Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Ara: 80 fillér IW. MÁRCIUS 13., PÉNTEK XXV. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG- ÉS A MEGYEÍTANÁCSLAPJA Földrefsrm-emlékünnepség Békéscsabán Ä Hazafias Népfront, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let kezdeményezésére március 15-én és 16-án földreform- eml ékünnepséget rendeznek Békéscsabán. Ebből az alkalom, bői Békéscsabára várják az or­szág valamennyi megyéjéből, megyed jogú városából a föld­munkás-mozgalom veteránjait, akik 1945 után szervezték és irányították a földreform-tör­vény végrehajtását. A tanács­kozás rendezése azért jutott Békés megyének, mert 1945. március 15-én Békéscsabán alakult meg az országban el­sőnek a megyei földbirtok- rendező tanács. A kétnapos emlékünnepségre 500 vendéget várnak. Békés megyéből 250-en, párt-, tanácsi, népfront-képviselők, valamint a földosztásban tevékenyen dol­gozó bizottságok vezetői és tag­jai vesznek részt A szomszédos megyéket 25—30-as létszámú csoport képviseli, az ország tá­volabbi részeiből pedig 8—10 résztvevőre számítanak megyén­ként. Hz egyesített energiarendszer igazgatótanácsának ülése A szocialista országok egyesí­tett energiarendszerei központi teherelosztó igazgatóságának tanácsa csütörtöktől kezdve Budapesten ülésezik. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttségei meg­tárgyalják többek között az egyesített energiarendszer téli üzemének tapasztalatait. Az emlékünnepség előkészí­tésére operatív-bizottság ala­kult, amely összeállította a két­napos ünnepség programját. Dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, a MAE elnöke, dr. Romany Pál, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezető-helyettese, dr. Erdei Fe­renc, az MTA főtitkára, a nép­front főtitkára, dr. Donáth Fe­renc kandidátus, agrártörténész, dr. Pölöskei Ferenc, a történe­lemtudományok doktora, dr. Lázár Vilmos, az agrártudomá­nyok doktora, dr. Orbán Sán­dor, a történettudományok kan­didátusa és dr. Matolcsi János, a MAE agrártörténeti szakosz­tályának elnöke előadás tartá­sával kapcsolódik az ünnepség­hez. A földreform-emlékünnepséget Békéscsabán, a nemrégiben fel­avatott Ifjúsági és Űttörőház- ban rendezik. Komputer állítja ki A Magyar Posta az angol Honeywell cégtől beszerezte az első nagy teljesítményű adatfeldolgozó-berendezést. Kezdetben a kifizetett postautalványok „leszámolását” végzik a komputer segítségével, de a későbbiekben a rádió, a televízió és a tele­fonszámlákat is a Ferenc-központban felépített számítógép készíti majd el. A Posta számításai szerint több nap munka helyett a, komouter órák alatt elkészíti a számlákat. Képün­kön: Bölcskei Klára a számlázó-komputeren dolgozik. (MTI-fotó) Békés megye fehér folt — Nagyszerű természeti adottságok, de rossz utak—Nemcsak Gyula és Szarvas, hanem Gyoma, Köröstarcsa és Kondoros is lehetne idegenforgalmi nevezetesség Megalakult a megyei idegenforgalmi bizottság Tegnap délelőtt Békéscsabán, j a megyei £anács nagytermében' tartotta alakuló ülését a megyei [ idegenforgalmi bizottság. Csatári j Béla vb-elnökhelyettes, a bizott­ság elnöke megnyitó szavai után a résztvevők elfogadták a szervezeti és működési szabály­zatot, majd az idegenforgalom időszerű kérdéseiről és a megye helyzetéről készült tájékoztatót vitatták meg. Á bizottságnak a vendéglátóipari vállalattól kezd­ve különböző állami és társadal­mi szervek képviselői, mindazok, akiknek valami közük is van Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága megyei kapcsolatának tapaszta­latairól tárgyaltak az ülés részt­vevői. Végezetül a KlSZ-lakás- építési akció jelenlegi helyzetét vitatták meg és vázolták mind­azokat a problémákat, amelyek nehezítik az akció beindítását. A végrehajtó bizottság határo­zatot hozott, hogy a fiatalok lakásépítési akcióihoz a megyei pártbizottság támogatását kérik. Az ülésen a vb-tagjain kívül részt vettek: Bocskai Mihály- né és Inokai János, az MSZMP Békés megyei Bizottságának munkatársai, Gyányi Ferenc és Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának munkatársai. Csütörtökön délelőtt Békés­csabán ülést tartott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bi- j zottsága. A résztvevők elsőként I a megyebizottság információs j tevékenységének tapasztalatait [ és további feladatait vitatták meg. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a KISZ mozgalmi tevékenységé­hez szorosan hozzátartozik a jól szervezett és a valós ténye­ket közlő információs rendszer. Második napirendként a kis­dobosok és az úttörők körében végzett honvédelmi nevelő­munkáról, harmadik pontként i pedig a KISZ és a KISZÖvi megyénk idegenforgalmához, tagjai. Létrehozása nagyon is idősze­rű volt, mert mint a tájékozta­tó is megállapítja, Békés megye az idegenforgalom szempontja- ! ból sokáig fehér folt volt orszá- | gunk térképén. Viszont az utób­bi néhány évben felfutás tapasz­talható. A jövőt illetően — a kishatárforgalom és a Gyulavári határátkelőhely megnyitása kö­vetkeztében még rohamosabb fejlődés várható. A megye idegenforgalmát az idegenforgalmi hivatal, az IBUSZ és 1968-tól a Volán Uta­zási Iroda bonyolítja le. A tájé­koztató részletesen ismerteti ezek munkáját, többek között statisztikai adatokkal szemlélte­ti megyénk idegenforgalmát. Eszerint 1968-ban 51 ezer 437 vendég volt megyénkben, ebből külföldi 2433, 1969 első felében 23 ezer 110, külföldi pedig 1375. Az adatok nem tükrözik a tulaj­donképpeni idegenforgalmat, lö­szén sokan nem vették igénybe e három iroda szolgáltatásait, így számszerűleg nem lehet ki­mutatni ezeket, azonban az el­múlt évek statisztikai adatait fi­gyelembe véve egyre növekszik az idegenforgalom. Ehhez hozzá­járulnak a nagyszerű természeti adottságok — Körösök vidéke, stb. —, nagyrészt Gyula vonzá­sa, mely az Alföld egyik leg­szebb fürdővárosa. Persze — mint az egyik hozzászóló elmon dotta — nemcsak gyulai várfür­dő, szarvasi arborétum és Gyo- páros lehetne idegenforgalmi nevezetességünk, hanem Gyoma új gyógyfürdője, a Kner Mú­zeum, Kondoros csárdája, Kö­röstarcsa ideális horgászparadi­csoma, Szanazug és Városerdő is. A vízi sportok fejlesztésére szinte korlátlan a lehetőség. Mindezekkel csak élni kellene. Ezt állapították meg a hozzászó­lok is, viszont egy igen lénye­ges dolgot nem szabad kifelej­teni: az utak állapotát! Hiába vannak idegenforgalmi neveze­tességeink, ha a rossz utak miatt szinte megközelíthetetlenek. Ezek rendbe hozása elsősorban anyagi feltételekhez kötődik, s fontos a megyei, helyi erőforrá­sok felkutatása, de a központi támogatás is. Csaknem vala­mennyi hozzászóló ezt tartotta a bizottság elsődleges feladatának. Ezenkívül a távlati fejlesztési terv elkészítését, mégpedig a kü­lönböző állami és társadalmi szervekkel összehangoltan. Szó volt a szállodai férőhelyek bőví­téséről, a vendéglátóipar és ke­reskedelem hálózatfejlesztéséről, a május 1-én nyíló határátkelő­vel kapcsolatos teendőkről is. K. I. Közös ugY — közös felelősség Néhány hete látott rtRőYilágoá a megyei tanács vb határozata, mely szerint az 1969 évben eredmény nélkül gazdálkodó tsz-ekben állami vizsgálatot tar­tanak a7 okok felderítésére. Tíz termelőszövetkezetben 30 millió forint körüli összeg sorsa bi­zonytalan. Nem tudom ki mi­ként ítéli meg azt, hogy az 1969- es megyeszerte rekord-termése­ket adó esztendő miért lehetett helyenként eredménytelen? Az eset kapcsán korai lenne köz- gazdasági fejtegetésekbe bocsát­kozni, hiszen az állami ellenőr­zés még tart. Annyi azonban bi­zonyos, hogy a tíz termelőszö­vetkezet körül kiváló eredmény­nyel gazdálkodó tsz-ek és álla­mi gazdaságok működnek. Bi­zonyságul: az orosházi Vörös Csillag közvetlenül szomszédja az európai hírnevű Üj Élet Tsz. A békési Október 6 Tsz és Kos­suth Tsz szintén bevételi hiá­nyos, noha természeti és gazda­sági adottságú szomszédjai, a Vizesfási Állami Gazdaság vagy az Egyetértés Tsz kiváló ered­ménnyel gazdálkodott. A szeg­halmi járásban is találunk ilyen példát. Ezek az esetek többsé­gükben azt mutatják — eltekint­ve a természeti csapás miatt be­következett bevételi hiánytól —, ahogy a gazdálkodás eredmé­nyes szervezéséhez adott helyen nincsenek meg a személyi felté­telek. Az is valószínű, hogy ko­rábban a tavalyinál több alka­lommal ellenőriztek a felsőbb szervek. Most viszont önálló gazdálkodást folytatnak a tsz- ek, a felsőbb szervek ellenőrzé­se most csak a törvényességre szorítkozik. De hogy mi a hely­zet év közben a termeléssel, az mégsem lehet mellékes! Nehogy bárki is arra gondol­jon, hogy a mai közgazdasági mérlegelés helyébe kívánjuk azt a gazdaságszervező munkát, amelyik a termelés-szervezés kötöttpályás rendszerét jelle­mezte. Erről szó sincs! Hogy mégis miért lenne fontos a ter­melőszövetkezet gazdál­kodásának célratörőbb elemzé­se az érdekképviseleti szervek­ben, a gyenge eredményt fel­mutatók esetében pedig még a járási-városi és megyei tanács­nál is, annak az a magyarázata, hogy egy jól időzített vizsgálat­tal a mérleghiányt meg lehetne előzni. Tavaly az ilyen vizsgá­lat elmaradt. Legalábbis a té­nyek erre engednék következ­tetni. Így most keréken 30 mil­lió forint előteremtéséről van szó, melyet a megye saját költ­ségvetéséből ad a mulasztó tsz- eknek. Kínos és rendkívül kényes ez a téma, bár az üggyel kapcso­latban volt néhány jelzés ta­valy év közben is. Az intézke­dések azonban elmaradtak. Nem rendeltek el átfogó vizsgálatot — amire a tanács vb-inek joga van —, vagy ha véletlenül tar­tottak valamilyet, akkor csak a felületet nézték. A mulasztások sorozatát ész­revenni, felfedni és intézkedni nem könnyű munka, de áldásos. A paraszti családok százainak biztonságérzetét ugyanis egy-egy átfogó ellenőrzéssel az érdek- képviseleti szervek és a taná­csok erőteljesen fokozhatják. Lehetnék ennek kezdeménye­zői a kommunisták! Vajon így látják ezt a tsz-ek üzemi párt- szervezeteiben is? Ha igen. ak­kor év közben — így ebben az esztendőben is — az eddigiek­től eltérően jobban éljenek a párt termelést ellenőrző szere­pével. Kontrollálják a termelési és pénzügyi terv alakulását, pótintézkedéseket javasoljanak a bevételek növelésére, illetve kiegészítésére. Azután magya­rázzák ezek szükségességét a tagság egész körében. A tsz va­lamennyi fórumán csak őszin­teséggel. felelősségérzettől fű­tötten és emberi módon kellene e témához nyúlni, jóval a mér­leghiány kimutatása előtt. A gazdálkodás szervezéséhez biz­tosított üzemi önállóság is erre, ilyen irányú munkára köteles.’ DupsI Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents