Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
tndokoH és jogos-c a másodállás ? Márciusban vizsgálatot tart a Békés megyei NEB A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az első félévi munkaterve alapján márciusban a másodállású és mellékfoglalkozású munkaviszony létesítésével, a munkaszerződés teljesítésével és szabályszerűségével kapcsolatban tart vizsgálatot Ennek kapcsán megállapítja, hogy a különböző helyeken indokolt-e a másodállás, milyen munkákat végeztetnek ilyen jogviszonyban, összefügg-e az a vállalat, intézmény, hivatal ti II százszor elátkozott út A megye egyik legforgalmasabb útja a Békéscsaba— Gyula közötti. A járművek százai haladnak át rajta nap mint nap, és ezek vezetői ugyanannyiszor szidják elhanyagolt állapotáért — Enyhén szólva — megdöbbentő, hogy ■ Békéscsaba határánál, a műút kezdeténél egy 15—20 méteres szakaszon szinte életveszé-: lyes a közlekedés a hatalmas : gödrök miatt. Akik már ismerik ezt a részt minimálisra! csökkentik gépjárművük sebességét, hogy törés nélkül át- 1 keljen rajta. De aki először megy itt, különösen sötétedés után, könnyen megjárhatja. Tény, hogy a gépkocsivezetők naponta sok százszor átkozód- nak, itt szerencsére ezek az átkok nem válnak valóra, mert bajban lennének azok, akik- nem már régen meg kellett volna csináltatniuk ezt az útszakaszt tevékenységével és azt hogyan segíti elő, továbbá, a másodállásnál vagy mellékfoglalkozásnál meghatároznak-e valami követelményt és ellenőrzjk-e annak végrehajtását A vizsgálat kiterjed a bérezésre is, hogy az arányban áll-e a végzett munkával, valamint arra, hogy a főfoglalkozás munkahelyének vezetője adott-e engedélyt másodállás vagy mellékfoglalkozás betöltésére és az nem sérti-e a főfoglalkozású munkakör érdekeit Végül a jövedelemadó-befizetés. illetve az SZTK-bejelentés megállapítása kerül még sorra. A vizsgálatban a járási NEB- ek is részt vesznek és mintegy 150 egységet keresnek fel, főként ipari vállalatokat, üzemeket gyáregységeket, lctsz-ekeg a tanácsi apparátust, valamint több mezőgazdasági üzemet Maradjunk a legjobbak közt! Sok minden belesűrűsödrk abba a gondolatba hogy a húsfogyasztás az életszínvonal fontos tényezője. Az életszínvonal növekedése pedig eredményes gazdaságpolitikát jelent Érdemes lenne közelebbről megvizsgálni a témát hogy olyan területekre pillanthassunk be, melyek jelentősen befolyásolják a munkásosztály és a parasztság helyzetét, életkörülményének alakulását, országunk nemzetközi tekintélyét. A mezőgazdasági üzemek és a kisegítő gazdaságok, valamint a kereskedelmi szervek jó együttműködése nyomán a húsexport 70 millió dollár nyereséget hozott 071 országnak 1969-ben. Külkereskedelmi mérlegünk hosszú évek óta ismét pozitív, ami annyit jelent, hogy külföldről 1970-ben a korábbi évekétől eltérően több ipari nyersanyagot, gépet, felszerelést, vegyszert vásárolhatunk, liszenciákat vehetünk át. Az importált eszHétfőtől ezer4 könyv fél áron Körülbelül kétmillió kötet sok ezer féle könyv 50 százalékos árkedvezménnyel kerül forgalomba hétfőtől — közölték a könyvterjesztő vállalatok szombaton tartott közös sajtótájékoztatóján, a könyváruházban. A korábbi évekhez hasonlóan nem elavult írásművek engedményes vásáráról van szó, hanem arról hogy a raktárakban „megmozgassák” a készleteket, helyet csináljanak a bőséges új termésnek. Olyan értékes, fontos kiadványokra hívja fel a vásár a figyelmet, amelyek korábban esetleg nem kerültek az olvasók érdeklődési látószögébe, illetve amelyek viszonylag magasabb II»!«** imHmlniHllaiianHHlimminnf gozókra, hogy ily módon az átlagbér emelkedése nélkül növelhessék régebbi dolgozóik bérét, fizetését. Aligha szorul azonban bizonyításra, hogy aki ma alakorszerűsítés, illetve a munkaerőfoglalkoztatás sajátos versenyében még nem teljesen egyen- lőek az esélyek. Hiba lenne azonban eltúlozni csony bérrel érkezik, az holnap az említett gazdasági szabályo- béremelést kér, vagy továbbáll, zók hatásait; e befolyásoló té- és folytatódik a bűvös kör: a nyezők nem mentik a másik vállalat vagy bért emel, vagy szférában: a vállalati döntések- kezdődik az egész folyamat elől- ben, foglalkoztatáspolitikában ről, újabb alacsony bérűek felvételével. Világos, hogy ez a cirkuláció távol áll mindenfajta megalapozott, átgondolt vállalati murikaerőpolitikátóíL tapasztalható hibákat Semmilyen szabályozó nem készteti a vállalatokat belső szervezetlenségre, a munkafegyelem lazaságainak eltűrésére, a munkaerőAz okok azonban, amint utal- csábítás tiszteségtelen módsze- turik rá, nem szűkíthetők erre «^re. Márpedig mindez fel-fel az egyetlen tényezőre. Kétség- bukkan, ha a munkaerovándor- telen, hogy pillanatnyilag a vál- októt vizsgáljuk, latok számára kifizetődőbb több- Ami pedig a következménye- letfoglalkoztatással növelni a két illeti, arról a negatív hatástermelést. gépesítés, műszaki ről talán beszélni sem kell, ami fejlesztés helyett. Csák néha- a termelékenység mérséklődő nyat említünk az ezt bizonyító ütemében olyan szembetűnően tényezők közül. A vállalati költ. tükröződik. Ám kézzelfogható, ségekben viszonylag mérsékeltek becsült számokban kifejezhető a bérköltségek; a gépek költség- ráfizetés is jelentkezik a mun- terhei, beleértve az úgynevezett kaerővándorlás országos szám- eszközlekötési járulékot, nyoma- iáján. Ha a kiesett munkaidőt, tékosabban érintik a vállalatok az átállás költségeit vizsgáljuk, részesedési alapját, mint a dolgozók után fizetendő illetményadó és SZTK-járulék. Szakkörökben vita folyik arról is, hogy az importvámok sorában a nyersanyagok behozatala viszonylag olcsóbb, a vállalatok számára, a gépeké pedig a magasabb vámok folytán drágább. Mindezt csak annak jelzéseként szólva: említjük, hogy a gépesítés, a bői! hozzávetőleg mintegy hatezer forintra tehető az a kár, ami egy- egy munkás munkahelycseréjéből átlagosan következik. Ha ezt a nagyvállalatok fluktuációs adataival szorozzuk, milliós végösszegeket kapunk. Nem árt gondolkodni azon: honnan kerülnek elő ezek a milliók. Röviden valamennyiünk zsebéáruk miatt nem voltak kelendők. Ez utóbbi kategóriába tartozik például a tíz kötetben közreadott világtörténet, amelynek az ára 1600 forint volt, most 800. Széchenyi Zsigmondiéi az Afrikai tábortüzek, Chaplin Életem című írása, a három kötetes Zenei Lexikon, Gilbert Nürnbergi Napló-ja, Maurods- tól a három Dumas, ezenkívül a velencei Szent Márk tér leírása, a Művészet kiskönyvtára, a műemlékeink és az én múzeumom sorozat köteted is szerepelnek az árkedvezményes könyvek sorában. örök életű remekművek, magyar és külföldi írók alkotásai széles választékban, az ismeretterjesztő és a szakirodalmi műfaj is bő kínálatban kap helyet az akcióban. Megkönnyíti a vásárlást az Állami Könyvterjesztő Vállalat 400 ezer példányban kibocsátott, mintegy ezer címet tartalmazó ajánlójegyzéke, s egy másik könyvlista, amely 500 féle szak- kiadvány árleszállításáról ad hírt. Egyébként a könyvesboltok saját készletük féláru forgalmazásáról önállóan adnak hírt. Az engedményes vásár három hétig tart. (MTI) közök gazdaságos igénybevétele és kihasználása a munkában nagyobb termelékenységet, az előzőeknél több keresetet jelenthet, vagyis az életszínvonal alakításában az egész társadalom előrébb juthat. A mezőgazdaság előtt ebben az esztendőben olyan állattenyésztési program áll, amely a tavalyi húsexport teljesítése mellett a következő évek hústermelésének jó megalapozását célozza. Ahhoz azonban, hogy a hústermelésiben, különösen pedig a szarvasmarha-tartásban az ország és benne a megye előrébb léphessen, akadnák tennivalók. De nézzük csak, hányadán is állunk a szarvasmarha- tenyésztésével és hizlalásával? A Békés megyei szarvasmarha-tenyésztők tanácskozásán Deák Antal, az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója mondott: az egy tehénre jutó vágómarha-termelésünk az országos 396 kilónál jobb. 1969-ben elérte az 544 kilót. Ugyanez a szám Angliában 400, Franciaországban 296, az NSZK-ban pedig 272 kiló. Mondanunk sem kell, hogy az 544 kilós teljesítménnyel a megyék közötti összehasonlítás esetében Békés az első helyen áll. De világviszonylatban is ott vagyunk a legjobbak között. Ahhoz azonban, hogy itt is maradhassunk, bőven van mit tennünk. Vannak tények ä nézni, hogy tisztábban lássunk. Ilyen az is, hogy az egy tehénre jutó évi húsértékesítés mögött, ami világ- színvonal felett áU, nem mondhatunk hasonló értékű törzsállományt. Bár a tenyésztett magyartarka fajta itt, a megyében is kiváló. Állja a versenyt a külföldi hústermelő csodákkal. Tehénállományunk mégsem áll olyan becsben, mint megérdemelné. Dr. Babinsaki Mihály, az Orosházi Mezőgazdasági Technikum igazgatója szerint a törzsállomány nagyüzemi célnak megfelelő alakításában kevés helyein találkozni következetességgel. Ezért is fordul elő, hogy a tehenek átlagos életkora a tsz-ékr ben álig haladja túl a négy évet. (A háztáji gazdaságokban 8—9 év az átlagos tehénéletkor). Nagyüzemeinkben sajnos, a a második, illetve a harmadik elles után vágóra értékesítik a tehénállományt. Ez nem vezet jóra. Az Orosházi Állami Gazdaságban a törzsállomány átlagos életkora megközelíti a nyolc évet. Tenyésztői munkával olyan életteljesítményt értek el. melyre hús- és tejtermelés tekintetében bátran lehet építeni. Talán ezzel magyarázható, hogy az itteni tehenészet évek óta az ország legjobbjai között van. Hizlalótelepükön 14 hónapos korra Rajzos novella készült Tessedik Sámuel életéről Tessedák évvé nyilvánították az 1970-es esztendőt Szarvason, ahol decemberben lesz 150 éve, hogy meghalt Tessedik Sámuel, a nagy gondolkodó. A jubileumi évben számos rendezvényen emlékeznek meg Tessedikről. A gazdag program egyik kiemelke- j dő eseményeként elkészült a 70 j képből álló rajzos novella, amely történelmi hűséggel mu- i tatja be a világhírű szakiekin- j tély küzdelmes életét, munkás- ságát. A rajzos novellát Ruzicskay György szarvasi születésű festőművész készítette. Több évi fáradságos munkával, művészi eszközökkel állított emléket a halhatatlan Tessediknek. Kiderült a rajz-sorozatból: hallatlan erőfeszítéseket tett Tessedik azért, hogy hazánkban meghonosodjék a lucerna, az akáciá, az eperfe, a selyemgubótenyésztés. A világ első mezőgazdasági szakiskoláját hozta létre, ahol hatvanféle szakmára oktatta — energikus feleségével együtt — a diákokat. A digózásos talajjavítást, a belterjes gazdálkodást, az üzemi vízgazdálkodást szintén ő kezdeményezte. Tessedik az értetlenséggel, az irigységgel sokat viaskodott. Kinevették tetteiért, felszaggatták a saját telepítésű fáit, növényeit, gátolták abban, hogy alkotó tevékenysége minél gyorsabban gyümölcsöt hozzon. A fáradhatatlan nagy tudós tanait ma is oktatják, különösen az öntözéses gazdálkodásban. E nagysze- nű embernek állított örök emléket Ruzicskay György festőművész. A. 550 kilós súlykibocsátással nevelik a bikaborjakat. A megyében tenyésztett állományt szelektálással rövid időn bélül hasonló teljesítmény-elérésre lehetne képessé tenni az orosházi módszer alkalmazásával. A tenyésztői munka javítása azonban csak egyik tehetősége az előrébb lépésnek. Talán ezzel egyidőben vagy pedig ezt megelőzve, a tehénállomány tovább csökkenését kele- ne növekedésre váltani. S ez nem lesz könnyű. Mégis vállalni kell, mert ez a feltétele annak, hogy a hizlalásban elért és elismert eredmény einketnövelni tudjuk. Ez azonban szükségessé teszi a férőhelyek gyarapítását. A beruházások állami támogatásának rendszere jó irányba tereli és inspirálja az üzemi vezetők törekvéseit. Nagyon indoktót lenne az előrelépés a korszerű szakosított telepek építésében. Megyénkben sajnos, a tsz-ek többsége nem rendelkezik korszerű állattenyésztő-épülettel. Másrészt a beruházás megvalósítása hosszú időt vesz igénybe, amit az is tetéz, hogy a mező- gazdság épületei, épületeinek korszerűsítése a terv szerinti időtől legtöbb esetben alaposan elhúzódik. Ezen is változtatni kellene. A beruházások és korszerűsítések megvalósításának gyorsítása azonban nem kizárlólagosan mezőgazdasági ügy. Az iparnak is bőven lenne teendője korszerű technológiák gyártásával és beszerelésével. A népgazdasági érdek szolgálata másként nem képzelhető el. Sajnos, mégsem érvényesül a közös érdeknek megfelelő gondosság. Pedig megérné, ezt bizonyítja a 70 millió dollár külkereskedelmi egyenleg! A létszám azonban feltétenül szükségessé teszi a ta- karmánytermesztés színvonalán nak emelését is. Az egy terület- egységre eső hozam növelésében messze elmaradunk lehetőségeinktől. A megye szarvasmarha-tenyésztésének, h ústermelésének továbbnövelése összetett feladat. Előrébb lehetne lépni akkor is, ha a nagyüzemben a háztájit önálló ágazatként kezelnék. Ehhez azonban napirendre kellene tűzni a takarmányellátás javítását, rendszeressé tételét, továbbá a termelt tej értékesítésének szervezését. Bár a megyében sok tejcsamokot üzemeltetnek a tsz-ek, mégis megoldatlan a háztájiban termelt tej átvétele. Fontos lenne a tehén létszám minőségi cseréje is. Ez különösen a háztájiban indokolt, hiszen a tehenek átlagos életkora itt közel áll a tíz évhez. Az állategészségügyi szervek fcivaly háromezer tehén selejtezését tervezték. Ezek nagy része a háztájiban van. Ennyi, sőt: ennél több indokolt lenne ma is. A jószágok ott állnak az istállókban terméketlenül, tejtermelés nélkül. Éppen ezért meggondolandó lenne a szigorú értelemben vett zárlat feloldása, annál is inkább, mivel a tenyésztők a selejt-tehén leadása után a vemhesüsző-akció keretében tervezik az állománycserét. Törekvésüket gazdaságossági számítások indokolják. Másrészt a két elles közötti idő csökkentése, a született borjak felnevelése, a veszteségek megelőzése viheti előbbre megyénkben is a szarvasmarha-tenyésztés ügyét. Mindenkinek na valamilyen feladat, dolgozzék az iparban, a mezőgazdaságban vagy pedig az irányításban. Csakis sokrétű összefogással tehetjük még hatékonyabbá aránylag rövid idő alatt megyénkben is a szarvasmarha-tenyésztést és hizlalást. Közös érdek fűz ehhez valamennyiünket, hiszen a hústermelés növelése összefügg az életszínvonal alakulásával az iparban éppen úgy. mint a mezőgazadságban. Dnpsi Károly i
