Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

Öltözőt kaptak a nődolgozók A Békés megyei Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalat békéscsa­bai üzemében nemrég kedves ünnepség zajlott le. A vállalat bővítette szociális létesítményeit. A nődolgozóik részére új öltö­zőt épített. Képünkön Blahut Lajos, az üzem igazgató főmér* nöke jelképesen átadja az asz- szonyoknak az öltöző kulcsát. (Fotó: Remeczkyné) Közügy, mely közös ügy Gondolatok az iskola és a család kapcsolatáról A z MSZMP Központi Bízott, sága legutóbbi ülésén kö­rültekintő tájékozódás és hely- zietelemzés után határozatot ho­zott az ifjúság nevelésével kap­csolatos tennivalókról. Ez egy­ben igen nagy jelentőségű ál­lásfoglalás is, az V. Nevelésügyi Kongresszus előtt, melyre már lassan egy éve készülnek peda­gógusaink. A kongresszus elő­készítő bizottságának téziseit megyénk nevelőtestületei is megvitatták, hasznos, a gyakor- i latban is megvalósítható javas- : latokkal egészítették ki. A viták jegyzőkönyvei mind azt bizonyítják, hogy a külön­böző iskolatípusokban munkál­kodó pedagógusok hivatásukból eredően nemcsak oktatói, ha­nem nevelői is akarnak lenni ifjúságunknak. A szándék és a valóság között azonban ma még elég nagy a szakadék, amely annak a következménye, hogy a pedagógiai tevékenységet rengeteg iskolai és iskolán kí­vüli tényező motiválja. Ezek közül egyik legégetőbb problé­ma az iskola és a család egy­séges, hatékony, tartalmas ne- velőmunkájának összehangolá­sa. A nevelőtestületek a kong­resszusi téziseknek megfelelően igen sokoldalúan elemezték ezt a problémát, felhívták a figyel­met az általánosan, illetve he­lyileg ható jelenségekre egya­ránt, de nem szakították el a nevelés komplex jellegétől. Egységes megyénk pedagógusai­nak nézete abban, hogy a jelen helyzetben az ifjúság tudatos nevelése aránytalanul rájuk ne­hezedik, s ennek egyik okozó­ja, hogy számos esetben nem megfelelő a kapcsolat az isko­la és a szülői ház között, gya­kori még az a nem egészséges szülői nézet, hogy: „Az iskola nevelje meg és tanítsa a gye­reket!” Az így gondolkodó szü­lők alig tartanak kapcsolatot az iskolával, többségük még a szü­lői értekezletre sem jár el, nem keresi fel fogadóórám az egyes nevelőket. Az ilyen családok­ban sajnos csak „gyermektar­tás” van, s nem beszélhetünk korszerű, a gyermek fejlődésé­nek helyesen felfogott érdekét elősegítő nevelésről. E szélső­ségtől a gondos, körültekintő, tudatos nevelésig sok-sok ár­nyalat tapasztalható. Ezek az is­kola, szemszögéből sem választ­Kedd, március 17. S.05 Számtan-mértan (ált. isk. 5. o.). 9.00 Környezetismeret (ált. isik. 3. o.). 9.55 Történelem (ált. isk. 5. o.). 11.55 Osztályfőnöki óra (ált. isk. 6—7—8. o.). 13.10 Számtan-mértan (ism.). 14.00 Környezetismeret (ism.). 14.55 Történelem (ism.). 16.40 Osztály­főnöki óra (ism.). Csütörtök, március 19. 9.00 Olvasás (ált. isk. 4. o.). 11.55 Földrajz (ált. isk. 7. o.). i 14.00 Olvasás (ism.). 16.40 Föld-| hatók el azoktól a társadalmi körülményektől, amelyek nagy­mértékben motiválják az egyes családok belső szerkezetét s mindenképpen kihatnak a gye­rekek nevelésére, objektíve is meghatározzák a gyerekneve­lés lehetőségeit. ]\f a még az otthoni nevelés túlzottan az anyára, több. nyíre a dolgozó anyára hárul, s ez utóbbi miatt gyakran ide­ges a légkör a családban, az anya számos házi munkája, ház­tartási gondjai, állandó idő­hiánya kedvezőtlenül hat a gyerekekkel való türelmes és megértő foglalkozásra. E gon­dok egy részét az iskola igyek­szik intézményesen magára vállalni ugyan (napközi otthon, tanulószoba stb.), de ezek nem ' helyettesítik, nem is helyettesit- I hetik a családi nevelést. Elég gyakori családi modell, ha a szülők együtt laknak a nagy­szülőkkel : szigorú apa—türel­metlen anya—elnéző nagyszü­lők. Ezt a nem egészséges ál­lapotot fokozza, hogy a csalá­dok érzelmi élete a szülők nagy elfoglaltsága miatt egyre sivá- rabb lesz, mind kevesebbet tud­nak foglalkozni gyerekeikkel, akiken meg is érződik ez az ér­zelmi elhagyatottság s ezt a szülők jó része azzal kívánja ellensúlyozni, hogy túlzott anya­gi kedvezményt biztosít gyere­keinek, s ez nevelési szempont­ból is mindenképpen káros. Nevelőink világosan látják, hogy az iskola és a szülői ház nevelőmunkájának összehan­golásában az iskoláé a vezető szerep, nekik kell kezdemé­nyezniük, megadni minden se­gítséget a tudatos gyermekne­veléshez. Ebben a pedagógu­soknak jó segítői lehetnének a különböző egészségügyi szerve­zetek, a nőtanács, az üzemek és intézmények vezetői, hogy a feladatot kellően differenciálva foglalkozzanak a szülőkkel, hi­szen a nevelés az egyes életkori sajátosságoknak megfelelően a csecsemőkortól a felnőtt korig nemcsak szülői és pedagógusi feladat. A szülők pedagógiai képzé- se jelenleg nem kielégí­tő, de a meglevő lehetőségek (szülők akadémiája, szülői ér­tekezlet, családlátogatások stb.) kihasználása sem elég haté­kony. Fel kell ismertetni aszü­rajz (ism.). 17.15 Irány az egye­tem! Péntek, március 20. 8.05 Élővilág (ált. isk. 5. o.). 8.30 Angol nyelv (középisk. I— II. o.). 11.05 Fizika (ált. isk. 8.1 o.). 13.10 Élővilág (ismi). 15.50 Fizika (ism.). 17.05 Pedagógusok fóruma. Vasárnap, március 22. 8.43 Felsőfokú matematika. 9.25 Orosz nyelvtanfolyam hala­dóknak. 15.03 Francia nyelvtan- folyam haladóknak. lökkel a pedagógiai képzettség szükségszerűségét, hogy a ne­velésben az iskolának megfe­lelő partnerei lehessenek. Meg kell keresni azokat a hatékony együttműködési formákat, ame­lyekkel tudatosítani lehet, hogy a felnövekvő nemzedék neve­lése olyan közügy, amely közös ügye az egész társadalomnak, elsősorban a családnak és az is­kolának, s az ő jó kapcsolatuk meghatározója a többi nevelési lehetőségnek is. Az egészséges együttműködés sok-sok világnézeti problémát is megoldhat. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a két tényező „egy nyelven” be­széljen. A ma iskolába járó nemzedék számára a közelmúlt olyan eseménye is, mint az 1956-os ellenforradalom törté­nelem, éppúgy, mint a szülők­nek az X. világháború vagy a Horthy-korszak. Ezért kell a szülői környezetnek segítenie a pedagógusok törekvéseit, hiszen a ma nemzedéke nemcsak a szocializmusban eszmélt, hanem annak teljes felépítése is rá vár. A szülő nem konzerválhat ósdi elveket, a múltból meg­maradt káros világszemléletet, mert ezzel gyermeke sorsát ne­hezíti meg akkor, ha az elkerül a szülői házból. A gyerekek pályaválasztásá­ban is összhangban kell lenni a szülő és a pedagógus törekvé­sének. Az iskola többé-kevésbé jól megismeri a tanuló adott­ságait, képességeit, ezért a szü­lő ne vegye rosszindulatú aka­dékoskodásnak. ha gyermekét bizonyos pályára nem javasol­ják, hanem figyelembe véve a pedagógus hasznos tanácsait, együtt irányítsák a gyermeket a neki legjobban megfelelő pá­lyára. íízámos pedagógus szerint csökkent az iskola és sze­mély szerint iá pedagógus tekin­télye a szülők előtt. Kétségte­len, hogy vannak ilyen jelek, azonban a tekintélyt az iskola önmaga nem tudja biztosítani, ha erre össztársadalmi szinten nincs törekvés. E problémát sem lehet más tényezőktől el­szakítva szemlélni. A pedagó­gus társadalmi helyzetét — köztük az anyagit is! — olyan­ná keH formálni, hogy magá­ban hordja a korszerűen ér­telmezett társadalmi tekintélyt is. Ennek kialakítása a peda­gógusokon is múlik, akik nem lehetnek csak tanítók, csak ta­nárok, hanem példamutató kö­zösségi emberré kell lenniük, hogy magatartásuk tiszteletet váltson ki a szülők és a tanu­lók előtt egyaránt. A! indezek csak vázlatosan 1 fejezik ki a probléma lé­nyegét, azonban úgy véljük, hogy az elmondottakból is érez­hető, hogy a felnövekvő nem­zedék nevelése olyan közügy, amely mindannyiunk közös ügye, csak a munkában való részesedés aránya a különböző, de a felelősség egyformán nagy. Tóth Lajos, a megyei továbbképzési kabinet tagja Az Iskolalelevízió műsora i Felszab adulási Huszonöt év. huszonöt kép — Oső díj a Csaba Szőnyegszövő 2000 íorintos ajándéka “5"rf ^rr»w. i rmtimrir«n»* H 7 »'sgíjEfr , „ 7i"7f MiP* 11. A képen látható épület a műszaki egyetem budapesti diák­szállója. Annak az útnak közvetlen szomszédságában épült, amely a legjobb magyar irodalmi paródiák szerzőjéről, a Ta­nár úr kérem, az Utazás a koponyám körül és más klasszikus művek írójáról kapta nevét. Kérdés: Ki az említett író? Gárdonyi — Karinthy — Pósa. 12. Ez a lakótelep 50 ezer lakó számára épült. Helyén néhány éve barakszerű földszintes házak sorakoztak. Budapest egyik szégyenfoltja volt, amely egy Habsburg főhercegnő nevét vi­selte. Kérdés: mi az új lakótelep neve? Ságvári Lakótelep — József Attila Lakótelep — Kulich Gyula Lakótelep. 13. Űj balatoni szálloda látható a képen. Ott épült, ahol az egyik Árpádházi királyunk nyugszik. Kérdésünk: Ki az a nagy magyar költő, aki a község természeti különlegességét versbe írta? Tinódi — Csokonai — Balassi. (A következő forduló március 17-i számunkban.) T> * A r 1 r Kejtvenyszelveny 5.

Next

/
Thumbnails
Contents