Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

Tüntetések az NSZK-ban Bonn Péter János látogatása az NDK-ban Elhunyt Varga 0- János T<jbb mint ezer nyugatnémet demokrata transzparensekkel vonult fel Köln utcáin és kö­vetelte, hogy az Egyesült Álla­moknak és szövetségeseiknek csapatai haladéktalanul vonul­janak ki Dél-Vietnamból, vala­mint azt, hogy a nyugatnémet kormány szüntesse be az ameri­kaiak bűnös háborújának min­denfajta támogatását és szakítsa meg kapcsolatait a saigoni re­zsimmel. A híres majna-frank- furti Dánban tiltakozó gyűlést tartottak több mint 1500 személy részvételével. A gyűlés szónokai síkra szálltak amellett, hogy a bonni kormány határolja el ma­gát az Egyesült Államok vietna­mi politikájának támogatásától. Berlin Péter János külügyminiszter, aki hétfő óta hivatalos látogatá­son a Német Demokratikus Köz­társaságban tartózkodik, kedden reggel Oskar Fischer külügymi­niszter-helyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és dr. Nagy Lajos, hazánk berlini nagykövete kísé­retében megtekintette az NDK államhatárát a berlini branden­burgi kapunál. A magyar külügyminiszter a brandenburgi kapunál szolgá­latot teljesítő határvédelmi ala­Ngouabi megszilárdította helyzetét Brazzaville Ngouabi, a Kongói Népi Köz­társaság elnöke az UPI diplo­máciai forrásból származó ér­tesülése szerint a hétfői állam­csíny-kísérlet után megszilárdí­totta helyzetét. Az államfő hét­fő délutáni beszédében közölte, hogy Poignet volt hadügyminisz­ter is az összeesküvőkhöz tarto­zott, Poignet-l a hatóságok körö­zik. A szomszédos Kinshasa- Kangó hivatalos körei — ame­lyeket Ngouabi az összeesküvés támogatásával vádolt beszéd«!- ' ben —, nem fűznek kommentárt' a brazzaville-i eseményekhez. ! Bokassa, a Közép-afrikai Köz­társaságelnöke Ngouábinak kül­dött táviratában támogatásáról biztosította a Kongói Népi Köz­társaságot. Közel-keleti hírek Hebron | A megszállt jordániai terüle- | ten levő Hebron városban ked- : den izraeli diákok tüntettek az arab területeken bevezetett közigazgatás ellen. Géppiszto­ly 06 katonák és rendőrök elker­gették őket a város központjá­ból. Bejrút A libanoni fővárosban kedden hivatalos tárgyalások kezdődtek Mérges gázokkal harcol az amerikai Karami libanoni miniszterelnök és Luns holland külügyminisz­ter között, aki szombaton érke­zett Bejrutba. A UPI amerikai hírügynök­ség gyorshírben közölte, hogy Bej rút főként palesztinaiak ál­tal lakott Szabra negyedében, a város déli részén kedden heves lövöldözés keletkezett a geril­lák és a libanoni karmánycsa- patok között. Szemtanúk szerint a partizánharcosok erkélyekről, ablaknyílás okból és kapualjak­ból tüzeltek egy tanárképző isko­lára és egy stadionra, ahol a kormánycsapatok helyezkedtek el és viszonozták a tüzet. kutatok emlékkönyvébe az aláb- | Ezt követően Péter János lá­bé szöveget jegyezte be: togatást tett a berlini várashá­„A béke őreinek további sok I zán, Herbert Feehner főpolgár- sikert kívánunk”. 1 mesternél. A nyugatnémet militarizmus veszélye még mindig fennáll A találkozóval kapcsolatban „nem volt semmiféle illúziónk és nem vártunk semmiféle konk­rét eredményt” — mondotta Pé­ter János. „Tudjuk, hogy milyen bonyo­lult háttérrel jött létre. Azon­ban már önmagában az a tény, hogy létrejött, a Német Demok­ratikus Köztársaság nagy nem­zetközi sikere. További jelentős tény, hogy ebből a találkozóból újabb ösz- szejövetel terve alakult ki. Vigyázni kell azonban, hogy sehol a közvéleményben ne szü­lessenek illúziók. Tudjuk, hogy az imperializmus változatlanul és változatlan természettel lé­tezik. A nyugatnémet militariz- mus veszélye továbbra is fenn­áll, s a nyugatnémet militariz- mus természete sem változott. Továbbra is létezik mindaz a veszély, ami a szocialista orszá­gokat eddig fenyegette. Azonban a szocialista országok erejének növekedéséről tanúskodik a nemzetközi küzdőtéren folyó tárgyalások sorozata — hangoz­tatta Péter János. Kitért az NDK államhatárai­nak 1961-ben történt megerösí­Nyugal-Berlin Csütörtökön a szövetséges el­lenőrző tanács nyugat-berlini épületében megkezdődnek a négy egykori szövetséges hata­lom megbízottainak Nyugat- Berlin helyzetével foglalkozó tárgyalásai. A három nyugati hatalmait bonni nagyköveteik képviselik: Kenneth Rush az Egyesült Álla­mok, Roger Jaekling Nagy-Bri- fcannia, és Francois Seydoux de lesére és rámutatott, hogy ez — amint azt a jövő is igazolni fog­ja — az európai feszültség csök­kentését szolgálta. Ezzel összefüggésben rámuta­tott arra is, hogy amilyen mér­tékben erősödött a Német De­mokratikus Köztársaság, ugyan­olyan mértékben enyhült az eu­rópai feszültség. Röviden megemlékezett a négy nagyhatalom képviselőinek csü­törtökön kezdődő Nyugat-Berlin- nel kapcsolatos tanácskozásaira, s reményét fejezte ki, hogy ezek a megbeszélések hozzá fognak járulni az európai helyzet meg­javításához. A laoszi hazafiak rádiója ked­den ismertette annak a levélnek a szövegét, amelyet Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front pártjának elnöke nevében egy futár vasárnap nyújtott át Sou- vanma Phoumának, a Vientiane! kormány vezetőjének. Clausonne Franciaország részé­ről. A Szovjetuniót berlini nagy­követe, Pjotr Abraszimov kép­viseli. Az UPI jelentése szerint a nyugati hatalmak képviselői úgy tervezik, hogy még csütör­tökön visszatérnek Bonnba. Nincs kizárva azonban az sem — legalábbis megfigyelők így tartják —, hogy a tárgyalások pénteken folytatódnak. Tragikus hirtelenséggel ragad­ta ki a halál szerettei, családja, tantestületének tagjai és a ta­nulók köréből. Ereje teljében viszonylag fiatalon, 53 éves ko­rában állította meg szivének dobogását a trombózis, öt ép­pen utolsó útjára kísérik akkor, amikor elvtársai, harcostársai, ünnepi párttaggyülésre gyüle­keznek, hogy átvegyék az 1945 óta mindig az élvonalban, a szocializmus építésének legne­hezebb posztján küzdőknek, te­vékenykedőknek járó magas párt- és állami kitüntetést. A felszabadulás után Varga O. Já­nos elvtárs is az elsők között lépett a pártba, s azóta közmeg­becsülést vívott ki Békéscsabán, s a 11-es számú általános isko­la tantestületének tagjai köré­ben. Igazgatói teendőinek ellá­tása közben is emberséges, sze­rény, hivatásának élő kommu­nista volt. Temetése 25-én délután, 3 órakor lesz Erzsébcthclyen, a Tompa utcai temetőben. Szufanuvong hangoztatta, hogy 1969 júliusától kezdve, a Nixon_ doktrínának megfelelően, az Egyesült Államok újból rendkí­vüli méretekben kiszélesítette a laoszi háborút. Amerikai rész­ről számos katonai személyt ve­zényeltek és hadianyagot irá­nyítottak Laoszba, tíznél több thaálföldi lövész- és tüzérzász­lóaljat dobtak át. hogy a kor­mányerőkkel együtt támadják a hazafiak által ellenőrzött berü- 1 leteket Szufanuvong rámutat arra, hogy ezzel egyidejűleg az Egye­sült Államok fokozta légitevé­kenységét is, bombázta Laosz északi és déli területeit s kü­lönösen súlyos eszkalációs lépés volt a B—52-es nehézbombázók bevetése a Kőedény-síkság és Xieng Khouang térségében, ahol a szőnyegbombázások békés la­kosok életét oltották kt Négyhatalmi tárgyalások kezdődnek Szufanuvong az amerikaiak laoszi háborújáról Közkegyelem hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján Hanoi Az amerikai agresszorok Dél- yietnamban továbbra is mérgező anyagokat alkalmaznak a békés lakosság éllen. Mint a VNA a felszabadulás hírügynökségre hivatkozva je­lenti, január 31-én az Egyesült Államok repülőgépei Quang Nam tartományban két falu ke­gyetlen kombazása után mérges­gázt tartalmazó konténereket dobtak le, amelynek következté­ben 250 személy súlyos mérge­zést szenvedett. Február 18-án az amerikai lé­gierő mérgező vegyi anyagokat szórt le ugyanazon tartomány több lakott helységére. Az ak­ció halálos áldozatokat követelt, nagy területen megsemmisültek a vetések, sok háziállat és ba­romfi elpusztult Összecsapás a Golan-fennslkon Damaszkusz Egy szíriai őrjárat öt izraeli katonát ölt meg egy összecsa­pásban hétfőről keddre .virradó éjjel a Golan fennsíkon. Az Összecsapást bejelentő szí­riai katonai szóvivő közlése sze­rint életét vesztette hat szíriai katona is. A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Magyar Népköztársaság EL nöíki Tanácsa — a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elő­terjesztésére — hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója alkal­mából törvényerejű rendéletet alkotott közkegyelem gyakorlá­sáról. Nagy nemzeti ünnepün­kön, szocialista rendszerünk szi­lárdsága, az országunkban ural­kodó törvényes rend és bizton­ság alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa élt a megbocsá­tás alkotmányos lehetőségével. Megbüntettük és a jövőben is megbüntetjük azokat, akik álla­mi, társadalmi és gazdasági ren­dünk, az állampolgárok élete, testi épsége, személyi tulajdona ellen bűncselekményeket követ­nek él. Szocialista társadalmunk lé­nyegéből fakad, hogy nemcsak büntetünk, hanem meg is tu­dunk bocsátani azoknak, akiknél remény van arra, hogy tettüket megbánva ismét beilleszkednék a becsületes emberek társadal­mába. Ezeknek segítünk is e tö­rekvésükben. Ezek az elvek jutnak kifeje­zésre az Elnöki Tanács 1970. március 25-én életbe lépő tör­vényerejű rendeletében. A törvényerejű rendelet — meghatározott feltételek esetén — egyrészt azoknak ad kegyel­met, akiket a bíróságok már jog­erősen elítélték, másrészt azok­nak. akiket a rendelet hatályba­lépése előtt elkövetett bűncse­lekményük miatt még nem von­tak felelősségre. Akik börtönbüntetésüket ki­töltötték, azoknak a társadalom­ba való beilleszkedését azzal kí­vánjuk elősegíteni, hogy mente­sülnek a büntetett előélethez fű­ződő joghátrányok alól. Az Elnöki Tanács teljesen el­engedi mindazok büntetését, aki­ket a bíróságok jogerősen egy évet meg nem haladó szabadság- vesztésre, Illetve javító-nevelő munkára, vagy pénzfőbüntetésre ítéltek el. Felére csökken azok bünteté­sének időtartama, akiket a bíró­ságok öt évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek el jogerősen. A szocialista humanizmus jut kifejezésre azokban a rendelke­zésekben, hogy — kiszabott bün­tetésük tartamától függetlenül — kegyelemben részesülnek a köztörvényi bűntettek miatt el­ítéltek közül a teherben levő nők és azok az anyák, akiknek 10 éven aluli gyermekük van, továbbá az ötvenötödik életévü­ket betöltött nők és a hatvana­dik életévüket betöltött férfiak, valamint a gyógyíthatatlan, sú­lyos betegségben szenvedők. Kiterjed a kegyelem a sza­bálysértések miatt kiszabott el­zárásokra, és a még be nem fi­zetett pénzbírságokra is. A kegyelmi rendelet folytán nem indítható, illetőleg nem folytatható büntetőeljárás azok­kal szemben, akik 1970. március 25. előtt olyan bűntettet követ­tek él, amelyet a törvény egy évnél nem súlyosabb büntetés­sel sújthat, vagy amely miatt a bíróság előreláthatóan egy évet meg nem haladó szabadságvesz­tést szabna ki. Az Elnöki Tanács a kegyelmi elhatározást kiterjeszti azokra is. akiket tiltott határátlépés, vagy hazatérés megtagadása mi­att ítéltek el távollótükben. Az ilyen elítéltek is részesülnek a büntetés elengedésében, illetve annak felezésében. A törvényerejű rendelet arról is rendelkezik, hogy a március 25-ig elkövetett tiltott határát­lépés, valamint hazatérés megta­gadása miatt büntetőeljárás nem indítható, illetve nem foly­tatható azokkal szemben, akik a Magyar Népköztársaság valame­lyik külképviseleti szervénél ha­zatérési szándékukat bejelentik, és ez év december 31-ig hazatér­nek, feltéve, hogy más bűntettet nem követtek él. Kegyelemből mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hát­rányok alól azok, akiket állam­elleni bűntett miatt öt évet, szándékos köztörvényi bűntett miatt 3 évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek, és büntetésüket 1968. január 1. előtt már kitöltötték. A gondatlanságból elkövetett bűntett miatt szabadságvesztés­re ítéltek — a büntetés tartamé­tól függetlenül — mentesítésiben részesülnek, ha 1970. március 25. előtt büntetésüket már ki­töltötték. Mentesülnek azok is, akikkel szemben a kiszabott sza­badságvesztés végrehajtását pró­baidőre felfüggesztették. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán hangsúlyt kapott a közbiztonság és annak megszi­lárdítása. Az Elnöki Tanács a közkegyelem gyakorlásánál ezt messzemenően figyelembe vette és ezért törvényerejű rendeleté­ben kimondta, hogy a kegyelmet nem terjeszd ki a súlyos állam­elleni, valamint élet elleni erő­szakos, garázda jellegű bűntet­tek elkövetőire, de azokra sem, akiket öt éven belül már elítél­tek szándékos bűntett miatt sza­badságvesztésre. Az Elnöki Tanács amnesztia- rendelete figyelemmel a megha­tározott büntetések elengedésé­re és a széles körű rehabilitá­cióira — az állampolgárok és a családok egy részét közvetlenül vagy közvetve érinti. A kegye­lemben részesülők a szocialista államtól bizalmat kapnak, kor­mányzatunk reméli, hogy ezt így is fogják fel. Aiki azonban visszaél ezzel a bizalommal, és három éven bedül újabb szándé­kos bűntettet követ el, annál a kegyelem hatályát veszti, és a most elengedett büntetést is ki keli töltenie.

Next

/
Thumbnails
Contents