Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-25 / 71. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA »KI. MÁRCIUS 25., SZERDA Ara: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM Biztonságunk őrei Az elmúlt hónapok egyik legtragikusabb televízióadásának képei villannak fel előttem, amikor hozzáfogok ehhez az íráshoz. Az Alföldön történt rendőrgyilkosság képei, Börcsök törzsőrmester halála, családjának szomorúsága a ravatalnál és a fiatel gyilkos közönyös A rendőr — a társadalma rend. a közbiztonság fegyveres őre — ritkán főszereplő a mi sajtónk hasábjain. Nem kenyerünk a dicsekvés, így hát dere- kas tetteik, helytállásuk is inkább csak egy-egy kiugróan örvendetes eredmény vagy valljuk be, kiugróan tragikus esemény alkalmából kerül nyilvánosság elé. A „Kék fény” azonban — az egész társadalmat veszélyeztető bűnözőkre, garázdákra, a legkülönbözőbb rendű és rangú káros elemekre világít. Beszéljünk most azokról, akik ezt a nélkülözhetetlen fénycsóvát a sötét zugokba irányítják. Az a korábban táplált, tiszta indokokból fakadó elképzelés, amely szerint a szocialista társadalmi rend felépítésével az emberek szinte automatikusan, egy-két emberöltő alatt megváltoznak és mindenki magas erkölcsiségű, humánus, szorgalmas építők közé sorakozik: illúziónak bizonyult. Igaz, közbiztonságunk általában jó és szilárd — és igaz az is, hogy helyzetünk kiállja az összehasonlítást világviszonylatban. De ez nem csökkenti a rendőrség, a Belügyminisztérium szerveinek érdemét: inkább aláhúzza. Mert a helyzet mai színvonala: sok tekintetben nekik köszönhető, túlzás nélkül áldozatosnak nevezhető munkájuknak. kemény és fáradságos nappaloknak és éjszakáknak. A névtelen rendőr, X. főhadnagy és X. Y. őrmester és törzs- őrmester az, akiről beszélni szeretnék most, meg a tizedesek és gzakaszvezetők keményen fegyelmezett szürkeruhás seregéről. Amikor a magyar demokratikus rend kialakult és megszilárdult, a rendőr nemzetiszínű kanszalaggal és sokszor madzagon viselt puskával állt őrhelyén, küzdött féketézőlkkei, bam_ cEtákkal, gazdasági kártevőkkel. Hol van már az a korszak — elég rendőrségünk technikai felkészültségére, felszereltségére, gépkocsi-, sőt repülőgép- parkjára utalni, hogy az embert jogos büszkeség fogja el. De a legtöbbet maguk az emberek változtak, azok, akiket a hivatalos szóhasználat „személyi állománynak” nevez. Fejlőditek »Idáéban, műveltségben, tapasztalatban — és hancedzebbségben. Fejlődtek abban a bizonyos toldatban, hogy mögöttük áSj a lakosság óriási többsége — háromszázezren tevőlegesen is, gondolunk itt az önkéntes rendőrök, önkéntes tűzoltók, határ- őnsegítök tevékenységére. ' Néhány hónappal ezelőtt az MSZMP Központi Bizottságé megtárgyalta a Betügyminiszté- rhrm munkáját, egész tevékenységét — tizenhárom esztendő óta először. Ez a tény, a munka napirendre tűzése, aláhúzza az állam- és közbiztonság védődnek szerepét, hivatásuk teljesítésének országos fontosságát. Hol tart ma a mi rendőrségünk? Ott, hogy a párt Központi Bizottsága elismeréssel állapíthatta meg: közrendünk, közbiztonságunk szilárd, s ebben messzemenően méltányolta a Belügyminisztérium érdemeit. Hogy egy ilyen elismerés mögött a bűnüldöző és a rendészeti-igazgatási funikcdók ellátásának mennyi megoldott feladata, szétágazó tennivalója, napról napra növekvő követelménye rejlik, arra a közrend által nyugalmat kapott állampolgár ritkán gondol. Hiszen általában ritkán találkozik rendőri intézkedéssel: s igazán megeshet, hogy egy-egy községben vagy akár kisvárosban hétszámra nem történik „port felverő” eset, kivéve talán a közúti baleseteket. Mert az, sajnos, van bőven — gyorsabb tempójú növekedés gyümölcseként, mint amilyet gépkocsiparkunk létszámemelkedése indokolttá tenne. Nem véletlenül emelem ki rendőrségünknek ezt a munkaterületét, mert itt kiemelkedően bizonyítható az, hogy eredményesebb munka az egész lakosság részvétele nélkül szinte elképzelhetetlen. A legpéldáisabb rendőri szigor és a leggyorsabb intézkedés sem védhet meg a baleseték számának növekedésétől, ha nem javul a közúti morál, ha az útra induló gyalogostól a kerékpároson át a szép személy- kocsi ás a húsztonnás camion vezetőjéig nem tesz mindenki önmagában egy-egy lépést a szabályos magatartás, az előzékenység, a körültekintés és az udvariasság együttesének elsajátításában. Általában a közösség érdekéről van szó. Akkor is, amikor bűnöző, romboló, lányokat szerencsétlenné tevő galerik megfékezéséről kell beszélnünk, akkor is, amikor a társadalmi rend ellen uszítok, vagy a társadalmi tulajdont sikkasztok, elrablók kerülnék rendőrkézre. És politikai érdek az is, hogy minden egyes állampolgár érezze: személyes biztonságát, munkával szerzett tisztességes vagyonát is védik a szürkeruhás férfiak. Rendőrnek lenni, természetesen nem mindenki előtt népszerű hivatás. A rendbontók, vagy a mások — egyénék és közösségek — megkárosításából élők, a zavarosban halászók és a társadalmi rend kisszámú, de elszánt ellenségei jobban szeretnének gyenge, rosszul irányított, a lakosságra támaszkodni nem tudó rendőri szervezettel szemben állni. Nemrégiben a Magyar Rendőr hírt adott arról, hogy Dunántúl, Vasban, örvendetesen javult a lakosság tevékeny segítőkészsé- gie, s hogy számos olyan esetben, amikar korábban húzódoztak volna a tanúskodástól vagy csendben visszavonulták volna (politikai izgatás, provokációk eseteiről volt szó), a vasiak nyíltan és természetes kötelességet teljesítve mondták el, amit láttak, hallottak. Bizonyára más megyék példáját is felhozhatnánk. Utalhatnék arra is, amit közlekedés közben saját magam tapasztaltam: hányszor helyeslik tisztességesen közlekedő, a szabályokat betartó autósok, motorosok, sőt gyalogosak a renitens, „ki, ha én nem” emberek, a közúti „ámokfutók” megrend- szabályozását Az emberék rendben, békében és biztonságban akarnak élni. É7 a szándékuk — milliók szándéka — a rendőri munka legjobb alapja. Hogy szocialista módra, törvénytisztelőén és a törvényesség védelmében élnek és élhetnek: ez a mi rendőreink munkájának legszebb dicsérete. B. F. A megyei tanács rt-Héséföl ittenijük: Időszerűvé vált a tanácsi ipar fejlesztése — Megélénkült a beruházási tevékenység Szanálási eljárás Hz tsz-ben A megyei tanács végrehajtó bizottsága március 24-én ülést tartott Békéscsabán Klaukó Mátyás elnökletével. A tanácsi helyiipar továbbfejlesztéséről, a termelőkapacitások helyzetéről dr. Dankó János osztályvezető adott jelentést. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a helyiipar lényegesen rugalmasabb a piac tekintetében, mint a nagyobb vállalatok. Az eltelt két év után pozitívan értékelte a vállalatok gazdálkodását, azonban ennek ellenére eszköz-szegénységgel, a gépek avultságá- val küszködnek. A gépek kopása még az 50 százalékot is .túlhaladja. Gond és baj a vállalatok területén a saját erőből való fejlesztés. A végrehajtó bizottság ennek könnyítésére a tanácsi iparnál jelentős fejlesztési, támogatási összeget hagyott jóvá. Javasolta, hogy ezen belül kerüljön előtérbe a műszaki ellátottság fejlesztése is. A következő napirendi pontban a Békés megyei Beruházási Vállalat elmúlt évi működéséről és a harmadik ötéves terv beruházásairól tanácskoztak. Kiderült, hogy a tanácsi fejlesztési alapból 1969-ben 293,9 millió forint értékű beruházás valósult meg a megyében, ebből a beruházási vállalat 220,5 millió forintot bonyolított le. A vállalat 1970. évi feladatairól szólva a vb úgy értékelte, hogy már eddig is megélénkült a beruházási tevékenység. Ésszerűbb lett a kapcsolat a különböző érdekeltségeik és ösztönzők miatt. Javult a partnerek közötti viszony. Üj tartalmi elemek jelentkeztek a tervező, kivitelező és beruházási vállalat kapcsolatában. Jó példaként Említették meg Békéscsaba, Gyula, Orosháza város tanácsait, ahol a beruházási feladatok decentralizálása során kialakult tervcsoportokkal a jó együttműködés. A vállalat további fejlődésének gátjaként jelentkezik viszont a rossz elhelyezése. A békéscsabai városi tanács épületében a rendelkezésükre bocsátott helyiségek kicsinyek, rosszul világítottak, zsúfoltak. Erre az intézkedést megteszik. Szó volt az 1970. év végéig várható építkezések befejezéséről is. Így a gyulai kenyérgyár augusztus 31-ig épül fel. Március 31-én adják át a békéscsabai szállodát. Az orosházi vízmű építése év végéig befejeződik. Ezt követően a megye közrendjének és közbiztonságának helyzetéről dr. Haraszti János megyei rendőr-főkapitányhe- íyettes adott tájékoztatást. A vb ezt tudomásul vette és elismerését fejezte ki a megye rendőreinek, önkéntes segítőiknek áldozatos munkájukért. A legnagyobb vitát az 1969. évi gazdasági eredmények alapján szanálási eljárás keretébe vont mezőgazdasági termelőszövetkezetek veszteségének értékeléséről és a pénzügyi rendezésről szóié előterjesztés váltotta ki. Végül is a vb jóváhagyta az előterjesztést a békési Kossuth, a békési Október 6, a gerlai Magvető, a sarkadkeresztúri Egyetértés, a körösújfalui Rákóczi, a körösladányi Dózsa, a körösladá- nyi Oj Barázda, a vésztői Béke, a szarvasi Dózsa és az orosházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vonatkozásában. Ugyanakkor • kijelölte a kedvezőtlen adottságú tsz-ek egy évre szóló dotációjának elosztását és megszabta annak feltételeit. Ezek közé tartozik a bélmegyeri Űj Barázda, a köröstarcsai Petőfi, az okányi Alkotmány Termelőszövetkezet. Ülését bejelentésekkel zárta. MA Közkegyelmi rendelet (2. oldal) Sok a vidéki beteg (4. oldal) Múltat idéző aranylakodalom (5. oldal) Megszüntették az árvízvédelmi készültséget (3 oldal) Fékezzen egy percre (6. oldal) lubifeumi ezüst emlékérméket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából 50 és 100 forintos címletű ezüst jubileumi emlékérmeket bocsát ki. A 100 forintos érme súlya, 22, az 50 forintosé 16 gramm, átmérőjük 37, iletve 34 milliméter. Az emlékérmeket Kisfaludy-Stróbl Zsigmond alkotása, a budapesti felszabadulási emlékmű rajza díszíti. Az érmék 640 ezrelékes finomságú ezüstből készülnek. Két választás között: Három év munkájáról tanácskozott a HVDSZ Békés megyei Bizottságának küldöttértekezlete Mint arról lapunk tegnapi számában már hírt adtunk, a HVDSZ Békés megyei bizottsága március 24-én, kedden tartotta meg küldöttközgyűlését Békéscsabán, a MEDOSZ-székházban. Megjelent, és részt vett az értekezlet munkájában Pavló Györgyné, a HVDSZ Központi Bizottságának szervezési osztály- vezetője, az SZMT titkára: dr. Takács Lőrinc, valamint a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának ve- vezetője: dr. Takács János és Pe. nyaska Pál, a megyei tanács ipari osztályának főelőadója. Karaba György, a HVDSZ Békés megyed Bizottságának nyugdíjas titkára nyitotta meg a küldöttgyűlést, majd Varga István, a megyei bizottság tagja emlékezett meg hazánk felszabadulását nak 25. évfordulójáról. Elmondta többek között, hogy a felszabadult munkásosztály és dolgozó parasztságunk eredményes 25 évet tudhat maga mögött. Ezutáp Bereczki Pál veterán szaksáerv^zeti munkás emlékezett meg ja 25 év előtti eseményekről, s közben idézett egy 1952-ben megjelent újságcikkből, amely a HVDSZ megalakulásáról tudósított. A fiatalok nevében Karácsonyi Róza. a Gyulai Kötőipari Vállalat szb-titkára köszöntötte a régi aktívákat, s kért további támogatást a fiatalok számára a veterán szakszervezeti munkásoktól. Ünnepélyes aktus volt, amikor a csaknem 120 főnyi küldött egyperces néma felállással adózott a szovjet, magyar és nemzetközi brigádokban harcolt katonák emlékének, alak a fasiszta háború leverésében életüket vesztették. Szalay Istvánné, a megyei bizottság titkára, mielőtt a hároméves munkáról szólt volna, kitüntetést adott át a szakszervezeti munkában kimagasló eredményt elért Gyepes Istvánnak, a Gyulai Kertészeti. Vállalat szb-titkárának. Rajtuk kívül hat szakszervezeti aktívának pedig elismerő oklevelet. A három év munkájáról számat adva, Szalay Istvánné többek között elmondta, hogy a gazdasági irányítás. reformja nemcsak a gazdasági munkában hozott gyökeres változást, hanem a szakszervezet irányító munkájára is hatott: növelte a szakszervezetek önállóságát. A beszámolót követő vitában számos felszólás hangzott el. A hozzászólók elsősorban a HVDSZ előtt álló feladatokat emelték ki. A megyei bizottság titkára összefoglalva az értekezlet munkáját, eredményesnek és hasznosnak értékelte azt. Arra kérte a küldötteket, hogy a megbeszélésen elhangzottakról tájékoztassák a megyei bizottsághoz tartozó 3000 szakszervezeti tagot. B. J.
