Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

Ácséi György interjúja a moszkvai tv részére a százévek óta várt földosztás demokratizmusára; gyűlölettel az ellenforradalom reakciójára; biztonságot a^ó azonosulással az új kibontako­zásra és konszolidációra? És ki ne lenne büszke a legutóbbi évek fölsorolhatatlan, de a tó- állításban mégis gazdagon jel­zett eseményeire? , A kiállítás bizonyított. A tar­talom, az érzelmi hatás jó. Ügy érezzük azonban, hogy soron következő feladatként most már többet kell majd foglal­kozni a legújabbkori történeti kiállítások rendezésének tech­nológiai kérdéseivel. Beck Zoltán Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a szovjet televízió munkatársa interjút készített Aczél Györggyel, az MSZMP KB titkárával. Az interjút az ünnepségekkel egy idő ben sugározzák Moszkvában (MTI fotó — Keleti Évt felvétele) II megtett út Gondolatok a békéscsabai múzeum felszabadulási kiállításáról A Békéscsabai Munkácsy Mi­hály Múzeumban március else­jétől új időszaki kiállítás várja a látogatókat, mely a megye történetének az 1945-től nap­jainkig tartó legújabbkori sza­kaszát tekinti át A kiállítás a felszabadulás negyedszázados évfordulója tiszteletére készült, mely tény meghatározza törek­véséit is: eseményszerűen emlé­keztetni a megtett út legküz­delmesebb és legeredménye­sebb szakaszaira, tényékkel do­kumentálni a csak mában szem­lélődő számára, hogy honnan is jutottunk idáig. A kiállítás mindenkinek mond valamit. Más hangnemben szól azokhoz, akik a korszak fősze­replői voltak — akár mint ve­zetők, akár mint helytálló egy­szerű dolgozók — és megint más hangnemben azoknak az egyre növekvő táborához, akik­nek e viszonylag rövid időszak is már történelem — a „tanult történelem” jelentéstartalom­mal... Nem mindegy, hogy milyen az első benyomás, mely a ki­állításba lépéskor éri a látoga­tót. A kiállítások rendezői ezért rendszerint valami látványos entréera szoktak törekedni. Furcsának tűnhet, de ez itt el­maradt. Az entree itt maga a kiállítás, mély a reprezentatív terem tágasságát, mozgalmassá­gával még tovább feszíti, mert a szemmel pillanatok alatt fel­mérhető formák, színek a zász­lókon, plakátokon, sok-sok em­lék azonnali tolulását indukál­ják. És ez nagyszerű dolog, mert kezdhetjük végre úgy érezni, hogy gazdagszik és erő­södik a sokat vitatott legújabb­kori történeti muzeológia tár­háza, és a klasszikus muzeoló­gia artisztikumának élményeit sajátos, sokszor egysíkúnak tű­nő eszközeivel is meg tudja kö­zelíteni emocionális hatásaival. Mert kire ne lenne hatással már az egyszerű térkép a ki­állítás elején, mely fölméri,' hogy megyénkben milyen for­radalmi hagyományokon nevel­kedett tömegek várják az új élet nyitányát jelentő esemé­nyeket, sok-sok áldozatot hoz­va a háborúban is, a hátország­ban is? Ki ne emlékezne most már büszkeséggel a dokumen­tumok által felidézett, szórón- ! gással várt felszabadulási ese- j menyekre és a koalíciós harcok . küzdelmességére; megelégedett-! Fegyelmet a gyomai Dózsa Tsz-be sí Eredetileg csak a párt­csoportok eddigi tettrekészségé- nek értékelését, s további leg­fontosabb teendőik meghatározá­sát tűzte a március 19-i párt­taggyűlés napirendjére a gyomai Dózsa Tsz pártalapszervezetének vezetősége. Ám az élet áramlá­sa más, yaskos vitatnivalókat is felszínre vetett a féléves mun­katerv papírra rögzítése óta. Olyanokat, amelyek nemcsak ezután, hanem már eddig is na­gyon „belevágtak” a pártcsopor­tok működési és feladatkörébe. De különböző okok — többnyire elfogadhatatlan okok — miatt elsiklottak mellette, felette. A párttaggyűlés elé tárt rendkívül jelentkező második és harmadik napirendi pontokat a fegyelem, az egyéni és csoportos felelős­ség hiánya, az eléggé megrögzött mának élés, a jövővel keveset törődés szülte. Így summázva túlságosan sú­lyosnak tűnnek ezek a megálla­pítások. Különösen azok szemé­ben, akik csak kívülről ós szá­mok alapján ismerik a Dózsa Tsz eredményeit és további fej­lődésének terveit. Múlt évi ár­bevétele, a napi tíz óra munka­időre jutó 90 forint jövedelem s a már megkezdett ötmillió fo­rint épületberuházás terve mö­gött duzzadó erő és egészség látszata van. Az utóbbi hetek­ben megejtett vizsgálatok, elem­zések eléggé súlyos gócokat fed­tek fel. Lényegében tudtak ezek létezéséről, de úgy voltak vele, mint a tüdőszűrő vizsgálatot ha_ nyagoló emberek, akik csuoán a dohányzásnak, s az időnkénti megfázásnak tulajdonították kö­högésüket, gyengélkedésüket, de aztán a röntgenlelet láttán meg­döbbentek. Évek Óta ráfizetéses a Dózsa Tsz állattenyésztése. Ta­valy az ágazatra fordított ki­lencmillió forint általános költ­ség mindössze hatmillió forint árbevételt eredményezett. Év vé­gén még nem tudták, hogy mi­lyen többletköltségből tevődik össze a hárommillió forint ráfi­zetés. Mert tervezték ugyan, de nem tették gyakorlattá — üzem­gazdász hiányában —■ a gazdat- ságossági számítást. Enélkül pe­Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres KÖZPONTI TELEPHELYÉRE TMK-csoportvezetőt, TMK-lakatos, vízvezetékszerelő, bádogos, esztergályos, marós, lemezlákatos, ív-láng­hegesztő, motorszerelő és kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Szállítási osztályunkra pedig traktorvezetőket. Műszer­es technológiai szerelési munkahelyeikre (Algyő, Száz­halombatta) KÜLSZOLGÁLATOS MUNKAKÖRBE csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét, minden szombat szabad. (Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak). Munkásszállás, üzemi konyha vám A munkásszállás ingyenes. A béren kívül még 500 Ft külszolgálati átalányt, az Alföldön pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatt kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Buda­pest,XVIII., Gyömrői út helyek vezetőinél. 79/83 vagy a vidéki munká­dig — erre is most döbbentek rá — olyan volt a gazdaság, mint iránytű nélkül a tengerjáró hajó. Év elején sikerült üzem­gazdászt alkalmazniuk, aki a rendelkezésre bocsátott adatok alapján tételesen elemezte min­den főbb növény és állati ter­mék önköltségét. A cukorrépa kivételével — aminek a kétsze­ri vetés és kedvezőtlen időjárás csökkentette 25 mázsával hol­danként a termését — minden növényfajtából nyereséget mu- tott az elemzés. Akkor is s a taggyűlésen is elégedetten álla­pította meg Balázs Vince, az alapszervezet párttitkára és Ve­res Lajos, a szövetkezet elnöke: nem hiába keltek bárokra a növénytermelés hozamainak nö­vekedését akadályozó, elavult módszerek, elfogások és külön­böző lazaságok ellen. A holdan­ként! 17,5 mázsa búza, a 20,5 mázsa kétszeres, a 30.2 mázsa morzsolt kukorica átlagukkal előkelő rangsorolást értek el a termelőszövetkezetek között A szövetkezeti vezetők elége­dettsége megdöbbenéssé vált amikor tovább lapoztak az í.em. zésben. Kétszer is megdörzsöl­ték a szemüket, mert azt hitték, hogy nem jól látnak. Ugyanis ilyen önköltségi számok sora­koztak könyörtelenül a papíro­kon egy liter tej 8,6, egy kiló növendékmarhahús 26,10, egy választási malac 628, egy kiló sertéshús 25, egy kiló gyapjú 193 forint. Az elnök és a párt­titkár olyan igyekezettel sietett az elemzés elolvasása után egyik állattenyésztési telepről a má­sikra, mintha tűzjelző szirénát hallottak volna. A szakvezetők­kel és az állatgondozókkal foly­tatott hosszas tanácskozás és vi­ta után csakhamar megszületett az intézkedési terv az állatte­nyésztés költségének csökkenté­sére és a hozamok növelésére. Az elnök eivtárs az elemzés számadatait és az intézkedési tervet is ismertette a párttag- gyűlésen. Többen — néhány szakvezető is — kétségbe von­ták az elemzés realitását. Az el­nök szerint csak annyi túlzás le­het benne, amennyire elhanya­golták, avagy pontatlanul, „has­számok” alapján könyvelték el az állattenyésztési telepeken felhasznált takarmány értékét és mennyiségét. A végeredmény ezek ellenére is ugyanaz: ráfize­téses az állattenyésztés. Ezt egy sor hanyagság és nemtörődöm­ség is előidézte amellett, hogy az állatállomány zöme korsze­rűtlen istállókban volt elhelyez, ve és kassal hordták a takar­mányt, vödörrel az ivóvizet. A nemtörődömségre jellemző, hogy a major közelében hagyták elvé­nülni a lábonálló zöldtakar­mányt és inkább a drága lucer-: naszénát etették. Igaz, hogy1 nem mindig és nem mindenütt volt jó legelő, de egyes állat­gondozók nem szerettek és nem is akartak legeltetni. Inkább csak járatták az állatokat, gyak­ran pedig ménesként zavartat­ták őket a kutyákkal. A taggyűlésen felszólalók elismerték ezt, azonban a ho­gyan tovább helyett azt fesze­gették: miért csak most látta meg mindezeket a vezetőség? Miért nem látja meg azt is. hogy az utóbbi időkig az állatok elé kicsírázott, vagy megpenészedett abrak került a magtárakból, s csaknem elrothadt széna a szé­rűkről? A másik súlyos góccal — az állattenyésztés, a gépesí­tési brigádokban és másutt már nagyon sok kárt, mi több halá­los balesetet is előidéző soroza­tos iszákossággal — kapcsolat­ban azt kérdezték a felszólalók, miért nem indított fegyelmi vizsgálatot a pártvezetőség egy sor korábbi, munkaidőbeni dári- dózók ellen? Ezzel mentegetőd- zött, eléggé visszatetszőén, a pártbüntetésre javasolt Il-es számú üzemegység vezetője is, aki részese volt annak a munka­időben. s a munkahelyen történt dáridózásnák, ahová minden jelentősebb ok nélkül MTZ- traktorral, majd lóháton hord­ták a szeszes italt. Az egyik csak traktorhoz szokott és már beszeszelt lovas háromszor is leesett a lóról. Szerencsére ép­ségben maradtak a csontját Másik alkalommal a műhelyve­zető is együtt ivott a Körös par­ton a gépeiket megmosni akaró, de közben alaposan „elázó” traktorosokkal, akiknek ugyan­csak traktor szállította ki az italt Végül valamennyien önkí­vületi állapotba kerültek, s cso­dával határos módon, baleset nélkül vezették át erőgépeiket a Körös hídján. Az Üzemegységvezetc, aki­nek tekintélye és szigora teljes súlyával gátolni kellett volna már régen a munkahelyi italo­zást. súlyosnak találta a kevés többséggel megszavazott enyhe pártbüntetést is. Ugyanis beosz­tottjai, meg az évek óta több­szöri dáridózás résztvevői közül többen mellé-, vagyis súlyos fe­lelőtlensége mellé álltak, s a büntetés éllen szavaztak. Töb­bek ilyen megalkuvó magatartás miatt viszolygott eddig a párt­vezetés attól, hogy pártfegyelmit indítson a mértékletesség hatá­rát gyakran túllépőik ellen. A, legutóbbi, ugyancsak italozás következtében történt halálos baleset (a traktor ráborult veze­tőjére) következetes fellépésre késztette most már a párt- és gazdaság vezetőit. Annál is in­kább, mert az ilyen rend- és fegyelembontás nemcsak az egyes emberek testi épségét, ha­nem a gazdálkodás jelenlegi és jövőbeni eredményességét is ve­szélyezteti. Kukk Imn Kitűnő módszertani útmutató as elmúlt negyedszázad irodalmának bemutatásához A TIT budapesti szervezete és a Fővárosi Tanács Népmű­velési Főosztálya gondozásában Az új magyar irodalom negyed- százada címmel módszertani útmutató jelent meg és jutott el Békés megye népművelőihez is. Az útmutató elsősorban a TIT-előadások ós előadássoro­zatok szervezőinek ad javasla­tokat a jubileumi évben tar­tandó irodalmi előadások né­hány lehetséges témakörére, olyanokra, amelyekben hitele­sen, ugyanakkor újszerűén és magas színvonalon ábrázolha­tok a felszabadulás óta eltelt történelmi korszak irodalmi fo­lyamatai és változásai. A kö­tetben valamennyi témajavaslat ós a negyedszázados fejlődés legfontosabb aromásait érintő bevezető egyaránt azt az első­rendű célt szolgálja, hogy az előadások megfelelő hatással tudatosítsák és bizonyítsák: a felszabadulás óta valóban tör­ténelmi korszak telt el, irodal­mát tekintve pedig egy iroda­lomtörténeti korszak jellegzetes vonásait, törvényszerűségeit, tartalmait, értékeit és tanulsá­gait vizsgáljuk. A kötetben különösen érté­kes és jól hasznosítható fejezet az, amely az elmúlt 25 eszten­dő irodalomtörténeti periodizá- iásánaik és fejlődésének vázla­tát adja, valamint azok a té­majavaslatok. melyek az új ma­gyar próza, az új magyar köl­tészet és a drámairodalom ne­gyedszázadát foglalja össze.

Next

/
Thumbnails
Contents