Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
Szarvas város élén: 1919 március 21 Klucsjár Mihályra emlékezünk Hagyott sokan vannak még Szarvason, aikiik jól ismerték, becsülték és szerették a város szülöttét, a kiváló forradalmárt, Klucsjár Mihályt. Nyolcvankét évvel ezelőtt született, 1888-ban. A nép fia volt, aki már fiatalon kapcsolatba került a szarvasi szocialistákkal. A dolgozó nép. és igazságszeretete kitörölhetetlenül élt szívében. Az első világháború a frontra veti. Mint olyan sokan, ő is oroszországi hadifogoly lesz. Az 1917-es Októberi Szocialista Forradalom szabadítja fel, s még közelebb kerül a marxizmus— leninizmus eszméihez. 1917 decemberében jön haza s azonnal bekapcsolódik a szarvasi munkások szervezkedéseibe. Értelme, olvasottsága, kiváló szónoki készsége, forradalmi erélye teszi elsősorban a szarvasi munkások és a leszerelt katonák vezetőjévé. 1918. október 31-e a magyar polgári demokratikus forradalom győzelmének napja, melynek híre hamarosan ismeretessé vált Szarvason is. Az első szarvasi népgyűlés szónoka a tömeggel együtt lelkesedve hangoztatja: „Amit negyvennyolcban nem tudtunk elérni, azt most'elértük.” S november 1-én délután már létre is hozzák a polgári demokratikus forradalom helyi vezető szervét, a Szarvasi Nemzeti Tanácsot. E tanács tagjai között a munkások képviselői: Klucsjár Mihály és Ambrus Mátyás. A Szarvasi Nemzeti Tanácsnak 1919. február 17-ig voltak tagjai. Ekkor ugyanis új Nemzeti Tanácsot választottak, melyből a kommunista és baloldali szocialista tagokat kiszorították. Szarvas város élére 1919. március 21-én ke. rfll, amikor a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte elsöpri a nemzeti tanácsokat s helyét a Munkás-Tanács veszi át Szarvason is. A proletár hatalom első órájától kezdve nagy lelkesedés, sei áll élére a szarvasi eseményeknek. Szervezi, vezeti a város kommunistáit. Tagja a megyei pártvezetőségnek. Ugyanak. kor személyében méltó munkásember kerüx a város élére, mint városparancsnok, a párt és a Munkás-Tanács megbízásából. Statisztikai könyvszemle Területi Statisztikai Zsebkonyv, 1969 Á zsebkönyv az eddig közreadott területi statisztikai zsebkönyvektől eltérő szerkezetben és módosított tartalommal jelent meg. A zsebkönyv első, „Általános adatok” című fejezete tartalmazza az állami igazgatási egységek számát, a megyék és a városok területi népességi, nép- sűrűségi és népességfejlődési adatait, a városlakó népesség arányát, végül a területi fejlesztésekre fordított beruházások összefoglaló adatait A „Területi demográfia” című fejezet a természetes népmozr glálam és a belső vándorlás (lakóhely változások) adatait közli. „A termelőerők és az anyagi tér. melés területi elhelyezkedése” című fejezet a foglalkoztatottsági adatokat, továbbá az iparra, az építőiparra és a mezőgazdaságra vonatkozóan a termelőerők területi elhelyezkedésére és a termelési tevékenységre jellemző adatokat foglalja össze. „A lakosság életkörülményei és ellátása” című fejezet a Jövedelmekre és a személyi fogyását- tásra vonatkozó adatokat, a kiskereskedelmi hálózatot és forgalom eredményeit jellemző adatokat, továbbá a lakosság élet- körülményeit és ellátottságát jellemző lakás, közműellátás, javító-szolgáltató tevékenység, egészségügy, oktatás, népműve. lés ágazatok megyei és városi adatait és mutatószámait foglalja magában. „A településhálózat" című fejezet a községi és a városi településhálózat áttekintő és összefoglaló képét adja, külön kiemelve a nagyobb, nagyközségi státusra alkalmas községek adatsorait. A fejezet a településfejlesztés (kommunális beruházás, fejlesztési alap felhasználása) áttekintésével zárul. A Területi Statisztikai Zsebkönyv fontosabb témaköreinek illusztrálását 24 oldalas, színes nyomású ábraméUéklet adja. Iparon kívüli ágazatok ipari tevékenysége, 1968 A kiadvány ismerteti a nép-j gazdaság iparon kívüli termelő; ágazatainak (Építőipar, Szállítás! és hírközlés, Mezőgazdaság és erdőgazdaság, Kereskedelem) 1968. évi ipari termelését. Viszonylag nagy részletesség- giei tartalmazza az egyes népgazdasági ágak vállalatainál működő ipari üzemekre, az ipari tevékenység után elért árbevétel nagyságára, valamint annak az ipari ágazatok profiljának megfelelő megoszlására vonatkozó adatokat és szöveges értékelést. A kiadvány tájékoztat az ipa-i ron kívüli ágazatok ipari tevé-l kenysége során gyártott termék mennyiségéről, azoknak a szocialista ipari termeléshez viszonyított arányáról, továbbá a termékek értékesítéséről és a termelésben foglalkoztatottak számáról. Nagy részletességgel ismerteti a kiadvány a mező- és erdőgazdaságok feldolgozó és melléküzemági tevékenység keretében folytatott ipari termelés 1966— 1968 közötti fejlődését. A kiadvány az ágazati részletezés mellett területi (megyei) bontásban is ismerteti a főbb termelési és létszámadatokat. A MEDGYESEGYHÁZI HALADÁS TSZ 1970. III. 25- én (azaz szerdán) lóáxverést rendez. Eladásra kerül 25 db igásló és 10 db csikó A vásárolni szándékozóknak gyülekezés reggel 8-kor a tsz székházánál. x Intézkedéseivel erősítette, szilárdította a közrendet s a munkáshatalmat. 1919. április 7-én a tanácsválasztás során Szarvas népe is kinyilvánítja akaratát. Hitet tesz a munkáshataloim mellett, s szavazatával erősíti meg a városi Földmunkás és Katonatanács tagjait. A megválasztott tanácstagok között Kluqsjár Mihály neve is szerepek Április 8-án a Munkások-, Katonák- és Földművesek városi tanácsa megtartotta alakuló ülését. Itt Ambrus Mátyást választják elnöküknek. Klucsjár Mihályt intéző bizottsági tagnak s helyettes elnöknek. A proletárhatalom Szarvason 36 napig állt fenn. Klucsjár Mihály tevékenységével összefonódott e 36 nap mindegyikével. Programot adó, lelkesítő beszédeivel, fáradhatatlan energiával végzett szervező, irányító munkájával következetes harcosa volt az első magyar proletárhatalomnak. A Magyar Tanácsköztársaság veresége után Klucsjár Mihály élete és sorsa összefonódik azon kommunisták sorsával, akiket az ellenforradalmi rendszer rabságra, meghurcolásra, rendőri megfigyelésre, állandó zaklatásra ítélt A román bojár csapatok megbotozzák a város főterén. A Horthy-remdszer börtönbe veti, majd állandó rendőri megfigyelés alá helyejá. Békés vármegye alispánjának határozata 1921- ben erről a következőket tartalmazza: „Klucsjár Mihály Szarvas községet el nem hagyhatja. Köteles mindennap a községi elöljáróságnál személyesen jelentkezni. Lakásváltoztatási szándékát bejelenteni. Este 8 órától lakását el nem hagyhatja. Posta- küldeményed hatásági ellenőrzés alatt állnak. Ha mindezeket megszegi, internáltatik.” Ezeket az intézkedéseket a következőkkel indokolja: „Nevezett az állami és társadalmi rend szempontjából nagymértékben megbízhatatlan.” Ez valóban igaz volt. Kommunista elvhűsége, szilárdsága a megpróbáltatások során sem csökkent. Hitt, bízott a kommunizmus ügyében és győzelmében, bár további élete szenvedés, megaláztatás, nélkülözés. Kis borbélyműhelyében elsősorban az elnyomott, ugyancsak nélkülöző vagy kispénzű munkásemberek a vendégei. Figyelemmel kísérte a világpolitikai eseményeiket. Bátorította, lelkesítette a csüggedőket. Várta rendíthetetlen bizalommal az új forradalmi fellángolást s a nép új hatalmát Érezte, tudta, hogy ez bekövetkezik. Vágya teljesült 1945- ben, de ő már ezt nem érhette meg. 1944-ben elhurcolják, Budapesten raboskodik, majd egy idő után megszűnik minden hír róla. Utolsó levelében is bizakodik még, melyet 1944-ben ír börtönéből hűséges feleségének, a megértő, a bajban, nélkülözésben is osztozó élettársának. „Nemsokára otthon leszek, nagyon meguntam már ezt a környezetet, de azért nem idegeskedem, várom nyugodtan a végét.” Bizakodása, optimizmusa végigkísérte életét az utolsó napokig. Mártírhalála nagy veszteséget jelentett. Harcos élete és munkássága azonban nem merült feledésbe. Szarvason utcanév őrzi emlékét, azon utcáé, amelyen lakásától munkahelyéig naponta végigment. Nem véletlen az sem, hogy a szarvasi járásivárosi munkásőr zászlóalj az ő nevét viseli. Példaképe lett mun- Vásőreinknek akik feladataikat kiválóan végzik, hiszen Klvcsiár Mihály neve erre kötelez. Most. amikor hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára készülünk volt barátai, ismerősei, harcostársai mellett Szarvas város effész népe kegyelettel emlékszik reá. Búzás László, a Szarvasi Óvónőképző Intézet tanára Gazdag program a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a társadalmi bizottságok munkatervében Kibővített ülést tartott csütörtökön Békéscsabán a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Megtárgyalták a Hazafias Népfront megyed bizottságának 1970. évi programját és a társadalmi bizottságok féléves munkatervét. Az előterjesztettekről igen aktív vita alakult ki és program. Többek között: 1970-ben megvizsgálják, hogy megyénkben a munkások milyen részt vállalnak, hogyan segítik a Hazafias Népfront munkáját? Napirendre tűzték a nők és a fiatalok élet- és munkakörülményeinek megvizsgálását. A város és községpolitikai társadalmi bizottság többek között kiemelt feladatként vállalta a KISZ lakás- építési akció patronálását, az OTP-társasházak és szövetkezeti lakások építésének elősegítését, a városok, falvak szépítését. Javasolták, hogy alapítsanak felszabadulási emléklpakettet s jutalmazzák meg azokat, akik a városok és falvak szépítéséért, csinosításáért a legtöbbet fáradoznak. A mezőgazdasági társadalmi bizottság szintén gazdag munkaprogramot állított össze, kiegészítésként vállalták a gyenge adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának megvizsgálását és segítését. Negyvenezer forint családiház építés segítésére — Öt úi lakás csak fiataloknak Ifjúsági parlament loviskesen Az állami gazdaságokban működő KISZ-szervezetak közül elsőnek a töviskesáek tartották meg ifjúsági parlament-ülésüket. Csaknem száz fiatal részvételével arról tanácskoztak, hogy miként tehetnék még eredményesebbé a fiatalok gaz. daságépítő munkáját. A Tövis- kési Állami Gazdaságban dolgozó KlSZ-esek helyzetéről Fecske Pál KISZ-titkár adott tájékoztatást. A fiatalság egyik legégetőbb gondjának említette a folyamatos foglalkoztatás biztosítását, a lakáshelyzet javítását és a családi házat építő fiatalok anyagi támogatásának napirendre tűzését. Az ifjúság parlamenti ülésén ott volt Láda András, a gazdaság igazgatója is, aki a fiatalokkal folytatott beszélgetés közben említette: ebben az esztendőben csak fiataloknak öt lakást épít a gazdaság a tövis- kési központban. A negyedik ötéves terv időszakában minden esztendőben megismétlik az 5—5 lakás építését és fiataloknak juttatását Kéri azonban a gazdaság vezetősége a KISZ-eseket, hogy vegyék igénybe azt a támogatást is, mely szerint az üzem 40 ezer forintot ad azoknak, akik saját erőforrásaikból Töviskesen akarnak családi házat építeni Természetesen ebben az esetben bosszú lejáratú szocialista munkaszerződést kötnek a fiatalokkal. Az ifjúsági parlament örömmel vette tudomásul azt a bejelentést is, mely szerint jövőre ifjúsági klubot hoznak tető alá az állami gazdaságban. Évente hatszázezer férfikalap A Budapesti Kalapgyár Gizella úti telepén korszerű olasz és nyugatnémet gépekkel világszínvonalra emelték a nyúlszőr tomp és a divatos készáru gyártását. Az idén először a .férfikalapok mellett női divatkalapok is készülnek az üzemben. A nyúlszőr tomp gyártmányok mintegy 30 százaléka tőkés exportra kerül. Képünkön: A kalapkarima formázása. MTI-fotó — Balassa Ferenc felv.
