Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
Megnőtt a szocializmus ugye iránti felelősségérzet Beszélgetés Klaukó Mátyás elvtárssal, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökével A Tan ácsköztársaság megala- kulásámaik 51., valamint a közelgő nagy ünnepünk, április 4., hazánk felszabadulásának 25, évfordulója alkalmából lapunk munkatársa felkereste Klaukó Mátyás elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét és rövid áttekintést kért az eltelt időszakról a megye huszonöt év alatti eredményeiről, gondjairól. ISMERETES, HOGY A FELSZABADULÄS ELŐTT BÉKÉS MEGYE VOLT AZ ORSZÁG EGYIK LEGELMARADOTTABB MEGYÉJE. HOGYAN LÉPTEK ELŐRE? — Valóban a felszabadulás előtt megyénk volt az ország egyik legelmaradottabb megyéje. A dolgozók életét a nélkülözés, a szenvedés, a kizsákmányolás jellemezte. Ám megyénk felszabadításával valóra vált mindaz, amiről sokat szenvedett dolgozó népünk, álmodott, reménykedett, amiért szervezkedett és harcolt. Megyénk munkásmozgalmának kiemelkedő dátuma 1918 decembere, amikor létrejött és megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Joggal lehet büszke a mai fiatal nemzedék arra, hogy elődeik Békés megye tradíciós, forradalmi múltjához híven kivették részüket a magyar Tanácsköztársaság dicső harcaiból. A hárommillió koldusból számottevően megyénkben tengődtek a volt nincstelen földmunkások, kubikosok, cselédek, az ország különböző részeit bejáró summás munkások. Kimondhatatlan nyomorban szenvedték a nincstelen földmunkások mellett a munka- nélküli kőművesek, ácsok, kereskedő-segédek, diplomás pedagógusok, a kistisztviselők. Ezért is érthető, hogy a megye története évtizedeken át az elnyomás, a kizsákmányolás elleni küzdelmek sorozata volt. 1930. szeptember 1-én a budapesti nagy tömegtüntetésre megyénk dolgozói azonnal reagáltak és csatlakoztak a mozgalomhoz. Különösképpen nagy megmozdulásokra került sor Békéscsabán és Orosházán, de megyénk több községében is. Az 1935-ös endrődi választásokon a Horthy-csendőrség tüzet nyitott a jogaikért bátran harcoló endrődi dolgozókra és a gyilkosok golyói hót ember életét oltották ki. A Viharsa.'Ck tradícióinak örököseként mi most talán fokozottabban érezzük annak a tragédiának a súlyát, hogy Achim L. Andrási, a mártírhalált halt KüLich Gyula és a nemzet érdekeiért harcoló Bajcsy-Zsilinszky Endre küzdelmei, valamint a párt soha meg nem szűnő harcai ellenére Hitler utolsó csatlósaként ajándékul kaptuk a szabadságot. MI TÖRTÉNT MEGYÉNKBEN 1944. SZEPTEMBER 23- TÓL OKTOBER 6-IG ÉS UTÄNA? — 1944 szeptemberében mindent elsöprő lendülettel megindullak a Malincvszkij marsall parancsnoksága alatt levő il. Lkrán Front csapatainak támadásai megyénk £elszat«atíitásá- crt. Rövid időn belül — szeptember 23-tól október 6-ig —, különösebb ellenállás nélkül, a lakosság által nyújtott erkölcsi segítséggel és támogatással megyénk egész területe felszabadult. Ahogyan szabadultak fél a falvak és városok, azon nyomban megkezdődött a Magyar Kommunista Párt, valamint más pártok helyi sezrvezeteinek létrehozása, megalakulása. Tehát a valóban történelmi sorsforduló akkor vette kezdetét nálunk, amikor az első szovjet katonai egységek 1944. szeptember 23-án Battonya térségében átlépték a magyar határt és 1944. október 6-án az egész megye felszabadult a német fasizmus uralma alól. Megyénk forradalmi munkás- mozgalmi szervezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint. az a tény, hogy 1944. végén, 1945. elején közel negyven helyen már kommunista pártok működtek és 1945 tavaszán több mint 12 ezer szervezett tagja volt a MKP-nák. Mindez akkor történt, amikor az ország más területeinek felszabadításáért még elkeseredett harcokat folytatott a Vörös Hadsereg. A kommunista szervezetek és egyéb tömegmozgalmak igen sajátos körülmények közötti megalakulása különös jelentőséggel és sajátossággal bírt megyénk politikai életében. A földreform során megyénkben több mint 40 ezer agrárproletár részesült föld juttatásban. Csaknem 180 ezer katasztrális hold föld jutott végre a jogos tulajdonosok birtokába. Ezzel egy csapásra megváltoztak a megye földbirtokviszonyad. Míg az 1930-as években a földbirtokoknak alig egyharmada volt a kis- és törpebirtokosok tulajdonában, a földreform során ez a szám csaknem 80 százalékra alakult. Ennék ellenére a megyében számtalan jogos föld- igénylőnék a kérését kielégíteni nem tudtuk, s több család az ország különböző megyéjébe települt, ahol elegendő földterület állt rendelkezésére. MILYEN VÁLTOZÁS TÖRTÉNT AZ IPAROSÍTÁSBAN? — Békés megye, politikai, gazdasági és kulturális fejlődésére jellemző, hogy számottevő, rohamos fejlődés csak 1957. után következett be, aminek alapját és feltételeit a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája teremtette meg. Negyed évszázaddal ezelőtt az ipar jelentéktelen volt megyénkben. 1920 és 1945 között mindössze öt üzem és három szövetkezet működött nálunk. Az MSZMP Központi Bizottságának és a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormánynak helyes vidéki ipartelepítési politikája alapján megkezdődött itt is az iparosítási program válóra váltása. Ma már elmondhatjuk, hogy fejlett,' korszerű iparral is rendelkezünk. Míg 1930-ban az üzemi munkások száma alig haladta meg a 10 ezret, jelenleg több mint 50 ezren dolgoznak a szocialista ipari üzemekben. A munkásosztály politikai, kulturális műveltsége nagy hatással bírt egész megyénk életének fejlődésére, nem beszélve dolgozó népünk léflbáztanságáróll, életkörülményeinek alapvető változásairól, az életszínvonal fokozatos növekedéséről. Főleg az utóbbi években, a második és harmadik ötéves tervek során új, korszerű üzemek létesültek megyénkben. így az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Hűtőház, konzervgyár, forgácsoló és szerszámgyár, hajtómű és felvonógyár, ruhagyár, nyomdaipari vállalat, Gyulai Bútoripari Vállalat, telefongyár, békési kosáripari vállalat és gép. gyár. Ugyanakkor a régi üzemiekre sem lehet már ráismerni a rekonstrukció következtében. Sokait fejlődtek, erősödtek az utóbbi években megyénk kisipari szövetkezetei tó. A tények önmagukban is sokat mondanak, pedig még nem szóltunk arról, hogy az elmúlt évtizedben új iparág, az olajbányászat fejlődött ki megyénkben. Gázprogramunk megvalósítása milliárdos nagyságrendű. Villamosítottuk megyénk összes falvait, korszerűsítettük az úthálózatot, fejlesztettük a közmű- és kommunális ellátást. MI A HELYZET FALUN? , — Történelmi jelentőségű ez a változás, ami a falvainkban is végbement. Külünösen a mezőgazdaság szocialista átszervezésénél. Az egykori kisáruter- medő parasztgazdaságok helyét a szocialista nagyüzemek foglalják el. Megyénkben 135 mezőgazda- sági termelőszövetkezet 594 ezer katasztrális földterülettel, 86 ezer 107 taggal gazdálkodik. Munkájukat megkönnyíti az a körülmény, hogy állandóan bővül a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa. Ezáltal mind jobban kibontakoznak a nagyüzem keretében rejlő lehetőségek. Gyökeresen átalakult mezőgazdaságunk, megszilárdultak a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti eszme végérvényesen győzött a megyében. Ezit a következő tények is alátámasztják. 1935-ben a megyében mindössze 500 traktort tartottak nyílván, ma több mint 5 ezer szántótraktor és egyéb modem, korszerű mezőgazdasági gép jelzi a fejlődés útját. A termelési eredmények ösz- szehasonlítása tó ezt bizonyítja. A kenyérgabonatermesztés 1931 és 1940 között mindössze 8 mázsás átlagot ért el katasztrális holdanként, ezzel szemben az elmúlt évben a megye átlagtermése kenyérgabonából 17,2 mázsa volt, az utóbbi öt év átlaga pedig 15 mázsa holdanként. Nagyszerű eredményeket értek el a kukoricaterrnesztósnél is a múlt gazdasági évben. A megye átlaga májusi morzsoltra átszámítva katasztrális holdanként meghaladta a 25 mázsát. Hektárra átszámítva ez 43,6 mázsa termésátlagot jelent. Talán nem túlzás azt mondani, hogy ezzel az átlaggal elértük és megközelítettük a kukorioatermesztég világszínvonalát Komoly mértékben fejlődött az állattenyésztés is, azonban az ismert okok miatt az utóbbi egyikét évben nálunk is az állattenyésztésnél bizonyos visszaesés tapasztalható. Jelenleg egyik főfeladatunknak tekintjük a növénytermesztés nagyszerű eredményeinek megtartása mellett az állattenyésztés és az állati termékek hozamainak növelését, a hősprogram megvalósítását. Ez nagyon is indokolt, olyan megvalósításra vá. ró feladat, amely a munkások és bérből élők életszínvonalát emelheti. E feladat teljesítését a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nem hagyhatják figyelmen kívüL Termelőszövetkezeti mozgalmunk politikai, gazdasági megszilárdításának jellemzője az, hogy 1967—68-ban mérlegh lányos termelőszövetkezet nem volt a megyében. Az egy termelőszövetkezeti tagnak jutó — közösből származó — átlagjövedelem meghaladja a 18 érzése forintot. Szóim kívánok itt még arról, hogy pártunk politikájának szerves részeként kibontakozott a szocialista kultúrforradalom, amely kiterjedt városra és falura egyaránt. 1941-ben még a megye lakosságának 10 százaléka analfabéta volt. Ezzel szemben ma minden iskolaköteles gyermek a nyolc osztályt elvégzi. Üj felső- és középfokú technikumok, gimnáziumok létrehozása szolgálja népünk művelődé., si igényeinek jobb kielégítését, így évente 250O-an érettségiznek és ezek közül kb. 50—55 százaléka kéri felvételét egyetemekre és felsőfokú iskolákra. Tovább javult a megyében a kommunális és egészségügyi ellátottság. 1934-ben 10 ezer lakosra mindössze négy orvos jutott, jelenleg 15 orvos védi 10 ezer ember egészségét. E SZÉP EREDMÉNYEK MELLETT BIZONYARA VANNAK GONDJAIK IS? — Sorolhatnám tovább azokat a nagyszerű sikereket és eredményeket, melyeket megyénk dolgozói az elmúlt 25 év során elértek. E nagysezrű fejlődés ellenére — azt nagyra értékelve — vannak megoldásra váró gondjaink, nehézségeink. Igaz, hogy ezek már a fejlődéssel járó gondok, de ez nem változtat azon, hogy bizonyos területeken megyénk országos szinten komoly mértékben le van maradva. A figyelemre méltó ipartelepítés ellenére Békés megye továbbra tó a gyengén iparosított megyék közé tartozik. Ha csak azt említjük meg ennek igazolásaként, hogy megyénkben 10 ezer lakosra 991 ipari foglalkoztatott jut, míg országosan ez a szám 1652. A száz keresőre eső eltartottak száma is magas, Békés megyében mintegy 130—150. Igaz foglalkoztaktási gondjaink komoly mértékben csökkentek, de nem szűntek meg. Főleg városainkban, a járási székhelyeken és a nagyközségekben számottevő munkaerőfoglalkozfca- tottsági gondjaink és nehézségeink vannak, nem beszélve arról, hogy Békés megyéből csaknem 10 ezren az ország más területén dolgosnak. Továbbá, figyelembe véve a mezőgazdaság korszerűsítését, újabb munkaerő-feleslegek jelentkeznek majd. Ezért itt is megragadom az alkalmat, hogy a sajtón keresztül kérjem az illetékes országos szerveket, hogy a negyedik ötéves terv során a vidéki ipartelepítés beruházásainál vegyék még jobban figyelembe Békés megye helyzetét. Ezen belül főleg olyan iparágak telepítését, illetve meglevők korszerűsítését kérjük, amelyek a mező- gazdasági alapanyagok feldolgozásával foglalkoznak, mindenekelőtt az élelmiszeripari üzemek korszerűsítését, bővítését. A megye lakáshelyzetéről szólva az utóbbi tíz évben nem lebecsülendő az a lakásmennyiség, amit megyénkben építettünk. 1960-tól 1970-ig állami, szövetkezett, OTP- és magánépítkezések együttesen több mint 15 ezer lakás felépítését jelentik. Ez az eredmény nagy, de ennek ellenére sok jogos lakásigényt kielégíteni nem tudunk. Ennek oka, hogy országos szinten — a népesség, ezen belül a- család- nagyságot —, valamint a nagy- kiterjedésű korszerűtlen, elavult tanyákat figyelembe véve nagyon rosszul ellátott megyék kö- zé^ tartozunk. Megyén belül a száz lakásra jutó családok száma 104, a városok lakáshelyzete ennél még rosszabb képet mutat; Békéscsaba 118, Gyula 105, Orosháza 103, Szarvas 110. Ezenkívül a központi tervezésnél figyelembe kell venni, hogy 1960 és 1968 között a megépült lakások 40 százalékát kellett a megszűnő lakások pótlására felhasználni megyénkben. Az új népszámlálás adatai a lakosság számának csökkenését mutatják. Ez csak viszonylagos, mert az elvándorlás folyamata az utóbbi három évben megszűnt, sőt, 11 ezer fővel emelkedett a lakosság létszáma megyénkben, ami a visszáramlásbóíl és az örvendetes természetes szaporulatból adódik. A kedvezőtlen lakáshélyzeteí az alábbi számok is bizonyítják: 1960 és 1970 között a megye lakásszáma csupán 6,4 százalékkal több. Ez az állománynövekedés országos szinten a legkisebb. (Az országos átlag 14,5 százalék.) Tehát a megye lakáshelyzete az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb. Az egyszobás lakások aránya Békés megyében 1970. év elején még 56 %-os volt országosan már csak 47 százalékos, ugyanakkor a három- és több szobásak részesedése a megyében 5, országosan csaknem 10 volt. Továbbá komoly gondjaink vannak: a megye országos szinten 17. helyen szerepel a rendelőintézeti ellátottság terén. A 1® ezer lakosra jutó rendelőintézeti napi órák száma 17.8. Az alföldi megyék átlaga 20,3 óra Igaz, hagy a békési, szeghalmi és mezőkovácsházi 10—10 munkahelyes rendelőintézetek felépítése enyhíti gondjainkat, de az ellátottságunk így sem fogja elérni az országos közepes szintet sem. Továbbra is gondunk a fekvőbeteg-ellátás, feladatunk a kórházi ágyak számainak növelése. Azért jelentős feladat ez, mert a 10 ezer lakosra jutó kórházi ágy nálunk csak 38.2 százalékos. Országosan az egyik legrosszabban ellátott megyék közé tartozunk ilyen szempontból, ugyancsak a 17. helyen vagyunk a megyék között. Nagy lemaradás tapasztalható a megye víz- és csatornahálózatának kiépítésében. A vízvezeték-hálózatokba bekapcsolt lakások száma a megyében 9500. Ez a lakásoknak mindössze 6 százaléka, holott Budapest nélkül az országos átlag 18 százalékos. Á csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma a lakásállománynak mindössze 3 százaléka. Figyelembe kell venni, hogy a lakosság vízellátásával párhuzamosan jelentkezik az ipari üzemek vízigényének kielégítése is1. E lemaradások megszűntetéséhez kértük és kérjük az illetékes országos szervek segítségét és támogatását, annál is inkább, mert a megyei szervek minden erőfeszítése ellenére a központi segítség és támogatás nélkül e lemaradásokat megszüntetni nem tudjuk. ÖSSZEFOGLALÓKÉNT NÉHÁNY GONDOLATOT HA LEHETNE MÉG ELMONDANI. — örvendetes, hogy megyénkben az elmúlt esztendőkben tovább erősödött, szilárdult a munkáshatalom politikai alapja, a munkás—paraszt-szövetség. Dolgozó népünk, pártunk és kormányunk helyes politikájának következtében mind aktívabban vesz részt a szocialista építés minden területén, Megyénk munkásosztályának politikai érettsége felelősségérzete megnőtt a szocializmus ügye iránt. Kialakulóban van az egységes szövetkezeti parasztság, változik mind jabban az életszemlélete, a szocialista tudata. Párhuzamosan a termelés növelésével együtt javult az életkörülménye és életszínvonala is. Meggyőződésem ,hogy a szövetkezeti eszme véglegesen győzött a falun. Megyénk értelmisége megfelelő aktivitással támogatja az előttünk álló feladatok eredményes végrehajtását, az új gazdaságS irányítási rendszer adta lehetőségek alapján, tovább bővül, fejlődik a műszaki-technikai színvonal. Ma.gánkisiparosok és kiskereskedők és egyéb foglalkozásúak többsége is becsületesen dolgozik a megye lakossága szolgáltatási igényeinek jobb kielégítéséért. A beszélgetés befeje2éseké|>- pen Klaukó Mátyás elvtárs a következőket mondotta: Gondjaink mellett megyénkben a politikai hangulat jó ás bizakodó. Dolgozó népünk egyértelműen megérti és támogatja pártunk ée kormányunk politikáját. Joggal állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XX. kongresszusa — és ez a megállaoítás áll Békés megyére is —, hogy megszilárdult a szocialista nem. zeti összefogás, melynek tartalma a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Kocskár János
