Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

Áz NDK­küldöttség tagjai A csütörtökön Erfurtban meg­kezdődött NDK—NSZK-tár gya­luson az NDK-t a képeinken lát­ható öttagú küldöttség képviseli. Képeink sorrendjében: Willi Stoph miniszterelnök, Otto Win- . zer külügyminiszter, Günter Kohrt külügyi államtitkár, dr. Michael Kohl államtitkár, Ger­hard Schüssler, a miniszterelnö­ki hivatal helyettes vezetője. CEelefotó — AP—MTI—KS) Rendkívüli állapot Kambodzsában fl történeti találkozó színhelye: Erfurt, Norodom Sáhanukrtak, a kam­bodzsai királyi tanács és nem­zetgyűlés részéről egyhangú ha­tározattal történt felmentése óta a kombodzsai főváros stratégiai fontosságú pontjait és a középü­leteket harckocsik és megerősí­tett katonai egységek őrzik. A Phnom Penh-i rádió sűrű idő­közökben megismétli a Sziha- nuk leváltásáról szerdáin kiadott közleményt és nyugalomra inti a lakosságot. A rádió közölte azt is, hogy az országban elren­delték a rendkívüli állapotot. Csütörtökön délelőtt Cheng Heng; a nemzetgyűlés elnöke, akire az államfőd hatalmat ru­házták, a rádióban bejelentette, hogy kormánya „továbbra is a függetlenség, semlegesség és Kambodzsa területi épségének politikáját” kívánja folytatni, el­ismeri és tiszteletben tartja ko­rábban kötött nemzetközi meg­állapodásokat és szerződéseket. A rádió ezután az ország kü­lönböző részeiből érkező üzene­teket ismertetett, amelyek alá­írói a szerdán hatalomra került politikusokat „a nemzeti meg­váltás kormányának” nevezik. A Phnom Penh-i rádió csütör­tökön részleteket közölt azokból a felszóalásokból, amelyek a nemzetgyűlés szerdai ülésén hangzottak el. A rádió szerint a képviselők diktátornak nevez­ték Szihanukot, korrupcióval és nepotizmussal vádolták. A fel­szólalásokat szavazás követte, amelyen — a rádióközlemény szerint — „a nemzetgyűlés és a királyi tanács együttes ülésén résztvevő 92 politikus egyhan­gúlag Norodom Szihanuk ellen foglalt állást, mire megállapítot­ták, hogy Szihanuk herceg meg­szűnt államfő lenini”. A csütörtökön délelőtt Pe­kingije érkezett Norodom Sziha­nuk terveiről a hírügynökségek egyelőre csak találgatásokba bo­csátkoznak. Az ABC amerikai televízió moszkvai tudósítója szerint Szihanuk elutazása előtt kijelentette, hogy esetleg ellen­kormányt alakít külföldön. Több hírügynökség nem tartja kizárt­nak, hogy Norodom Szihanuk, aki a lakosság széles tömegei­nek támogatására számíthat, visszatér Kambodzsába. Az Asahi tokiói lap moszkvai tudó­sítója Norodom Szihanuk kör­nyezetétől úgy értesült, hogy a leváltott államfő még letartóz­tatásának megkockáztatásával is visszatér hazájába. Az AFP saigomi tudósítója úgy értesült, hogy a thaiföldi határról csapatokat szállítanak Phnom Penh-be, hogy megerő­sítsék Lón Nol miniszterelnök­nek, a szerdai fordulat egyik ve­zető személyiségének helyzetét. A Phnom Penh-ben állomásozó egységek ugyanis állítólag erő­sen rokonszenveznek Norodom Sziltanukkal és a tábornok-mi­niszterelnök ezért látta szüksé­gesnek a csapatmozdulatok el­rendelését. (MTI) Izrael támadta Libanont A csütörtökre virradó éjjel íz-1 raeli csapatok átlépték a libano­ni határt és megrohanták Blida községet. Tel Aviv-i hivatalos közlés szerint a támadók felrobbantot­tak két lakóházat, majd vissza­vonultak. Az amerikai UPI hírügynökség szerint az elmúlt év októbere óta most került sor első ízben összecsapásra libanoniak és pa­lesztin aiak között. (MTI) a virágok városa Légvonalban mindössze 70 km-re feleszik Erfurt az NDK és NSZK határától, mégis 20 év telt el, amíg a nyugatnémet kancellár vonata megteszi ezt a távolságot. A találkozó feltehe­tően komoly lépés lesz az aka­dályokkal teli úton, amely az európai realitások teljes elisme­réséhez vezet. A két német ál­lamférfi kézfogása előrelátható­lag ez alkalommal nem pecsétel majd meg látványos eredménye­ket, hiszen közismertek azok a nehézségek, amelyekkel a tár­gyalófeleknek számolniuk kell, egy azonban már most biztos; ha a nyugatné­met fél kész a realitások elismerésére, akkor elhárithatók az európai béke és biztonság út­jába mesterségesen állított egyéb akadályok is. Erfurt történelmi hagyomá­nyaihoz híven készül a találko­zóra A csaknem 200 000 lakost számláló város történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. A Középkorban, a Gera folyócska egyik gázlójánál, ahol két fon­tos kereskedelmi út, a Via Re­gia és a nürnbergi út keresztez­te egymást, jött létre a város magja és ennek a helyzetnek köszönhette gyors fejlődését. Ne­ve is földrajzi fekvésével van összefüggésben. A monda szerint egy Erpho nevű molnárlegény vezette át először a Gera folyón a kereskedő-karavánokat. Er. phes-Furt-ból, Erpho gázlójából alakult ki aztán az idők folya­mán Erfurt, a város mai neve. A gázló helyén ma egy fahíd áll, a város egyik legérdekesebb és egyben legértékesebb történelmi emléke. Erfurt már 750 körül püspöki székhely volt, 805-ben pedig írás­ban is elnyerte Nagy Károlytól azt a jogot, hogy a Duna-menti szlávokkal kereskedelmet foly­tasson. Középkori jelentőségét tükrözik korabeli építészeti em­lékei. Ezek közül is kiemelkedik a híres erfurti székesegyház, amelyet a XV. században alakí­tottak újjá. A város jelentősége az idők folyamán egyre nőtt és 1392-ben alapított egyeteme fontos szere­pet töltött be a német humaniz­mus kialakulásában, amelynek központjává vált. A XIV. század végére a középkori Erfurt gaz­dasági virágzásának csúcsára ért. Húszezer lakosa volt akkor, de a 30 éves háború, majd az ezt követő pestis és éhínség tönkre­tette a várost. Az ismételt fellen­dülés Christian Reichhardt neves mezőgazdasági szakember nevé­hez fűződik, aki a belterjes kert­kultúra meghonosításával újra talpra állította a várost. Ekkor vált Erfurt a virágok városává. A város mai hírét elsősorban az évente megrendezett Nemzet­közi Kertészeti Kiállításnak, az IGA-nak köszönheti. 14 pavilon­ban és 26 más kiállítási épület­ben mutatják be itt évről évre a kiállító országok legsikerül­tebb kertészeti termékeit. Az el­ső virágkiállítást 1865-ben ren­dezték meg, azóta Erfurt az egész világ kertészeinek köz­pontjává vált. Virágai mellett ipari üzemei is híresek. Az erfurti Optima írógépgyár, a présüzem és a rá­diógyár termékei hazánkba is eljutottak és közkedveltségnek örvendenek. Reméljük, hogy a város történelmének kiemelkedő eseményei közé kerül majd az a találkozó, amelyre március 19- én kerül sor. Blida község mindössze né­hány száz méterre fekszik a ha­tártól, átellenben az izraeli Jif- tah településsel. 24 órával az iz­raeli támadás előtt Jiftah-ban felrobbant egy szivattyú és egy elektromos távvezeték-oszlop. Szerda este a libanoni hadse­regfőparancsnokság közlemény­ben számolt be arról, hogy fegy­veres libanoni parasztok, mint­egy másfél kilométerre az izraeli határtól Palesztinái ellenállókat támadtak meg. A lövöldözés hí­rére a hadsereg a helyszínre sie. tett, hogy közbelépjen. Letartóztatások Prágában A Cseh Szocialista Köztársaság közbiztonsáigi rendőrségének központi igazgatósága Prágában tájékoztatta az újságírókat a Cseh Szocialista Köztársaság te­rületén március 12—14 között tartott nagyszabású razzia ered­ményeiről. A razzia során összesen 2824 személyt állítottak elő, köztük 1008 már korábban körözött ál­lampolgárt. A közbiztonsági szervek 243 személyt őrizetbe vettek. A razzia során 784 köztörvényi bűncselekményt fedeztek fel. Tavaly a bűnügyi osztály dol­gozói hat nagyszabású razziát hajtottak végre. Ezek során 924 körözött személyt őrizetbe vettek és 1 512 867 korona értékben ta­láltak lopott holmit. (MTI) Az utóbbi években közzétettek egy eredeti dokumentum-gyűjte­ményt a kremli anyagokból: többszáz rövid feljegyzést, leve­leket, távirat, és telefonszöve- , get, amelyeket 1917-től 1923-ig " a Népbiztosok Tanácsának elnö­• keként Lenin sebtében papírra • vetett vagy lediktált. Olyan for­■ rás ez, amelyből kielemezhető, 5 milyen volt Lenin. ; A dokumentum-gyűjteményt ■ lapozgatva, újra élhetjük az 50 • évvel ezelőtti időket, s a törté- ; nelem úgy tárul elénk, mint egy ■ film. Magunk elé képzeljük Le- : nint, az embert, amint íróaszta­• Iánál ülve ír. | „El sem olvasom...” ! Lenin rendkívül világosan, • röviden és konkréten adott uta- : sításokat, vázolt fel terveket, : tett bíráló megjegyzéseket. Min- j den sort csak az ügyről és az j ügyért írt le. Minden bekezdés • — a tömör, gondolatgazdag di- » liamizmus példája. Nincs egyet­■ len felesleges mondat, semmi, Lenin az íróasztalnál ami elvonná a figyelmet, eltérne a lényegről. A tények felsoro­lása, majd a következtetés, a kö­vetkeztetést pedig pontos utasí­tás követi. A rendkívüli elmé­leti adottságokkal rendelkező Lenin egyben igen gyakorlati ember is. Pontosság mindenben. Aki Le" nintől feladatot vagy tanácsot kapott, annak nem kellett azon törnie a fejét, hogyan értelmez­ze a mondottakat. Lenin nem élt homályos utalásokkal, félsza­vakkal, gondolatait nem rejtette ködös frázisokba, nem csomagol­ta be. sőt. időnként élesen rep- likázott. A szócséplést, a kétér­telműséget, az elhallgatást nem tűrte, & senkinek sem engedte meg Amikor 1920 szeptemberé­ben egy levelet kapott a külügyi népbiztostól, amely az adott kér­désben nem tartalmazott sem­miféle javaslatot, azonnal a kö­vetkezőket írta a Népbiztosok Tanácsa elnökhelyettesének: „El sem olvasom. Mér több­ször megjegyeztem Csicserinnek: elég a vénasszonyos fecsegésből. A Központi Bizottsághoz pontos javaslatokat írjon”. Különösen nagyre becsülte a céltudatosságot, a kérdés alapos, aprólékos ismeretét, az abszolút lelkiismeretességet, az idő ki­használását, a tömörségét. Ez tükröződik feljegyzéseiből is. Lenin nem tűrte a munkában a lazaságot, a fegyelmezetlen­séget, nem kímélte a lustákat, akik egy bonyolult kérdéssel szembe kerülve, igyekeztek el­hallgatni azt. Ha megbízást adott valamire, rendszerint megszabta a határidőt is, amikorra azt tel­jesíteni kell vagy amikorra be­számolót várt róla — ő maga — közvetítők nélkül. A forradal­mároknál nem tűrte a gerincte- lenséget, éppúgy, mint a bürok­ráciát. Élesen bírálta a túlzott adminisztráltaágot. Amikor az egyik szovjet diplomata Lenin­hez írott levelében megengedte magának, hogy igazságtalan megjegyzéseket tegyen Csicse- rinre, Lenin így válaszolt: „Csieserin kiválóan dolgozik, lelkiismeretes, felkészült em­ber. Az ilyeneket értékelni kell. Ami a gyenge oldalát illeti, hogy nem eléggé „parancsnok” —, nem nagy ügy. Hány ember szenved ellenkező előjelű gyen­geségben !” Lenin egyszer tudomást szer­zett arról, hogy a külkereske­delmi népbiztos petrográdi kü- lönmegbízottja, Béggé, bürok­rataként viselkedett és udvari­atlan volt egy amerikai koncesz- szió-tulajdonos üzletemberrel, Hammerrel, azonnal írt Petrog- rádba: „Béggé ügyét a Központi Bi­zottság elé viszem. Az ördög tudia, hogy ez mi...! Kérem, el­lenőrizze és vizsgálja ki külön

Next

/
Thumbnails
Contents