Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
/ Gondot okoz a bel- és talajvíz! a gyomai Dózsa Tsz-ben Állami kenyér — szövetkezeti kenyér Több mint 300 holdem teszi lehetetlenné a tavaszi munkáik korai megkezdését a gyomai Dóasa Termelőszövetkezet területén a megemelkedett talajvíz. A termelőszövetkezet fő- agronómusa, Báthori Gyula tájékoztatása szerint a belvíz hozzávetőlegesen 40 holdat borít be. 1969-ben a belvíz és a megemelkedett talajvízszint csaknem 2 millió forint termésveszteséget, illetve kárt okozott a közös gazdaságnak. A Körös két partjához közel fekvő területeken jelenleg is aggasztó a helyzet. Az őszi mélyszántás 90 százalékán olyan nagymértékű a talajnedvesség, hogy előreláthatólag márciusban még lófogattal vagy gyalogosan sem kezdhetik meg a vetést. A folyó közelsége különös helyzetet teremtett ebben a gazdaságban. Míg a műtrágyát repülőgépről szórják az őszi vetésekre, ugyanakkor a tavaszi vetést sokhelyütt csak lovasfogatú ve- tőgópekkel és nem egy helyen osak kézzel tudják elvégezni a felázott talaj miatt. A csapadékos időjárás és a rendkívüli talajviszonyok ellenére a gazdaság felkészült a nagy tavaszi munkákra. A fej- trágyázásra váró 2400 kataszt- rális holdból a hét végéig 1500 holdra már leszórták a vegyszert. Arról is beszélt a főag- ronómus, hogy az AGROKER még 20 vagon szemcsés szuper, foszfáttal tartozik a termelőszövetkezetnek. Reméljük, hogy az AGROKER megtartja ígéretét és időben leszállítja a szuperfoszfátot. Tavaly a közös gazdaság erőgépek javítására 1 millió 200 ezer forintot fizetett ki idegen vállalatnak. Az idén ezeket a javításokat saját műhelyükben végzik el. A tavaszi kezdésre a géppark 90 százaléka már készen áll. A hiányzó 10 százalék sem az ő hibájukból maradt ki a javításból, hanem az alkatrészhiányok miatt. B. J. Nem Üzlet a kenyér nálunk. Nem „nagy üzlet” szó szerinti értelemben. A gabona felvásárlási árak ugyanis az elmúlt esztendőkben a gazdaságilag indokolt mérték közelébe emelkedtek, a kenyérárak viszont maradtak a korábbi, hatóságilag előírt színvonalon. Az állam ugyan mindenkinek, aki közfogyasztásra kenyeret süt, mintegy 25 százalékos dotációt ad, évi egymil- liárd forintot fordítva erre. Valami busás haszon azonban még így sem marad a pékségek főkönyveiben Nem egyszerűen üzleti kérdés azonban a szó átvitt értelmében sem. A kenyér több mint szimpla gazdasági probléma, a kenyér társadalmi ügy, politika. Szeretjük a jó kenyeret, illetve sokszor csak szeretnénk és ez a körülmény igen jelentősen befolyásolja társadalmi közérzetünket. A sütőipar egy időben állami, tanácsi monopólium volt nálunk. A régi pékségek államosításával vagy új beruházásokkal sütőüzemek, kenyérgyárak létesültek szigorúan meghatározott körzetekkel és ellátási kötelezettséggel. A negyedik ötéves tervben ez a különleges fontosságú iparág is sokat korszerűsödik, fejlődik majd. Tökéletesítik a berendezéseket, és jelentősen bővítik a kapacitást is. Miért kell minálunk a sütőipar teljesítőképességét fokozni? Hiszen — így kell fogalmazni — még mindig évi százezer vagon kenyeret fogyasztunk,, azaz nagyjából fejenként egy métermázsát. Ez mindenképpen sok. Életszínvonalunk-1 hoz képest is, ez egészséges táp- | lálkozás igényeihez képest is, de „átlagsúlyunkhoz” képest is. Persze nem hiábavaló az egészségügyi propaganda és I meglátszik, hogy egyre több em- ber tudja már megfizetni a húst a tejtermékeket Az abszolút fogyasztás valamicskét csökken is országunkban. Azonban ennél sokkal nagyobb ütemben, rohamosan csökken a vámőrlés. Egyre kevesebben dagasztanak és sütnek odahaza, inkább a boltban vásárolják meg a mindennapi kenyeret. Ez a szervezett ellátás iránti igényt évenként mintegy két százalékkal növeli. Nem tűnik soknak ez a két százalék, de kétségtelen, hogy ezt a többletet az állami, tanácsi sütőipar nem lesz képes kielégíteni. Társakra van szüksége; termelőszövetkezeti, állami gazdasági, kisipari szövetkezeti, fogyasztási szövetkezeti és magánpékségekre. Az új igény ugyanis elsősorban a falvakban jelentkezik, a nagy sütödéktől, a kenyérgyáraktól távol. Márpedig ami a kenyér minőségét rontja, az elsősorban a szállítás. Az emberek szívesebben vásárolnak meg egy friss cipót még akkor is, ha a másik polcon álló kétnapos, tíz, húsz kilométerről hozott vekni minősége jobb. Meat az csak jobb volt. a gyárban, amikor kisült. A helyben létesült kisüzemnek pedig nem kell szállítania, a kemencéből azonnal a pultra teheti a kenyeret. A kisüzemnek más előnye is van. Kicsiben könnyebb specialitásokat készíteni. Nagy kenyeret vagy ids cipót, krumplis kenyeret, vagy paprikás kiflit, tejes kalácsot stb. A fogyasztó pedig elsősorban ezekéit a helyben hagyományos különlegességekért hálás A többszeklorúság legnagyobb előnye azonban a verseny. Budapesten például a gyárak ötvenöt vagon kenyeret sütnek naponta. A Rákóczi Ktsz mindössze öt vagonnyit. Az emberek •azonban képesek három kerületen átutazni, hogy abból a kenyérből, kifliből vásároljanak. Ez a szerény verseny ugyanakkor elég volt ahhoz is, hogy felrázza, seregnyi újítás bevezetésére ösztönözze a nagyipart. Méginkább így van ez vidéken. Szinte titokként, bizalmas ére- sülésként súgják meg egymásnak az emberek, hol lehet valami igazán jófajta pékárut kapni és ott a kicsi pékség előtt j autók serege áll meg naponta. A kenyérsütés ma már nem az állami vállalatok monopóliuma. De csak elméletben nem az. A pontos képet nem ismerjük, most készül a részletes felmérés. Ügy becsüljük azonban, hogy az összes többiek mindössze a teljes termelés három százalékát állítják elő Rz gyakorlatilag semmi. Az állam maga is szeretné, ha ez a helyzet megvétózna. Ezen ösztönzi a többi szektorokat, hogy kapcsolódjanak be az ellátásiba. Az ösztönzés módszere tavaly még főleg a hitelékedvez- mény volt. Tehát az, aki sütődéi, akart létesíteni, soron kívül kapott hitelt. Ez azonban kevésnek bizonyult, mindössze néhány tiszteletre méltó mezőgazdasági üzem vagy szövetkezet lépett erre az útra. Most január elseje óta határozottabb az állami buzdítás. Aki sütőüzemet létesít, az a beruházás 30 százalékát vissza nem térítendő állami támogatásként megkapja. Emellett megmarad a hiteltámogatás is. sőt, két százalékkal csökkentették a kamatot. Egy napi 40 mázsás kapacitású, gőzkemencés sütőüzem beruházási költsége az épületekkel ,szociális létesítményekkel együtt mintegy három-, három és fél millió forint. A beruházó tehát egymillió forintot kap az államtól. Az összeg még így ks jelentősnek tűnik. Nem mindenütt kell azonban mindenestől új üzemei létesíteni. Meglevő épületek, berendezések felhasználásával egy ilyen vállalkozásba már néhány százezer forinttal is bele lehet kezdeni. Az állami támogatás és hitel pedig az átalakításokra is jár. Ezt a támogatást ma még csupán mezőgazdasági üzemek kaphatják meg. Ez egy kicsit érthetetlen szűkítés ,ugyani?, ha kisipari vagy fogyasztási szövetkezet kapcsolódik be az ellátásba, az a lakosságnak ugyanolyan előnyt jelent. Reméljük előbb-utóbb ezekre is kiterjesztik az engedményeket. Buzditiuk tehát a szövetkezeteket: létesítsenek pékséget. Adnánk egy üzleti tanácsol: is. Ne csak kenyeret, hanem péksüteményt is késztíseuek. Itt van a legnagyobb lehetősége a nagyon kapós finomságok előállítására, ezen a területen fokozódik a legerőteljesebben a fogyasztás és ez a munka lényegesen kifizetődőbb is. mint maga a' kenyér. De ismételten hangsúlyozzuk, hogy ebben a beruházásban ne az üzleti oldalt nézzék és lássák először, hanem a társadalmit, a politikait. A messze földre szálló jó hír és a helyben jobb kenyérhez jutó fogyasztók — akik egyben Élménybeszámoló a szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézetben A szarvasi Felsőfokú óvónőképző Intézet II. éves hallgatói csütörtökön tartották meg hagyományos élménybeszámolójukat hathetes szakmai gyakorlatukról. Az idei oktatási évben 109 óvónőjelölt a Tiszántúl 72 városában és községében gyűjtött tapasztalatokat a területi óvodákban. A beszámoló jelentőségét kihangsúlyozza az a tény, hogy a gyakorlati idő tanulságait, gazdag élményanyagának összegezését az intézet oktatóin, óvónőin és az I. éves hallgatók képviselőin kívül a fogadó megyék — Békés, Csong- rád, Hajdú-Bihar, Szolnok — művelődésügyi osztályainak óvodai nevelési szakemberei is meghallgatták. Az óvónőjelöltek egyöntetűen vallották, hogy a területi gyakorlat rendkívül hasznos volt számukra, felbecsülhetetlen segítséget nyújtott választott hivatásuk gyakorlásához. A megyék képviselői pedig igen pozitívan értékelték a leendő óvónők tárgyilagos értékelését, és nagyon tanulságosnak tartották az élménybeszámolón való részvételüket. Az oktatók, a nevelési szakemberek, valamint a hallgatók ilyen és hasonló jellegű találkozásai az intézet és a terület további szakmai együttműködésének kibővítését, a lehetőségek jobb kihasználását is elősegítik. M. M. ÜZLETSOR ES LAKOHAZ Szarvason nemrég adták át az OTP többszintes lakóházát a város főterén. Az épület földszintje üzletsorból áll, többek között itt kap helyet a ruházati áruház, a bútorbolt, s mindkettő igen reprezentatív berendezéssel készül. Ezenkívül új OTP-fiók is lesz ebben az épületben. A szerelési munkákat most végzik s az átadásra rövidesen sor kerül. Fotó: Csapó László miami gazdaságok, tsz-ek figyelem! Mindenféle idomacélok, fekete lemezek, horganyzott lemez, csavaráruk, M. O. és mágneskapcsolók beszerezhetők: ÁFÉSZ MEZŐGAZDASÁGI SZAKÜZLETÉBEN, OROSHÁZA, Ady Endre u. 1. sz. 94542 Nagybecsű felszabadulási dokumentumok kerültek a miskolci Hermann Ottó Múzeum tulajdonába Még a miskolciak közül is csak kevesen tudják, hogy a vá_ ros felszabadulását követően, 1945 első hónapjaiban, a lillafüredi Palota-szállóban — a jelenlegi SZOT-üdülőben — katonakórházat rendeztek be a Miskolc körüli harcokban megsebesült szovjet katonák ápolására. A felsőbb parancsnokság engedélyével gyakran felkereste a katonakórházat az egyik diósgyőri fényképész, akivel a kato-, nák felvételeket készíttettek. A negatívok most szinte hiánytalanul a miskolci Herman Ottó Múzeum legújabbkori tára birtokába kerültek. Igen értékes a gyűjtemény írásos része is. Ebben a szovjet katonák megadták nevüket és tábori postafiók számukat, hogy az elkészült képeket utánuk küldhessék. A nagy értékű és a maga nemében páratlan gyűjtemény rendezése után a múzeum munkatársai kutatásokat folytatnak, hogy a fényképeken szereplőket azonosítsák. (MTI) szövetkezeti tagok — öröme, elégedettsége, nagyobb haszna lesz a vállalkozásnak, mint a papíron kimutatható gazdasági eredmény. F. B. KEVIÉP Békési Főépítésvezetősége felvételre keres — változó munkahellyel — építőipari gépkezelői jogo. sítvánnyal rendelkező dolgozókat és vákuumgépkezelőket. Jelentkezés személyesen vagy írásban Békés, Petőfi u. 2. sz. 11. ajtó. 14979