Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-29 / 75. szám
„Szépítsük községünket” DcfaozwM nyert értesülésünk szerint a Hazafias Népfront-bizottság által elindított Szépítsük községünket mozgalom már eddig is jó eredményeket hozott a községben. Csaknem 628 házat meszeltek be, renováltak, tataroztak. szépítettek, ablakokat cseréltek. Ennél még több helyen javították Id a kerítéseket, a járdákat, gallyazták le a fákat, tisztították az árkokat, átereszeket A főtéren levő pártházat, a tanácsházát, • iskolákat vakolják, javítják. A pártház dekorációját kirakatrendező tervezi meg a nagy ünnepre, és elképzelését a Petőfi Tsz egyik ifjúsági brigádja valósítja meg. MSZBT elnökségi ülés A Magyar—Szovjet Baráti i’ársasáig Békés megyei elnöksége március 31-én kibővített ünnepi ülést tart Békéscsabán, a TIT székházában. Ezen az ünnepi aktuson adják át az MSZBT díszokleveleit és a jubileumi kitüntető jelvényeket azoknak az aktíváknak, akik a legtöbbet tették megyénkben is a magyar —szovjet barátság ápolásáért. Eredményhirdetés: április 1-én Ismeretes, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Népművelési Tanács hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére irodalmi, felszabadulási pályázatot hirdetett. A megyei zsűritől kapott tájékoztatás szerint a pályázat eredményhirdetésére április 1-én délelőtt 10 órakor kerül sor Békéscsabán, a Hazafias Népfront megyei titkárságán. Beállító lakatosi és általános-, valamint géplakatosokat FELVESZ a VASIPARI SZÖVETKEZET. Békéscsaba, Petőfi u. 4 szám alatt A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR anyagbeszerzőt és műszaki rajzolót vesz fel. Jelentkezni a gyár személyzeti vezetőjénél lehet. 144225 Gyors- és gépírónőf keres felvételre a MÉK KERESKEDELMI FŐOSZTÁLY. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 44. 144238 Kijuthat-e megtorpanásából a soldségter messt é Érdekes szakma a zöldségtermesztés, az értékesítés, a feldolgozás és a feldolgozott áru eladása. Hogy miért érdekes, annak külön magyarázata van. íme néhány tény. A Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja a táj legnagyobb zöldségkereskedelmére épített vállalkozása. Tavaly jövedelmének túlnyomó részét még nem a zöldségértékesítésből, hanem a raktárak bérbe adásából szerezte. Legalábbis a közgyűlésen így jellemezték a helyzetet. A Békéscsabai Konzervgyár a feldolgozó iparban a legnagyobb nyersanyag-igényű. Jövedelmezőségi tervének teljesítésére képes volt, a tervezettnél kevesebb áru tartósításával, a nyersanyagfelvásárlásra arányosan tervezett összeg felhasználása nélkül 1969-ben. Viszont a Békéscsabai Hűtőhá7 az 1969. j évi tartósítási tervén felüli mennyiséget dolgozott fel arányosan nagyobb költséggel, a termelők anyagi megbecsülésével, exportminőségben, szintén jelentős jövedelemmel. A tsz-ek piaci standjain jól jövedelmező ágazatnak mondják a kertészetet A MÉK és a hűtőipari vállalat az 1970. évi zöldségtermesztés üzemi hálózatát az élet- i ben kialakult helyzethez igazította. Ezért a szerződéses élőké- I szítást sikeresen teljesítette. A konzervgyár továbbra is termelő partnereket keres. Tíz évvel ezelőtt a megye zöldségtermesztését a MÉK uralta. A konzervgyár és a hűtőház üzembe helyezésével a zöldségtermesztési ágazat dinamikus fejlődésnek indult, azután 1968- tól kezdve, de különösen 1969- ben a7 ágazat visszafejlesztése figyelhető meg. 1970-re nagy i termőterületeket vesztett el a konzervgyár, de csökkent a MÉK termeltetési pozíciója is. Korai lenne a mai helyzetből messzemenő következtetésre vállalkozni. de mindenesetre elgondolkoztató a zöldségtermesztést helyenként és egyre több helyen kisérő érdektelenség MÉM és a MAE kertészeti szakosztálya lényegében a lassan nagy területeket érintő érdektelenség okainak megismerésére hívta össze március 25-én és 26- án a zöldségtermesztőik országos tanácskozását Szegeden. Ez a téma több okból is megérett arra, hogy bizonyos konzekvenciákat kínáljon. A nagyüzemi termelés az egyéni gazdálkodás korának módszeredre és eszközeire énül. A megyében mindössze két korszerű üvegház — Orosháza és Tótkomlós — és egy-két fóliasátor-tábor található. Valamennyiben zöldséghaj- tatásra rendezkedtek be. Kivétel a tótkomlósi Viharsarok Tsz üvegháza. Itt állítják elő a környék paprikapalánta-szükségle- tét a fólia alatti haj tatáshoz. Ezenkívül nincsenek gáz- és termálvíz-fűtésű melegházaink, pedig Békés megyei ilyen tekintetben az ország egyik leggazdagabban ellátott energiákörzete. A kertészet fejlesztésére önerejükből nem vállalkoznak a gazdaságok. Sőt, jövedelem hiányában 1970-ben további üzemek álltak el a zöldségtermesztéstől. A hangsúly itt, ebben az esetben, nyomatékosan a jövedelmen áll, melyet erőteljesen befolyásol a felvásárlási árpolitika alakítása és nem utolsósorban a termelés színvonala. Példának említhetjük állami gazdaságainkat. Közülük nem is egy felszámolta a zöldségtermesztést. Annyi zöldséget sem termelnek, amenmvi saját üzemi konyhájuk ellátásához szükséges! Megvásárolják, mert így olcsóbb! A termelés hazai műszaki színvonala — gépesítés, kemizá- lás — alacsonyabb, mint a hozzánk hasonló területen zöldség- termesztéssel foglalkozó államokban. Ahol viszont olyan a munkaerőellátottság, hogy nem lehet gond a zöldségtermesztés, ott a felvásárlási árpolitikában érvényesül az ágazatot degradáló vonalvezetés. A kondorosi Dolgozók Tsz-ben Plüss tízmillió üreg bor exportra a Magyai Állami Pincegazdaság export üzemének rekonstrukciója során öt egységből álló mosó- és töltőgépet állított munkába. A gépeket a Seitz-Jagenóerg NSZK-beli cég szállította. A nagy kapacitású gépsor lehetővé teszi, hogy az üzem évente 10 millió palack borral többet szállíthasson exportra. Képünkön: üzemben az új töltőgépsor. 4M TI fotó) 1968- ban hektáronként 408,4 mázsa paprikát termeltek 195 ezer forint bruttójövedelemméL 1969- ben 416,4 mázsa hektáronkénti termelést értek el 95 ezer 200 forintos bruttóbevétellel. Az egy mázsa paprikára jutó bevétel csökkenését a fogyasztó alig érezte, mert a paprika kilónkénti átlagára 1968-ban 3,02, 1969- ben pedig 4,05 forint volt. A kereskedelmi szervek azzal magyarázzák a hektáronkénti 100 ezer forintos bevételkiesést, hogy a korai paprika termesztését nem kísérte kellő szövetkezeti siker. Ha az átlagár mellé állítjuk az ugyancsak átlagos mázsánkénti felvásárlási árat, amely 1969- ben 234 forint volt, akkor bizony a termelői és a fogyasztód ár közötti résből sok mindenre lehet következtetni. A konzervgyár esetében is hasonló a helyzet. Amikor a fogyasztóig jut a gyári feldolgozásra átvett áru, legtöbbször kétszeresénél, sőt háromszorosánál is nagyobb értéket képvisel, mint amit érte a termelő kapott A zöldségtermesztés alacsony színvonalának, az ágazatot kísérő érdektelenségnek ilyen okai is vannak. Kijuthat-e zöldségtermesztésünk a mai, viszonylagosan stagnáló állapotából? Dr. Gergely István miniszterhelyettes szavai az országos tanácskozáson így hangzottak: „Az új termelési eljárásokra épülő és szakosodé zöldségtermelés ma már elkerülhetetlenül kell. hogy a feldolgozó iparághoz és az értékesítő szervekhez kapcsolódjon. A feldolgozási érdekeket szolgáló szakosodott zöldségtermesztés a7 egész termelési folyamatnak csak egy eleme, amelynek kockázatát viselni csak közösen, eredményeiben osztozni is csak együttesen igazságos. A vertikális kapcsolatok kialakításának fejlesztési elképzeléseink során rendkívül nagy jelentőséget és szerepet tulajdonítunk.” A termelésfejlesztés jó irányába hat az ilyen őszinte hangzású útkeresés. Ismerve azonban az ipar és a kereskedelem vezetőinek korábbi munkastílusát, a termelőkre nézve nehéz idők várnak a szocialista együttműködés különböző részkérdéseinek megvalósításában, nem is beszélve a vertikális kapcsolatokról. Ez Szegeden is érződött. A fejlődés szükségessége, a fogyasztód igények mind tökéletesebb kielégítése azt követeli, hogy ehhez a zöldségtermesztési témáhoy felelősséggel nyúljanak a vállalatok vezetői. Részükre kényessé vált a kérdés, hiszen létük függ a termesztéstől. Így nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk: most, a 24. órában elkezdődhetne végre egy több évtizedre szóló, kölcsönös bizalmon alapuló ágazatfejlesztés. A műszaki ellátás javítása, a szakemberképzés és munkába állítás. a technikai eszközök tökéletesítése úgy képzelhető el, ahogyan dr. Gergely István mondotta: szocialista kooperációban, vertikális termelési összhangban. Szó lehet erről, hiszen az ország zöldségellátása, exportja — meleg és hideg tartósítással együttesen — azért annyi, amennyi, mert a termelt nyersanyag csak ennyire futja! Vagyis a zöldségtermesztés anyagi érdekeltségét szükséges megteremteni ahhoz, hosv az ágazat fejlesztése elkezdőd becsen. Dupsi Károly MINDEN KEDVES ■ vásárlójának és FOGYASZTÓJÁNAK kellemes húsvéti ünnepekei kíván az ÚJKÍGYÓSI ÁFÉSZ x Népfront-rendezvények A Hazafias Népfront Békéscsaba. V kerületi elnöksége március 31-én emlékezik meg hazánk felszabadulásának 25. évfordulójáról. Az ünnepséget délután 6 órákor tartják a kerületi pártszélkházban. a——gae—ngaM— w iimii ■ WW» Szemenkénti vetés Évek óta megkülönböztetett gondot fordít a sarkad! és a Mezőhegyes! Cukorgyár a cukorrépa egyelési munkájának megkönnyítésére. Ezért különféle módon előkészített és kikészített vetőmaggal látják el a termelőüzemeket. Valamennyi cukorrépatermesztő gazdaságban megkedvelték a szemenkénti vetést. Országosan a vetésterület csaknem 48 százalékán már ezt a technológiát alkalmazzák. A Mezőhegyes Cukorgyár körzete az új technológia alkalmazásában az ország egyik legjobbja, mivel itt már a vetésterület 53,8 százalékát vetik korszerű el járással. A sarkadi térségben ugyanez az eredmény 38,5 százalék. A szemenkénti vetés hatására az egyelési munka könnyebbé vált s az ideje is rövidült A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban egy hold répa összes kézi- erő-munkáira 22—23 élőmunkanapot fordítottak 1969-ben. A termelőszövetkezetekben ugyanez a szám 32-re alakult Most miután a cukorrépa szemenkénti vetésére beváltak a román gyártmányú vetőgépek, sort kerítenek ezek széles körű munkába helyezésére s így ebben az esztendőben a szemenkénti vetés újabb előrelépését remélik a cukorrépatermesztő szakemberek. Huszonkét újfajta kukorica Világviszonylatban egyáltalán nem becsülendő le a hazai kuko- ricatermesztés. Különösen sokat tett ezért a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézete, ott is megyénk szülötte, dr. Biacsi Imre igazgatóhelyettes. Ö említette, hogy Martonvásári márkajelzéssel ebben az esztendőben 22 újfajta kukorica közül választhatnak a termelők. Ezek között egyszeres, kétszeres keresztezésű és háromvonalas hibridkukorica-fajták találhatók. Nem érdektelen megemlíteni azt, hogy a Hidasháti Állami Gazdaságban 869 holdon 40,3, a békéscsabai Lenin Tsz-ben ezer holdon átlagosan 41,45. a Felsőnyomási Állami Gazdaságban pedig 1661 holdról átlagosan 46,33 mázsa kukoricát takarítottak be. Ezzel a terméseredménynyel mindhárom helyen jól megközelítették a világ legnagyobb kukoricatermesztő államának, az. USA-nak eredményét. Dr. Biacsi Imre igazgatóhelyettes azt is mondotta, hogy a jelenlegi 22 hazai újfajta kukorica fajtaválasztékát a jövőben tovább bővítik. 1970-ben mintegy 40 új hibridkukorica-faité állítanak elő. mellekből 197! ben bőséges vetőmagkészlete* bocsátanak a termelőüzemek rendelkezésére. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár Békési Gyára azonnali belépésre keres ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKÁSOKAT Fizetés megegyezés szerint. Heti 44 órás munkahét Jelentkezni lehet munkanapokon 15 óráig a gyár üzemgazdasági osztályán. 95024
