Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET 150 millió —100 falu 100 könyvtár Irta: Kiss Jenő, az Országos Népművelési Tanács titkára A felszabadulási évfor- dúló gazdag, kulturális programjából, a bemutatók, fesztiválok, pályázatok és vetélkedők sorából kd- emelkeddík az egész országot átfogó száz falu — száz könyvtár-mozgalom. Az Országos Népművelési Tanács 1969. aug. 20-án hirdette meg és három hónap alatt 261 község jelentette részvételi szándékát a megyei népművelési tanácsoknak. Az ONT február 23-i döntése a jelentkezések elbírálásáról, illetve a központi támogatás felosztásáról nem az akció lezárását jelenti, de alkalom az eddigi eredmények összegezésére és a további tennivalók számbavételére. A mozgalom a falvak lakossága, a társadalmi, állami és gazdasági szervek erejét összefogva, a kis települések művelődési lehetőségeinek javításával, 100 faluban új könyvtár létesítésével kívánta méltóan és maradandó módon ünnepelni a 25 éves évfordulót. Az összefogás — és az egyik legfőbb eredménye — a mozgalom minden szakaszában érvényesült. A központi támogatási alapot a társadalmi és tömegszervezetek, a minisztériumok és országos főhatóságok adták össze, közöttük olyan szervek (pl. a SZOT, a Fővárosi Tanács), amelyeknek „saját” kulturális feladataik is sok gondot adnak., Jelenkezett a Déryné Színház, hogy az avatási ünnepségen előadást ad a működési területén létesülő intézményeknek. A Képzőművészek Szövetségének tagjai pedig műalkotásokat ajánlanak fél az új klub- könyvtáraiknak. A falvakban a termelőszövetkezetek cs a tanácsok, a fogyasztási, a kisipari szövetkezetek és a vállalatok, a KISZ és a népfront, a lakosság minden rétegének összefogása tette lehetővé, hogy 150,5 millió forintot fordítsanak a tervezett intézmények létesítésére. A megyékben — a népművelési tanácsok szervezésében — megyei alapok születtek (pl. Pestben, Tolnában) a központi támogatásban nem részesülő intézmények berendezéssel való segítésére. Hajdúban a megyei szervezetek felhívására az ÁFÉSZ-ek berendezési tárgyakkal, a kisipari szövetkezetek az építés soronkívüli és jó minőségű elvégzésével segítik az emlékkönyvtárakat. A jelenkezett községek több mint a felében eddig nem volt művelődési intézmény,* illetve a meglevő nem volt alkalmas a feladatok ellátására. A mozgalom tehát a kulturális „fehér foltok” felszámolását is segíti, éppen ott, ahol a legtöbb a gond és a legnehezebb az előrelépés: a művelődési szempontból hátrányos helyzetben levő megyékben és az apró falvakban. Több mint 50 községben eddig más célt szolgáló helyiséget, épületet (pl. az összevonások folytán megszűnt tanácsházat, feleslegessé vált szolgálati lakásokat, körzetesítés révén megszűnt iskolákat) alakítanak át könyvtárrá, klubkönyvtárrá. Közel 80 község tervezi az eddig korszerűtlen (csupán nagyteremből álló, a célnak meg nem felelő) művelődési intézmény felújítását, jelentő^ korszerűsítését. Majdnem 100 a teljesen új, most létesülő klubkönyvtár, illetve könyvtár; sok közülük a leendő nagyobb művelődési intézmény első ütemeként épül. A z ONT a központi ala- pót 100 község intézménye között osztotta fel: berendezésre, felszerelésre, az induló könyvállomány biztosítására. Ezek 40—200 ezer forintot kapnak berendezésre és 10—17 ezret könyvbeszerzésre; a lakosság számától, az intézmény nagyságától, a helyi erőforrások mértékétől tüg- gően. Ez az összeg biztosítja, hogy a felszabadulási emlékkönyvtáruknak külsőségükben. működési feltételeikben is n’éltóan képviseljék az évforduló jelentőségét, például szolgáljanak a hasonló intézményeknek. Ezért nem lehetett az összeget valamennyi jelentkező között egyenlő arányban elosztani, ahogy azt több megyében is javasolták. A megyék sem egyenlő arányban részesültek támogatásban. Nehéz is lett volna a 100 „támogatott” intézményt a szokásos szempontok (a megye lélekszá- ma, települések száma, stb) figyelembevételével igazságosan 19 felé osztani. Méltányos, ha a központi támogatás azokat segíti, akik a legnagyobb helyi erőt mozgatták meg. Hogy egy- egy megye három vagy éppen nyolc intézménynek kapott berendezést, abban elsősorban ez, valamint a hátrányos helyzetben levő és aprófalvas megyék támogatásának — a felhívás céljából következő — szándéka fejeződik ki. A jelentkezett városokat, nagyközségeket sem azért kellett figyelmen kívül hagyni, mintha ott nem lennének kulturális gondok, vagy közöttük méltó jelentkezők, hanem azért, mert ez a mozgalom a kis falvak segítését tekintette feladatának. A támogatás egyik lényeges feltétele volt, hogy a tervezett, új intézmény valóban korszerű, a mai követelményeknek megfelelő vagy azokat megközelítő legyen. Az előzetes vizsgálatok során több esetben is el kellett tekinteni egy- egy intézmény javasolásé. Szalay Sándor Nádass József: Karcsúbbak a felhők Az ég mosolygott. Az eső emléke Lassan szétfoszlott. Kendőnyi felhők Intettek búcsút. Minden egyszerű volt. Karcsúbbak lettek a szótlan felhők. Mielőtt az eresz alá hazatértek. A fecskék egy utolsót keringtek, Az eső elmosta minden bánatom. Csónak indul hullámin reménynek. Botorság, tudom, mindenkinek hinni, De még ostobább — lásd be — senkinek. Felvonult az ár, friss, üde színekkel hív, felém int, egy virágos sziget. tói, mivel nem felelt meg a mai igényeknek. Hasonlóképpen kizáró ok volt, ha az építés évekkel ezelőtt kezdődött vagy nem fejeződik be az évforduló esztendejében. Remélhetőleg ezek az intézmények is felépülnek, de felszabadulási emlékkönyvtárrá való minősítésük az akció hitelét rontotta volna. A berendezés és felszerelés költségei hamarosan megérkeznek a megyékbe és ez meggyorsíthatja az intézmények befejezését. Egyharmaduknak avatását április 4-re tervezik, a többinek a befejezése áthúzódik az év második felére. A mozgalomban részt vevő szervezeteknek, községeknek most az építés befejezésére kell összéfogniuk erejüket. Ismerve az építkezés nehézségeit, ez sem lesz könnyű feladat. Az avatás után pedig következik a munka. A működési költségek folyamatos biztosítása, az induló könyvállomány rendszeres gyarapítása, az eleven kulturális élet megteremtése ugyanolyan összefogást igényel a jövőre is, mint amilyen a létesítésben megnyilvánult. lyi a még nem lehet látni, hogy a mozgalom keretében hány „Felszabadulási Emlékkönyvtár” épül fel. Száznál mindenképpen több, hiszen a megyei alapokból támogatott és a pusztán helyi erőből épülők is joggal tartanak igényt erre a címre. A jubileumi év végéig hátralevő 10 hónap még sok lehetőséget nyújt, sok félig kész intézményt juttathat el a befejezésig. A mozgalomban résztvevő községek méltó módját választották a nagy történelmi évforduló megünneplésének. Korszerű művelődési intézményük minden használóját, a falu minden lakosát emlékeztetni fogja az évfordulóra. Mieg arra is, hogy ha jó a cél, méltó az alkalom, a központi és helyi elképzelések találkoznak, van lehetőség az erők összefogására, meg lehet találni a módját, hogy sokféle szervezet együttesen segítse a falu művelődését. A közművelődés jövőjét illetően ez a „Száz falu — száz könyvtár’-mozgalom legfőbb tanulsága. Éden Költői fénye halhatatlan Radnóti Miklós: Bori notesz „Megrendítőbb, szemérmesebb, igazabb szeretetét a hazának aligha ismerjük” — írja a vérrel átitatott, bomló emberi testek közül előkerült kockás iskolai füzetről s a lapjain levő tíz versről Ortutay Gyula, a> hű, s ezért megrendült hangon valló barát. A költő negyedszázada halott, de szavai, verssorai nem halványultak irodalmi emlékké. Élnek, izzanak ezek a sorok, érzés-hőjük melenget s éget, erejük nem csillapul. Emberi és költői oromról taszította a tömegsír mélyébe a vérben tomboló vandalizmus, a fasizmus. Mégis: csak teste lett az enyészeté. Emberi tartása, költői fénye halhatatlan. S maguk a költemények is azok. A Hetedik eeloga, a Levél a hitveshez, az Erőltetett menet — Ortutay Gyula szavaival — „már nem is e világi fényeit” hinti az utódokra, az Örökösökre. Mert a jelenlevő halállal dacolva is az életről, a holnapról vall a tíz költemény minden sora, hisz abban, hogy a holnapnak meg kell szülnie a „szabad emberi sorsot.” Kegyeletes emlékezés lenne ez csupán? Hogy a Szépirodalmi Könyvkiadó — Szántó Tibor összeállításában, Ortutay Gyula előszavával, s a Zrínyi Nyomda munkájával — megjelentette a bori notesz fakszimile kiadását? (Hasonlóan megdöbbentő lírai könyvdokumentumot eleddig nem mutatott föl a világ könyvkiadása.) Az emlékezés: emlékez- tetés. S ezért több a kiadvány a kegyelet lerovásánál. A fakszimile foltjai, elmosódott sorai nemcsak a költőt idézik elénk, de a világot is, mely kioltotta életét, mely vért. s a bomló hús nedveit hódította azokra a sorokra, melyek az ember nagyságáról vallottak. (m) Feldmann Tibor Fiúcska