Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
Munkásszív diktálta helytállással Beszélgetés egy kiváló munkásőr-szakasz parancsnokával Ha nem is minden, azért valamit mégis tesz a ruha. Minden bizonnyal másképpen lépett volna be munkásőr egyenruhájában a pártirodába Fe- dorsó János, minit így munkaköpenyben. Katonás mozdulatait láttuk már a békéscsabai mun- kásőrzászlóalj ünnepi gyűlésén, amikor átvette a Kiváló parancsnok kitüntetést és a kiváló szakaszának járó Vörös vándorzászlót. Ott függ ez a zászló az üzemi pártbizottság irodájának falán, két kisebb, a Kiváló rajok által nyert zászlóik között Tizenhárom évvel ezelőtt a Kötöttárugyárból és a Ruhagyárból jelentkező párttagokból alakult meg a szakasz. A rohanó évek és az élet törvényei miatt többször cserélődött a parancsnok is, a tagjai is. A szellem, a fegyelem, a szolgálatkészség és a vérbő munkás- humor azonban mindig a régi maradt Fedorsó János mellett nemrég Kiváló parancsnoki jelvénnyel tüntették ki Hajtmann Zoltán, Szebeni János és Sárközi Gyula rajparancsnokokat. MartinA jubileumi év programjáról tárgyali a megyei Honismereii-Helyiöriéneti Bizottság A jubileumi év programját, a helytörténészek ezzel kapcsolait- tos feladatait határozta meg csütörtöki ülésén a Hazafias Népfront megyei Honismereti— Helytörténeti Bizottsága. A Békéscsabán megtartott ülésen jelen volt Töltési Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő Honismereti Bizottság titkára, aki elismerően nyilatkozott az itt tapasztalható aktív kutató és gyűjtő munkáról, valamint a felszabadulási pályázat szép sikeréről. Takács László, a bizottság elnöke részletesen beszámolt az elmúlt évi feladatok végrehajtásáról és ismertette a jubileumi évvel kapcsolatos további tennivalókat. Számos kiadvány: állami gazdasági, termelőszövetkezeti és faiukrónika, város- és járástörténet készült és készül az évforduló tiszteletére, s a7 idén jelenik meg — gazdag tartalommal — a Körös menti Honismereti Közlemények IV. száma. „Leltárt” készítenek a megye hely- történeti emlékhelyeiről — szobrokról, emléktáblákról —, és megkezdődik a természeti értékek számbavétele is. Nagyobb hangsúlyt kap a néprajzi gyűjtés, a nemzetiségi hagyományok feltárása, élővé tétele. A jubileumi év egyik kiemelkedő eseményeként tartható számon a Márki Sándor helytörténeti alapítvány átadása, amelyre első ízben Kétegyházán, a neves történész szülőfalujában kerül majd sor. M. M. esek Pál és Petrovszki György Kiváló munkásőr kitüntetést kapott. — Mi ennék az „érdemjelhuL lásnak” a titka? — kérdeztem. — Nem titok, hanem nagyon sok szervezés, sok kemény szolgálat, gyakorlat és mindenhol mindig fegyelmezett magatartás van mögötte. — Szinte ijesztően hat, hogy annyi fáradságot igényel a munkásőrség. — Együttvéve nem olyan nehéz a szolgálat, mint így summázva. Az ősszel is, amikor kétnapos gyakorlaton voltunk, az éjszakai feladat előtti időt nem pihenéssel, hanem viccelődéssel, tréfálkozással töltötte a szakasz. Nem bánom, ha részrehajlással vádolnak is, azt mondom, hogy az ilyen nagyszerű embereknek öröm a parancsnokuk lenni. A termelő munkájuk közben sem, de szolgálatuk ellátása közben sem kaptak még csak figyelmeztetést sem. Soha senkinek sem kell megismételni a parancsot. Szíwel-lélekkel, teljes odaadással teljesítik mindazt, amire önként vállalkoztak. — Valamennyien munkások és párttagok? — Nem! j Elmondja, hogy a három pár- " tokívüli mellett van a szakaszban — főkönyvelő-helyettes és több műszaki vezető is. Az ilyen megkülönböztetésen ugyan nem is gondolkodott eddig. Szolgálatát ugyanis mindenki egyforma készséggel látja él. — Hogyan tudják összeegyeztetni a szolgálatot a pártmunkával, a három műszakos elfoglaltsággal, a családi élettel? — Meg a tanulással — kérdezi helyettünk Kulcsúmé elv- törsnő, a Kötöttárugyár pártbi- zottsági titkára. Fedorsó elvtárs ugyanis most a karbantartásban dolgozik, de textilipari technikumba jár. Emellett tagja az üzemi pártbizottságnak. Azelőtt sok elfoglaltságot igénylő pártvezetőségi tag volt Neki is, másoknak is a munkásőr-szolgá- lat a legfontosabb pártmunkájúk. Ezen a címen azonban nem igyekeznek kivonni magukat a tanulásból. Például Duna György esti egyetemen, Hajtmann Zoltán és Petrovszki György marxista középiskolában, a többi munkásőr pedig különböző politikai tanfolyamon tanul. — Szolgálatra — a gyakorlatok kivételével — mindig azokat igyekeznék beosztani, akik abban az időben nincsenek műszakban. Magam is mindig műszák után keresem fel a rajparancsnokokat, vagy a munkásőröket, ha közölnivalóm van velük. Ök is ezt teszik minden alkalommal. Tavaly, a jó munkáért kilenc munkásőr kapott három-három napi jutalomszabadságot, jómagam pedig négynapit. Ezenkívül november 7-én kivétel nélkül minden munkásőr pénzjutalomban részesült. Az ilyen megbecsülés is arra sarkallja a szakasz tagjait, hogy a lehető legjobban állják meg helyüket a termelőmunkában és a munkásőr-szolgálatban egyaránt. Kukk Imre Tanácskozás a és A Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportja figyelemre méltó tanácskozást rendez március 19-én, csütörtökön délután kétórai kezdettel Békéscsabán, a Technika Házában. Az előadói ülésen A hévízkutatás és a hasznosítás új lehetőségei Békés megyében címmel Bélteky Lajos, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet képviselője tart előadást. Ezután a felkért hozzászólók: dr. Urbancsek János, a VIKÖZ Vízföldtani Felügyeletének és Korim Kálmán, a Vízgazdálkodási Tudományos Intézet munkatársa fejtik ki véleményüket, majd a megjelentek szólnak hozzá a témához. s-iai filmtől Vadászjelenetek A Isó-Bajorországban Van egy mondás: a szomszéd rétje mindig zöldebb. Ám, ha közelebb megyünk, akkor ugyanolyan kopottnak látszik vagy talán még rosszabbnak, s akkor a mi rétünk lesz a s zebb. Akiben néhány idelátogató külföldi alapján az a vélemény alakult ki, hogy a nyugaton élők kulturáltabbak, az most egy na- I gyón reális kép alapján kijóza- i nodhat. Mert ez a film közel- j röl mutatta a szomszéd rétjét. S milyen iszonyatosan sivár és ; bántóan gazos volt az... Bajorország. A völgy ölében kis falucska, karcsú gótikus templomocskával, a giccs festő ecsetjére való. Az utazó, aki letekint, áhítattal teszi szívére a kezét: Istenem, milyen szép! Mily’ boldog, jámbor emberek lakhatják... Azután látjuk a Jámbor embereket. Egy kicsit közelebbről is, premierplánban. A gondolkodásuk, a beszédük a lehető, leg- ocsmányabb, durva és közönséges tréfáikkal, szándékaikkal mindent lealjasítanak, trágya- szagúvá tesznek. Kívülről és messziről jámbor söröző németek... De belülről! Aljas, mocskos disznók! Ezt a hasonlatot nemcsak én mondom — a filmalkotók mutatták képpel sugallva, egy hosszú jelenetsor végén, amelyekben néhány epizódot lát" hattunk a falucska lakóiról. Egy — szaknyelven szólva — eisen- steini montázs következett az emberek bemutatása után, disz. nókat láttunk, böfögve, röfögve, vizelés közben, visítozva, és zabáivá... Ez volt a véleménye az alkotóknak a filmen látott emberekről. Két alakot rajzolnak csak rokonszenvesen: egy boldogság utáni vággyal teli leányt, akit mindenki ringyónak tart és rin- gyót is csinál belőle, s egy ho- moszexualitásban szenvedő fiút, akit a közösség, a falu ezért az őrületbe és gyilkosságba kerget. Mindkettő rettenetesen tragikus figura, áldozatai egy unintelligens közösségnek. És itt a a vádirat: miért lehet ilyen egy falu polgársága? Mert a fennálló hatalom semmit sem törődik a nevelésükkel, az emberibb élet felé irányításukkal A hatalomnak ezek az emberek arra jók, hogy termeljenek, hisz’ ez minden energiájukat másfelé irányítja. nem érdekli, milyen szél. lemi sivárságban élnek polgárai A gyerekek is ugyanolyanok lesznek, hiszen ott mozognak a felnőttek között, viselkedésük már a szüleikéhez hasonló. Ezeknek a polgároknak van még egy jellemzőjük. Ha valakit meg kell lincselni, akkor vérszomjasán mennék hajtóvadászatra: felnőtt, gyerek, asszony, lány — s ez az alapvető tartalma a filmnek. A kispolgárban mindig ott szunnyad a fasizmus... Péter László 13500 kötet a szarvasi felsőfokú technikum könyvtárában Megyénk legnagyobb és legjelentősebb mezőgazdasági szak- könyvára a Szarvasi Tessedik Sámuel Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban működik. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár hálózatához tartozó könyvtárban 13 500 kötetes állomány* áll az érdeklődő szakemberek — a technikum tanárai, diákjai mellett, állami gazdaságok, tsz-ek szakemberei és az óvónőképző tanárai, hallgatói — rendelkezésére. Az állomány nagyobb részét az alkalmazott mezőgazdasági tudományokkal foglalkozó szakkönyvek teszik ki, a többi pedig természettudományos, politikai és pedagógiai irodalom. Szép- irodalmi mű mindössze 2000 található a könyvtárban. Tavaly 45 500 forint értékben vásároltak könyveket. «■■■■•■■••••■••■■■■•■■■■■■■■■Bt ■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■• *■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•**■■■■■■■*■■■■< MOST VEGYEN SZERENCSE SORSJEGYET! Most szerencséje lesz! Ma megveszi — március 22-én már meg is nyerheti a főnyereményeket: a Wartburg de Luxe, a Skoda 1000 MB, a Trabant személygépkocsit vagy a vásárlási utalványokat. 4 forintért kapható az újságárusoknál, postahivatalokban, trafikokban. MAR CSAK NÉHÁNY NAPIG — CSAK NÉHÁNY HELYEN! 31. Walter Ulbricht mindjárt az első napokban felkereste a Charitét. A hatalmas kórházkomplexum pincéiben rettenetes látvány tárult szemei elé. A betegek, az orvosok és az ápolónők egyaránt kétségbeesett hangulatban voltak. Ügy tűnt, hogy a káoszt soha többé nem lehet megszüntetni. És ekkor hirtelen a remény tvesztettek és a kétség- beesettek között megjelent egy ismeretlen ember. Megkérdezte, hogy ott van-e a jelenlevők között Sauerbruch professzor. Egy idős úr emelkedett fel fáradtan: a híres tanár. Hosszú beszélgetésre került sor Walter Ulbrichttal. „Professzor úr, Berlinben ezrével halnak meg az emberek, a betegek nagy része nem részesül ápolásban. Valaminek történnie kell”—mondotta. A beszélgetés végén Sauerbruch profesz- szor kijelentette, hogy hajlandó együttműködni az antifasiszta erőkkel a város újjáépítésében. ••• ' Eközben burgonya- és gabonaszállítmányok érkeztek Berlinbe. A drága kincseket szovjet tehergépkocsik hozták, amelyek nemrégiben még lőszert és harcoló vörösgárdistákat szállítottak. A győztesek segítsége mindenütt érződött. Ez önmagában azonban még nem volt elegendő. Fontos volt, hogy a lakosság maga találjon kiutat a katasztrófából. Gyorsabban, mint ahogy az ellátó üzemek a munkát újra megkezdték, kellett hozzákezdeni a demokratikus közigazgatás megszervezéséhez. Lichtenberg városnegyedben újjáépítették a kenyérgyárat. Négy kemencében napi hatezer kenyeret sütöttek, a lisztet a szovjet katonák szállították. Berlin—Treptow egyik lőszergyárában egy öreg kommunista fémmunkás néhány emberrel hozzákezdett a munkához. Felszólították a környék lakóit, hogy a gyár régi munkásai jelentkezzenek. A kétezer közül kétszáz kereste fél az üzemet és vette fel ismét a munkát. Fazekakat, lábasokat, serpenyőket és egyéb háztartási cikkeket gyártottak. Sok ilyen példa volt akkoriban Berlinben. Az Ulbricht- csoport tagjai, akik mindenütt ott voltak és igyekeztek a lakosságot az újjáépítésnek megnyerni, éjjel-nappal készen álltak. A bénultság leküzdésére és a város békés újjáépítésére irányuló kezdeményezések Friedrichsfeldéből (ahol az Ul- bricht-csoport május 8-án főhadiszállását felütötte) és a Berzarin vezérezredes vezetése alatt álló szovjet városparancsnokságtól indultak ki. *** Berlin felett nem sütött a nap 1945. május 8-án. Az ég szürke és fátyolos volt, de az elővárosokban virágba borultak a fák, a levegő tele volt orgona- és jázminillattal. Mindenfelé ,a vörösgárdisták csoportjai, közöttük német civilek. Időnként énekszó hangzik, kiáltások: „Vojna kaput”, —
