Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
összhangban játszani Mit téliét a megyei kereskedelem és az ipar? „Gazdálkodjunk okosan természeti kincsünkkel” A Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportja soron következő ülését Békéscsabán, a Technika Házában tartotta. A hévírtcu tatás és hasznosítás új lehetőségeiről tárgyaltak. Szakmai előadást Rélteky Lajos, a Vízgazdálkodási Tudományos Intézet munkatársa tartott, aki 1966-ban részt vett a hévízku- tak megyei szemléjén. Elmondotta többek között, hogy országos viszonylatban igen előkelő helyen áll Békés megye hévíz-forrásokban. Nemcsak a 35—40 fokos hévízből, de a 80— 90 fokos, Mváló összetételű termálvízből is bőségesen áll rendelkezésre. A Békéscsabai II. számú bő vizű termálkút is azt igazolja, hogy érdemes ezen a tájon kutatni. Óva inti azonban az illetékes szerveket attól, hogy végtelennek tekintsék e természeti kincseket. Okosan gazdálkodjanak a meleg vízzel, a 70, 80 és 90 fokos vizeket lehetőleg hármas lépcsőben hasznosítsák. örvendetes, hogy a meleg vizek 50 százalékát fürdő céljára hasznosítják, de lakások, kommunális épületek, hajtatóházak fűtésére és egyéb célra szintén a jelenleginél nagyobb mértékben lehetne igénybe venni. A tanácskozáson felszólalt többek között Korim Kálmán, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársa is. A megjelenteket Takács Lajos, a Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportjának elnöke, a KÖVIZIG igazgató-főmérnöke köszöntötte. A megyei tapasztalatokról, a fejlesztés lehetőségeiről szólott dr. Márky-Zay Lajos, a Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportjának titkára. Ehhez az íráshoz a mottót a Ludas Matyi március 12-i számának első oldalas rajza adta. A rajz szerint az IPAR feliratú széken egy kék overálos férfi ül, kezében trombitát szorongatva, a másik KERESKEDELEM szóval jelzett széken egy eladó típusú férfiú foglal helyet, kezében hegedűvel. A karmester már pálcáját lendíti és Mcsit haragosan, kicsit figyelmeztetően biztatja a duettet: Uraim! Igyekezzenek összhangban játszani! A karikatúra ötletessége nemcsak az újságírót ragadta meg, hanem annak a tanácskozásnak egyik részvevőjét is, akit félszáz társával együtt a Békés megyei tanács ipari és kereskedelmi osztályának közös rendezvényére hívtak meg. Az elmúlt héten tartott békéscsabai találkozón adtak egymásnak randevút a megye ipari és kereskedelmi vállalatainak vezetői, hogy megvitassák: a helyi lakosság áruellátásában mutatkozó hiányok a megyén belüli üzemek termékeivel milyen módon pótolhatók. A találkozó (amelyen sok ipari és kereskedelmi szakember a szó szoros értelmében először találkozott) létrejötte a megyei tanács végrehajtó bizottságát dicséri, amely legutóbb kiadott kereskedelempolitikai irányelvei között első helyen szerepeltette a helyi árualap megyén be. lüli forgalmazásának — hiánypótló, válás ztékbővít ő és adott esetben árszínvonal-csökkentő szükségességét. A fogyasztás növekedés0 1970. ben várhatóan tovább nő, ruházati cikkeknél 9, vegyesipari cikkeknél il%-kal. A jó választék és az igényeknek megfelelő bolti készlet a megyei ipari üzemek fokozottabb megyén belüli értékesítésével biztosítható. A kérdés most már csak az. hogyan? **» Az Orosházi Cipész Ktsz küldötte éppen azon kesergett, hogy üzemét, a gyulaiak kivételével, egyetlen kereskedő sem kereste fel, hogy megyén belüli forgalmazásra vásároljon. Miskolcra, Debrecenbe szállították a csizmát. a cipőt; s az idén — mivel már \ teljesen lekötötték magokat— helyi piacra még kérésre sem tudnak lábbelit adni. A Szarvasi Htsz vezetője elmondotta, hogy bár áruiknak fele a megyei üzletekbe kerül, partnereiket nem biztos, hogy jövőre is meg tudják tartani. Az alapanyag-árak emelkedése mi. att egyes cikkek ára 20—25 százalékkal megugrott. A Békéscsabai Kötöttárugyár áruforgalmi vezetője a hogyanra a szocialista szerződés megkötését ajánlotta. Az UNIVER- ZAL Kiskereskedelmi Vállalattal kötött ilyen szerződés bevált módszer, a különböző ruházati cikkek megyében tartására. (Szépséghibája az általa elmondottaknak, hogy Békéscsabán és a megyében, enyhén szólva, nagyon mostoha a bébiruhaellátás, továbbá az a tény, hogy a gyár termékeinek mindössze 5—8 százaléka kerül a helyi üzletekbe). A Körösvidéki Cipész Ktsz igazgatója jogos szemrehányást tett a kereskedőknek, mondván, 1969-ben hiába Mlincselt, nem kellett a cipő, muszáj volt országjárásra indulniuk, hogy eladják a portékát. Az idei ajánlatokat viszont nem tudják elfogadni, részint a korábbi szerződések. részint az anyaghiány miatt. A Szarvasi Mrűnyagfeldolgozó Ktsz képviselője árumintákat is hozott a tanácskozásra, továbbá egy jó tanácsot. Véleménye szerint hasznos lenne, ha a megyei tanács összesítené, rendszerezné a ktsz-ek termelési listáját, hogy közvetíteni tudjon a kereskedelem felé. A szőrme, és kézműipari vállalat szakembere azt a kérdést boncolgatta, miért nem próféta a Békés megyei ipar Békés megyében? Miért kell mindenáron 100 kilométereket utazgatni az árukkal, holott annak egy része itt is vevőre találna? Termelésének egy harmadát a megyei piacokon értékesítő Me- zőberényi Faipari Ktsz küldötte a kereskedelmi vállalatokat bírálta, mondván, miért nem számolnak jobban a megye iparával. Tudomásul kell venni — hangsúlyozta —, hogy a megyei ipar nem pótlólagos, nem kiegészítő feladatokat lát el a népgazdaságokban, hanem bármely más vállalatokkal egyenrangú partner. A Gyulai Szabó Ktsz képviselője azt a tévhitet igyekezett eloszlatni, hogy az üzemek a mindenáron való exportra törekednek. Ha a helyi kereskedelem nem köti le a termelést, más, esetleg országhatáron túli partner után kell nézni. Arról nem is beszélve, hogy gyakran a hazai megrendelő az igényesebb (?), s néha már a szőrszál- hasosatás határát súrolja a sok kifogás, kötbérigény. Az ipar néhány megyei képviselőjének felszólalása után idézzük fel a kereskedők nyilatkozatait. A Centrum Áruház igazgató- helyettese tapasztalatból vett példákat idézve mondta; hogy nem természetes dolog az, hogy az ipari szakemberek nem „kereskednek”. Ez baj, hiszen az út a kereskedelemtől az iparig ugyanannyi, mint fordítva. A VlDIA Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója azt panaszolta, hogy jobban ismerik a szombathelyi ipari vállalatok tevékenységét, mint a helyiét. Véleménye szerint valami olyasféle kapcsolat lenne az ideális, ami a VfDIA és a Békéscsabai Vasipari Ktsz között alakult M. A ktsz 1970-re 1 millió 200 ezer forint értékű, hiánycikknek számító árut gyárt helyi értékesítésre. A jövő évi tárgyalások már 6 milliót emlegetnek. Az UNIVERZÁL főosztályvezetője elmondotta, hogy bár az utóbbi időben 20—25 százalékkal nőtt a helyi beszerzés, mégis a Íriszektől történő rendeléseknek gátat szab a késedelmes szállítás, és a gyakran Mfogásolható minőség. »»* összegezve a tanácskozáson elhangzottakat, mindenek előtt üdvözölnünk kell a kereskedőket, ipari szakembereket egy asztalhoz hívó törekvéseket. A megismerés, a kölcsönös véleménynyilvánítás a közös együttműködés záloga. Az első találkozón — igaz —, még túlontúl gyakran került szóba a felelősség egymásra hárítása, a „bizonyítvány-magyarázat”, az ön-mentés. Remélhetőleg e felesleges szócsata helyébe is tartalmas munkakapcsolat kerül. Az tény, hogy a megyei ipar sokszor nem tudja, mi kell a kereskedelemnek, ez utóbbi viszont azt nem tudja, mire képes a helyi ipar. Éppen ezért mutatott rá dr. Dankó János, az ipari osztály vezetője a piackutatás jelenlegi fogyatékosságára és a gazdasági informáltság hiányára. * * * Nem szeretnénk eltúlozni és minden áruellátást gondot megoldó varázsszemek kikiáltani a a helyi iparra való fokozottabb támaszkodás lehetőségét. Szó sincs az autarchiára törekvésről; pusztán az ésszerűség és a célszerűség határán belül szeretnénk optimális szintre hozni az önellátást. Az igények felmérésének és Melégítésének helyi lebonyolítása valószínűleg javítana az áruellátáson és mérsé-- kelné az amúgy is tetemes száll Irtási költségeket. Az sem mellékes, hogy az egymással szoros kapcsolatban álló üzemek szocialista szerződése biztosítaná, hogy az üzletekből ne tűnjön el az olcsó, standard áru. Hasznos lenne rendszeressé tenni az évenkénti termékbemutatókat, hiszen — mint már korábban is hangsúlyoztuk — a kölcsönös megismerés nemcsak igényeket támaszt, hanem új követelményeket is szül. És akkor, utalva a bevezető mottójára, talán még jobb lesz az összhang a két partner, az ipar és a kereskedelem között, s egy kottából, ha ' más-más hangszeren is, a közönség tetszésére és megelégedésére fognak játszani. Brackó István Ä zt mondják a cukorgyári szakemberek, hogy 1969- ben holdanként 23,74 mázsa cukor termett országosan. Ezért is meg a cukorrépa-termesztés M- magasló eredményeként is rekord esztendő a tavalyi! Figyelemre méltó, hogy a mezőhegyest és a Sarkadi Cukorgyár körzetében kedvezőbb volt a répa termése az országos átlagnál. így az előbb említett két cukorgyári körzet az ország cukor termésének 19 százalékát adta. Vannak, akik évek óta figyelemmel kísérik a cukorrépa-termesztést. Tíz évvel ezelőtt 100 mázsa volt a holdanként! hozam, most pedig megyei átlagban is meghaladja a 200 mázsát, tudjuk tőlük. Az egy állampolgárra jutó évenkénti cukorfogyasztás Melégítően fejlődött. Országos szerveink a következő években nem számolnak a cukorfogyasztás iránti kereslet csökkenésével, sőt az évi 40 300 vagon lakossági cukorszükséglet növekedését negyedik ötéves tervünk végére 44 ezer vagonra becsülik. Most, miután ismerjük a terméseredményeket és a szükséglet várható alakulását s azokat a közgazdasági ösztönzőket, mellyel a cukortermés növelésében felsőbb szerveink az újabb eredményeket remélik, hozzá tehetjük, hogy a cukorrépa-termesztés jelenlegi helyzete nem kecsegtet senMt sem édes álomr ra. Sőt, úgy látszik, hogy köny- nyen savanyúvá válhat a különben édes cukor. E savanyúvá válás folyamatának közgazdasági okai vannak. A cukorrépa termesztése mai körülményeink között a legnagyobb élőmunka igényű, ugyanakkor tiszta jövedelem te- Mntetében egyáltalán nem mondható hálásnak. Napjainkban nemcsak az élőmunka-igé Új székházat avatott a Békéscsabai Ügyvédi Kamara Tegnap régi álmuk teljesedett a békéscsabai ügyvédeknek. Felavatták a Deák utcai új székháziakat, ugyanakkor megtartották évi rendes közgyűlésüket is. A kétmillió forintos beruházással épült székház hivatalos megnyitóján többek között részt vett dr. Fekete Antal, az MSZMP Békés megyei Bizottságának képviselője, dr. Bakó József és dr. Vermes Vilmos, a megyei bírór ság elnökhelyettesei, dr. Dobra András és dr. Buosó Béla, a megyei ügyészség képviselői, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint más megyék ügyvédi kamara elnökei és titkárai. Az évi rendes közgyűlés első felszólalója dr. Bereczki Lajos, a Békéscsabai Ügyvédi Kamara elnöke volt. Ezt követően dr. Molnár József ismertette az ellenőrző bizottság jelentését, majd dr. Zala Gábor, a kamara titkára az ez évi jóváhagyott költségvetésről tartott tájékoztatót. Ezután hozzászólások következték, ami elnöki összefoglalóval ért véget. Koszorúzási ünnepség Békéssámsonban Békéssámsonban tegnap délelőtt koszorázták meg annak az öt békéssámsoni volt vöröska- tonának az emlékművét, akik 1919-ben a Tanácsköztársaság védelmében haltak hősi halált. A koszorúzási ünnepségen La- duver József, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott beszédet. Jelen volt és koszorút helyezett el a járási pártbizottság képviseletében Szél László, az orosházi járási KISZ-bizottság titkára. Ezt követően a község úttörői, tömegszervezetei helyezték el a megemlékezés koszorúit. nyességet mérlegelik a tsz-ek- ben, hanem az eszköz igényességét is. Legtöbb állami gazdaság ezért húzta ki a termelendő növények közül 1970-ben. Ezek a kézzel fogható tények tanúsítják leginkább, hogy elkezdődött az édes cukor erjedése. Megyénk tsz-ei is csökkentették az 1970. évi cukorrépa-termőterületet. Ha pedig valamelyik gazdaság gépesíti a cukorrépa termesztését, számolnia kell azzal, hogy a speciális munkafolyamatok elvégzésére vásárolt gépek nagyobb összegbe kerülnek, mint amennyi új érték velük előállítható! Termelőszövetkezeti nyelv, re fordítva ez azt jelenti, hogy az élő munka olcsóbb, mint a holt munka. Ennek ellenére mégsem halad előbbre a répatermesztés ügye. Objektív magyarázata van ennek, hiszen köztudott, hogy legtöbb gazdaságban elöregedtek a gyalogos növénytermesztő brigádok. Mi hát a teendő? G oron József, a telekgerendása Vörös Csillag Tsz fő- agronómusa szerint olyan gazdasági ösztönzőket kellene kidolgozni és alkalmazni, melyek könnyítenének a répát termesztő gazdaságok helyzetén: olcsóbb speciális répaművelő gépek, hatásos gyomirtó vegyszerek és vetésre korszerűen előkészített vetőmag kellene, s legalább olyan felvásárlási árkonstrukció, amely a befektetett tőke tisztességes kamatának visszatérítését szavatolja. Hát így áll ez a cukor ügy. Érdemes lenne a Goron Józsefek jelzésére odafigyelni, hiszen az általuk készített számvetésre gazdaságirányítási rendszerünk tanította meg őket, nehogy egy-kót év múlva tényleg savanyú legyen a cukor. Dupsi Károly itt van a szezonja a festésnek, a mázolásnak! Az újjáfestett lakásban kellemes a közérzet. Porfestékek, lakkok, lemosható műanyag (estékek, olaj- és zománcfestékek, hígítószerek most rendkívül gazdag választékban kaphatók a festékboltokban Kérjen szaktanácsot a legközelebbi iestékboltban 1 x Savanyú cukor
