Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
Egy ismeretlen Erhehmü C Marosvásárhelyen megjelenő irodalmi folyóirat, az IGAZ SZŐ legújabb száma tudósít arról, hogy eddig ismeretlen Er- kel-kompozició került elő. Valójában ez már a második olyan kézirat, amely Vásárhelyen felbukkant, melyek minden valószínűség szerint Henszelmanné Erkel Sarolta — Erkel Ferenc unokája —révén juthatott el oda, aki hosszú időn keresztül, 1941-ben bekövetkezett haláláig az ottani zeneiskola tanára volt Az újabban előkerült kompozícióról Szász Károly — a 20 oldalnyi, 12 soros kottapapirra ceruzával írt kézirat jelenlegi birtokosa — a következőket jegyzi meg: „A kompozíció minden bizonnyal azonos a dr. Major Ervin által összeállított Erkel Ferenc műveinek jegyzékében (Zenei Szemle, Budapest, 1947. március, 173. old.) szereplő 36-os számmal. Major Ervin e műről a következőket közli — Erkel a művét — Érdy Lajos visszaemlékezései szerint — 1890 nyarán komponálta Jelenik Zsigmond részére. (Kézára. ta nem került elő.) A fentebb idézett rész alapján Szász Károly szerint eredeti kéziratról van szó, annál is inkább, mivel az első oldalon fent az „original” szó olvasható, mellette Erkel Ferenc aláírását, alatta pedig a keltezést (Bpest, 1890.) találni. A kompozíció mélyhegedűre zongorakísérettel íródott. A kéziratban ellenben a zongorának sokkal nagyobb szerepe van, mint a brácsának, a 11. oldaltól pedig csak a zongora- szólam van lejegyezve. Lehetséges, hogy a brácsaszólam befejezését Erkel későbbre halasztotta és az egy másik eddig még ismeretlen helyen levő kéziratban lappang, vagy teljesen elmaradt. A kéziratban sok helyen találni javítást, kihúzást és elírást is, ami nehezíti az olvasást és nem valószínű, hogy erről a példányról muzsikálhattak volna Jelenik Zsig- mond és társai, akik számára készült „ez a szép magyar dallam búsongó, csendes choriámbusokban.” F. B. A japán ecset Dér Endre novellája Elragadó lett Kati. S Felicia Katinak adta azt az ecsetet, amivel hajszálvékony vonalat lehetett húzni, és amitől Kati olyan szép lett, mint egy japán gésa. — Lám, Tivadar bátyád érezte, hogy nem hiába veszi meg ezt a japán ecsetet. Akkor is örültünk neki, s most is, te is örülsz és még itt van há— Meg is szólnak értei Meg olyanokat kérdeznek: „És te még tudsz dolgozKell dolgoznom, érted? Kell! Mikor eltemettük Tivadar bátyádat, a barátaink, a férjem tanítványai Van, aki arra fo* seli. Meg nézd ezt a he- eddig, s minden nap újabb rekn*ik az életben, 0Ves> kemény fejet. Sze- és újabb „játékot" talált neki hogy világot lásson, van, rintem ezzel hajszálvékony ki. Egy ilyen játék a sok rom... Azokért még bizto aki azért gürcöl, hogy au- vonalat lehet húzni. közül: összegyűjtötte a já- san eljön a gazdájuk, tója legyen, mások a ha- — De minek nekünk r®s kora-asztmás betegeit, — Felicia nénit még so sukat helyezik az első hajszálvékony vonalat húz- tehát 0 gyerekeket. Eltö- se Mttam sírni helyre, vannak persze olya. ni? kélte, hogy ezeknek a gyenok is, akik ruházkodni _ ^zd meg a többit, ekeknek meg kell gyógyul, szeretnek, és minden olyan jrVa is va~ rdjuk niuk. Fiatal, egészséges vonzza őket, ami külsősé- „ , . , szervezetüek, lehetetlen, ges és mutatós. - Meg kell tarmlyd ja- h ^ tudják leküzdeni ml? Hát hogyne tudnék' Felicia envik tivusm se P ’ ^ elolvaShasd- a kórt. Ha már férje. dr. ---------h asonlít. Felicia nem jól, ~Mondasz valamit. Bencze Tivadar kénytelen csak szépen akar élni — Három ntipig gyö. volt asztmában meghalni. s a férje ugyanolyan volt, nyőrködtek a japán ecse- a gyerekeknek, akik ma- f tak közre Nem emukmirvt ő. Ami szép volt és ^ fÍ' Í u él“ere}ük szem, mi történt körülöttetszett nekik, azt megvet- °k>aba kerültek, s ott ma- kezdeten vannak még - a engedték ** te. így került hozzájuk padiak évekig. Azóta sok gyermekeknek élniük kell! ^ # elkezdeti idő telt el. Meghalt dr. Egyszer, a járásból jö- u,ssarit finoman hullani a Bencze Tivadar vegyész- vet, Felicia fáradtan bal- h6> míre egy kismadár a mérnök, s felesége, Felicia, lagott haza. Otthon, az aj- fdn éi^nk csivitelés iőzben a kisváros doktornénije el- tóban régi-régi barátjuk a szörnyét csattogtatta. A siratta, s megpróbált a gyereke toporgott. fa ágai megremegtek — és ...... végi közös szemlélettel már — Kati — örült meg Fe. én megnyugodtam. „Ez az — Minek ez nekünk, drá- dr_ Bencze Tivadar nélkül licia. _ Mit keresel itt? élet” - gondoltam. „Ez az gám. - kérdezte a fele- élni a szellős, tágas lakás- _ ’ an' retnék aludni, ha megen, ~ Hdt nem *zeb' “ Mert semmi nem váltó- gedi. Édesapámék nyaralkerdezte vissza dr. Bencze ^ életben, hacsak az ni mentek, és nem jó egye- Tivaaar. nem rajzolódik ki egyre dűl lenni. — Gyönyörű... de mi- élesebben Feliciában, hogy beszélgette It. nek ez nekünk? az életet „játéknak" kell Kati mindent elmondott, — Nézd meg ezt a finom képzelni... Játéknák, ahol amit a Zeneművészeti Fő- hajlntú nyelet. Mintha mű- nagy dolgokért lelkesedik iskolán felszedett, aprósá- kijárni. Semmi közöm a vész faragta volna ki egy az ember, tisztán, önzetle- got és komoly dolgokat, jel- temetőhöz. Annál több nejéből. Mihelyt megláttam, nül, mások hasznára, és lemezte barátait, azok szó- kém a japán ecset. arra gondoltam, hogy ez a saját gyönyörűségére... Ha kásáit. Végűi előszedte kis. _ éppen nekem adta japán ecset a bűbájos ja- lehet, még többet dolgozott fekete neszesszerjét és ken- Felicia néni... pán népművészetet képvi- s kevesebbet pihent, mint ceficélni kezdte magát. — Felicia néni! Nincs négy japán ecset is. Egyik nap dr. Bencze Tivadar vegyészmérnök, Felicia férje, négy japán ecsettel tért haza. élet, tulajdonképp semmi sem változik.” Tudod, hogy nem hiszek semmiféle hókuszpókuszban, de ekkor tudtam meg, hogy a férjem se halt meg: itt él bennem, amíg én élek. A temetőbe nem is szeretek Muzsikáról röviden A cigányzenéről írta : Gál György Sándor Ez egyike a legtöbbet vitatott kérdéseknek. A vélemények olyan ellentétesek, hogy szinte lehetetlen megtalálni a megoldást, mely kielégíti a cigányzene híveit és a cigánymuzsikálás ellenzőit is. Talán leghelyesebb, ha az utolsó félévszázad legnagyobb magyar zenei tekintélyét, Kodály Zoltánt idézzük. Egyik kiemelkedő remeke, a Gálán tai táncok elé az alábbi bevezetőt írta: ,, Gálán tán töltötte a szerző gyermekkora legszebb hét esztendejét. Híres volt akkor a ga- iántai banda, Mihók prímás alatt. De még híresebb lehetett ' száz évvel azelőtt. 1800 táján Becsben több füzet magyar tánc jelent meg. Egyiknek címe így jelöli meg forrását: „von verschiedenen Zigeunern aus Galantha” (különböző galántai cigányok nyomán). Ma már hírmondó sem maradt belőlük. Hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományt K. Z.” Ez a kis idézet arról tanúskodik. hogy a Psalmus Hungaricus halhatalan zeneköltője igenis sokra becsülte a cigányokat. De nem akármelyiket hanem azt, aki a szép, régi hagyományókat folytatta, majd hagyományozta reánk. Miféle tradíciók ezek? A legkiválóbb cigány muzsik, ások az elmúlt két évszázad során a magyar zenével forrtak össze. Feladatunk nem a zenei alkotás volt, hanem a magyar muzsika interpretálása, előadása. Félreértés ne essék: nem mintha a magyar parasztságnak nem lett volna saját hangszeres zenéje is. A furulya, a citera, itt-ott a duda és még sok más hangszer szolgálta a falusi paraszt-zenélést. De a cigányok elsősorban ahhoz a magyar zenéhez szegődtek társul, amelyet köz- használatú szóval verbunkosnak, toborzó zenének hívunk. Pattogó magyar ritmusa, hősies lendülete, nincs jobb szó rá: kackiós megjelenése nagyon kedvezett a cigányzenészeknek, hogy előadásuk során megmutassák nagyszerű zenei képességeiket. Szárnyalhatott a hegedű édes-behízel- gő hangja, penghetett a cimbalom, mintha sarkan- tyús csizmák verődnének össze, búslakodhatott vagy harciasán rikoltozhatott a klarinét (esetleg tárogató) és cifrázhatták a cigánymuzsikusok a dallamot, oly módon, mint ahogy az egyszerű posztót díszíti az ügyes kéz pillangós, virágos rátétekkel. Ez a cigányzenélés olyan magas szfnvo- csodálatos zenei kincs. A nalra jutott .(Bihari János), cigányzenét tehát elsősor- hogy a zene" nagy mesterét, ban azok ítélték el, akik Beethovent is megragadta. mas't megint a másik vég- Elinditója lett a magyar letbe estek: és a paraszti zenetörténet fontos fejeze- íoUdórt tartották kizáróla- térnék, amely magába fog- magyarnak. Ebből lalja Erkel Ferenc vala- adódik nézetük, mely szemennyi operáját és Liszt rint a cigányzene valami csodálatos rapszódiáit is. A csekélyebb-sekélyebb zenei múlt század további folya- réteget képvisel csupán, mán a cigánymuzsikusok ügy hisszük: valahol közé- főleg a nótatermés ápolói és pütt az igazság. A paraszti terjesztői lettek. Senki két- dallamkincs a legősibb és a ségbe nem vonja, hogy e legértékesebb. A 100—200 patinás dallamok között éves múltú ver bunk és az jócskán akad olyan, ami ehhez csatlakozó nótakincs feltétlenül a magyar zene újabb, nemegyszer várókincsestárába kívánkozik. sibb is- De azért ezt a, teget is becsülnünk kell. Nos, itt kezdődik el a ci- ^ ^ iinénti Kodály-idégányzenének az a szerepe, ze^e(.), hiszen ez is zenei amely még a művelt em- életünk organizmusához berek vélekedését is meg- tartozik. A cigányzenekar zavarja. A cigányzenélés végtelen lehetőségeit a te- azt a látszatot keltette a íevízió „Repülj páva”-moz- XIX —XX. század forduló-. galma is igazolja. A néhány ján, mintha az általuk kép- hangszínnel megtoldott, kiviselt verbunkos és nótaszó fényesített népi zeneikar kizárólagosan képviselné a meglepő biztonsággal és magyar nép muzsikáját. Ez változatossággal követi a olyannyira beidegzödött az magyar népdal legkülönbö- emberek tudatába, hogy az zőbb rétegeit. Hozzá kell ősj folklór feltárása (Bartók tennünk, hogy az igazi ci- és Kodály munkája nyo- gányzenészek, s a nagy prímán) nemcsak óriási feltű- ™ások a muzsikálás egy ősi nést keltett, hanem heves gyakorlatát is megőrizték ellenkezést is. A nótát vél- számunkra: ez az improvd- ... , „ ... záció, a rögtönzés, amely tek tősgyökeresen magyar- ^jra újra arra figyelmeznak és a paraszti dallamo- ... .. , , , tét bennünket, hogy a cikat olyasféle leleteknek, g4nyTnuzsi;kus nemcsak in- mint aminőket a régészásó terpretál, nemcsak átveszi varázsol elő a fold alól, és továbbadja mások dalla- Inkább a múzeum-tárlók, mait, hanem valamit min- mintsem a való éleit számé- dig hozzá is tesz; — a ra. Persze kiderült (valót- szakember azt gondja: a , . ,, . . maga keletről hozott ősi lant mondanék, ha azt man- , . .,. . , , , , . _ zene gyakorlatai. Laikus danám: hamarosan), hogy módon ^ fgy mondhat_ a paraszti dallamkincsmék núk: a da! szelleméhez hoz- évezredes múltja van jáfűzi a maga lelkét is. ugyan, de mindezek eile- (Folytatása jövő vasár- rnére, sőt éppen ezért: élő, nap.) egy ecset? — Nincs, ked? Minek az ne— Még a másik három is keresi gazdáját. Mert jönnek érte. Valakinek szüksége lesz rájuk, és az én örömöm megsokszoro— A szemöldökömet sze- zódik— retném kifesteni. Mert van, ahi hír„A japán ecset!" — örült névre törekszik az életben, meg Felicia, s szaladt az mások világot akarnak jár- asztalfiókhoz.- Ott volt mind sokan a hasznosat haj- a négy, gyönyörűen, sor- szólják mindenben, s jól ban, karcsún, hajlékonyán akarnak élni, de dr. Ben- és keményen, ahogy az a czéné, született Bartók Fejapán ecsetektől el is vár- licía gyerekorvos — csak ható. szépen. Molnár Antal Vázlat
