Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
Emlékünnepség Békéscsabán Események képekben (Folytatás a 2. oldalrőt) együtt. Csak az a baj, hogy nem egyszerre fogja érezni mindenki, valahogy másképpen kellene gazdálkodni. És alighanem éppen azok gondolnak legutoljára másra, akik most földet kaptok. Legalábbis a többségük így lesz, ezt lehet látni itt is, Makón is. Ennyiben maradtunk akkor. Azóta is sokszor gondolok apám szavadra, egyéni gondjából fakadó következtetése nem csalt. Az történt, amit 6 megsejtett, csak még több bonyodalommal és gonddal. De elhinni is nehéz: huszonöt évvel ezelőtt beszélgettünk így. Most már túl vagyunk azokon a gondokon, ami most van, az már új korszak. De lássunk gazdaságpolitikai és üzemszervezési adalékokat is. A Szovjetunióban is földosztás követte a földek társadalmi tulajdonba vételét. Minden európai népi demokratikus országban kisebb-nagyobb földreformot hajtottak végre, s a kínai forradalom is a parasztok birto- kába adta a földet. Törvényszerűségként fogható fel tehát az a történelmi tapasztalat, hogy a termelőerők alacsonyabb szintjén — amikor a fő termelőerő a kézi munka és az igaerő — a háborús károk helyreállítása és a lakosság élelmiszerrel való ellátása csak a paraszti családi- kisüzemi gazdálkodás útján lehetséges. Akkor is, ha a forradalmat kivívó erők a szocialista átszervezés perspektívájával indulnak! A további - lépés az, hogy a szocialista nagygazdaságokat mikor és hogyan szervezik meg. A Szovjetunióban az agrárforradalomnak ez a második lépése az 1920-as évek végén ment végbe, elsősorban gazdaságpolitikai indoklással. Az európai népi demokratikus országokban a földreform után a zömében kisüzemi-paraszti mező- gazdaság példátlanul rövid idő alatt helyrehozta a háborús károkat és elérte a háború előtti termelési szintet, még a túlzottan szigorú beszolgáliatási kötelezettség rendszere mellett is. Közvetlen gazdaságpolitikai kényszere tehát nem volt ezekben az országokban a szocialista átszervezés napirendre tűzésének. Volt azonban távlati gazdaságpolitikai oka. Az, hogy a mezőgazdaság korszerű technikai felszerelése, a kizsákmányolás lehetőségeinek megszüntetése és egyben jelentékeny munkaerő felszabadítása a szocialista iparosítás számára. Mindez a kisüzemi mezőgazdaság rendszerében nem lehetséges! Erdei elvtárs ezután összegezte a földreform utáni tapasztalatokat, a termelőszövetkezeti mozgalom elkezdésének körülményeit. s egyértelműen megállapította, hogy 1949-ben nem volt közvetlen gazdaságpolitikai oka a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésének, s a politikai-pszichológiai helyzet is az volt, hogy a kommunista pért védte és támogatta a paraszti gazdaságokat. Ezért is volt olyan drámai a fordulat. Az átszervezés időszakában kialakult helyzet komolyságát csak növelte, hogy az új kollektív nagyüzemek megszervezése teljesitőké- pes, szocialista nagygazdaságok felépítése bonyolultabb és hcsz- szabb feladatnak bizonyult, mint ahogyan azt előre feltételeztük. Szintén törvényszerűnek tekinthető történelmi tapasztalat tehát, hogy a földreform végrehajtása és szocialista átszervezés politikai akciója nyomán hosz- szú lejáratú üzemszervezési és gazdaságirányítási feladatokat kell megoldani. Erre egyébként Lenin elég nyomatékosan ésszün- telenül figyelmeztetett. Beszédének befejező részében a következőket mondotta. Most azonban a földreformra emlékezünk. Sikeres és nagy tmr'e volt ez a felszabadulás utáni talpra állásunknak. Történelmi jelentőségét csak növeli, hogy agrárforradalmunknak nemcsak ezt az első lépését tettük meg sikeresen, hanem a gyorsan utána következő másodikat is. Mai szocialista mező- gazdaságunk erőteljes fejlődése korszerűsödő, iparosodó nagy-* üzemekben is, a paraszti szorgalommal művelt háztáji gazdaságokban is a sikerülés és az igazolás fényét veti vissza a 25 évvel ezelőtti forradalmi időkre. Az emlékünnepség részvevői nagy tapssal fogadták dr. Erdei Ferenc akadémikusnak a földreform előkészítéséről, a törvény végrehajtásáról szóló gazdaságpolitikai és személyes élményeken alapuló előadását. Ezt követően a tudományos tanácskozáson elnöklő dr. Soós Gábor, dr. Donáth Ferenc agrártörténésznek adta meg a szót. Dr. Donáth elvtárs részletesen beszélt arról, hogy a parasztság hogyan vett részt a földreform végrehajtásában. Elemezte a megyei földbirtok- rendező tanácsok és a községi földosztó bizottságok, továbbá a termelési bizottságok megalakulásának jelentőségét, fontosságát abban a sorsfordulóban, melybe a magyar agrártársada. lom 1945 tavaszán érkezett Idézett egykori feljegyzésekből, jegyzőkönyvekből, a párt központi szerveihez küldött levelekből. Ezekkel tanúsította, hogy parasztságunk milyen sokrétűen harcolt a földért és azt is, hogy milyen kitartó és szívós harc árán védte meg az ősi jusst. Az agrármozgalmak jól kiteljesültek a felszabadulás utáni hetekben, hónapokban. Figyelemre méltó, hogy a parasztság a Magyar Kommunista Párt állásfoglalása alapján a szocialista demokrácia nyújtotta lehetőségek között példamutató egységben vívta küzdelmét az úri birtokosokkal és a parasztbirtokosokkal szemben. Ebben a harcban a nép akarata nyilvánult meg, s küldhették falura bármilyen korlátozó intelmet a földreformmal kapcsolatban, a nép nem vette tudomásul, mert igazságos és radikális földreformot akart! Beszélt arról is, hogy a földreform előkészítésével kapcsolatban bizonyos „legendák” terjedtek el arról, hogy a Magyar Kommunista Párton belül ezzel kapcsolatban nézetkülönbségek voltak. Hangoztatta, a Magyar Kommunista Párt a földreform előkészítésében és végrehajtásában mindenkor egységes volt. Dr. Donáth Ferenc után dr. Romany Pál kapott szót. Előadása a 25 évvel a földreform utáni témakört ölelte fel. A szocialista mezőgazdaság mai helyzetét elemezte. Beszélt azokról a szociális és egészségügyi vívmányokról, melyeket a termelőszövetkezeti parasztság te_ remtett meg önmagának két keze munkája révén a munkás- osztály nagy támogatásával. Ezután az elnöklő dr. Soós Gábor szünetet rendelt el, majd délután 3 órakor hozzászólásokkal folytatódott a tanácskozás. A vitában felszólalt Nagy Károly nyugdíjas, a Békés megyei Földbirtokrendező Tanács egykori elnöke. Arról a sok irányú harcról beszélt, melyet Békés megye községeiben a földreformrendelet megjelenése előtt folytattak az agrárproletárok, törpebirtokosok, kisbirtokosok a föld megszerzéséért, a mezőgazdasági termelés megindításáért. Külön szólott arról, hogy a szovjet katonai parancsnokság milyen nagy jelentőségű elméleti és gyakorlati segítséget adott ehhez a munkához. Szabó Miklós, a Hajdú-Bihar megyéből érkezett küldöttség nevében beszélt a Debrecen környéki agrárszocialista mozgalomról és a földreform megvalósításának körülményeiről. Felszólalt még Szobek András nyugdíjas, Cserép Mátyás, a gyomai Győzelem Tsz elnöke, Kökényest Pál, a Békéscsabai Földosztó Bizottság tagja, Kasza Mihály végegyházi nyugdíjas, Rákóczi Mihály nagyszénási nyugdíjas és Váradt Sándor nyugdíjas, szintén nagyszénási lakos. A felszólalásokban elhangzottakat dr. Soós Gábor összegezte, majd az emlékünnepség vasárnapi tanácskozási programját berekesztette. Az emlékünnepség részvevői ezután több csoportba osztva baráti látogatásra indultak a tótkomlósi Viharsarok Tsz-be, az újkígyósi Arany Kalász Tsz- be. a kamut! Béke Tsz-be, a kondorosi Dolgozók Tsz-be és a Hidasháti Állami Gazdaságba. Értékes előadások és hozzászólások a héttői programban Az országos földreform emlékünnepség hétfőn, március 16-án folytatta munkáját. Az ülésen elnöklő dr. Soós Gábor megadta a szót dr. Pölöskei Ferencnek, a történettudományok doktorának, aki A földosztásért vívott harc történelmi útja a Viharsarokban címmel mondott igen értékes előadást. Követte őt az előadói emelvényen dr. Lázár Vilmos, az agrártudományok doktora, a MTA Agrártörténeti Bizottságának elnöke A termelés beindítása a földreform végrehajtása után című előadásával, majd dr. Orbán Sándor, a történettudományok kandidátusa A parasztság társadalmi tagozódása a földosztás után, dr. Matolcsi János. a MAE Agrártörténeti Szakosztályának alelnöke pedig A földhöz juttatottak szövetkezeti mozgalmai címmel mondott igen értékes előadást. A tudományos előadások után hozzászólások következtek. Földest Kovács Gábor Csong- rádról, H. Nagy János Balmazújvárosból, Lengyel Imre Gyulaváriból, Cs. Patkás Sándor Sarkadkeresztúrról, B ondár Lajos Kunhegyesről hozta el a földosztásban szerzett tapasztalatokat. Dr. Horváth Lajos, a Tudomány és Mezőgazdaság fő- szerkesztője az elmúlt 25 esztendő agrár tanulságait összegezte. Délután 13 óra 30 perckor dr. Soós Gábor összefoglalta a kétnapos tanácskozás tapasztalatait. melyben kimondta azt a nagy igazságot, melyet az előadások és a felszólalások egyaránt megerősítettek: a magyar Szombaton délelőtt Koszta Rozália festőmfivésznő nyitotta meg szerkesztőségünk kamara-tárlat sorozatának újabb kiállítását, melyen Szalay Sándor festőművész, sarkadi rajztanár mutatta be alkotásait. Képünkön: Koszta Rozália, Szalay Sándor é* felesége a megnyitón. Szalay Sándort fogadta lapunk főszerkesztője, Cserei Pál, és elbeszélgetett vele munkásságáról. Megyeszerte meg ' "lékeztek vr tiUoiík t----'6| 1K4S mí- clus 15-ről, s vasárnap számos koszor úzás! ünnep,eget rendeztek * városokban, községekben. Felvételűn, a bél-^csabai Kossuth téren készült (Fotó: Demény— Barnácz) parasztság földért vívott harcát a kommunista párt vezette s a párt a nemzeti egységért vívott küzdelmében lényegében az egész magyar társadalmat mozgósította a felemelkedés útjára. A 25 évvel ezelőtti küzdelmek azonban ne csak emlékek maradjanak, hanem további munkánkban töltsön el bennünket ugyanolyan lelkesedés. amilyen jellemezte az akkori időket. Az országos földreform em- emlékünnepség részvevői az In- temacionálé eléneklésével fejezték be a jövőnek sok történelmi tanulságot összegező munkájukat. Szintén szombaton ünnepélyt tartottak a KPM békéscsabai Lékai János kollégiumban, ahol az elsőévesek fogadalmat tettek a kollégiumi zászló mellett. Minden felavatott kollégista emléklapot kapott annak emlékére, hogy az ünnepi eseményre felszabadulásunk 25. évfordulója jegyében került sor.
