Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

Nyugati «Bi verzió A Rude Pravo cikke Költemény A saocáali'sta országok és kö­zöttük Csehszlovákia elleni ide­ológiai di verzióval foglalkozik a Rude Pravo csütörtöki kom­mentárja. A lap emlékeztet a közelmúlt­ban kémtevékenység folytatása köziben leleplezett lengyelországi értelmiségi csoport bírósági tár­gyalására és Otto Filip Ostrava! perére, s megállapítja: „Mindez azt bizonyítja, hogy ma is akadnak olyanok, akik Előkészítő megbeszélések Berlin Berlinben négy és fél óra hosszat tartott a két német kormányfő találkozását előké­szítő csütörtöki megbeszélés el­ső szakasza dr, Schüssler, az NDK megbízottja és dr. Sahm bonni küldött között. 15 órakor dr. Sahm és kísé­rete eltávozott az NDK Minisz­tertanácsának épületéből. Távozásakor a bonni küldött kijelentette, hogy a megbeszé­léseket 17 órakor folytatják. Időközben dr. Sahm Nyugat- Berlinből telefonon érintkezésbe lépett kormányával. (MTI) Elrabolták a Sao PaulA-l japán főkonzuli Sao Paulo Nobuo Ogucsi Sao Pauló-i japán főkonzult szerdán dél­után elrabolta egy fegyveres csoport. A hatóságok úgy vé­lik, hogy politikai akcióról van gzó —, hasonlóan ahhoz, ahogy 1 Elbrick amerikai nagykövet el­rablása történt a múlt évben. Politikai megfigyelők általá­ban úgy vélik, hogy a japán főkonzult forradalmi kommandó rabolta el, amely így bizonyí­totta be látványos módon, hogy a rendőrség napokban tett ki- ‘ jelentései „a Sao Pauló-i és Rió de Janeiró-i felforgató hálóza­tok felszámolásáról’- nem felel­nek meg a valóságnak. Minden jel arra vall, hogy a forradal­mi kommandók, amelyeknek egyik legfőbb vezetője, Carlos Lamarea mindeddig elkerülte a letartóztatást, a rendőrakciók ellenére bebizonyították .létezé­süket és életképességüket. A főkonzul helyettese úgy nyilatkozott, hogy a japán dip­lomata elrablói valamennyi ja­pán származású polltikiai fo­goly szabadon bocsátását követe­lik majd a brazil kormánytól. (Brazíliában több mint 600 000 japán származású lakos él, egy. harmaduk Sao Paolóban.) Vietnam-laoszl jelentés B—52-es amerikai bombázók csütörtökre virradó éjszaka két hullámban támadták a Mekong- folyó deltájának vidékét. A szárazföldi harci tevékeny- j ség egyébként — a hírügynök- ! ségek jelentései szerint — szór- ; Ványos volt. Az amerikai katonai parancs- j nokság közölte, hogy Laosz fö- ; lőtt lezuhant a légierő egy va- ; dászbombázója. A gép személy- : zete megmenekült. Ez volt az • első veszteség-bejelentés azóta, ! hogy a Nixon-kormány ígéretet g tett laoszi veszteségeinek to- | lyiamatos közlésére. 9 pénzért, vagy újságíród ambíció­ból hajlandók az ellenség szol­gálatában állni. Az ideológiai diveraió neon megrögzött dog­matikusok kitalálása, ahogy ezt a közelmúltban gyakran szemlé­letesen bizonyították, hogy né- mi sikert el is értek. S hogy ez a siker nem lett még nagyobb, az nem annyira a mi érdemünk, mint Inkább a testvéri szocia­lista országok internacionalista segítségének eredménye. Meg­akadályozták, hogy belpolitikád válságunk az 1956-os magyaror­szágihoz hasonló véres öldöklé­sig fajuljon”. Az ideológiai dtverzió külföl­di irányítói és hazai segítői je­lenleg azt a taktikát alkalmaz­zák. hogy rémhíreket terjeszte­nek politikai perek előkészítésé­ről. Afelől azonban — állapítja meg a kommentár szerzője — mindenki biztos lehet, hogy szocialista országban sem ítél­nek el senkit politikai meggyő­ződéséért és nézeteiért. A tör­vén/ szigora csak azokat sújtja, akik bűncselekményeket követ­nek el a szocialista törvények megsértésével. Ismételten felmerül az a kér­dés, hogy megmaradhatnák-e a párt soraiban, az állami és tár­sadalmi szervekben olyan sze­mélyek, akik nem értenek egyet a szocialista rendszerrel, a párt szervezeti szabályzatával és programjával. Az irányukban tanúsított bármilyen elnéző ma­gatartás rendkívüli károkat okozna a kommunista pártnak és társadalmunknak, s megnyit­ná az utat az ellenséges befolyá­sok előtt. Márpedig ezt a luxust még a legfejlf^tebb szocialista ország sem engedheti meg ma­gának. Ellenségeink ugyanis — mint a legutóbbi események bi­zonyítják — éppen erre várnak. Kijelenthetjük azonban, hógy mindhiába — írja a Rude Pravo kommentátora. Péter János, a Magyac Nép­köztársaság külügyminisztere és kísérete, Stefan Jedrychowski- nák, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívá­sára 1970. március 9—13. közölt a Lengyel Népköztársaságban hivatalos baráti látogatáson tar­tózkodott. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszterei véleménycserét folytattak a kétoldalú kapcsola­tok aktuális kérdéseiről és a leg­fontosabb nemzetközi kérdések­ről. Áttekintve a magyar—lengyel kapcsolatokat a két miniszter megelégedéssel állapította meg, hogy eredményesen fejlődik az együttműködés a két ország kö­zött politikai, gazdasági és kul­turális téren. A tárgyalások so­rán megvitatták a kölcsönös kapcsolatok további sokoldalú szélesítésének lehetőségeit, az 1968. május 16-án megkötött ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés szellemében, A felek egyetértettek abban, hogy a kétoldalú gazdasági kap­csolatok gazdagodtak az integrá­ciós kapcsolatok magasabb for­máinak bevezetésével. Ugyanak­kor hangsúlyozták, hogy szük­séges a népgazdasági tervek koordinációjának további töké­letesítése. ami a szélesebb ter­melési speeializációra és koope­rációra támaszkodva lehetővé teszi az árucsere bővítését. A két külügyminiszter hang­súlyozta annak jelentőségét, hogy erősítsék a szocialista kö­zösség egységét a marxizmus— Varsó Hivatalos lengyelországi láto­gatásának befejeztével Péter leniniemus es a szocialista inter­nacionalizmus élved alapján. A miniszterek megvitatták a ’ nemzetközi helyzet alapvető problémái! Nagy figyelmet for­dítottak az európai biztonság megszilárdítására, s az európai biztonságot és együttműködést szolgáló konferencia előkészíté­sének kérdésére. j Kifejezték azt a. meggyőződé-. süket, hogy a háború után ki­alakult európai területi-politikai; realitások, ezen belül Lengyelor- j szag Odera-Neiis.se határának el-! ismerése a Német Szövetségi Köztársaság részéről egyengetné az utat a szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak normalizálása-. hoz s ezzel hozzájárulna az eu- j rópat helyzet tartós stabilizáló­dásához. j A miniszterek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy folyta­tódik az USA vietnami agresz- sziója, erősödik a laoszi fegyve­res intervenció, Izrael agresszív tevékenységének következtében növekszik a feszültség a Közel- Keleten. A külügyminiszterek kifejez­ték meggyőződésüket, hogy az őszinteség, a kölcsönös bizalom és a nézetek teljes összhangja légkörében lefolytatott tárgya­lások hozzájárulnak Lengyelor­szág és Magyarország testvéri népei között az internacionalis­ta baráti kapcsolatok elmélyíté­séhez. s a szocialista országok közösségének megerősödéséhez. Péter János külügyminiszter hivatalos magyarországi látoga­tásra hívta meg Stefan Jedry- ehowáki külügyminisztert, aki a meghívást megelégedéssel elfo­gadta. János külügyminiszter és kísé­rete csütörtökön hazaérkezett Varsóból. Péter János hazaérkezett Varsóból Lenin művelődéspolitikai A minőségében fejletteb tár­sadalmi-gazdasági rendszerre épülő új szocialista világ 1917. őszén köszöntött az emberiség­re. Győzelmében kétségtelenül jelentős szerepe volt a harcoló tömegek érdekéit megértő és valóra váltó nagy embernek: Leninnek. Az évszázadok mellé­ben rejlő és érlelődő „gondolat­nak szabad szót” adván, milliók vágyait fogalmazta meg, s a „ledűlt romoknak átkozott po­rán” a dolgozók érdekeinek megfelelő kommunista jövő alapozását segítette elő. Lenin sokoldalú munkásmoz­galmi, közéleti és rendkívül ter­mékeny irodalmi munkásságá­nak szinte minden szakaszában foglalkozott a szocialista műve­lődéspolitika, iskolarendszer és pedagógia kérdéseivel, Legin­tenzívebben természetesen 1917. et követően, hiszen ekkor tűzte napirendre ezek gyakorlati megvalósítását a történelemi A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után ugyanis a marxista művelődés­ős pedagógiai nézeteiről politika alapvető feladata az volt, hogy kialakítsa az új, a szocialista iskolarendszert. En­nek keretei között gyakorlattá tegye a marxista pedagógiát Lenin — a szovjet állam veze­tője —, nemcsak érdeklődéssel figyelte az új művelődéspolitika alakulását, hanem tevékeny ala­kítója is volt annak, *> A lenini közoktatáspolitika az iskolaügy és a politika össze­függéséből indul ki. „Mi meg­mondjuk — mondotta Lenin az I. Osszoroszországi Kongresszu­son (1918. június) —, hogy a mi dolgunk az iskola terén is ez: harc a burzsoázia megdöntésé­ért; mi nyíltan kijelentjük, hogy az életen, a politikán kivül álló iskola — hazugság és képmuta­tás". A burzsoázia hatalmának megdöntése a művelődéspolitika területén a burzsoázia művelő­dési monopóliumának felszámo­lását jelenti. Ez a törekvés ju­tott kifejezésre Leninnek az új pártprogram előmunkálatai so­rán (1919, máre.) megfogalma­zott gondolataiban: ,,A közok­tatás terén az Oroszországi Kommunista Párt azt tűzi ki feladatául, hogy végigvigye az 1917-es Októberi Forradalom megkezdett Ügyét, az Iskolákat a burzsoázia osztályuralmának eszközéből ezen uralom meg­semmisítésének, valamint a társadalom osztályokra tagozó­dása teljes megszüntetésének eszközévé változtassa át”. A dolgozók is felismerték az iskolázottság a tudás jelentősé­gét- Lenin ezt így regisztrálja az említett kongresszuson: „A dolgozókat vonzza a tudás, mert elengedhetetlenül szükségük van rá a győzelem érdekében. A dolgozó tömegek kilenctized része megértette, hogy a tudás fegyver a felszabadulásért foly­tatott harcukban, hogy kudar­caik hiányos képzettségükkel magyarázhatók, is , hogy most csak rajtuk áll, hogy a művelt­séget valóban mindenki számá­ra hozzáférhetővé tegyék.” Lenin művelődéspolitikai kon­cepciója az OK (b) p VIII. kongresszusára általa készített (1919. márc.) programtervezet­ben összefüggéseiben is megfo­galmazást nyer. Ennek értelmé­ben: „a proletárdiktatúra idő­szakában, (vagyis a kommuniz­mus teljes megvalósítását lehe­tővé tevő feltételek előkészíté­sének időszakában) az iskolának olyannak kell lennie, amely nemcsak általában a kommu­nizmus elveinek közvetítője, hanem egyszersmind közvetítő­je annak az eszmei, szervezeti és nevelő befolyásnak is, ame­lyet a proletariátus gyakorol a dolgozó tömegek félprdetár és nem proletár rétegeire abból a célból, hogy a kommunizmus végleges megvalósítására képes nemzedéket neveljen”. A legfontosabb feladatokat Lenin az idézett programterve­zetben a következőkben foglalja össze: ,,a) A munkások és a dolgozó parasztok öntevékenységének további fejlesztése a közoktatás terén, a szovjethatalom minden­re kiterjedő segítségével; b) nemcsak a tanszemélyset egy részének vagy többségének, mint most, hanem az egész tan­Újahb vádemelés a My Lai-ügyben Tovább gyűrűzik a Mly Lai­ban elkövetett ame ikai tö­meggyilkosság bűnügye. A közvélemény nyomására Calley hadnagy után bíró­ság elé állították parancs­nokát, Ernest Medina száza­dost is. Az igazi felelősök- aligha állítják bíróság el' (Teleíotó — AP—MTI—K‘ A svéd miniszlereíiidk Bonnban Olof Palme svéd miniszterel­nök csütörtökön kétnapos hiva­talos látogatásra Bonéba érke­zett. Brandt kancellár, aki a re­pülőtéren fogadta, hangoztatta: minden kérdést meg fog vitatni Svéd kollégájával, amely az NSZK es Svédország együttmű­ködését érinti. E kérdések között a Közös Piac kiterjesztése fon­tos szerepet fog játszani. A svéd miniszterelnök csütör­tök délután megkezdte tárgya­lásait Brandt kancellárral és Scheel külügyminiszterre! Fel­kereste Heinemann köztársasági elnököt is. (MTI) személyzetnek teljes egészében való kézbentartása olyan érte­lemben, hogy eltávolítjuk a ja­víthatatlan burzsoá ellenforra­dalmi elemeket, és biztosítjuk a kommunista elvek (és politi­ka) lelkiismeretes érvényesíté­sét. c) az ingyenes és kötelező ál­talános és politechnikai (a ter­melés minden fő ágával, élméli- tileg és gyakorlatilag megismer­tető) oktatás megvalósítása min­den fiú- és lánygyermek szá­mára 16 éves korig; d) az oktatás és a társadalmi • termelőmunka szoros kapcsola­tának megvalósítása; e) minden tanuló ellátása éle­lemmel .ruhával és tanszerek­kel, államköltségen; f) a dolgozó lakosság bevoná­sa az oktatásügyben való aktív részvételbe (a közoktatási taná­csok fejlesztése stb.); Illetőleg g) a tanszemélyzet szoros kap­csolata a OKP agitációg és pro­paganda apparátusával”. A művelődéspolitika és tár­sadalmi fejlődés Lenin eszme- rendszerében dialektikus össze­függést alkot. A nevelőintézmé­nyek rendszerének fejlesztését például a nők fokozottabb fel­szabadításával kapcsolja össze. A nagy kezdeményezés (1919. jún.) c. művében írja: „A nyilvá­nos étkezők, bölcsődék, napközi otthonok — ezek a kommuniz­mus hajtásainak példái —, ezek azok az egyszerű, hétköz­napi, semmiféle pompát, ékes- szólást, ünnepélyességet nem igénylő eszközök —, amelyek valóban alkalmasak arra, hogy felszabadítsuk a nőt, valóban alkalmasak arra, hogy csökkent­sük és megszüntessük azt az egyenlőtlenséget, amely a nők helyzetében a férfiakéhoz képest a társadalmi termelésben és a társadalmi életében való szerep- légük terén fennáll”, D~. Tóth Lajos (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents