Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
Ácséi György interjúja a moszkvai tv részére a százévek óta várt földosztás demokratizmusára; gyűlölettel az ellenforradalom reakciójára; biztonságot a^ó azonosulással az új kibontakozásra és konszolidációra? És ki ne lenne büszke a legutóbbi évek fölsorolhatatlan, de a tó- állításban mégis gazdagon jelzett eseményeire? , A kiállítás bizonyított. A tartalom, az érzelmi hatás jó. Ügy érezzük azonban, hogy soron következő feladatként most már többet kell majd foglalkozni a legújabbkori történeti kiállítások rendezésének technológiai kérdéseivel. Beck Zoltán Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a szovjet televízió munkatársa interjút készített Aczél Györggyel, az MSZMP KB titkárával. Az interjút az ünnepségekkel egy idő ben sugározzák Moszkvában (MTI fotó — Keleti Évt felvétele) II megtett út Gondolatok a békéscsabai múzeum felszabadulási kiállításáról A Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban március elsejétől új időszaki kiállítás várja a látogatókat, mely a megye történetének az 1945-től napjainkig tartó legújabbkori szakaszát tekinti át A kiállítás a felszabadulás negyedszázados évfordulója tiszteletére készült, mely tény meghatározza törekvéséit is: eseményszerűen emlékeztetni a megtett út legküzdelmesebb és legeredményesebb szakaszaira, tényékkel dokumentálni a csak mában szemlélődő számára, hogy honnan is jutottunk idáig. A kiállítás mindenkinek mond valamit. Más hangnemben szól azokhoz, akik a korszak főszereplői voltak — akár mint vezetők, akár mint helytálló egyszerű dolgozók — és megint más hangnemben azoknak az egyre növekvő táborához, akiknek e viszonylag rövid időszak is már történelem — a „tanult történelem” jelentéstartalommal... Nem mindegy, hogy milyen az első benyomás, mely a kiállításba lépéskor éri a látogatót. A kiállítások rendezői ezért rendszerint valami látványos entréera szoktak törekedni. Furcsának tűnhet, de ez itt elmaradt. Az entree itt maga a kiállítás, mély a reprezentatív terem tágasságát, mozgalmasságával még tovább feszíti, mert a szemmel pillanatok alatt felmérhető formák, színek a zászlókon, plakátokon, sok-sok emlék azonnali tolulását indukálják. És ez nagyszerű dolog, mert kezdhetjük végre úgy érezni, hogy gazdagszik és erősödik a sokat vitatott legújabbkori történeti muzeológia tárháza, és a klasszikus muzeológia artisztikumának élményeit sajátos, sokszor egysíkúnak tűnő eszközeivel is meg tudja közelíteni emocionális hatásaival. Mert kire ne lenne hatással már az egyszerű térkép a kiállítás elején, mely fölméri,' hogy megyénkben milyen forradalmi hagyományokon nevelkedett tömegek várják az új élet nyitányát jelentő eseményeket, sok-sok áldozatot hozva a háborúban is, a hátországban is? Ki ne emlékezne most már büszkeséggel a dokumentumok által felidézett, szórón- ! gással várt felszabadulási ese- j menyekre és a koalíciós harcok . küzdelmességére; megelégedett-! Fegyelmet a gyomai Dózsa Tsz-be sí Eredetileg csak a pártcsoportok eddigi tettrekészségé- nek értékelését, s további legfontosabb teendőik meghatározását tűzte a március 19-i párttaggyűlés napirendjére a gyomai Dózsa Tsz pártalapszervezetének vezetősége. Ám az élet áramlása más, yaskos vitatnivalókat is felszínre vetett a féléves munkaterv papírra rögzítése óta. Olyanokat, amelyek nemcsak ezután, hanem már eddig is nagyon „belevágtak” a pártcsoportok működési és feladatkörébe. De különböző okok — többnyire elfogadhatatlan okok — miatt elsiklottak mellette, felette. A párttaggyűlés elé tárt rendkívül jelentkező második és harmadik napirendi pontokat a fegyelem, az egyéni és csoportos felelősség hiánya, az eléggé megrögzött mának élés, a jövővel keveset törődés szülte. Így summázva túlságosan súlyosnak tűnnek ezek a megállapítások. Különösen azok szemében, akik csak kívülről ós számok alapján ismerik a Dózsa Tsz eredményeit és további fejlődésének terveit. Múlt évi árbevétele, a napi tíz óra munkaidőre jutó 90 forint jövedelem s a már megkezdett ötmillió forint épületberuházás terve mögött duzzadó erő és egészség látszata van. Az utóbbi hetekben megejtett vizsgálatok, elemzések eléggé súlyos gócokat fedtek fel. Lényegében tudtak ezek létezéséről, de úgy voltak vele, mint a tüdőszűrő vizsgálatot ha_ nyagoló emberek, akik csuoán a dohányzásnak, s az időnkénti megfázásnak tulajdonították köhögésüket, gyengélkedésüket, de aztán a röntgenlelet láttán megdöbbentek. Évek Óta ráfizetéses a Dózsa Tsz állattenyésztése. Tavaly az ágazatra fordított kilencmillió forint általános költség mindössze hatmillió forint árbevételt eredményezett. Év végén még nem tudták, hogy milyen többletköltségből tevődik össze a hárommillió forint ráfizetés. Mert tervezték ugyan, de nem tették gyakorlattá — üzemgazdász hiányában —■ a gazdat- ságossági számítást. Enélkül peBudapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres KÖZPONTI TELEPHELYÉRE TMK-csoportvezetőt, TMK-lakatos, vízvezetékszerelő, bádogos, esztergályos, marós, lemezlákatos, ív-lánghegesztő, motorszerelő és kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Szállítási osztályunkra pedig traktorvezetőket. Műszeres technológiai szerelési munkahelyeikre (Algyő, Százhalombatta) KÜLSZOLGÁLATOS MUNKAKÖRBE csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét, minden szombat szabad. (Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak). Munkásszállás, üzemi konyha vám A munkásszállás ingyenes. A béren kívül még 500 Ft külszolgálati átalányt, az Alföldön pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatt kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest,XVIII., Gyömrői út helyek vezetőinél. 79/83 vagy a vidéki munkádig — erre is most döbbentek rá — olyan volt a gazdaság, mint iránytű nélkül a tengerjáró hajó. Év elején sikerült üzemgazdászt alkalmazniuk, aki a rendelkezésre bocsátott adatok alapján tételesen elemezte minden főbb növény és állati termék önköltségét. A cukorrépa kivételével — aminek a kétszeri vetés és kedvezőtlen időjárás csökkentette 25 mázsával holdanként a termését — minden növényfajtából nyereséget mu- tott az elemzés. Akkor is s a taggyűlésen is elégedetten állapította meg Balázs Vince, az alapszervezet párttitkára és Veres Lajos, a szövetkezet elnöke: nem hiába keltek bárokra a növénytermelés hozamainak növekedését akadályozó, elavult módszerek, elfogások és különböző lazaságok ellen. A holdanként! 17,5 mázsa búza, a 20,5 mázsa kétszeres, a 30.2 mázsa morzsolt kukorica átlagukkal előkelő rangsorolást értek el a termelőszövetkezetek között A szövetkezeti vezetők elégedettsége megdöbbenéssé vált amikor tovább lapoztak az í.em. zésben. Kétszer is megdörzsölték a szemüket, mert azt hitték, hogy nem jól látnak. Ugyanis ilyen önköltségi számok sorakoztak könyörtelenül a papírokon egy liter tej 8,6, egy kiló növendékmarhahús 26,10, egy választási malac 628, egy kiló sertéshús 25, egy kiló gyapjú 193 forint. Az elnök és a párttitkár olyan igyekezettel sietett az elemzés elolvasása után egyik állattenyésztési telepről a másikra, mintha tűzjelző szirénát hallottak volna. A szakvezetőkkel és az állatgondozókkal folytatott hosszas tanácskozás és vita után csakhamar megszületett az intézkedési terv az állattenyésztés költségének csökkentésére és a hozamok növelésére. Az elnök eivtárs az elemzés számadatait és az intézkedési tervet is ismertette a párttag- gyűlésen. Többen — néhány szakvezető is — kétségbe vonták az elemzés realitását. Az elnök szerint csak annyi túlzás lehet benne, amennyire elhanyagolták, avagy pontatlanul, „hasszámok” alapján könyvelték el az állattenyésztési telepeken felhasznált takarmány értékét és mennyiségét. A végeredmény ezek ellenére is ugyanaz: ráfizetéses az állattenyésztés. Ezt egy sor hanyagság és nemtörődömség is előidézte amellett, hogy az állatállomány zöme korszerűtlen istállókban volt elhelyez, ve és kassal hordták a takarmányt, vödörrel az ivóvizet. A nemtörődömségre jellemző, hogy a major közelében hagyták elvénülni a lábonálló zöldtakarmányt és inkább a drága lucer-: naszénát etették. Igaz, hogy1 nem mindig és nem mindenütt volt jó legelő, de egyes állatgondozók nem szerettek és nem is akartak legeltetni. Inkább csak járatták az állatokat, gyakran pedig ménesként zavartatták őket a kutyákkal. A taggyűlésen felszólalók elismerték ezt, azonban a hogyan tovább helyett azt feszegették: miért csak most látta meg mindezeket a vezetőség? Miért nem látja meg azt is. hogy az utóbbi időkig az állatok elé kicsírázott, vagy megpenészedett abrak került a magtárakból, s csaknem elrothadt széna a szérűkről? A másik súlyos góccal — az állattenyésztés, a gépesítési brigádokban és másutt már nagyon sok kárt, mi több halálos balesetet is előidéző sorozatos iszákossággal — kapcsolatban azt kérdezték a felszólalók, miért nem indított fegyelmi vizsgálatot a pártvezetőség egy sor korábbi, munkaidőbeni dári- dózók ellen? Ezzel mentegetőd- zött, eléggé visszatetszőén, a pártbüntetésre javasolt Il-es számú üzemegység vezetője is, aki részese volt annak a munkaidőben. s a munkahelyen történt dáridózásnák, ahová minden jelentősebb ok nélkül MTZ- traktorral, majd lóháton hordták a szeszes italt. Az egyik csak traktorhoz szokott és már beszeszelt lovas háromszor is leesett a lóról. Szerencsére épségben maradtak a csontját Másik alkalommal a műhelyvezető is együtt ivott a Körös parton a gépeiket megmosni akaró, de közben alaposan „elázó” traktorosokkal, akiknek ugyancsak traktor szállította ki az italt Végül valamennyien önkívületi állapotba kerültek, s csodával határos módon, baleset nélkül vezették át erőgépeiket a Körös hídján. Az Üzemegységvezetc, akinek tekintélye és szigora teljes súlyával gátolni kellett volna már régen a munkahelyi italozást. súlyosnak találta a kevés többséggel megszavazott enyhe pártbüntetést is. Ugyanis beosztottjai, meg az évek óta többszöri dáridózás résztvevői közül többen mellé-, vagyis súlyos felelőtlensége mellé álltak, s a büntetés éllen szavaztak. Többek ilyen megalkuvó magatartás miatt viszolygott eddig a pártvezetés attól, hogy pártfegyelmit indítson a mértékletesség határát gyakran túllépőik ellen. A, legutóbbi, ugyancsak italozás következtében történt halálos baleset (a traktor ráborult vezetőjére) következetes fellépésre késztette most már a párt- és gazdaság vezetőit. Annál is inkább, mert az ilyen rend- és fegyelembontás nemcsak az egyes emberek testi épségét, hanem a gazdálkodás jelenlegi és jövőbeni eredményességét is veszélyezteti. Kukk Imn Kitűnő módszertani útmutató as elmúlt negyedszázad irodalmának bemutatásához A TIT budapesti szervezete és a Fővárosi Tanács Népművelési Főosztálya gondozásában Az új magyar irodalom negyed- százada címmel módszertani útmutató jelent meg és jutott el Békés megye népművelőihez is. Az útmutató elsősorban a TIT-előadások ós előadássorozatok szervezőinek ad javaslatokat a jubileumi évben tartandó irodalmi előadások néhány lehetséges témakörére, olyanokra, amelyekben hitelesen, ugyanakkor újszerűén és magas színvonalon ábrázolhatok a felszabadulás óta eltelt történelmi korszak irodalmi folyamatai és változásai. A kötetben valamennyi témajavaslat ós a negyedszázados fejlődés legfontosabb aromásait érintő bevezető egyaránt azt az elsőrendű célt szolgálja, hogy az előadások megfelelő hatással tudatosítsák és bizonyítsák: a felszabadulás óta valóban történelmi korszak telt el, irodalmát tekintve pedig egy irodalomtörténeti korszak jellegzetes vonásait, törvényszerűségeit, tartalmait, értékeit és tanulságait vizsgáljuk. A kötetben különösen értékes és jól hasznosítható fejezet az, amely az elmúlt 25 esztendő irodalomtörténeti periodizá- iásánaik és fejlődésének vázlatát adja, valamint azok a témajavaslatok. melyek az új magyar próza, az új magyar költészet és a drámairodalom negyedszázadát foglalja össze.
