak festett kártyákat.

A névjegy múltja is századokra nyúlik vissza. Az a feltevés, hogy Perzsiából származik, az

■«•■■■■■■■■■«■■■■■■■a'

vőfély

nyugdíjban

csabán is. 1958-tól 1965- ig száz alkalommal voltam vőfély.

Hogy mit csinál egy- egy lakodalomban a vőfély? A válasz igen rövid: mindent. Amolyan gazdapótló, akinek a vendégek meghívásán (hívogatásán) kívül a völegénying szállítása, a menyasszony „kikérése" a szülőktől és „beköszöntése" a vőlegény szüleihez — mindez az ö feladata. Beköszöntőt mond a lakodalmi ebéd egyes fogásai, a leves, a pörkölt, a sült hús, a

bor, a tészta előtt, iszik- eszik mindenkivel (a száz vendég nem ritka egy-egy falusi lakodalmon!), ügyel az ültetésre, a menyasszony- tánc és menyasszony- rablás „technikai” lebonyolítására... egyszóval, meglehetősen elfoglalt ember.

„A lakodalom melyik része a legérdekesebb? Mindegyik érdekes... a menyasszonytánc előtt például ezt a beköszöntőt mondom: Tisztelt násznagyuram, maguk itt mulatnak / Mi történik velünk, azzal nem • gondolnak? 7 Kedves; vőlegényünk nem tu- * dom hova lett / Még az • előbb itt volt és immár | nyoma veszett / A nagy : beszédbe már belefá- ; radtam / De bizony nyo- i mára néki mégis nem : akadtam / Kedves há- ; zigazdánk mondott egy • tanácsot / Hogy meg n£ « rontsuk e vidám mulat- : ságot / Míg vőlegényün. j két előhozná a lába ’/ ! Itt van a menyasszony, : vegyen részt a táncban... : és így tovább. Minden ■ beköszöntő, márpedig : számtalan akad, egyút- ■ tál egy-egy hosszabb 5 vagy rövidebb Orsikét J is jelent. A menyasz- : szonytáncból a vőlegény ■ lopja a menyasszonyt: ! nálunk olyan szokás \ van, hogy amikor viszi, ■ akkor mindenki ott üti j a vőlegényt, ahol éri. ! Azt a tanácsot szoktam | adni a szerencsétlennek, '• hogy ne maga előtt * tuszkolja ki a lányt a ■ szobából, hanem a háta ■ mögött húzza... akkor ■ nem tudnak hozzáférni ■ és a menyasszonyt meg : mégsem bántják.” Sertésgondozó a Sza- • badság Termelőszövet- j kezeiben, ez, meg az ott- l honi munka, a három j gyerek éppen eléggé el- : foglalja. A községi kul- ■ túrotthon a közelmúlt- i ban végegyházi népszó- ■ kasokból állított össze ■ műsort, többek között ! egy hűen rekonstruált : lakodalmat is. Kábái j Lajos a színpadon is ! fényes sikert arattot. De : ami az igazi lakodalma. • kát illeti; ennek a kor- ; szaknak vége Alig 40 • éves. A vőfély mégis : nyugdíjba ment.

B. Máté S

újabb kutatások következtében megdőlt. A mai névjegyhez hasonló kártyákat először Velence gazdag kereskedő-arisztokratái használtak a 13. században. Velencéből egész Olaszországban elterjedt s alakja közben egyre ldsebbedett. A díszes kivitelű névjegyeknek Franciaország volt a hazája, ahol a barokk, a rokokó, majd XIV. Lajos korának stílusjegyeit hordták magukon. A neveket pásztorjelenetek, gyermekképek, tájképek, antik romok, városképek, allegóriák vették körül, rézmetszéssel készültek s a korabeli grafika becses termékei. A múlt század közepén a névjegy készítésénél a rézmetszet szerepét a litográfia vette át, de hamarosan feltűntek a nyomtatott és dombornyomásé névjegyek is. A század elején ismét megkísérelték a díszes névjegyek feltámasztását, de nem sok sikerrel. A mai névjegy szolid kiállítású, kartonra nyomott nyomtatvány, amelynek jó kivitelét a szép betűtípus és a gondos nyomás biztosítja.

Az étlap, a leghasznosabb nyomtatványok egyike s a vendéglátóiparnak nélkülözhetetlen eszköze. A napi szükségletet kielégítő volta mellett művelődés, történeti jelentősége sem lebecsülendő. Az első étlap Henrik braunsehweigi herceg nevéhez fűződik, aki maga is nagy ínyenc volt. 1489-ben Henrik herceg a Regensburgbam megtartott országgyűlés bevégezté- vel az összegyűlt előkelőségeket ebédre hívta meg, amelyen hatvanféle étel szerepelt. Persze sem Henriknek, sem a vendégeknek nem volt olyan feneketlen gyomra, hogy az elkészített ételeket mind megkóstolják. A konyhamester azonban hosszú jegyzéket adott át a hercegnek az elkészített ételekről, aki aláhúzással jelölte meg azokat, amelyekre gusztusa támad. Hang montforti gróf, aki asztalszomszédja volt, kíváncsian kérdezte, hogy mát tanulmányoz azon a hosszú cédulán? A herceg mosolyogva nyújtotta át az írás*, mondván: ez azoknak az ételeknek a jegyzéke, amelyeket a szakácsok az ebédre elkészítettek. A grófnak és a többi vendégnek annyira megtetszett az ötlet, hogy az étlap hamarosan népszerű lett.

Ha az ember napjainkban kezébe veszi az újságot, az apróhirdetések között mindig találkozik házassági hirdetésekkel. Az első házassági hirdetés 1675. július 19-én jelent meg a „Collection for Improvement of Hausbandry and Trade” című angol lapban: két házasulandó férfi közölte eárányú szándékát a lap olvasóival. Németországban 1738-ban egy bátor nő adta fel az első házassági hirdetést az alábbi szöveggel: „Egy tisztességes nő szerény örökségi ügyének elintézésére jó doktort vagy ügyvédet keres, akihez kész feleségül hozzámenni, ha ügyét kellően a szívén fogja viselni”. Lám, a nők már akkor is előnyben részesítették o diplomás férj jelölteket!

o

Egy közhasználatú nyomtatvány — a postai levelezőlap — feltalálása a magyarok nevéhez fűződik. A magyar posta 1869- ben hozta forgalomba a postai levelezőlapot, amelyre nem kellett bélyeget ragasztani, mert az nyomtatásban már rajta vqjt. Megjelenése után csakhamar elterjedt az egész világán.

Galambos Ferenc