Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
JELENTÉS A MUNKÁRÓL JÖVEPEltM, ÍOGTASzU S vuiroxaso i ypp - hoz 1969-ban ( öuztsen 1-2 % emeli,«d*. \ éI«Imi Ruházat c^tk.l 102 '°3 1Q2 1M8-4» 1968-49 1966-09 Rajzos ábra a magyar népgazd aság fejlődésének főbb adatairól a Központi Statisztik ai Hivatal jelentése alapján. A lakosság jövedelme és fogyasztása. A törzsgárda akarata Nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést A törzsgárda nagyobb megbecsülésének hiányéit sokan teszik szóvá mostanában. Azok a régi munkások, akik együtt nőttek fel az üzemekkel, gyárakkal, vállalatokkal, úgy lát- [ják, hogy nem mindenütt becsülik meg érdeme szerint azit a munkást, aká évtizedeket dolgozik egy helyen. Van olyan nézet is, amely szerint az a munkás, aki élete nagy részét egy munkahelyen töltötte, mindenképpen ott marad, függetlenül attól, hogy megbecsülik vagy sem. Szerencsére ezek száma napról napra kevesebb. Néhány napja erről beszélgettünk a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkárával, Iga Istvánnal és Galovicz György sab- tttkárral. Elismerték, hogy a törzsgárda megbecsülésének hiányát észrevételező dolgozóknak igazuk van. Elmondták azonban, hogy látni kell a kérdés minden oldalát. Szerintük — s ebben egyet kell érteni velük — ha valaki 15 vagy 20 évet tölt el egy vállalatnál, az még nem minden. Dolgozóiknak is az a véleménye, hogy nemcsak jogai vannak a törzsgárdának, hanem kötelességei is. Azt mondják, hogy ne csak az eltöltött időt vegyék alapul a megbecsülés formáinak további fejlesztésénél, hanem a munkál is. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az eltöltött időt figyelmen kívül hagyhatja a vállalatvezetés. Van ugyanis olyan javaslat, s ez is a törzs- gárdatagok részéről hangzott el, amely szerint a szorosan vett törzsgárda ne a bér függvényében kapja az úgynevezett hűségjutalmat, hanem az eltöltött évek után. Vagyis az egy évre kiszámított összeg minden, kinek egyformán járjon. Azt mondják a dolgozók, hogy a törzsgárdatagok megbecsülésénél egyformán kell elbírálni a vállalathoz való hűséget, függetlenül attól, hogy az igazgatóról vagy a segédmunkásról van szó. Arról is beszélgettünk, hogyan van megbecsülve a törzsgárda náluk. A két titkár elmondta, hogy a vállalat többek között lakásokat építtet légi dolgozóinak. 1969-ben például a 21 ilyen lakásból húszat a törzsgárda tagjai kaptak, Ebben az évben ugyanezt az elvet követik. Az is a megbecsüléshez tartozik, hogy a vállalat elfekvő építőanyagait jutányos áron adja el régi munkásainak, ha házépítésükhöz szükséges. S mivel a keresetben nem tehetnek megkülönböztetést a teljesítménybérezés miatt, ezért a jutalmazási és premizálási keret felhasználásánál is a törzsgárdatagok jönnek elsősorban számításba. A nyugdíj előtt álló régi munkásoknak pedig minden esetben megemelik a jövedelmét a mozgóbérből és kivétel nélkül valamennyien megkapják a Kiváló dolgozó jelvényt és az ezzel járó pénzt a búcsúztatásnál. Az erkölcsi megbecsülés is érvényesül, hiszen azok a dolgozók, akiit több mint tíz éve vannak a vállalatnál. úgyszólván valamennyien viselnek valamilyen kitüntetést. Nem kevés azoknak a száma sem, akiknek mellét 3— 4 vagy 5 kitüntetés díszíti. Az anyagi és erkölcsi megbecsülés a vállalatnál tehát érvényesül. Viták ugyan vannak azon, hogy mi legyen a további út, de az akarat mindkét részről azonos. Arra a kérdésre, hogy miként kívánják érvényesíteni a differenciáltabb megbecsülést, a kollektív szerződés módosítási tervezetét mutatták meg. E tervezet szerint a nyereségnek 65 százalékát a bér arányában osztják el- A törzs- gárda jutalmazására a teljes összeg 20 százalékát fordítják. Azoknak a dolgozóknak nagyobb megbecsülésére, akik a vállalatnál lettek törzsgárdatagok, még 8 százalékot adnak. A fennmaradó 7 százalék tartalékot képez. A differenciáltság tehát már ebben a felosztásban is mutatkozik. Az azonban, hogy a törzsgárdánál miként érvényesül, az a következőkből tűnik ki. A 20 százalékból az, aki több mint öt éve van a vállalatnál az alapnyereségére 25 százalékot, 10—15 év után 50 százalékot, 15 év felett pedig 75 százalékot kap. Azt a törzsgár- datagot, aki mindvégig a vállalatnál dolgozott, a fenntartott 8 százalékból a nyereség ösz- szegének 1 százaléka illeti meg minden év után, amit törzsgárda tagiként töltött éL Az anya® megbecsülés differenciáltságát tehát kidolgozták az építőknél. A vállalatvezetés reméli, hogy a március 7-én előterjesztendő módosítási javaslatot a vállalat szakszervezeti tanácsülése jóváhagyja, hiszen a tervezet a dolgozók javaslatait tartalmazza. Ez a beszélgetés is igazolta, hogy a munkások észrevételed a demokratizmus szélesítését szolgálják a vállalati gazdálkodásban. Az a vita tehát, amely a Központi Bizottság 1969 novemberi ülése után a törzsgárda nagyobb megbecsüléséről kialakult, nem hiábavaló. Eked. menyes és alkotó döntések születnek benne. Botj ánszkí János Budapesten jártunk Háromszázan a felszabadulási kulönvonaton Hideg, havas reggel. A békéscsabai vasútállomáson izgatott csoportok készülődnek: vajon melyik szerelvény az övéké? A találgatókon a megafan hangja segít. — IBUSZ-különvonait az első vágányon, a kijárattól jobbra. És ezzel meg is oldódik a talány, hogy ezen a reggelen miért tűnik a szokásosnál valamivel | forgalmasabbnak a vasútállomás. A felszabadulás 25. évfordulója alkalmából több különvanat indul megyénkből. Február 21- én reggel 7 órakor kigördült Bé. késcsnbáról az első, s az úticél: Budapest. © Kell-e idegen nyelv tudása egy belföldi különvcnatom? — tehetnénk fel a kérdést. A válasz: nem szükséges, de jó. A kétsopronyi Rákóczi Termelő- szövetkezet csoportiának tréfa- csanálói ugyanis szlovák nyelven szólnak IBUSZ-kísérőjükhöz, s ő — nagv meglepetésre — folyékonyan felelni tud. _ — Ezt aztán az első osztályú ellátás — mondogatják a vasúti kocsik jó kedvű utasai, s Szilágyi Istvántól, az IBUSZ megyénkben vezetőjétől azt is megtudjuk, hogy a jelenlevő vonatkísérők akkor sem jönnének zavarba, ha netán oroszul, németül, angolul, románul vagy franciául szólnának hozzájuk. Vidám a hangulat a robogó szerelvényen, előkerülnek a kártyapaklik, fogy a hazai kolbász és természetesen sikerük van az utasellátcsoknak is, akik sörrel jól felszerelve indultak. 0 A Keleti-pályaudvaron Kilenc autóbusz várja a 300 Békés megyei önsegélyező csoporttagot. Rövidesen felberregnek a motorok, s az Ikarus-ok több órán át Budapestet járják. Felkapaszkodnak a Gellért-hegyre, a M- szabadulási emlékműhöz, eljutnak a szovjet hősök emlékművéhez, útközben az idegenvezetők fáradhatatlanul tájékoztatják az utasokat. Végigrobognak az autóbuszok az Erzsébet-hí- don, s ellátogatnak a 25 év alatt felépült jelentősebb létesítményekhez. Annyi a látnivaló, hogy valaki megjegyzi: — Most tudom meg igazán, mennyi mindennél gazdagodott két és fél évtized alatt a főváros. Balra ez, jobbra az, lassan a nyakam is belefájdul. De szívesen elviselem... © A háromnapos utazás résztvevőinek egy-egy csoportja az Erzsébet-, a Park-, a Metropol- és a Cantinentál-szállóban lakik. Vasárnap délelőtt múzeumlátogatásra indulnak, de addig is — „az alvással nem lehet túlórázni” jelszó jegyében — már a kora reggeli órákban folyik a kártyacsata, EH jutnak az önsegélyezők a Népstadionba is amelynek közelében van a földrengésjelző intézet. A műszerek régebben állítólag jelezték, ha nagyobb mérkőzéseken 11-est ítélt a bíró vagy gólt látott a közönség. Beleremegett a föld. Most viszont | — és ez általános megállapítás — jó ideje holtponton állnak a jelzókészülékek mutatói. © Az almáskamarás! Mátyus István az Erzsébet-szállóban vendégeskedik a három napon. — Örülök, hogy sikerült eljönnöm Budapestre — mondja. Má~' tyus István, aki egyébként a Bánkúti Állami Gazdaság dolgozója — tovább növeli a Békés megyei, közelebbről az al- máskamarási csípős kolbász hírnevét. Ugyanis a szálló presszójának felszolgálónője megkérdezi tőle és társaságától: Van-e véletlenül egy kis kóstolójuk? Véletlenül éppen van. s a felszolgálónőnek annyira ízlik, hogy még repetát is kér belőle. Tsz veterán kocsisa is, és idézzük végül Súlyán Istvánnak, az Állami Biztosító szarvasi járási fiókvezetőjének szavait: — Szeretném, ha az 50. fel- szabadulási évfordulóra is kű- lönvonattal mehetnék. Vitaszek Zoltán o Vasárnap délután egy csoport a Kamara Varieté műsorát nézi meg, mások pedig Koncz Gábor, Pálos Zsuzsa, Bodrogi Gyula és Voith Ági játékát élvezik a József Attila Színházban, a Rómeó, Júlia és az autóstop című vígjátékban. Hétfőn egyéni program, városnézés. Akad, aki rokonait keresi fel, más vásárolni indul, majd sor kerül a háromnapos utazás utolsó ebédjére, ami — mint a többi — szintén ízletes, finom. Az önseeélvezők egy része egyébként kétszer is a Já- nos-pincében vacsorázott. Meg voltak elégedve, mégis meginogj egyezték: — Szép, szép ez a János-pince, de azért ilyen Békésen Is van... 0 Hazafelé indul a vonat. A három jóbarát, a kétsopronyi Szász György, Suhajda János és Zelenyánszki János — akárcsak az egész úton — most is együtt tart. Zelenyánszki János tíz éve nem járt a fővárosiban: — Sok új dolgot láttam, érdemes volt eljönnöm a külön- vonattal. Érdemes volt — ez az általános vélemény. Ezt mondja Vo- zár Pál. a kétsopronyi Rákóczi. Huszonöt év 16 millió forint Lázas készülődés folyik Me- zogyánban is a jubileum méltó megünneplésére. Ünnepi gyűléseiket, kiállítást, kulturális rendezvényeiket terveznek, amivel színesíteni szeretnék a közelgő jubileumot. Visszaemlékezve az elmúlt időre, a község vezetődnek nem kell szégyenkezniük, hiszen 16 millió forintot fordítottak a község fejlesztésére az elmúlt negyedszázad alatt. Ebben az évben a lakosság jobb vízellátására 600 ezer forintot fordítanak egy vízszekrény elkészítésére, amire a kutakat rákötik. Épül a 7 kilométeres vízvezetékhálózat, a 26 darab közkút is és a község 36 házába vezetik be a közeljövőben az ivóvizet. Az elmúlt évben megépült a takarékszövetkezet új székháza, a fogyasztási szövetkezet pedig 3 millió forintos beruházással korszerűsíti üzlethálózatát. A jubileumi kiállításon, a község 25 év előtti és 1945 utáni arculatát mutatják be. Back Gyula ■iMHHHnuniHmnHHMiiuiitmaiHlMll 18. A Posen (ma Poznan) melletti kísérleti állomáson egymásután pusztulnak el a betegek Blome professzor keze alatt. A halál oka: pestis. Blome, a nácik helyettes „birodalmi egészségügyi vezetője” rendkívül elégedett az eredménnyel és így tájékoztatja a jelenlevő dr. Walter P. Schreiber professzor náci tábornokot (ma az amerikai légierők tanácsadója Texasban) a Katonaorvosi Akadémia munkatársát: „Kísérleti alanyaimért egyáltalán nem kár. Valamennyien szlávok, alacsonyabb rendű faj. Rövidesen egész arasz ezredek kapják majd meg a pestist. A lényeg, hogy sikerüljön elég baktériumot tenyészteni. Az eredmény azonnal eldöntené a háborút”. Schreiber orvostábornok megkérdezte, hogy Blome miért foglalkozik ilyen rettenetes dolgokkal. A válasz így hangzott: „A közvetlen megbízást a birodalmi marsaiból kaptam, néhány nappal azután, hogy dr. Goebbels a totális háborút meghirdette”. Blome arról is tájékoztatta Schreibert, hogy nemcsak pestis kultúrákat, hanem papagájkór, a tüdőrák és a kolera kórokozóit is tenyészti. Az edzett náci tábornoknak végigfutott a hideg a hátán és sietve búcsúzott. A baktériumháborúra azonban nem került sor. A Vörös Hadsereg gyorsab volt. Blome 1945 januárjában kénytelen volt borzalmas tetteinek színhelyét, az intézetet a hacillusokkal együtt elhagyni. Himmler parancsára a thüringiai Sachsen- burgban folytatta tovább „kutatásait”. •M Goebbels 1943. február 13-án, a nácik számára megsemmisítő vereséggel végződött volgaj csata után, olyan időpontban hirdette meg a totális háborút, amikor Németországban már senki sem hitte hogy a háború még borzalmasabb vagy „totáli- sabb” lehetne. A nácik azonban bebizonyították, hogy erre is képesek. A keleti fronton 1944-ben elvétve gázt is használtak. Jä- nicke vezérezredes parancsára a Krím-félszigeten gázgránátokat alkalmaztak a partizánokkal szemben, a varsói felkelés idején pedig az SS-egységek metángáz segítségével mesterséges sujtólégrobbanást idéztek elő, sók szabadságharcos halálát okozva. Ezek csak kivételes esetek voltak. A tervek szerint 1945 telén kellett volna a mér- gesgáz-háborúnak kibontakoznia. A német mérgesgáz-termelés 95 százaléka az IG-Farben konszern kezében volt Kellően felkészült a mérgesgázok „esetle;
